Egyenlőség, 1923. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1923-01-06 / 1. szám

923־ ו —ל. január 6 Egyenlőség lila: dr. ?«?Оnteepy Saismen, udvari ■tanácsos' Szilveszter estéjén, amidőn száz évvel ezelőtt született a nemes magyar nemzet lánglelkű költője, a szabadság és igazság védője, rovom e sorokat én is az igazság védelmére, a iélzatos rosszakaratú Hazugság ellen. Ama hazugság ellen, hogy mi zsidó magyarok kárházatos tagjai vagyunk e nemzségnek és ■hogy minket minden eszközzel le kell szorítani a boldogulás útjáról, a termelő munkától el kell tiltani, mert ,ezáltal egyúttal biztosítva lesz a nem dolgozó és nem törekvő nemzsidók anyagi helyzete és boldog lesz a háza és visszaszerezzük a lekapcsolt részeket. ן Ahány állítás, annyi valótlanság, annyi célzatos hazugsági Egy nagy angol szó szerint háromféle kis fokozatú a hazugság. Az első a ״ common. lie“, a közönséges, nem célzatos hazugság, a második a ,,darnhed lie“, a gonosz, ártó ,szándékú, a harmadik pedig ,.the statisticvagyis a leggonoszabb), a célzatos igazságokkal kevert hazugság a tudomány köntösében. És ellenünk főképen ez utóbbinál operálnak újabban. . Felvonultatják ellenünk ezt a ,.stalistikát annak bizonyitására, hogy nem tettünk eleget hazafias kötelességünknek a harcmezőn, nem elegen ontottuk vérünket, nem eleget, áldoztunk, nem elegen rokkantak meg közülünk. De a hazugság, még ha statisztika köpenykéjébe is van burkolva, hazugság marad. Olyan úr, mint a sánta kutya,hamar lehet utólérni, és utól is értük már. Az Egyenlőségben többen szóltak már e kérdéshez, de fi pesti izr. hitközség kaiturouzsalyu •״ által kiadott és az Egyenlőség adatait feldolgozó füzetekben napnál világosabban lecáfaljuk e statisztikát. Az anyag együtt ׳ van. Elbán az igazság! De hiszen támadóink legtöbbje eztépp úgy tudja, mint mi, tudnia kell ezt ,főképen annak avezérkari liszturnak, aki a mostani kormányzat spiritus rectora. Hiszen a nagy háború alatt nyitott könyv volt előtte az egész kérdés,udnia kell, hogya rohamoszlopok és a lövészet árkok vezetői, kommandansai abszolút többségben zsidó tartalékos tisztek voltak! Majd ezt is bizonyítjuk. Közülünk csak azoknak akar megkegyelmezni, kiknek ősei már 48 elött .A hazának gyermekei voltak. Helyes, majd azt is fogjuk bizonyítani, hogy lármás, agyalkodó ellenségeinknek csak kis kvótája él akkor e szent földön, a zsidók túlnyomó többségének szülei pedig már akkor is munkás és áldozatkész lakói voltak e hazának, amikor a politikai, sőt a magánjogok egy részéből ki voltak még zárva. Beigazoljuk, hogy Kossuth Lajos hadseregében 200.000 harcos között mintegy 22.000 volt zsidó vallású, magyar. Feljogosítva érzem magam a sok méltatlan, lovagiatlan, sőt csúnya támadásra válaszolnom, nemcsak azért, mert célzatos és rosszhiszemű, hanem főként azért, mert nem igaz, mert hazugság. Az én boldogult apám ábban nemzetőr volt, boldogultbátyám honvéd volt, és magam 1670■ bar. lenn ,Boszniában a kiváló bátorságu egri 60. sz. gyalogezrednek egy századát vezényeltem rohamra Brcka és a Majevica Planna c.