Eger, 1879 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-11 / 37. szám

Will. év­folyam. Előfizetési dij: Egész évre . 5 fit­­ [UNK] kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 .. Egyes szám . — 12 „ 37. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyces­mi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és tizolcudnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. 1871­. szeptember 11-én. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő ki fizettetik. Az Eger-nádasdi vasút ügye. Miskolczot szerencsés fekvése sok előnyben részesíti a forga­lom terén. Csomópontja a debreczeni és kassai összeköttetésnek. Fölvirágzása létföltételei megvannak, mesterséges s mások kárával járó új forgalmi irány megnyerésének erőszakolására szüksége nincs. De mindennek daczára jó szomszédunkat is megszállotta az emberi természet árnyoldala, a túlságos kapzsiság. Az aradi, s való­színűleg még a piripócsi forgalmat is. Miskolczra tervezik, s lé­szen majd Miskolcz, nem többé Makó, a világ közepe. Hogy az arad-karczag-csege-miskolczi irány kiépíthető, azt kétségbe sem lehet vonni, s nyerne vele Miskolcz, egy szép séta­utat, de egyebet sem. A debreczeni ipar- s kereskedelmi kamara gyönyörűen felvilágosította őket, hogy ez irány kiépítésével mi or­szágos érdek sem mozdu­atik elő, kár azonban történik, Debreczen s vidéke kereskedelmi forgalmán. Mi hozzátehetjük, hogy egyszer­smind a jövő kilátásait hasznosítani és szintén fejlődni óhajtó Eger s vidéke forgalmi érdekei is semmivé lennének. Íme, Miskolcz tö­rekvése, mesterséges erőszakolása s a természetes forgalmi irányok kizökkenése saját medrökből , úgy Debreczen, mint Eger vidékének kárát s létfeltételei veszélyeztetését idéznék elő. Szerencsére, az ily dolgok most már nem mennek oly könnyen. Aug. 31-én volt Miskolczon a mesterkedés­e megtestesülésének­­ temetése. E napon a fent jelölt arad-karczag-miskolczi vasútirány kiépítése ügyében gyűlést tartottak. Meghívták arra az érdekelt vi­dékeket, még Debreczent is. Egerből csak a káptalant hívták meg, azon hitben, hogy a csegei lépvessző már­is megfogta a mada­rat. Konstatálva van , hogy az értekezlet összement, mint a frakk. A csegei vasút a boldog emlékezetűek sorába tétetett, s a debre­czeni kereskedelmi kamara vállalkozott halotti búcsúja megírásához. De hogy is történt most az, hogy Mikolcz egyszerre arra ébredt fel, hogy neki még a csegei vasút is kell? A dolog egy­szerű. Hire ment, hogy Karczag­, Madarason át Füzesabonyba, egy vonal kiépítése terveztetik. Tessék a térképre nézni, s egy pillan­tás mindenki előtt világossá teszi, hogy e vonal országos érdeket rejt magában. Ez összeköttetés természetes folyománya az Eger­­nádasdi vasút kiépítése, s ez irányban a felföldnek az alfölddel való összeköttetése vasúton, mely eddig is fenáll ugyan, de most már nehezen járható, poros és sáros utakon, a­mint ezt mindenki tudja. Az eger-tiszafüredi s az eger-fejtői vonal fontos forgalmi s hadászati irány. Rejt ezen eddig is fenállott összeköttetésnek vasúttal pótlása s tökéletesítése Miskolczra nézve veszélyt? Semmit. Mint érintet­tük, Miskolcz már biztosítva van, annyi szerencsés összeköttetései­vel, melyeket a természet adott neki. Ha többet akar, már azt má­soktól kivánja elragadni. Másoknak is van joguk az élethez. Az eger­­nádasdi s tovább fü­zesabony-karczagi összeköttetésnek megtáma­dása és veszélyeztetése csupán magán érdek kifolyása lehet, mely­ért ily fontos országos érdeket könnyedén feláldozni csakugyan nem lehet. Az aug. 31-iki értekezlet eredménytelensége Miskolczon, mely­nek való éle a karczag-fü­zesabonyi összeköttetés tervének megsem­­misitése volt — éppen e megtámadott irány életképessége mellett bizonyít. Miskolczot kivéve, minden