Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-11-25 / 271. szám

JLXVII. évfolyam 271 szám. Eger, 1920. November 25. Csütörtök. Előfizetési sfifak postai szállítással. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el Hegyen évre 7S ti. Egji hóra 25 A. Egyes szám ara 1 korona. POL!­T­i­K­H * NHPÍ L R P­Felelős szerkesztő­i Barsy Károly dr ■awi—MgfMK——M— Szerkesztőség , Egér, Líceum, m­­isdóhivatal. Liceu­mi nyomd­a. Telefon­szám li. Pihen a nemzetgyűlés, egyesek szerint, hogy új erőt gyűjtsön a közeljövő nehéz munkájára, mások szerint teljessé legyen a bomlási processus, mely a lépten-nyomon kitörő palotaforradal­makban már eddig is éreztette hatását. A nemzetgyűlés tíz hónapos munká­jára visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy eddig az országnak egy parlamentje sem alkotott ennyi idő alatt annyi és oly sok fontos törvényt, mint a jelenlegi, másrészt pedig leszögezhetjük, hogy a nemzet első tanácskozó testületében soha nem zajlot­tak még olyan erővel az egyéni szenve­délyek, soha nem ült olyan orgiákat a kicsinyes pártoskodás és érvényesülési vágy, mint mostanában. Az első megállapítás dicséret is, meg nem is. Mert elvégre a parlament mun­kásságát nem a megalkotott törvények számával értékeljük, hanem azzal, hogy a törvények valóban a nemzet életszükség­leteit szolgálják , és olyanok­­, amelyeknek végrehajtása, életbe leendő átvitele kétség­telen és egyszerű. A gyors törvényalkotás alapos aggo­dalmakat kelt az utóbbi tekintetben. Sőt még az is kétséges, hogy a törvényt vég­rehajtó és alkalmazó szervek kellőleg is­merik-e a törvényeket, azoknak a régi törvényekkel szemben módosító, változtató hatását. Hússá és vérré változhatik-e a törvény oly hamar a köztudatban? Ami a második megállapítást illeti, arra nézve az az álláspontunk, hogy un­tig elég volt az egyéni érvényesülést haj­­hászó heccekből. Az állandóvá váló átcsoportosítások, ki- és beolvadások arra engednek követ­keztetni, hogy a választói jogosultság mértéktelen kiterjesztése nem felel m­eg az állam érdekének s az így egybegyült parlament nem az a magas nívójú testület, melyre a­­ mai viszonyok között oly ége­tően szükség van. Legyen vége az agitátorok és hecc­mesterek korának! Az agitátor és heccmester, aki az agitációt érvényesülési térnek, a hecceket pedig robbantó anyagnak használja, agi­tál az agitációért, ártani sokat árt, hasz­nálni jóformán semmit sem használ, ki­közösítendő a dolgozni akaró, a keresztény irányzatot, és a keresztény gondolatot ko­molyan vevő emberek társaságából. szállt 3 detektiv, 3 szuronyos katona s a légiónk,ta főhadnagy. Megindult az autó Eperjes felé. De nem a rendes uton, mert arra a tömeg fákat döntött le. Vonaton sem merték vinni, mert azt a nyilt pályán megállitot­ták és átkutatták. Vizközön megállt az autó s két óráig vesztegelt. Ezalatt az idő alatt hozták meg az ítéletet a páter fölött. Nyolc havi theresienstedti várfogságra ítélték. Az ítélet kihirdetése után tovább száguldott az autó Eperjes felé. Felsőviz­­köz és Radonya között az ut sűrű­ tölgyfa­erdő között vezetett. Egy hatalmas tölgyfa alatt hirtelen megálltak s a detektívek és a légionista főhadnagy a statáriumra való hivatkozással halálra ítélték a szerzetest. Mindjárt hozzá is fogtak az ítélet végre­hajtásának előkészületeihez. Előkerítettek egy kötelet, nézegették az ágakat, a kato­nák ásót, csákányt vettek elő s fölszólí­tották a szerencsétlen papot, hogy mondja meg, mi az utolsó kívánsága ? «Hagyjanak békességben imádkozni» — szólt a sorsa elé már apatikus nyuga­lommal néző pap. E szavakra pokoli röhej támadt. Az ördögi lelkű emberek végre megunták a játékot s a mintegy 20 percnyi léleksa­­nyargatás után újra autóba ültették a megkínzott szerzetest s tovább robogtak Eperjes felé. Útközben a védtelen embert állandóan ütötték-verték, gyalázták és össze­vissza köpdösték. Déli 12 órára járt az idő, mikor meg­állt az autó az eperjesi tüzérkaszárnya előtt. Itt a kilátásba helyezett kihallgatás helyett börtönbe vetették a sokat szenve­dett pátert, ahol fűrészporből készült gombócot és valami élvezhetetlen leves­félét adtak neki ebédre. Öt óra tájban kinyílik a zárka ajtaja, s belép hátratett kezekkel egy cseh tiszt. Megáll a pric­csen ülő pap előtt. «Te pap vagy? kérdi, s azzal feleletet sem várva elkezdi kegyetlenül pofonozni a szeren­csétlen embert úgy, hogy annak orrán, száján megindult a vér s fogaiból még a plombák is