Eger, 1875 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-25 / 47. szám

XIV. ér-folyani. Előfizetési dij. Egész évre . Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 47. szám. Politikai $ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a Sycermi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 50 kr.­­ 45 kr.­­ 12 kr. 1875. november 25 én Hirdetésekért minden 3 hasébzott pet.t sorhely után 6, bélyeg ad­­fejében minden hirdetést? 1­30, nyilttérben egy pet.t sorhelyért 15 kr fizettetik. Eger, nov. 28 1875. (Törvényszékünk ügye.) T. olvasóink előtt ismeretes, miszerint a vitát, mely az egri és gyöngyösi törvényszékek kérdésében, a két város helyi közlönyei kö­zött, pro et contra, elég hosszadalmasan folyt, a vita kezdeményezője s makacs előharcosa, Kovách László gyöngyösi orsz. képviselő által a fővárosi lapokba, nevezetesen a Pesti Naplóba is átviteleii, hol az, a közelebbi napokban Babics István képviselőnk ép oly talpraesett, mint K. L. urat minden esetlen sophismáival együtt tönkre verő válaszával érte el tetőpontját s egyszersmind — úgy his­szük — befejezését. Megragadjuk az alkalmat Babics I. képviselőnknek e válaszát lapunkban is egész terjedelmében közölni. Tes­szük pedig ezt azért, mert: 1) ez számos t. olvasónk óhajtása; b) mert t. laptár­sunk, a Pesti N. érdekében, vagy hatalmában állónak tartotta kép­viselőnk válaszát helyenkint tetszése szerint megcsonkítani. Ez eljárás ellenében tehát nem vélünk fölösleges dolgot cselekedni, midőn a választ egész terjedelmében közöljük, amint következik: „Élve a t. szerkesztőség által a Pesti Napló 250 sz. esti kiadá­sában engedélyezett kedvezménynyel, miután e lap útban létem mi­att később jutott kezemhez, a Kovách László úr által összeböngézett állításokra s valótlanságokra ezekben emelem végszavamat. Kovách László úr a P. N. I. e. 224 számában maga kezdé meg köz­érdek ürügye alatt Gyöngyös mellett az agitatiót, most még­is azzal mentekezik: nem tartották, — nem tudom kik? — a nagykö­zönség elé valónak a vita részleteit, s azért vonultak a „Gyöngyös1” cimű vidéki lapba vissza, ott árasztani el szóhalmazban Gyöngyös­nek Eger feletti előnyeit, várva, hogy majd azokra a válasz az „Eger“ című­ lapot gazdagítandja. Hogy kezdeményező most is Kovách László úr volt, — mint előtérbe nyomus mindig, valahány­szor a székhely kérdését illető helyen szőnyegre kerülni sejti,— iga­zolja a P. N. idézett 22- ik száma. Nem feleltem sehol a „Gyöngyös11 lap polémiájára, mert fel kellett tennem, ho­gy Kovách László barátom tréfálm, vagy bolo­ nd­­miskázni akar, miután elhiszi, hogy Maczonka a világ közepe, még­is az ellenkező bebizonyítására engem­t hív fel, ki ezt tagadom, ho­lott ő köteles a bizonygassa], mint­ állító fél, noha felteszem róla, miként tudja, hogy a földgömbnek kü­lszinén közepe nincs. Én ko­moly ügyben sem tréfálni, sem ámítani nem tudván, ily tartalmú cikkre válaszolni méltónak nem tartottam, de azt, tennem felesle­ges is lett volna, miután K. L. a választ elbizakodottságában csak olyan soit disant-nak jellegezni kegyeskedik, pedig erőködései jelzik, hogy : er ist doch in Schweiss gebraebt worden. Tiltakozik az egri folyamodvány szavai ellen, melyekkel a Gyöngyös melletti agitatiót jogosulatlannak és Heves megye közön­sége legnagyobb részének érdekei ellen irányultnak mondja. A jo­gosultság mellett egyedül Gyöngyösnek a határszéltől beljebb,­­ Egernek pedig a hoz közelebb fekvését, hangsúlyozza. A folyamodványban megdönthetetlen adatokkal van kimutat­va, hogy az egész törvényszéki területet in concreto véve az egyes községek távolságát Egerhez és Gyöngyöshöz, viszonyítva a közelebb­­ség Eger javára 31 mértföldet teszen ; fel van tüntetve abban, mit különben K. L. sem érintett, hogy a székhely megállapítása nem a közelség, vagy távolság szempontjából, hanem egyéb tényezők ös­­­szehatásából mérlegelendő; maga is beismeri K. L. hogy