Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-02-25 / 45. szám

LXVIL évfolyam 45 szám f.nz.: ff. 89­­10120. Eger 1990. február 16. Szerda Előfizetési díjak postai szállítással: Egész évre 160 K. — Fél évre 80 K. — Negyed évre 80 K. — Egy hóra 15 K. — Egy szám ára 80 fillér. POLITIKAI NAPILA Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. — Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. A jogfolytonosságról. Abban a vezető cikkben, amely az E. N. vasárnapi számában erről a kérdésről dr. M. K. úr aláírásával megjelent, olyan számos, alkotmányos érzésünket sértő té­vedés van, hogy lehetetlen azt helyre­igazítás nélkül hagyni. Annál is inkább, mert a jogfolytonosság helyreállításának jelszava alatt megindított mozgalom zászlóvivője városunkban a cikkíró volt és ebből az okból az olvasók egy részé­ben az a téves hit keletkezhet, hogy a mozgalmat pártolók legnagyobb része osztja M. K. úr tévedéseit. Holott az így értelmezett jogfolytonosságnak sem a vá­ros-, sem a vármegyeházán nemhogy egy­hangú többsége, de valószínűleg még te­kintélyes kisebbsége sem lett volna. Hogy téves állításait először is mu­latságos oldalukról világítsam meg, elég arra rámutatnom, mikép a cikkely önérze­tes címe szerint »A jog nem alkuszik”­ és ime magában a cikkelyben már négy olyan, hazánk jogtörténetéből merített eset van fölsorolva, amikor a »jogalap nélküli állapot« (milyen szörnyen téves fölfogás!) szokásjoggá szilárdul. Itten van tehát már előttünk négy olyan eset, ami­kor a jog megalkudott a körülményekkel. Pedig ha a cikkében elősorolt pél­dákra alkalmazta volna a latin ,qui bene distinguit, bene docet, közmondásban fog­lalt igazságot, csak az tud jól tanítani, aki helyesen tud megkülönböztetni, akkor könnyen rájöhetett volna arra a különb­ségre, amely a jogfolytonosságnak egy­részt nélkülözhetetlen, másrészt csak cél­szerűségi szempontból szükséges követel­ményei között fönáll. Közjogi szempontból a jogfolytonosság­nak csak egyetlen elengedhetetlen fölté­tele van, az tudniillik, hogy a jog alapját a nemzet többségének szabadon megnyil­vánuló akarata képezze. A dr. M. K. ur cikkében elősorolt esetek első részében a a hatalom birtokosai azért voltak kény­telenek a jogfolytonosság elve előtt meg­hátrálni, mert előzőleg Macht geht vor Recht (a hatalom megelőzi a jogot) elvé­hez ragaszkodva nem akarták figyelembe venni a nemzet akaratát, és a bulldog korszak úgynevezett néptörvényei is azért tűntek el nyom nélkül, mert ezeket nem a nép, hanem csak egy nagyon kisszámú, de nagyszájú törtető politikus készítette. A jogfolytonosság alaki kellékeire csupán abból a szempontból van szükség, hogy senki se vonhassa kétségbe azt, mi­­kép valamely törvény a nemzet többségé­­nek akaratát fejezi ki. Ez az alaki kellék azonban nem okvetlenül szükséges abban az esetben, ha a körülményekből egyéb­ként is megállapítható, hogy valamely tör­vény a nemzet többségének akaratával egyező. Werbőczy Hármas Könyvénél és az 1872-ben elfogadott bűnvádi eljárási szabályoknál ez minden kétségen felül állott: ez a körülmény biztosította szá­mukra azt a lehetőséget, hogy a kihirde­tés illetve királyi szentesítés elmaradásá­nak alaki hiánya ellenére is törvényerőre emelkedjenek. Az Országbírói Értekezlet működése is­­ a régi magyar jog részbeni visszaállítását­ célozta, s tudvalevőleg a királyi Kúria igyekszik lelkiismeretesen alkalmazni a fönálló törvényeket és — ahol ez hiányos — elvi határozataiban a törvények szelleméhez alkalmazkodni. Amíg tehát úgy József császár, mint a meg nem koronázott Ferenc József csá­szár által kibocsátott pátensekről minden kétséget kizáró módon meg lehet állapí­tani, hogy azok «jogalap nélküli» rende­letek , viszont a csupán szokásjogon tör­vényerőre emelkedett intézkedések meg­egyeztek a nemzet többségének akaratá­val és ezen okból váltak törvényerejűvé. Az 1872-ben letárgyalt javaslatnak elég volt hat év, hogy törvényerőre emelked­jék, ellenben a jogalapot nélkülöző 1849—50. évi pátenseknek 16 év sem volt erre elegendő! A magyar jogtörténet tehát — amint ezt a M. K. úr által fölhozott példák is bizonyítják — a jogfolytonosságra nézve csak egyetlen elengedhetetlen föltételt is­mer: a nemzet önkéntes hozzájárulását a kérdéses jogi tényhez. Ezt az alapelvet fejezi ki Deák Ferenc ismeretes mondása is, hogy a nemzetnek csak az a joga me­het veszendőbe, amiről önkényt lemond, de az erőszakkal elvett