Finály Henrik: Adalékok a magyar rokonértelmű szók értelmezéséhez. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. II. kötet 4. szám, 1870)

4 FIN­ÁLY HENRIK hogy a szabályt csak erősítő kevés kivétellel nem úgy érti a dolgot az iró emberek legnagyobb része. A helyes irály szabályainak vitatása, kimutatása és megállítása nem tartozhatván jelen értekezésem körébe, itt csak egy tulajdonát említem fel, a­mely nézetem szerint fő kelléke a „remek" és ennél fogva természetesen a remekség felé törekvő irálynak, mert egymaga három feltételnek tesz eleget: a tisztaságnak, az egyszerűségnek és a csinosságnak; értem a szabatosságot. Legyen szabad mindenek előtt megmondanom, mit ér­tek éne szén „szabatosság" az irályban. Ha szabad volna értelmezésben képpel élni, azt a képet választanám, a­mely a beszédet a gondolat ruhájának mondja, és így fejezném ki, hogy szabatos az az irály, a­mely úgy talál ahhoz a gondolathoz, a­melynek ruhául szolgál, mint ha a lehető legjobban rá szabták volna. Tudva lévő dolog, hogy a jól szabott ruha se nem bő, se nem szűk, a termet szépségét el nem rontja, a tagokhoz simul a­nélkül, hogy a szabad mozgást akadályozza, és más testre, mint a­melyre szabták, csak némileg, de soha jól nem találhat. Elvontan úgy értelmezem a szabatos irályt: szaba­tos az irály, ha se több se kevesebb nincs elmondva, mint a menny­it a tárgy kiván, és ha az egyes kifejezések és a mondat­szerkezet úgy vannak választva, hogy minden félreértést vagy félreértelmezh­etést kizárva, csak is az legyen kifejezve, a­mit a szónok vagy író ki akart fejezni. Hogy ez a szabatosság a fenforgó körülményekhez ké­pest az illő csinosságot és díszítést ki nem zárja, önkényt vi­lágos, a jól szabott magyarkára sujtás is kell, és e sujtás a körülményekhez képest a fekete szőrgalandon kezdve egé­szen a brillanttal lakatos vert arany csatig, gazdagságra és fényre nézve sokféle lehet, a­nélkül, hogy a jó szabást el­rontsa. Lássuk már most részletesen, mit kíván a szabatosság: a) az egyes kifejezések helyes megválasztását és illető­leg kiszemelését; b) a helyesen kiszemelt kifejezések helyes egymáshoz sorozását.

Next