Toldy Ferencz: Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 9. szám, 1869)

I. SZTÁVAI ISMER­ETLEN SZÍNDARABJAI. 5 veszedelmes lázadás támadt, melynek folytán ha talán ki­szabadult is, még­sem hihető hogy az ausztriai határhoz oly közel eső Magyar­óvárra tért volna, és csak jóval későbben találkozunk ismét vele és nyomdájával Pápán, majdnem bi­zonyossággal állíthatjuk, hogy az 1559 ben írt darabot ekkor vagy legkésőbb 1560-ban nyomatta ki kassai fogsága előtt-Mielőtt pedig Sztárai komédiáját megismertetendő, a szerzőről, mint kinek élte folyásával a darab tárgya szoros összefüggésben áll, néhány adatot előre bocsátanék, meg kell a Tek. Akadémiának neveznem azon hazafit, kinek iroda­lomtörténetünk e mai örömét köszöni. Emlékeznek tisztelt társaim, hogy a harminczas években Pozsonyban köz­hasz­nálatra szolgálva, virágzott gr. Apponyi Antal a franczia udvarnál akkori nagykövet jeles könyvtára. E tudománysze­rető és hazafiúi lelkű főúr fiának, a mostani londoni austro­magyar nagykövetnek, gr. Apponyi Rudolf úrnak huszonnégy éves fia, Apponyi Sándor, az, kiben nem csak különösen nemzeti irodalmunk és könyvészetünknek mívelt, rokonszen­ves, és, mit örömmel emelek ki, egyszersmind nagy készült­ségű, sőt szellemes barátját, hanem buzgó és szerencsés gyűjtőt is van szerencsém bemutatni. Ő e lelet horderejét felismervén, megszerezte azt, róla Wenzel társunkat, kit Párisból ismert, azonnal szak­avatottan értesítette, s én, ennek szíves figyelmeztetésére azt a Tek. Akadémiának bemutat­hatás végett elkérvén : íme gr. Apponyi Sándor úr nevében van szerencsém e nevezetes unicumot ezennel bemutathatni. S most néhány szót a szerzőről. Sztárai Mihálynak, a költészet mindhárom formájában érdemesült írónak, és déli Magyarország legfőbb reformátorának irodalmi virágzása 1540 és 60 közé esik. Felsőbb kiképeztetését a páduai egye­temben nyerte, hol a theologia mellett a zenészetet is különös kedvvel és szerencsével űzvén, művészeti és megható zsoltár­éneklése később nem csekély foganatú eszköze lett itthon a térítésben is. Mikor és hol csatlakozott a hitújításhoz, nem fürkészhettem ki, annyi azonban áll, hogy csak 1543 után jelent meg szülőföldén, a Dráva-melléken, hol első s jó ideig egymaga kezdte hirdetni az új tant, először ugyan Laskó városában, innen pedig kijárván prédikálni a Duna és Dráva

Next