Ábel Jenő dr.: Corvina-codexek (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. VIII. kötet 1. szám, 1879)
f Corvincodexek. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1878. márcz. 4-én tartott ülésében). Ha végig nézünk a végre valahára visszakerült Corvincodexek hosszú során, bizonyára azt fogjuk találni, hogy azok Mátyás királynak a tudomány és művészet minden ága iránt való nagy érdeklődése mellett fényes bizonyságot tesznek, hiszen költők, történetírók, bölcsészek, philologusok, az exact tudományok művelői, egyházi atyák mind képviselve vannak e gyűjteményben, de sajnálattal fogjuk mi is, úgy mint majd két századdal előttünk Pflugk, tapasztalni, hogy a világhírű könyvtárnak a végső pusztulástól megmentett maradványai a tudósok hozzá kötött várakozásainak) meg nem felelnek. A teljes Hyperides példánynak semmi nyoma, ép oly kevéssé mint a teljes Liviusnak; hiába tudakozódtak Tacitus legújabb kiadói rögtön, mihelyt a szultán becses ajándékának híre kelt, a Tacitus codex értéke felől, mert biz, mint már Dethier megjegyezte volt, »il n'y a rien, qui n'ait été déjà publié excepté les variantes, qui peuvent (!) avoir quelque prix.« A többi, kiadatlan, többnyire az olasz humanisták által gyártott munka is, mely a gyűjteményben foglaltatik, mint majd ki fog tűnni, legfeljebb az illető tudomány történetére nézve bír, ha nem is értékkel, de legalább érdekkel, s így természetesnek fogja mindenki találni, hogy azon codexekről, melyek nem ') "V. ü. többek közt »Tlie Academy«: 1877. June 2. p. 491. : »We believe (!) that the late Lord Strangford, during his diplomatic residence in Constantinople either examined the Mss. or obtained a list of them. He thougt there was a chance that the missing books of Livy, or the Assyrian histories of Herodotus, or a few of the sixty-three lost plays of Aeschylus might turn up in tliis way.« M. T. AKAD. ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.*