Eger, 1879 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-09 / 41. szám
322 Huber Jenő és Aggházy Károly hangversenye. — Egerben, 1879-iki okt. 6-ikán, a lyceum dísztermében. — Ha a Bach előtti s általa betetőzött zenei irányt formálnak, Beethovenét programmzenének, Mozartét drámainak, Weberét romantikainak nevezik, akkor napjaink zenei iránya különösen hangszer-zenének volna nevezhető, mely irány két ágra oszlik ismét, t. i. a hangszerelési vagyis instrumentálási, és hangszerkezelési vagyis technice-virtuozi ágakra. Az előbbi ág tudományos kifejtőjéül Berlioz tekinthető, s á talán a franczia törekvéseknek köszönhető, míg ez utóbbit különösen azon nagy virtuózok művelik, kik nemcsak mások szerzeményeit interpraetálva kezelik kedvencz hangszeröket, hogy utólérjék s megtestesítsék a zeneköltő ideálját, hanem ha magok költenek, gondolataik mintegy hangszerük sajátos természetéből merítik a zamatot, s annyira összeforvák a hangszeri sajátságokkal, hogy szerzeményeik úgyszólván át sem írhatók más hangszerre. S eme különféle irányok között a mi Lisztünk óriásként maga8Úl ki, midőn zenéjének kelyhét valamennyi iskolának: a formai s gondolati classicismus, a drámai erő s elevenség, a romantikát mély érzés és hangszeri zamatoknak édes habjaival megtöltve — nyújtja át a jövő nemzedéknek. Ezt meggondolva s Huber Jenő és Aggházy Károly urak hangversenyének programmját végignézve azonnal szembetűnő, mily tapintatos ízléssel van az összeállítva: kezdődik Beethovennel, t. i. a Kreutzer-sonáta andantéjának variatióival, ki mintegy epochát képez az ó- és uj zene között; folytattad); Raff, Chopin, Vieuxtemp8, Massenet, Henselt műveivel, melyek a modern zene hangszeri bűbájait izleltetik, s véget nyer Liszt Grand Polonaise-vel, mely mintegy tűzpontban egyesíti a költészi clasicismus és virtuózi erő hatásait, s így a kor csúcsán állva mutat a jövőbe. Éhez véve Huber Károly magyar nótáit befejezésül: van-e, kit e műsor ki ne elégítse? Amily kielégítően ízletes a műsor, oly meglepően sikerült annak kivitele, lejátszása is. Ifjú virtuózaink díszére válnak a modern iskolának, úgy az interpraetálási ízlést, mint a hangszer technikáját tekintve. Valóban, játékuk váltakozásakor nem is tudjuk, melyik bírja jobban hangszerének előnyeit kizsákmányolni, mert ha Huber játéka gazdagabb színezetű, ezt ellensúlyozza Aggházy részéről azon körülmény, hogy a zongorával nem is lehet annyi színt kifejteni, mint a hegedűvel. Ami pedig egyéniségüket illeti : művészeink még sokkal ifjabbak, hogysem az iskola zsinórmértéke alul emancipálódhattak volna, s így játékukban sokkal inkább egymás mellé vannak rendelve, hogysem saját egyéniségük akár felfogás, akár stíl, akár kifejezési erő tekintetében különvált volna. Mert legyen iskolájuk bármily bevégzett , legyenek a virtuozitás mai fejlettségének bármily kedvencz képviselői, s interpraetálják bár a húrjaikra vett műveket bármily értelemmel s ízléssel, csak azt adják még most vissza, amit magukba fogadának a kitűnő művészi oktatások alatt. Még ők nem merítenek magukból; még ők nem élték át a játszott művekben rejlő ama szenvedélyeket, melyeket a szerzők azokba leheltek; még az ő lelkök nem szüli viszont meg ugyanazt, amit az általok interpraetált szerzők műveikben teremtenek ; és igy az ő játékuk egy gyönyörű echo, mely bűbájos varázszal lehelli vissza a szenvedő jajkiáltásait, mintha élne és érezne az a viszhang — de mintha csak élne s érezne: mintha egy láthatatlan tündér bámulatosan utánozná az embert — kiáltva tüdő nélkül, sírva szem nélkül, de csak visszasírva ugyanazt, visszakérdezve ugyanazt, feleletadás nélkül. Ugyanazért bár nagy gyönyörrel tölti el játékuk a kebelt, s bár tökéletesen szemléltetik a zeneművek kincseit, de még nem ragadnak el, mert még nem érték el a hatás tetőzetét: a közvetetlenség melegét s az erőteljét. Hanem amily alapon eddig haladának, azon irány oly biztos, hogy egykor az emberiség pantheonját személyökben két magyar alakkal gazdagíthatják ! . . . Adja Isten, hogy úgy legyen; s e kívánságomban ugy hiszem, hogy nemcsak a jelen volt kevés, de válogatott közönség osztozik, hanem e lelkes város mindazon magyarjai is, kik egyéb körülmények miatt távol valának, mert Nisard szerint: a közönyben mindig hiúság van — a hiúság pedig: üresség! Dr. Mattke Valér. . tesittetett : 1) a bukógát az eredeti tervszerinti méretekkel és magasságban készítendő, vagyis a czifrakapu aljáig. — 2) a jelenlegi czifra-híd nyílása változatlanul hagyatik, hogy azonban a patakmeder a lefolyandó vízzel kellőleg megteljék, még egy megfelelő második hídnyilás készítendő, az előbbihez hasonló fenékmélységben. — 3) az érseki belső malom