Goldzieher Ignácz: A muhammedán jogtudomány eredetéről. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XI. kötet 9. szám, 1884)
A DOLDZIHER IGNÁCZ létesült codexeket szüntelen fejlesztették, magyarázták, alkalmazták. Már egyebütt szólottam a muhammedán jog fejlődésének különböző irányairól és e fejlődés alkalmával létrejött különféle egyenlő rangú és tekintélyű iskolákról.1) Ez előadásom czélja visszamenni ez iskolák keletkezésének legelső csiráira : a muhammedán jogtudomány eredetére. I. Ha az előrebocsátottak után azon körülmény fonalán indulunk, hogy az iszlám legelső keletkezése óta mily nagy szerepet visz a muhammedán társadalomban a »Bikh«, úgy könnyen azon téves nézetre juthatunk, hogy a »Pikh« az arab szellem sajátlagos terméke, hogy azt, legalább főfő elveire nézve, önnön magából fejtette ki, hogy a törvény rendszerének alkotása nem kividről reá ható befolyásnak eredménye. És tényleg a »Bikh« eredetiségének tana, az, melyet a keleti kultúrtörténetnek fő képviselői vallanak, vagy ha nem is vallják, legalább nem elleneznek. Mégmagasából nézve, olyannak is látszik a dolog. Csak egy szó szavait akarom e tekintetben idézni, olyanét, kit a sémi civilisatióra nézve az uralkodó eszmék tolmácsa vagy szószólójakép szoktunk tekinteni. »Azt hiszszük, — úgymond Renan — hogy az arabokra hatott görög befolyás feltevése csak a philosophiára és a természettudományokra nézve áll, mégpedig a Kr. u. IX. századot tekintve. Ezen befolyást megelőzőleg és e befolyás körén kívül, az arabok a VII. század vége, de különösen a VIII. század eleje óta saját szellemükből (de leur propre génié) a speculatív tudomány egész ágait fejlesztették, mint p. o. a grammatikát, (nahu), a theologiát (kelam) és a törvénytudományt (likh); sajátképen szólva, ez a scholastikus szellem fellépése a semiticus népek közt.2) Mint e szavakból látjuk, Renan a grammatikán és theologián kivül — de még ezekre nézve is kétely férje ') Az Iszlám, 161—170. lap. ') Iiis tőire generale, et systénle eomparé des langues séinitigues (4. kiadás) 380. lap.