érdek ellenök szólalt fel, s így közvetve a füzesabonyi összeköttetés mellett nyilatkozott. Most már itt az ideje, hogy az érdekelt Tiszavidék erélyesen keresztülvigye tervét. A tiszai községeknek kimondhatatlan előnyt nyújt ez, s méltó az áldozatra. Ezzel egyidejűleg Eger s vidéké­nek feladata a nádasdi összeköttetést keresztülvinni. A karczag-fü­zesabonyi vonal Ugye ma, mint tudjuk, azon ál­lásban van, hogy az előmunkálatok teljesen befejeznék, s a kiépí­tés előföltételei tárgyaltatnak. Ne késsenek az érdekelt községek saját ügyeket előmozdítani! A nádasdi vonal ügye élénken érdekli a felvidéki vasipart, s nagy a remény, hogy ez édekeltség befolyása s Eger szilárd aka­rata és törekvése az ügyet eredményre fogja vezetni. Természetesen, most már az ily vasutak építése az érdekelt­ség saját erejére lévén utalva, nem kis dolog leszen annak életre hozatala. Ez nem rövid idő munkája, de az idő s a kitartó akarat együttes ereje valósággá fogja ezt érlelni. Sz. N. T Értesítés az erdélyi gazdák ötödik vándorgyűléséről és az avval összekötendő tárlat- és cseléd-jutalmazásról. Az erdélyi gazdák ötödik vándorgyűlése folyó 1879. évi ok­tóber hó 2., 3., 4. és 5-ik napján lesz Sepsi-Szent Györgyön meg­tartva, melyre a haza minden gyakorló gazdáját úgy, mint általá­ban a gazdaságnak minden barátját tisztelettel meghívjuk. — Ezen vándorgyűléssel tárlat és cselédjutalmazás lesz összekötve. — A vándorgyűlésen ugyan mindenki jelen lehet, de tanácskozások­ban és kiküldetésekben csak az vehet részt, ki folyó évi szeptem­ber hó 1-étől kezdve a kiküldött intéző bizottság pénztárnokától (Sepsi-Szent-Györgyre Bogdán András urnak czi­­mezve) két osztrák értékű forintért „tagsági igazolványt“ vált, mely tagsággal a fenti jogokon kívül, még a következő elő­nyök vannak összekötve u. m.: I. ezen igazolvány előmutatása mellett a vándorgyűlés tagjai az első erdélyi vasúton és a magyar államvasutak keleti vonalain árkedvezménynyel fognak utaz­ni mely annak idején a részletes gyűlési programmal együtt fog közzététetni; 2. a vándorgyűlés tagja a terjedelmes részletes jegy­zőkönyvet és netán más a gyűlés- és tárlatra vonatkozó nyomtat­ványt díjtalanul és bérmentve nyeri ; 3. az igazolvány előmutatása mellett a tagok a tárlatot díjtalanul látogathatják; 4. igazolványt váltott tagok a város polgárok szives ajánlata folytán szállással fognak elláttatni. — A gyűlés részletes napirendje a tárgyalandó kérdésekkel együtt négy héttel megelőzőleg lesz közzétéve. — A tárlat a magyar haza összes területére terjed ki és négy osz­tályra oszlik: állat-, termény-, gazdasági eszközök s gépek és házi ipar kiállításra. — A termény-, gép- és házi ipar kiállításra szánt tárgyak szeptember hó 15-ig az intéző bizottságnak Sepsi-Szent- Györgyre czimezve bejelentendők és legkésőbb szeptember 30-án esti 6 óráig beküldendők: később érkező küldemények a versenyből kizáratnak. Részletes tervezet. Első nap csütörtök, október 2-ika 1879. Délután 2 órakor: az állatkiállitást bíráló bizottság működése. Este 6 órakor: előér­­tekezlet, azután ismerkedési estély. Második nap, péntek október 3-ika 1879. 1. Reggel 9 órakor a vándorgyűlés megnyi­tása és pedig: a) elnöki megnyitó, b) bizottságok választása a termény-, gép- és házi so­r-tárlat megbirálására, c) az intéző bi­zottság által kitűzött birtokok vagy községek meglátogatására ki­­küldendő bizottságok választása. 2) Az erdélyi gazdasági egylet által kitűzött themák tárgyalása. 3. Déli 12 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása és 4. Az állatkiállitási jutalmak (összesen­ 86 db m. k. arany és 2 db ezüst frtos) kihirdetése és kiosztása Harmadik nap, szombat október 4-ike 1879. 1. A termény- és gép-, valamint a házi-ipar kiállitmányait bíráló bizottságok

Next