Egyenlőség, 1923. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1923-01-06 / 1. szám
nem izgattak ilyen problémák, hogy: miért hik makabbeusok ? Neki az körülbelül mindegy,. De izgatta Laci deklarációja Haékátfát,'kilenc éves volt, és kevésbé intranzigens szellemű és aki azonnal megsejtette a László forradalmi fellépésében rejlő veszedeimet: ha nincs karácsonyfa, ajándék sincsen. És állást foglalt ellene. Laci erre kijelentette, hogy ezentúl az ajándékok is csak hhanukka első estéjén adhatók át. És megismételte az előbbi fenyegetését. Laci édesapja, a derék lipótvárosi tőzsdetag, ismét csak mosolygott és december 24-én este kivilágított karácsonyfa s a fa alatt tizenöt-húsz könyv, fizikai kisérleti eszköz és más sok gyönyörűség vágta haza Lacit, v . Laci megjött, benyitott a szobába, s a karácsonyfa láttára sarkon fordult, az előszobában felvette a kis télikabátját és eltávozott hazulról. Két órai lázas keresés után kiderült, hogy Laci a nagyapjához költözött, ahol 'sohase״ égtek‘,׳ s ezen' az * esten sem, a karácsonyfa gyertyáin kijelentette, hogy többé nem óhajt hazamenni a vallástalan lakásba. Erre hosszú és keserves alkudozás,kezdődött. A papa megdöbbent, a mama körntyezett, a nagypapa־ mosolygott, Lacika pedig most már a hályingest is áthozatta 11 otthonába és kijelentette,hogy ő szakít a családjával, יס nem engedi elvenni vallási érzését, ő zsidó akar és fog maradni, ö a nagyapánál marad, ő, Laci, az V/a. *-12 héten aztán megjelent szerkesztőségünkben Laci édesapja, nagyobb összegű jótékony adomány kíséretében. És arra való tekintettel, hogy fia az Egyenlőség hű olvasója és ránk okvetlenül hallgatni fog, megkért bennünket, hogy adjuk tudtára a fiának a napihírek között, hogy : hazamehet, jövőre már égni fognak otthon a danukkai lángok és ezentúl mindig, amidig csak Lacika ezek után hazamehetsz. A lap élén üzenem ezt neked, mert úgy érzem, hogy az az elszánt lépés, amelyre elkeseredésedben szántad magadat, jelképes jelentőségű az egész mai zsidó ifjúság számára. Te miszsziót teljesítettél vele a családodban, éppen úgy, mint ahogyan missziót teljesítettek egykor a' Makkabaeusok * és-de-éppen úgy megértetted a kor szavát, mint ahogyan megértették ők. Menj haza, Lacika, mert te győztél e küzdelemben és meséld el Apádnak a Makkabaeusok történetét és tanítsd meg arra, mit jelent zsidónak lenni.• Valószínűleg kevesebbet fog mosolyogni ezután. De a szíve egy nagy-nagy, ősi érzéssel lesz gazdagabb , s’ez az érzés, ez a szép, szomorú és fájdalmas érzés — te már tudod — fölér minden mosolygással. Az Isten legyen, feled, édes fiam. Klilfföldre szorított nestmMiv eletnekr ? - írta: Pakoss József, nemzetgyűlési képviselő. Lj. - X m. kir. József-műegyetem magasztos ünnepet ült karácsony ünnepi hetében. ,־, Világhírű _ tudományos intézményik félszázada működik s ennek során egész* seregét nevelte a kitűnő mérnököknek, épitészeknek, gépészeknek és ,vegyészeknek. Minden dicséret, minden magasztalás kevés,hogy kellőleg méltányoljuk a tudományt nagyszerű , műhelyét. Hívatott emberek el i* mondtak minden szépet, minden ■ jót a lelkes ünnepen s e hivatottak között ott volt dr. ZielinskiSzilárd úr, a Magyar Műnök- és Építész-Egylet illusztris elnöke is. Az elnök úr ! Aki tudornál egyebütt is elnök. Ila jól