Gyöngyös szinte csak 3 mértfölddel esik a határszéltől, különösen, Pest,­­Nógrád megyétől beljebb, a Jászságtól pedig annyira sem, központot tehát csak úgy képezhetne, ha hozzája még Nógrád megyének Ba­lassagyarmatig terjedő területe is csatoltatnék. Ellenben Egerre nézve térképileg bizonyos, hogy az egész Mátra, melynek útja Egeren viszen keresztül, Tárná, és Tiszajárás felső részének közepét képezi; közelség szempotjából tehát a Gyöngyös melletti agitá­ció nem jogo­­s­ult, nem pedig annál inkább, mert a fővasút­vonalról csakúgy szárnyvonal szállít Egerbe, mint Gyöngyösre, e tekintetben elsőbb­sége egyiknek a másika felett nincsen, valamint nincsen alapja an­nak, hogy a székhely egyik szélről, de százados helyéről a m­ásik szélre tetessék által. Ezt jogosult régi óhajtásnak is csak reáfogja K. L. Ugyanis 1835-ik évben,— melyről tudva van — hogy épen az 1833-ik és 34-ik évi súrlódások folytán az akkori főispán és gróf Keglevich Miklós pártja közt, nemhogy túlnyomó befolyása lett vol­na a főispán és clprusnak, sőt ellenkezőleg folytonosan nevezetes kissebbségben volt: egyik közgyűlésben 1875 ik május 13-án indít­vány­oztatott a megyei székhelynek Gyöngyösre áttétetele, mi 460 szavazattal 129 ellen elhatároztatott, ugyanazon gyűlésben azonban Szent­ Erzsébet nemesei részéről 170 ev, Leleszről 205-en, Bécsról 567 nemes, összesen: 945-en írásban tiltakoztak az áthelyezés ellen. A kiviteli tervezetre küldöttség neveztetvén, a most is létező épüle­tek átváltoztatásainak és a törvényhatósági jogélet működéseinek megfelelő átalakítás nehézségei és költséges volta miatt a küldöttség véleménye folytán 1838. évi julius 16-án 1866. sz. alatt a székhely­nek áttétele végkép elejtetett. Látszik ebből, hogy nem a főispáni ha­talom és befolyás vezérelte az időben is a nemesség határozatait, hanem a tiltakozás és a kivitel lehetetlensége. A főispáni hatalom és befolyásra hivatkozás tehát nem egyéb mint ráfogás. A jogosultság másik érvtő­l azt hozza fel K. L., hogy a székhely csak visszavitetik azon régi helyre, a­honnan a közjó rová­sára elítéltetett. Nem búvárkodott K. L. régi levéltárakban a megye székhelyé­nek története iránt. Mire való is volna molyos papírok, poros iratok közt időtöltést, vagy ismeretet keresni? K. L. megszokta csak úgy könnyedén reá mondani valamit, mert, mint róla beszélik, szerencsés a sikerek és vívmányok kivitelében, igy sikerült volna a pest-mis­kolci vasútnak az egyenlenes vonaltól, Gyöngyös mellőzésével, saját birtoka Vámos-Györk felé kanyaritása, miért is tagadta volna meg e kis kedvezést magától? s miért ne törekednék most Gyöngyöst székhel­lyel, és a szinte általa kivívott törvényszék megtartásával Egernek rovására megörvendeztetni, oly reáfogások merész hangoz­tatásával is, melyeket a történeti adatok megcáfolnak ? Mennyiben a történeti adatok adják a vezérfonalat kezünkbe, Heves megye székhelye kezdetben a hevesi várban volt. 1212—14 kö­rül a váradi regestrum 174-ik száma szerint Sándor főispánságában egy pörös ügyben 9 községből jelennek meg egyesek a központi bírói széken. A tatárjárás után a várispánságok megszüntetésével Heves megszűnt a megyének központja lenni, s hiányzó fölényének tudatá­ban megnyugvással engedte át a székhelyiség előnyét Egernek. Van­nak adatok mindamellett arra is, hogy a megye­gyűlések más helye­ken a Tarna-völgyén, hová Eger is tartozik, tartattak meg. 1261. de­cember 5-ike körül 5-ik István a fiatalabb király párthiveivel Porosz­lón tartott gyűlést. 1271 ben Hevesen a hevesmegyei Hajontán, (hajóbalmán) ugyan ö a Dunán inneni rész nemeseinek országgyűlést hirdet (V. L. 151.) 1346 ban a hevesmegyei gyűlések Kompolton tartattak. (Fejér cod. dipl. IX. lap. 456.) 1370-ben Verpeléth mellett tartatott meg Hevesmegyének ne­­mesi összejövetele. (Ugyanazon codex IX. 4. 315.) — 1381-ben Ga­ra Miklós a hevesi nemesekkel Verpeléthen junius 24-ik körül ná'

Next