nem. Ez az alapelv azonban nemcsak Ma­gyarországon, hanem az egész világon érvényes. Lengyelország második felosz­tását az úgynevezett néma országgyűlés hagyta jóvá. Ez az országgyűlés teljesen az akkor érvényes törvényeknek megfele­lően volt összehíva és az országgyűlés elnöke azon az alapon jelentette ki elfo­gadottnak a beterjesztett javaslatot, mivel ellene az országgyűlés egyetlen tagja sem szólalt föl. Ennek a határozatnak megho­zatalánál tehát mindenben megtartották a M. K. úr által megkívánt alaki követelmé­nyeket, mégis az egész világ nem a jog­­folytonosság, hanem az erőszak tényének tartotta Lengyelország második fölosztá­sát. Mert az országgyűlésen nem a nem­zet többségének akarata nyilatkozott meg, hanem a külső erőszak hatása. Ezeknek az adatoknak az alapján arra kérem az E. N. I. tisztelt olvasóit, hogy dr. M. K. úrnak ama kijelentéseit, hogy a nemzetgyűlés határozatai jogot nem alkothatnak és hogy a nemzetgyűlés nélkülözi a jogalapot, tekintsék pusztán az ő egyéni nézetének, amelyhez a jog­folytonosságnak semmi köze sincs. Egy olvasó, mulasztó, mert a mulasztók feltűnő nagy része orvosi bizonyítvánnyal kimentette magát. Vádak a »főbbek« ellen. Az egri fogházban letartóztatottak közül a napok­ban egy egész sereg kommunistavezér kapta meg a bíróságtól az államügyészség vádiratát, illetve vádindítványát (amint a vádiratot a gyorsított eljárásban nevezik). Az újonnan megvádoltak között vannak: Szepesi András, Giffka Ferencz, Kovács Domokos, Vályi István, Lájer Dezső (má­sodszor), Német Kálmán, Kápolnay Andor, Benedek János, Jackwerth Ede (másodszor), Somogyi Károly, Friedmann Ernő, Rosen­thal Rudolf, Somodi János, Riha Gyula (másodszor),Vaskóczy Gyula (újból), Fischer Jenő, Schiffer Miklós (újból), Frank István, Hecks Lajos, Junghancz Ferencz, Weisz Béla, Fenyvesi (Freund) Gábor, Rigda Jó­zsef, Ankli József (másodszor), Semperger Flórián stb. A felsoroltak ügyében a fő­tárgyalást részben már kitűzte a bíróság. A tárgyalás időpontját esetről • esetre kö­zöljük. Fogházőröket keresnek. A buda­pesti törvényszéki fogházhoz 86 éven aluli, vidéki, katonaviselt, ügyes, egészséges írni és olvasni tudó férfiak fogházőrökül felvétetnek. Kezdő fizetés évi 700 korona alap, 700 korona háborús segély, 400 korona drágasági segély, 400 korona lak­bér, 100 korona ruhapótlék, családtagon­ként 400 korona családi pótlék. Jelentkezni lehet Budapesten (V., Koháry­ utca 9),a fogházgondnoknál. Igazságügy. Akik nem szavaztak a nemzetgyűlési tagok megválasztásakor, azokkal szemben hazafiatlan kötelességmulasztásukért az illetékes járásbíróságok járnak el. Az egri járásbírósághoz már napokkal ezelőtt be­érkezett a szavazástól távolmaradottak névjegyzéke. Reitman Viktor büntető járás­­bíró büntetőparancs kibocsátásával fogja elintézni a választási rendelet ellen vétők bűnügyeit. Büntetésben részesülnek azok is, akik a szavazók jegyzékébe nem vetet­ték fel magukat. A rendelet a bűnösökre 600 K-ig terjedő szabadságvesztés bünte­tésre is átváltoztatható pénzbüntetést ál­lapít meg, azonkívül a terheltre egyenes áll. adójának egyötöde is kiróható. Eger városában aránylag kevés a ressskiszent HÍREK. Eger, 1920. február 24 A nemzeti királyság pártja Egerben megkezdte a szervezkedést. Rövidesen népgyülést fog a párt tartani. a villany. A villanygyár igazgatósá­gától vett értesülésünk szerint a város vi­lágítása március hó végéig biztosítva van. Az igazgatóságnak sikerült egy vagyon nyersolajat beszerezni: a beszerzési ár nettó 280 ezer korona (!), mihez járulnak a különböző járulékos kiadások, úgy, hogy az olaj körülbelül 300 ezer koronába kerül. Városi közgyűlés: Eger város kép­viselőtestülete f. hó 26-án, d. e. 10 órakor közgyűlést tart A közgyűlés fontosabb tárgyai: Dr. Nagy János nemzetgyűlési kép­viselő köszönő irata. Az Egri Városfejlesztő R.-t bead­ványa a Kaszinó, a volt Club-épület és a Halas piaci iskola helyén szálloda építése tárgyában. Deák Mihály rendőrtiszt kérvénye 1920. március elsejétől nyugállományba helyezése iránt. Jelentés a képviselőtestület felhatal­mazása alapján felvett 140,000 koronás kölcsön tárgyában. Balkai Béla ipartestületi elnök bead­ványa a villanyvilágítás tárgyában a vil­­lanygyár igazgatójához intézett átiratra vonatkozólag. A Közellátási Vállalat 1919. évi zár­számadása. A helybeli takarékintézetek ajánlata az intézeteknél elhelyezendő köz- és árva pénzek után adand a kamatról.

Next