emlékszem... a közmunkafenmiumban. Tehát mindenképen "konstruktív" ember. Mert kell konstruktivebb foglalkozás, mint építeni és közmunkát végezni? Én, azt gondolom, ez alapon nincs is konstruktívebb ember az elnök úrnál szűk Magyarországon ! És ezek után csak természetes, hogy ellensége minden destrukciónak. Ez már csak természetes, nem igaz? És minthogy olyan konstruktív munkát, sajnos, szidő szerint nem végezhet, amely enyhíthetné a budapesti rettenetes lakásnyomort, — nem igaz? — hát olyat végez, amilyet tud. Pénz nincs, építőanyag nincs, s a semmiből még olyan nagy mérnöki tudománnyal, mint az elnök úré, sem lehet valamit konstruálni. Nem igaz? De nem kell búsulni. Aki egyszer konstruktív, az konstruktív, azt a . . . hogy mi fejezte ki dallamosan magát valamikor a jó humorú Sipulusz ? * . » azt a várkertrakpart mindenit ! Hát ha nincs konstrukció, lássuk, mi van azzal a destrukcióval! így az elnök úr. És a József-műegyetem jubiláris ünnepén kivágott, — mi az, hogy kivágott ? *— megkonstruált egy hatalmas beszédet . ״ * a destrukcióról. Oh, nagyon tudományos vala az ő beszéde ׳ és én, mint inkarnálus, tiszteletbeli destruktív, mint szép- reményű dologházi kandidáns, illő megrendüléssel olvasom vala. Mert imigyen szóm Zaratasz ... akarom mondani !&Klinszky elnök ugr \ ־'׳.-״•׳ . A. mérnöki , rendtartás, röviden mérnöki kamara törvénybeiktatása az, amire ma már nemcsak házi, érdekből, hanem nemzeti, konszolidálásunk végett ás. múlhatatlanul és sürgősen szükségünk van, mert a numerus clausus a honosítás megfelelő szabályozása, és a mérnöki kamara törvénye nélkül nem véd meg minket a külföldre szorított destruktív elemek visszaáramlása ellen.״ így monda el vala az elnököm* és ki állítja, hogy nem végez vala szép közmunkát ? Mert mit jelent az, hogy ״ a külföldre szoritott destruktív elemek visszaáramlása" ? Talán azt méltóztatnék hinni, hogy az elnök úr a Kun Bélákat és a Pogány Józsefeket érti alattuk־? Oh, nem ! Egyszerűen azokat ה szegény kis diákocskákat, akiket a numerus clausus elkergetett hazulról s akik most külföldön, a prágai, brünni, bécsi, milánói, mittweidai, karlsruhei és gráci főiskolákon nyomorogva tanulnak és tanulva nyomorognak, ők azok a destruktív elemek. A szegény kis diák emberkék, akik alighogy elhagyták a középiskolát, mint jóformán gyerekek, már kénytelenek idegenben, távol a szülői otthontól, az ismerősök kedves körétől, távol hazájuktól, közömbös idegenek közt elhagyatva, éhezve küzdeni az élettel, csakhogy éhségüknél is nagyobb szomjúságukat, tudásszomjakat enyhítsék. Hát ők a destruktív elemek. De miért, ha szabad vakmerően fel-vetnem a kérdést? Micsoda destrukciót végeztek ezek a félig gyerekek a nem egészen két évtizedes életük alatt ? De ez esetben — ha csakugyan megdönthetően prófétai erejű kié nylatkoztatás az elnök úré — mért tűrik a destruktív elemeket akár öt percent erejéig is az egyetemeinken ? Hát ■szabad törvényes oltalmat adni a destrukciónak, ha az mindjárt csak öt percentnyi is ? Ejnye,ejnye, emlök úr, ön, aki olyan kitűnő konstruktőr, tudhatja, hogy egy konstrukcióban nem öt százzalékos, de ötezrelékes eltérésnek sem szabad lenni, mert havan, akkor egy lnkas garast sem ér az egész konstrukció. ־..: De ne tréfáljunk, Enök úr, mint komoly tudós, méltán