kiestek. Közben pedig állan­dóan gyalázta. «Te kutya magyar, te gaz­ember, te svindler, te népbujtogató — or­dította. Mikor a tenyere megfájdult a sok ütlegeléstől, bottal folytatta a szerzetes kínzását mindaddig, mig az eszméletét nem vesztette. Káromkodások közepette ment ki a megvadult tiszt magára hagy­ván az eszméletlen embert. — dr. HÍREK, Eger, 1920. november 24. Személyi hírek. Dr. Bobory György főispán tegnap délután Budapestre uta­zott . Trak Géza h. polgármester ma d. u. érkezik haza a fővárosból, ahol köz­­élelmezési ügyben 3 napot töltött. Katalin-est. Az Egri Kath. Legény­egylet f. hó 28. án, vasárnap este 8 órai kezdettel zártkörű Katalin Bált rendez. Belépődíj személyenként 15 K. Felülfize­­téseket köszönettel fogad, ételekről és italokról gondoskodik a rendezőség. Po­harat mindenki hozzon magával. Muzsikál: Illés Béla zenekara. Az összes termek fütve vannak. Meghivó a pénztárnál kívá­natra felmutatandó. A Szociális Missiótársulat szociális iskolája. A közönség nagyfok­ú érdeklő­dése előzte meg a Szociáli­s Missiótársulat sorozatos előadásait. Már az első előadás alkalmával, melyet dr. Mázy Engelbert tankerületi főigazgató tartott, zsúfolásig megtelt a Kath. Kör nagyterme. Ott volt Dr. Bobory György főispán, Isaák Gyula alispán, Puchlin Lajos főjegyző s még sokan a vármegyei és városi közélet ve­zetői közül. A tudós főigazgató lebilincselő előadásban értekezezett a társadalomról, gazdasági, szociális, valláserkölcsi kultú­ráról s a munkáról. A második előadást ugyanő tartotta, beszélvén a társadalmi harmónia megbomlásáról, a tekintélyről és polgári szabadságról, arról a libaratiz­­musról, mely a tekintélyt aláásta, a lelke­ket forradalmasította, fokozta a nyomort, s ezáltal megteremtette a proletáriátus negyedik rendjét. Ez alkalommal tartotta meg előadását Rónai Paula is a szociális munka szelle­méről. A női lélek finom és gyakorlati érzékével mutatott rá arra, hogy a szoci­ális munka titka az egység, a hűség és bensőség. A Szoc. Missió szociális iskolájának harmadik előadása ma lesz, melyet Máry Engelbert fog megtartani Szociális ethika címen. Az előadás d. u. 4 órakor kezdődik. A kistályai ifjúság műkedvelő elő­adása Egerben. A Kistályai Ifjúság 1920. november hó 27-én és 28 án Egerben, a Városi Színházban Lukács György ren­dezésével műkedvelői előadást tart a há­ború alatt tönkrement »Népszövetség Egy­let« visszaállítása javára. Színre kerül a Falu rossza. Népszínmű 4 felvonásban. írta : Tóth Ede. Az előadás kezdete szombaton és vasárnap este pont 7 órakor és vasár­nap délután fél 4 órakor. Jegyek kap­hatók elővételben az »Egri Keresztény Sajtószövetkezet Propaganda Vállalatai­nál 27-én és 28-án reggel 8 órától déli 12 óráig, délután 2­ 7 óráig a pénztárnál. Katonai zenészek kerestetnek. Ka­tonai zenekarban szolgált zenészeket ke­res felvételre a nyíregyházai gy­. e. zene­kara. Nyíregyháza Szabolcs megye. írás­beli megkeresés ugyanoda. Felhívatnak a közszolgálati alkalma­zottak beszerzési csoportjának tagjai (a pénzügyi és vármegyei tisztviselőkön és nyugdíjasokon kívül), hogy az élelmiszer árkülönbözet, és fűtési anyag árkülönbö­zet kiutalványozhatása végett alub­­i hiva­tal által elkészítendő kimutatás összeállí­tására, a folyó évi március—junius hóna­pokra érvényes volt bevásárlási könyvecs­kéket sürgősen mutassák be az egri állam­­pénztárnál. A dőlöngöző villanyoszlop. (Levél a szerkesztőhöz.) Van a Deák Ferenc-út­­nak egy bus, szomorú villanyoszlopa. Azt hiszem szomorú fűzfából készülhetett. Ott búslakodik valahol a Bohaty-házzal szem­ben. Törzse féloldalt dűlt, drótkarjai csüg­gedten lefelé lógnak, szegény, nyugodni a­öldre vágyik. Mi lehet elkeseredésének az oka, alig sejthetem. Talán köszvény bántja hajdan földben gyökerező lábait? A bártfai ferenc-rendi zárdafőnök kálváriája. A szenvedések útja Eperjes felé. A pá­tert halálra ítélik s hozzáfognak az íté­let végrehajtásának előkészületeihez. Egy cseh tiszt brutalitása a börtönben. III. A páter elfogatásának, s a főtéri harcnak híre villámgyorsan elterjedt a fal­vakban is. A szekerek végtelen sora in­dult meg mindenünnen. A környékbeli tótság botokkal, kaszákkal, vasvillákkal és puskákkal felfegyverkezve sietett a szo­rongatott hársfalak segítségére és szeretett lelkipásztoruk kiszabadítására. A sorom­pónál azonban gépfegyverek fogadták a tömeget. Ezalatt a zárdafőnököt egy lefüggö­nyözött katonai teherautóba dobták. Mellé

Next