Egri Egyházmegyei Közlöny, 1876 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1876-09-16 / 18. szám

Nyolczadik évfolyam. 18. szám. Eger, 1876. Szeptember 16. Megjelenik : minden hó 1-én és­­ 6-án 1 ivén. Az előfizetési díj és a lapot érdeklő minden közlemény e czím alatt:­­ Előfizetés­„Az Egri Egyházmegyei Közlöny szerkesztőségének Egerben, a papnő- Egész évre­­ i in. verdében“ küldendők. 1 evre 1 frt' 1 ni' fa lőni . Az állam viszonya az egyházi hatalmakhoz, különösen a római pápa s a kathol. egyház nemzetközi jogállása. — Fog asztori szózat, az egri növendékpapsághoz. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. — Vegyesek. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Az állam viszonya az egyházi hatal­makhoz, különösen a római pápa s a kathol. egyház nemzetközi jogállása­ ') Az egyházi hatalmakról általában. Miként a nemzetközi jogalanyok kérdésénél említet­tük, a nemzetközi jogalanyok közé tar­toznak az államokon kívül — nagyobb-ki­­sebb mérvben — némely egyéb szerveze­te­k is, köztük: kiváltképen a római kathol. egyház, valamint ennek feje a római pápa; továbbá némi tekintetben egyéb keresztény egy­házak is. Mindezek az államokhoz többé-kevésbbé hasonló jogi személyek s az államokhoz oly jog­viszonyokba léphetnek, melyek bizonyos nemzet­közi jelleggel bírnak. Az állam s az egyház közti viszony­nak két oldala van: az egyik államjogi, illető­leg egyházjogi, a másik pedig nemzetközi. Ez utóbbi oldal a protestáns s egyéb nem-kathol. egyházaknál ritkán s illetőleg jelentéktelen mérv­ben lép előtérbe ; 1 * 2) a stambuli patriarchának Törökországhoz való viszonya is inkább államjo­gi, semmint nemzetközi.3) A római kathol. egyház azonban s feje a római pápa, — a civilisai­ államokban nem csupán államjogi s egyházjogi, — hanem határozottan nemzet­közi jogállással is bír. Ennek lényegét a következő szakaszokban ismertetjük : az egyház s az állam közti viszonynak nem-nemzetközi ol­dalát illetőleg pedig egyszerűen az egyházjogi s az államjogi művekre utalunk. 4) Megjegyzendő egyúttal, hogy a római pápa s illetőleg a római kath­. egyház, a nemzetközi viszonyokban gyakran „római szent szék,“ ‘) il­letőleg „római Curia“ név alatt szerepel. 2) A római pápa s a római kath. egyház nem­zetközi jogállása. 1. 1870-ig a római pápa nem csupán egyházfő, hanem világi uralkodó is volt; az utóbbi minőségben mint souverain bírta az úgynevezett egyházi államot. A római pápa fejedelmi hatalma a nyugat­római birodalom megdőlése után azon időkben vette kezdetét, midőn Róma s az olasz félsziget több része a barbárok által pusztittatva és oltal­mat sehonnét nem nyerve, a pápákban nyerte leghatalmasb védőit. 3) Az örökváros s környéke fölött a pápák, főkép a longobardoknak a félszi­get északi részében történt letelepedése óta, ha­tározott véduralmat gyakoroltak ; hatalmuk ké­sőbb, Pipin­s nagy Károly adományozásai s egyéb szerzemények által jelentékenyen gyarapodott s idővel teljes világi souverainitássá fejlődött. Az 1815-i bécsi congressus a pápáknak az egyházi­ ­) Mutatvány dr. Kiss István egri ny. r. jogtanár kö­zelebb megjelent : „Európai nemzetközi jog“ czimü művéből. 2) Bluntschli : Völkerr. 26. §. 1. 3) Phillimore : Comment. 011 Intern. Law. II. 149. 4) Ezek száma legio. tL mellett, a politikai tudomá­nyok írói is tárgy­aják e kérdést.­­) Egyh­ázjogi tekintetben a szent székek alatt azon bíróságok értetnek, melyek által a püspökök (érsekek stb.) az egyházi bíráskodást gyakorolják. A római szent szék alatt, nemzetközi tekintetben, a souverain pápa s a kathol. egyház mint nemzetközi jogalany, s olykor a pápai trón is éltetik. 2) A „római Curia“ , tágabb értelemben összegét je­lenti mindazon gyülekezetek-, hatóságok- és hivataloknak, melyek a pápát környezik s neki akár az egyetemes egy­ház, akár a római egyháztartomány, akár végre a római püspökmegye kormányzatában bármikép segítségére vannak, vagy csak mint díszhivatalok és méltóságok a római udvar fényének emelésére szolgálnak. Szorosabb értelemben pedig a „római Curia“ alatt csak az egyetemes egyház ügyeinek vezetésére rendelt gyülekezetek és bíróságok értetnek. Leg­szorosabb értelemben a „római Curia“ alatt csak a segéd személyzet értetik. (Dr. Szeredy: Egyházj. 369. I. Dr. Kő­nek: Egyházj. 301. I.) Ezek egyh­ázjogi meghatározásai­, melyek másodika legközelebb áll a „római Curia“ nemzet­közi fogalmához, mely alatt kiválólag a pápa, s az egyete­mes egyház, ennek legfőbb hatóságaival együtt értetik. ?) Dr. Szeredy József: Egyházjog, 184. §.

Next