Eger, 1872 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1872-08-01 / 31. szám
Augusztus 1-én 1872. X. évi folyam. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra. Egyes szám 5 tt kr. 2 ft 50 kr. t ft 30 kr. — 35 kr. — 12 kr. 31. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért: minden 3 halálozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal : a lyceumi nyomda. Kiftfizetéseket eltoKud.a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) Jent seh O. könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért l frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. A választások után. — Tanulmány Visontaitól. — (Folyt.) 1861-ben már két pártra oszlott az akkor egybehívott országgyűlés és utána az ország közönsége : a felirati és határozati pártra. Mi volt programmja a felirati pártnak? Az, amit Deák Ferenc indítványozott, ama remek államirat, mely hazánk közjogát napnál fényesebb világításba helyezte, kimutatta, bizonyította, követelte. Mi volt programmja a határozati pártnak? Az, amit Deák indítványozott, szóról szóra az. Mi volt hát a különbözet ? Az, hogy a felirati párt e nagy müvet az akkor még nem koronázott, de született s a pragmatica sanctio szerint örökös királynak a felirat alakjában megküldetni kívánta; a határozati párt pedig ugyanazon okiratot határozat alakjában akarta megörökíteni, s addig a tényleg uralkodó királyhoz nem felírni, mig ez meg amaz előzmények felülről nem történnek meg. Mi lett a vége? Az, hogy a feliratra jött válasz, a válaszra feleletet szerkesztett Deák Ferenc, s akkor már egyhangúlag felküldte a két párt a feleletet felirati formában ; válaszul következik erre az országgyűlés feloszlatása. Megszűnt ekkor a két párt létezése? , Oh nem ! A két párt állott folyvást, erősen, indokolatlanul elváltva. Év év után múlt. A provisorium keserű napjai, évei teltek. Bekövetkezett 1865 svele az ujaera. Az egybehívott országgyűlésen ismét két párt jelent meg és küzdött egymás ellen. Az egyik a felirati, a másik a határozati párt. Mit akart, mit mivelt a felirati párt? Az alkotmány helyreállítását sürgette. Mit akart a másik? Az alkotmány helyreállítását követelte. Mit tön 1866-ban az egyik párt? Formulázta az alkotmány helyreállítása iránti nézeteit. Mit tön a másik ? Ugyanazt. Mit tett 1867-ben az egyik párt? Megállapította az alkotmány helyreállítása után, ama törvényjavaslatokat, melyek a koronázás után azonnal meghozandók lesznek, s melyek Magyarország és ő felsége többi országai s tartományai között rendezzék azon viszonyt, mely amaz állapotnak elodázhatlan folyománya, miszerint egy és ugyanazon fejedelem alatt állunk. Mit tett a másik párt ? Ugyanazon alapokból indulva tervezte ugyanazon kapocs rendezésére véleménye szerint alkalmas javaslatát. Mindkét párt koronázott, mindkét párt részt vett az alkotmány visszaállításának ez ünnepélyes tényében. Mit tett tovább az egyik párt ? Megállapítá a közösen érdeklő viszonyokból származó közös ügyeket. Elismerte, hogy vannak ilyenek, hogy rendeztetniök kell, és rendezte. Hogyan? Állandósított közegekkel. Először az országgyűlést kötelezte, hogy a közösen érdeklő viszonyokból eredő és létező közös ügyek intézésére évenkint küldjön kebeléből küldöttséget, delegatiót, mely a közös védelem két eszközét, a békés eszköznek , a közös külügynek, és a harciasnak, a közös hadügynek dolgait elintézze s a reá szükséges költségeket indítványozza s megállapítsa és e végett ő felsége többi országai s tartományainak hasonló küldöttségeivel érintkezzék, egyezkedjék és megállapodásra jöjjön, s úgy intézze el azt, hogy ami sem minket magyarokat