zúgó felszerkezete eltávolítandó, a szinzúgó, vagyis a mostani ászok fája oly képen átalakítandó esetleg le is szállítandó, hogy a czifrahid most beiszapolva lévő része teljesen kitisztulhasson. ( 4) hogy a 3-ik pont alatti zugó 14 méterre szélesítendő, a zúgó és czifrafal közötti téren bejövő víznek megkivántató meder, mennyiben a földbe lefelé nem volna elegendő, part feltöltés által pótolandó, illetőleg készítendő el. — 5) a meder mélysége 10-től 12 lábig, irányai az eredeti Boros-féle tervet vevén, készítendő, a mederfenék szélessége lehetőleg 12 méterre állapittatik meg. — 6) a káptalani volt sörház szeglete olyképen metszendő el, hogy a patak mentében álló épület szárnya vágattassék el úgy, mint az eredeti terven feketével megjelölve van. —zámbár a Binét-féle ház és az irgalmasok (miserék) telkének átvágása a teljes eredmény elérésére kívánatos volna, tekintve azonban a város zilált pénzügyi viszonyait, foganatosítása kedvezőbb anyagi körülmények bekövetkeztére halasztatik. — 8) figyelemmel a 7-ik pontra; a generális hídtól a minoriták hídjáig a patak mentében elvonuló gyalogjárda a patak szélességéhez — mennyiben a 12 méter szélesség kiegészítéséhez szükséges — hozzáveendő. — 9) a Plank Kálmán-féle háztól a minoriták istállójáig, az eredeti tervben x—-úfval jelölt veres vonal szerint — a 12 méter szem előtt tartásával — a patak kellőleg kiszélesítendő, úgy azonban, hogy a minoritáknak kocsi-bejárásuk legyen. — 10) az izraelita iskolára nézve, a megyei közigazgatási bizottságnál folyamatba tett eljárás eredménye bevárandó. — 11) a lötyögő zúgónál lévő káptalani kerttől be, egészen az érsekkertig, a patak mindkét oldalán, az eredeti Boros-Kovács-féle terv szerint szabályozandó. — 12) az érsekkertben a kissebb beszögelések egyenes irányban levágandók, a meder feneke 12 méterre szélesítendő és az ott levő híd, kellő magasságban 12 méter nyílással építendő fel. — 13) a város alsó-malmi szinzúgó, az eredeti tervezet szerint, egy méterrel leszállítandó és 14 méterre kiszélesítendő. — 14) a káptalani zúgó rekesztáblái fél méterrel leszállítandók, mert különben a városi malom működését, — miután a 13. pont szerint egy méterrel leszállíttatik — akadályozná, és egy nagyobb mennyiségű víz lefolyására is ily állapotában hátrányos lenne; továbbá a zúgón alóli anyameder a malom árok lefolyásáig 12 méter fenék szélességgel, a zúgó pedig 14 méterre kibővítendő. ( 15) a bukógát mentében egy kocsi-átjáró-híd készítendő. A generalis híd 12 méter szabad nyílással városi költségen fából, a minoriták hídja hasonló nyílással, kőhidfőkkel, vasfelszerkezettel — mindkettő kocsi-közlekedésre — építendő. A barátok , Csákó és érsekkert hidja az illető tulajdonosok által megfelelő nyulással készítendők. — Végül a mennyiben az 1871-ik évi 39-ik t. sr. 28-ik §-a az egyesek vagy községek által készítendő vízművekre és munkálatokra nézve az 1840-ik évi X. t. sz. 5. 6. és 7-ik - ait továbbra is érvényben tartotta, ezen határozat az összes tervek s iratok kiséretében, a most felhívott törvényczikk értelmébeni eljárás végett Hevesmegye törvényhatóságához felterjesztendő. Elnöki indítvány folytán, az utczai lámpák szaporítása, illetőleg az utcák világítása körüli eljárás mikéntjére vonatkozó véleményadással egy bizottság bízatott meg. Csiky Sándor indítványa fél évi adó leengedése iránt elfogadtatott, s ez értelemben a pénzügyministeriumhoz kérvény intéztetni határoztatott. A helybeli katonai térparancsnokság által a közös hadseregbeli katonák részére a hatvani külváros legelőiből löhelyiségül átengedtetni kért terület azon indokból, mert a lövések a hatvani országutat keresztül szelnék és igy az ott közlekedőkre nagy hátránynyal volnának, közbiztonsági szempontból átengedhető nem volt. A generalis laktanyának olyképeni átalakítása, hogy abban az ujonczok elhelyezhetők legyenek , elrendeltetett s foganatosításával a városi tanács megbizatott. Városi ügyek. Eger városa részéről folyó év 4-én tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. A folyó év szeptember hó 21-iki jegyzőkönyv hitelesítése után, olvastatott az Egerpatak szabályozására vonatkozó bizottsági vélemény, melynek alapján egyhangúlag következő megállapodás lé peti szemle. Az országgyűlésnek mint halljuk , hó 20-áig érdemleges ülései alig lesznek. A legközelebbi napok teendői körülbelül ily rendben fognak következni. Szerdáig megválasztván a ház az osztályokat és a bizottságokat, a kormány két törvényjavaslatot nyújt be a képviselőháznak, egyiket a honosításról, a másikat Bosznia közigazgatására vonatkozólag. E két törvényjavaslatra a képviselőház két külön bizottságot fog választani, melyek körülbelül tíz na-