Eger, 1866 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1866-10-25 / 43. szám
43. szám. IV. évfolyam. Előfizetési dij: Egész évre . 5 ft kr, Félévre . Negyedévre . . 7 „ 50 . 1 „ 50 Egy hónapra . — 44 ., s minden cs. kir. postahivatal. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fej éhet, minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadóhivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsek G. könyvkereskedése Legmagabb kézirat a magyar főkanczellárhoz. Ő Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott a m. kir. udv. kanczellárhoz intézni: „Kedves udvari kanczellár Majláth! Azon áldozatok közt, melyeket a legközelebbi lejárt vészteljes hadjárat reám mért, a magyar országgyűlés elhalasztása a legnehezebbek egyike volt, mert magyar királyságom alkotmányos állapotainak végleges rendezése, s ennek folytán az alkotmányos tevékenységnek egész birodalmamban újrafölélesztése, bizonytalan időre elhalasztatott. „Annál nagyobb örömmel látom a békekötés által, annak lehetővé tettét, hogy a f. évi jun. 24-i elhatározásommal a háború befejeztéig elnapolt magyar országgyűlés ismét egybehivassék. „Azon sajnos kiterjedésnél fogva, melyet az uralgó járvány kedvelt Magyarországom legnagyobb részében, kivált pedig fővárosaiban van, aggodalmasnak tartom egybehivásának határidejét már most megszabni, azonban megbízom önt a kellő előkészületek haladéktalan megtételére, hogy az országgyűlés, a közegészségi állapotok kedvezőbbre fordulta esetében, nagyfontosságú tevékenységét a legrövidebb idő alat megkezdhesse. „Megbízom önt továbbá, hogy magyar királyságom mindazon lakóinak, kik a fönállásában veszélyeztetett birodalom védelmére önkéntesen fegyvert ragadtak, legőszintébb hálámat nyilatkoztassa ki, s legmelegebb elismerésemnek adjon kifejezést az áldozatkész részvét azon számtalan jeleiért, melyek vitéz hadseregem s derek szövetségeseim sebesült harczosai irányában, a lakosság minden osztályánál, azoknak egyelően gyöngéd ápolásában nyilatkoztak. Október 25-én 1860. bibornok, Magyarország herczeg prímása, esztergomi érsek nincs többé. — okt. 19-én reggeli 7 óra, 45 perczkor szűnt meg élni. Ámbár napok óta készen lehettünk e gyászhirre, mégis a legmélyebb megilletődéssel fogja azt az egész nemzet fogadni, minden valláskülönség nélkül. Hazafiui érzülete, szent akarata, sziveket nyerő szívjósága, minden művelődési vagy jótékonysági közczélra nagyszerű áldozatkészsége, évtizedeken át áldásosan érezhetővé tette magát az egész országban, és így nem egy egyháznak, nem egy vallási vagy nemzeti felekezetnek, hanem az egész hazának van oka gyászolni őt, — mint egy lapunk mondja. — Részletes életiratát alább közöljük. Legyenek meggyőződve az illetők, hogy midőn ezáltal a felebaráti szeretet egyik legnemesebb kötelességét teljesítették, egyszersmind atyai szivemnek is, legmélyebb szomorúságában, valódi vigaszt nyújtottak. „Bécs, okt. 17. 1866. Ferencz József, s. k.“ A birtokos egyházi testületek jelentősége különösen hazánkban.) A kérdés, ha váljon az egyháznak földbirtokkal való ellátása előnyös, vagy hátrányos volt-e a társadalomra nézve, igen meg van vitatva. Pártoktól tárgylagos igazságot nem igen várhatni. Nekik a pártczél elérése a fő, s ellenfeleik javára oly bevallásokat, melyek ezek dicskörét, s ezzel tekintélyét, befolyását növelnék, nemigen szoktak tenni. Még azt is, mi az ellenpárt eszméiben, intézményeiben, jellemében igazán jó, nagyszerű és nemes, ha nem tagadják is egyenest, legalább kisebbítik, vagy a legjobb esetben, hallgatással mellőzik. A történet-nyomozónak, ha mindjárt pártfelekezeti tag is, ezt tennie nem szabad. Emlékezem, hogy Guizot „Mémoires“ jaiban olvastam, hogy ezen nagy tekintélyű tudós s államférfiu az 1848-iki forradalom után nem volt tisztában magával az iránt, a létező angol egyetemek közöl melyikébe küldje fiát, tanulmányait végezni. A haladási párt embere lévén, a wighek által ala p Mutatvány az Egerben sajtó alatt levő „Történeti tanulmányok“ czimű munkából. I