Egyenlőség, 1883 (2. évfolyam, 1-67. szám)
1883-09-16 / 52. szám
II. évfolyam. 52. szám. Budapest, vasárnap, 1883.. szeptember 16.Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, fürdő-utcza, 4. sz. - a hova minden küldemény intézendő. TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTI BOGDÁNYI MÓR. Előfizetési feltételek : küldve .... 8 fr Félévre.................................... . 4׳ • Negyedévre . . . . . . . . . .2 י' Egyes szám ára 16 kr. Egész évre házh Az Egyenlőség megjelenik minden vasárnap. Olvasóinkhoz. ,Lapunk fennállásának évi fordulója lesz a jövő hóban. ׳•'■•• Egy hosszú esztendő múlt el, mióta e־ lapot megalapítottuk, egy esztendő, tele fáradsággal, küzdelemmel, keserűséggel és csalódással. ״ r :•E • -'('׳ ׳• •: Multunk a magyar zsidóság egy évi • szenvedésének történetek׳ : : ׳^ ' De mi nem csüggedünk. — Berura derű. ך־ י:: Folytatni fogjuk a megkezdett munkát a szabadság és jogegyenlőség nagy '.. .elvei ־ nevében, férfiasan és lankadhat- Tan erővel.• ׳׳ ׳■׳ ־: L ׳ :־ :׳־,;■■■ ׳■׳■.:■;ni.:׳ 1׳ ! A magyar •zsidóságot már nagyobb viharok fényé•gették•׳ de az igazság mindig erősebb volt a lelketlen tovább ; is •bujtogatásnál. : : • .׳.׳••'■־ -cö.o Felkérjük hitrokonainkat, hogy bennünket a nagy védelmi munkában tovább is támogassanak. ־ ־״■' A sajtó hatalma a közönség pártfogásában rejlik; minél nagyobb egy lapnak olvasóköre, annál biztosabban számíthat azon czélok elérésére, melyeket zászlójára tűzött. . .;r ;!-׳ P: A ־ hitközségek• és :egyesekhez'׳׳ fordulunk •egyaránt. Tegyék'׳ lehetővé, hogy lápunk • minél' .'szélesebb körökbe' jusséif• e'l felvilágosítást adandó a magyar-■zsidóság valódi szelleme és 11 ázafisága felöl. : ־' '• :""' j Az ^Egyenlőség« szerkesztősége. ■ n ! ;׳'v,,v׳ ׳•■ Válasz ;׳v — Somssich Pál országos képviselő urnak. — Egy ' éve múlt, hogy az antisemita mozgalom hazánkban'ao-Q-asztó 'mérveket öltött s hogy ־ minden józanul gondolkozó hazafi azt mondja: ime,' elérkezett az idő, hogy azok, kik' szellemi vezérei a nemzetnek, emeljenek szót az ’ alhazafiak bujtogatásai ellen,‘figyelmeztetve' a veszedelemre, mely a rendnek minden megzavarása által támad, de figyelmeztetve az ׳ igazságtalanságra is, mely abban rejlik, midőn az ország olyan elemei támadják meg, mely hazafiság, az uralkodó fajhoz való ragaszkodás, műveltség és szellemi és anyagi tekintetben,nem áll mögötte e haza egy faji vagy felekezeti elemének sem. ■ ׳ ׳ י' Egy éve várjuk azt a szózatot, amely egyrészt leálcrázni fogja a hamis prófétákat, másrészt pedig világosságot árasztana a mesterséges homályba. .׳ De hiába vártuk. . . Némák maradtak, kik a szabadelvűség révén népszerűvé lettek, szótlanul nézték a gyalázatos izgatást a politika s az irodalom vezérférfiai s ha az országgyűlésen vagy a sajtóban egy-egy támadást intéztek is L^rgTKontíjus^us;elleínv az^j d A kalt__e^ nem akadt senki, ki szemébe mondta volna az izgatoknak, vagy aki felvilágosította volna a tudatlanoitat, hogy, ,nagyrészt a. magyar zsidó elem az, mely ־ a magyar faj kulturalis fölényét és po ־ litikai vezérszerepét igazolja, hogy a magyar zsidó elem az által, hogy magyarnak vallja magát ország világ előtt, kiválóan támogatja a magyar fajt a magyar állameszme érvényesítésének nagy feladata körül, és hogy e hazai zsidóság akármelyik nemzetiséghez csatlakozva, azt egyik legfontosabb politikai és kulturális tényezővé tenné. Nem akadt senki, aki arra a fontos szerepre utalt volna, melyet a magyar zsidóság a magyar nemzet művelődésének utolsó húsz esztendejében játszott, aki rámutatott volna azokra a fényes nevekre, melyek, a magyar irodalom és művészet márványlapjairaarany betűkkel vésődtek, arra a hatalmas lendületre, melyet a zsidó elem vállalkozó szelleme a hazai kereskedelemnek, a magyar iparnak adott. Végre akadtak. ־ י . .... . . O ! Akadt Kossuth Lajos, kinek szava, fájdalom, elhangzott a pusztában , távolból hangzott ide, hol a legléhább csaholás is erőteljesebb volt, jobban hallatszott. Akadt továbbá egy országgyűlési képviselő és akadt egy dunántúli katholikus főpap is. Az utóbbi Kovács Zsigmond, Veszprém nagyérdemű püspöke, szenthi-, válásának magasztos érzetében teljesen eltalálta azt a hangot, mely egy főpásztor szájából méltán várható. Annál fájdalmasabban érintett bennünket ama nyilatkozat, mely közéletünk egy nem kevésbé kimagasló alakjától ered, Somssich Pál, a csurgói választókerület országgyűlési képviselőjétől, ki e héten nyílt levelet írt választóihoz és ez alkalommal a zsidóellenes mozgalomról hosszabban értekezik. ׳ i .• Fájdalmasan érintett׳ főleg a tapasztalat, hogy a szabadelvűség egyik legkiválóbb zászlóvivője más indokot nem talált az ansemita mozgalom elítélésére, mint hogy ״ Európa nem tűrné, hogy 700,000 embert megöljenek vagy vagyonuktól megfosztva kiűzzenek . Hát csak azon neme az antisemitismusnak kárhoztatandó, mely tűzzel-vassal dolgozik ? Hát már a liberalismus ősoszlopait is megingatták az antisemita mozgalom törpe óriásai?׳ Hát már,Somssisy Pál sem ment ama politikai és szocziális babonától, mely a zsidókat felelőssé teszi minden gőzgépért, minden új találmányért, minden uj felfedezésért, mely a régi társadalmi rendet felforgatva új foglalkozási tereket jelöl ki a nemzetek számára? Vagy csakugyan a zsidó az oka a gazdasági mizériának? Hát nem szenved a zsidó ép úgy, mint más ember fia az általános panaás alatt ? " : : 1 O . Volt egy idő, ,midőn mindenféle járvány pusztitott a_az_oxszá 010atAkkor_-h oka—zsidó-k-ra—-hol—azurakra fogták a járvány okait, mindkettőjüktől azt állitván, hogy a kutakat meg־ mérgezték. Ez elég■ indoka volt az üldözésre s igy majd az urakat, majd a zsidókat támadták . ,meg tűzzel-vassal. .Mi tudjuk. ..hogy se a zsi dai számunk 8 oldalra terjed.