Egri Egyházmegyei Közlöny, 1872 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1872-08-01 / 15. szám

Negyedik évfolyam. 15. szám, Eger, 1872. Augusztus 1. Megjelenik : Az előfizetési díj és a lapot érdeklő minden közlemény e czím alatt: Előfizetés : minden hó 1-én és j „Az Egri Egyház­megyei Közlöny szerkesztőségének Egerben, az érseki ; Egész évre 3 írt. s 16-án 1 y* ivén. j lyceumban“ küldendők. ; Fél évre 1 írt 50 kr. — Tartalom : Az egyház vagyonszerzési és birtoklási joga. — Erkölcsi­ség és tudomány, mint az emberiség haladásának tényezői. — Adalékok egyházmegyénk történelméhez. — Lelkipásztori esetek és kérdések. — Irodalom. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. — Vegyesek. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Eger, jul. 30. Kegyelmes Főpásztorom által karczagi plé­bánossá neveztetvén , az „Egri Egyházmegyei Közlöny“ szerkesztésétől visszaléptem. Fogadják t. paptársaim hálás köszönetemet kegyes támogatásukért, melyben három és fél éven át részesítettek. Egyszersmind e „Közlöny“ új szerkesztőjét, ki már e jelen év kezdetétől — mint főmunkatárs — a lap kiállítása körül a te­endők legnagyobb részét végezte, hasonló szíves támogatásokba ajánlom. Debreczeni János: Az egyház vagyonszerzési és birtoklási joga. (Folytatás:) Az egyházi vagyont illető e kedvezmények mellett azonban már a középkorban számos állami törvényt találunk, melyek az egyház vagyonszer­zési szabadságát bizonyos korlátok közé szorítot­ták, sőt teljesen megsemmítették, nem lévén sza­bad ezentúl az egyháznak birtokot szerezni, ha­csak a fejedelem előre kikért beegyezése arra föl nem hatalmazta. E törvények „holt kézről szóló törvények“-nek — leges amortizationis — nevez­tetnek 16). Az első ilynemű törvényt III. Henrik angol király hozta be a XIII. században. — Ausztriában és az örökös tartományokban különösen I. Miksa és I. Ferdinánd kezdték a holt kézről szóló tör­vényeket életbe léptetni. I. Lipót több rendelete által érvényteleneknek és semmiseknek nyilvání­totta mindazon szerződéseket, adományozásokat, hagyományozásokat stb., melyek által ingatlan javak a fejedelem beleegyezése nélkül egyháziak kezére jutottak 17). VI. Károly császár e rendeleteket megerősítette és foganatosította, meghagyván az egyháziaknak, hogy mindazon ja­vakat, melyeket a Lipót-féle 1669-iki tilalmazás daczára a kormány tudta és akarata nélkül sze­reztek, egy hó leforgása alatt világiak kezére bo­csássák 18). Mária Terézia tovább menvén, azt, mi eddig csak az ingatlan javakra nézve állott, — legalább a szerzetesrendek és zárdák irányá­ban — minden, még ingó javak szerezhetésére is kiterjesztette, és valamennyi, akár élők közt akár halál esetére történt ilynemű intézkedést előre is semmisnek és fenyítés alá esőnek nyil­vánított 19­. II. József rendeletei ismeretesek ; ő nemcsak szerezni nem engedett, de a szerzetteket is elkoboztatta. Időről időre ugyan egyes egyházi intézetekre nézve — milyenek pl. az angol­ szüzek, irgalmas­­nénék, piaristák, mechitaristák, jezsuiták társhá­zai voltak, — a holt kézről szóló törvények ha­tálya beszüntettetett, oly föltétel alatt mindazáltal, hogy minden egyes szerzeményt az államközegek­­nek bejelenteni tartozzanak, hogy az állam ez úton a rend­javak teljes átnézetével bírjon, minden visszaélést ellenőrizhessen és tudomást szerezhes­sen magának arról, vajjon valamely rend szük­ségletei eléggé fedeznék-e már, s így a kiváltságos kedvezés további fentartása beszüntetendő-e 20)? ,6) Amortizatio, amortir franczia szóból ered, s kü­lönösen az egyház tulajdonában levő ingó vagy ingatlan ja­vakról használatik, mennyiben ezek az egyházi törvények értelmében többé el nem idegeníthetők, s így a közforga­lomból kiválván, holt kézre — manus mortua — jutnak. — Egyetemes magy. encyclopaedia, III. k. 30. 1. 17) 1669. okt. 5. decz. 4, 1670. márcz. 5, 1673. ju­nius 27-ről kelt végzések. 18) 1720. aug. 12-röl kelt csász. rendelet. 19) 1771. aug. 26-ki pátens. 20) Lober schine r, Das kirchliche Güterrecht und die Verwaltung des kirchlichen Vermögens. L. Archiv für kath. KR. 1857. II. kötet, 169 s a köv. 1.

Next