Goldzieher Ignácz: A muhammedán jogtudomány eredetéről. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XI. kötet 9. szám, 1884)
A muhammedán jogtudomány eredetéről. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1884. január 7-én tartott ülésén.) Az iszlám körében e vallásos rendszer létezésének tizenhárom évszázada alatt kifejlődött szellemi tevékenység egyik ága sem részesült olyan széles műveltetésben, mint az a tudomány, melyet a muhammedánok a legfőbb és legfontosabb tudománynak tartanak és »Ilm al-Fikh« elnevezéssel jelölnek meg. Ez elnevezést muhammedán jognak vagy kánonjognak szokták fordítani, de e fordítás nem meríti ki az egész fogalmat és nem írja körül az egész kört, melyet a Fikh magába zár. A Fikh ugyanis nemcsak az egyházi és polgári jog minden pontjára terjed ki, hanem szabályozza a vallásos szokások és observantiák legapróbb mozzanatait is. Minthogy így a muhammedán élet legcsekélyebb részleteire is kiterjed, az iszlám legelső idejétől fogva nemcsak tudománynak, hanem »a tudománynak« is nevezték s minden egyéb ismeretet csakis mint neki szolgáló segédtudományt becsültek meg és fontosságát a szerint mérlegelték, a mint »a tudomány« alapos kifejtésében több vagy kevesebb hasznot hajt, több vagy kevesebb segélyt nyújt. E tudomány az, mely egészen a legújabb időkig a muhammedán nevelés alapját és czélját képezi, melynek legelső elemei felé fordul a legelemiebb oktatás és melynek sokágú tárgyalása képezi a mecsetben főiskolák foglalkozásának középpontját. Ha a muhammedán ember »tudósok«-ról ('ulemá) szól, akkor egészen a mai napig a kánoni tudósokat érti ez elnevezésen. Páratlan gazdagságú és terjedelmű az az irodalom, melyet a muhammedán vallásra tétt összes nemzetek közös munkája e tudományban megteremtett. A muhammedán törvény már az iszlám második századában megérte eodificátióját és azóta a ÉTIT. A XVT T.V- ÉS sz.ÉPTEN. KÖHÉBÖI..