kizárólag, sem amazokat magukat nem illeti, részben érdekel s illet minket is, azokat is, tehát érdekel bennünket közösen, hogy mindezen dolgok szükségképen a mi hozzászólásunkkal és ne „rólunk nélkülünk“ végeztessenek, s emiatt egymással soha össze ne veszhessünk. Mit ten a másik párt? Megállapítá a közösen érdeklő viszonyokból származó közös ügyeket; elismerte, hogy vannak ilyenek, hogy rendeztetniök kell a készített tervezetet rendezésekre. Hogyan? Úgy, hogy legyen két, külön hadsereg, legyen ő felsége személye körül a külügyi miniszter, aki nem felelős senkinek, csak a közös fejedelemnek, s legyen végre, ha és mikor szükséges érintkezni ő felsége többi országaival s tartományaival, esetről esetre választott deputatio. A különbség a két párt között tehát e két kérdésen fordulván meg, érdemes, hogy e különbözet érdemére vessünk egy pillantást. A hadsereg kérdését két oknál fogva tartjuk, mi Deákpártink saját nézeteink szerint jobban megoldottnak. Először biztonsági tekintetből. Ha áll az, hogy Ausztriával együtt akarunk maradni nem sympathiából, hálálkodásból, nem álszenteskedő, dynastikus érzelmeket fitogtató tettetésből, hanem tisztán fenállásunk biztosítása tekintetéből, úgy a mi vélekedésünk szerint az együtt maradást jobban biztosítja egy sereg, mint kettő vagy több. Másodszor utilitási tekintetből, magyarán kimondva költségkímélés tekintetéből. Egy sereg kevesebbe kerül,mint két egyenlő sereg. S most a közös hadsereg fentartásához járnánk 30 °/o quotával; ha két sereget állítunk, legkevesebb, hogy a mai kiadásnál 20—25 millióval többet kell kiadnunk. E két ok döntött és dönt ma is. Más ok nincsen. S ha valaki tud más okokat, legyen szíves azokat velünk megismertetni, mi más okos okot nem ismerünk. Az alkotmány lehet jó vagy rész — a hadsereg annak megvédésére lévén hivatva: első kérdés, meg bírja-e azt védeni ? Felelet : megvédi az is, ez is. Nem életkérdés tehát az, hogy egy közös hadseregünk van-e, vagy két külön hadseregre iparkodjunk-e ? És ha idővel nemzetnek és királynak úgy fog tetszeni, az a két hadsereg is meglehet; ámbár mi azt hisszük, hogy úgy, ahogy most van, tetemesen olcsóbb is, jobb is. A másik differentiális kérdés, a delegatio, pedig épen tisztán a praktibilitás kérdése. Mi azt hisszük, hogy, ha van oly testület a törvény szerint megállapított hatáskörrel, mely a közös ügyeket intézni van hivatva, könnyebb, biztosabb, helyesebb, rendesebb az állam kerekeinek nyikorgás, felakadás nélküli forgása,—• mint ha esetről esetre küldünk egymáshoz Pest és Bécs. Egyik párt a maga javaslatát tartotta jónak , a másik a magáét hitte jobbnak, végre, mint minden alkotmányos országban, ha a pártok nézetkülönbségekben ki nem egyeznek, vagy compromissum nem következik be, a pártok között szavazás dönt, úgy döntött is, 300 év óta az ország több jogát nem élvezte. Nem jól beszélünk , nem több jogát, de ennyit sem soha, mióta az osztrák ház fejedelmei uralkodnak Magyarországon. Alkotmányunk szabadelvű. Az egyenlőség, testvériség és szabadság minden jótéteményeiben részesülünk. Belügyeinkben szabadon, függetlenül rendelkezünk. Államiságunknak soha, sem törvényben, sem életben és egyátalában több attributuumaival nem bírtunk ! A nemzet többsége kétszer nyilatkozott az egyesség felett, mert kétszer adott többséget azon pártnak, mely akkor többségben volt, mikor az egyesség köttetett. Hol van hát az a nagy és életbevágó különbség a két párt között ? Hol van az az ok, amely miatt az egyik párt hazaáruló, a másik forradalmár? Hol van azon lapis offensionis, amelyen a társaséleti jóviszony, s a családi béke felfordulni kénytelen?