Egyenlőség, 1902. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-05 / 1. szám
1902. január 5. egyent torzul el az arczod ? Igazán, hallatlanul igazságtalanok ezek a megmart teremtések! Őrizkedjünk, kedves atyámfiai, a kígyó csókjától. .Mert ha csókol, mar. S ha mart, még ő méltatlankodik, ha följajdulsz. Micsoda eljárás az, hogy beleszédül a fejed, mikor ő csak a lábadba eresztette a mérget. Ha a legnyájasabb arcát mutatja is neked az antiszemita, szólván, te derék vagy, téged becsüllek, légy meggyőződve, hogy marni akar, akármennyire össze is nyálaz dicséretével. Aki nem a bűnös ellen tör, hanem a zsidó bűnös ellen, ha mindjárt csak a »többi«-ről szól is a nótája, az az igazságtól messzire eső, gonoszérzelmű, gyűlölettől telített ember, aki, ha saját hite gonosztevőiről van szó, sohasem fogja emlegetni a római katholikus gyilkosokat, a görög katholikus zsiványokat vagy a görögkeleti tolvajokat, hanem szólani fog a rablókról, zsiványokról, vagy tolvajokról. És ha föllázadsz a pogány igazságtalanság ellen, légy elkészülve, hogy rögtön a »többi« közé kerülsz magad is. És ha maga Jézus szállana le a földre és azt találná mondani emberednek: miért említed éppen csak a zsidó gonosztevőnek a vallását, hisz a zsidó vallásnak semmi köze a gonosztetthez, amint hogy nincsen a keresztény vallásoknak sem . Jézusnak is csak azt felelné, amit neked felel tiltakozásodra, azt t. i., hogy húz a fajtájához, ő is csak olyan mint a többi. Mert a zsidó szolidaritás, — ha van ilyen, — az antiszemiták műve, csak az övéké. Kitelhet a keresztényektől Szodoma és Gomora, Adema és Czebájim, senki ezért a kereszténységet, vagy a keresztény vallásokat felelőssé nem teszi, de akadjon gonosztevő, ki hitére nézve zsidó, csak a gaz zsidókról lészen szó Antiszem táborában. Mintha az a gonosztevő azért volna gonosztevő, mert zsidó és mintha gonosztevő volna minden zsidó. Bebiztosított hajókat, melyeken ezer ember utazik, pokolgéppel bocsátanak a vízre emberi bestiák, hogy az után ember és hajó elveszszen és a biztosítói összegeket fölvehessék; 150 csecsemőt pusztít el egyetlen bába öt rubelért fejenként, mit az elvetemült anyák fizetnek; árvák ezreivel rabszolgamunkát végeztetnek női szerzetek anélkül, hogy fizetségre csak gondolnának is. A gondjaikra bízott gyermekeket éheztetik, testileg, lelkileg elhanyagolják, de meghíznak kezecskéik munkájától a kongregácziók; máshol egész provincziákat juttatnak koldusbotra férfiszerzetek, úgy, hogy Istentől külömben dúsan megáldott vidékeken hosszú idő óta sem nem szántanak, sem nem vetnek, mert a parasztnak nincs meg hozzávaló állatja, meg ekevasa; még máshol embereket, mint bábokat czélpontokul állítanak föl a lövészeknek, mire azt mondják, így kell nevelni a népet; családok ezreit döntenek nyomorba országos bankok lelketlen vezérei, és nálunk is csak nemrég egész nagy város romlását okozta a helyi pénzintézet igazgatójának lelkiismeretlensége, és mindez és még megszámlálhatlan hasonló eset megesett, anélkül, hogy a gonosztevők vallását szóvá tették volna, anélkül, hogy ugyan ama vallás többi követőinek szemére lobbantották volna valaha, hogy azok az elvetemedett czégéres gazemberek római, görög, keleti, vagy egyéb szertartású keresztények. De hangoztatják, nem: kürtölik,dobolják, harangozzák a gazember hitét, ha a bűnös zsidó, mintha az volna a fő, hogy megbélyegezzék a zsidót, tenné״ szetesen minden zsidót, mert hisz ez a czél. Ha feljajdulsz az ilyen erkölcsi korbácsütések alatt, hamar kész a vád, hogy tessék, már azonosítja magát a gonosztevővel, mert az is zsidó. A szerencsétlen épp az azonosítás ellen tiltakozik, szólván : akaszszátok föl a gazembert, de ne bélyegezzétek meg a vallását, melynek semmi köze gonosztettéhez; mind hasztalan: megteszik bűnpalástolónak, bűntársnak, mert hisz mi köze hozzá. A kígyó is így szól a marás után: mit szédül bele a fejed, mikor én a lábadba eresztem a mérget. A »jó barátok«, kik megkülömböztetnek téged a »többi«-től és kikre »csak nem foghatja rá senki sem, hogy antiszemiták«. — Így mondják legalább ők — tovább mennek egy lépéssel. Zsidót szimatolnak mindenütt és mindenüt bűnös zsidót. Baj van valahol, hezitálnak pl. egy falut, keresd a kazárt agárkutyáin. Meg is találja, fülénél fogva kiránczigálja száz közül, olyan éles a szimatja. De azért, jó barátod. Mindenkinek jóbarátja, akivel éppen szemben áll, csak a »többi«-nek akar akasztófát, 400-at egyszerre, egygyel sem kevesebbet. Máramarosban egy falunak a nagy része ellen írtak ki liczitácziót. Az árverezők : kilencz pénzintézet és egy magánember. Ez a magánember Kábán Izrael Máramaros-Szigeten. —Kaban Izrael! Hisz ez kazár! És a »Hazánk« rögtön elveszíti látását, el egész fejét. Eltűnnek a bankok, csak a kazár marad. Azzal pedig Őrületes tánczet jár a tiszteletreméltó újság. Statáriumot, akasztófákat, irtó masinákat követel 7 teljes hasábon keresztül. Nincs az a piszok, melyet az agrár újság abban a czikkben a szerencsétlen koldusú zárokra rá nem kenne. Mert nincs szegényebb, nho A szánalomraméltóbb néposztálya Magyarországnak azoknál a kazároknak elnevezett, nyomorúságos ruthén zsidóknál. És hogy Vészi József észre akarta téríteni a gyűlölettől elvakult czikkezőt, hogy csillapodjék, hiszen Kahan Izrael csak egy, míg az árverező intézetek kilencen vannak, hisz Kahan Izrael követelése csak csekély részét képezi a kiskalocsaiak adósságának; hisz a végrehajtást szenvedő adósok közt kazárok is vannak s igy tovább, — az aposztrofált czikkiró eleresztette a kazárokat és egész erejéből Vészire vetette magát, kit kegyetlenül összemarczangolt. Olyan ő is, mint a többi, konstatálta. Vészi-Sáfár Zélig ő (ez egyik végrehajtást szenvedő kazár) zsidó ő, kazár ő s így tovább az ismert textus melódiájára. Ami Kahan Izraelt illeti, úgy tudjuk, még csak nem is kazár. Már az ükapja is Máramarosszigeten lakott és abból, hogy az alsó-kalocsaiakon 1300 frtnyi ős ég .