-en,ד fiam pedig a nagy háborúban, ־ úgyszólván gyerek létért, másfél évig fenn, 3000 vieler magasságban, az' Orttec glecsered,örök',hó és jég között, szerzett dicsőséget amagyar kantona nevének. Fiamat istenben boldogult királyunk, IV. Károly, a hadi archívum részére lefesttette, mint a világháború frontja legmagasabb állásának parancsnokát, és sürgönyleg megdicsérte a Hohe Schneid nevű jéglai elfoglalóját." ־ Sem apára, sem bátyjul, sem én, sem fiam egy napig sem ültünk a front mögötti burában, mint mai ellenfeleink nagy része. Negyvennyolcban, 78-ban és főként a szerencsétlen nagy háborúban írni zsidó magyarok hazánk iránti kötelességünket számarányunknál fokozott mértékben tettünk eleget kötszelességünknek. Az igazság útban van! Azt hiszik-e ez intézkedések életrehozói és a sok, jóhiszemű félrevezetett magyar ember, hogy numerus clausus mellett már unsl Gömbös vagy Haller urak fogják Weiss Manfred helyett ez ország közgazdaságát felvirágoztatni ? Azt hiszik, hogy amit a zsidó vallású nagy tudósaink, művészeink, iparosaink nem végezhetnek, majd Hegedűs György és Budavári Lászlóéi fogjál elvégezni? Csak a szorgalom és a munka segít ez országon, de nem az, hogy egy részét a polgárságnak kizárjuk a termékeny munkából. Mózes és Krisztus Pépe kétezer év előtt is tudott írni, olvasni, szegény halász és mater ember éppúgy, mint a főpap. Az apostolok mind tudtak írni, olvasni, ne csodálkozzanak tehát, hogy » szent ír ás népe. Hihi népe■ fiait ,'leávipui oktatja és tanittatja. Nem vesszük mi el senkinek sem kenyerét, ■,ni termelünk ! Csak a munka és kitartó mozgalomsegít az országon, nincs más arcanum. Minden más mesterséges gát csak a köznek árt. Egy példa ־! Mintegy tíz évelőtt élt itt Budapesten két szegény diák, az egyik egy hibáján kívül elszegényedett zsidó kereskedő árvája, ■a másik egy ugyancsak szegényen elhalt keressztény pénzügyminiszteri tanácsosa. Együtt ta■ nullák, együtt koplaltak, együtt mentek külföldre tanulni és koplalni és együtt térnek vissza. Négyezer koronával alapitottak gyárat, ... mely most Európa egyik legnagyobb vegyészeki !)'.ára, amely fél Európát ellátja emberi, állati és növényi gyógyszerrel. A kereszténynek nem ártott, hogy zsidóval társult, sőt szorgalmas és komoly volt, ־— boldogult.' Most gazdag ember, nem cserél semmi miniszterrel. Gömbös úr meggyőződhetik róla. A gyárat ,,Chinoin״gyárnak, a keresztény alapitót Kereszty Györgynek hívják, a zsidó alapitó és igazgató pedig a nem. '' És most végezetül csak annyit, hogy mindaz, amit érlelünk miveinek, szemenszedell •igazságtalanság és vegyék fontolóra azt a hires Szent Ágostom elvett és tanitást, hogy ,,igazság nélkül egyetlen nagy rablóbarlang Esz az egész állámból.“ És végezetül még egyet. A történelem tanítása szerrint valahányszor üldözték Mózes népét, mindannyiszor el nem maradt a zsidóság megerősödése, 3 ...A zokon vehetné tőlem ezt a hangot. Nincs is nagy kedvem, st tréfára. Mert mégis elszomorítónak tartom, hogy már a tudó,sok is átváltoznak rossz politikusokká. Ne méltóztassék ezt tenni.. A szép múltú Műegyetem, sem érdemli meg, hogy ha immár gyűlölködő ״ politikusok kizártak falai közül egy csomó ׳■־, szegény, tanulni vágyó diákot, a professzor urak — mert tudatommal elnök úr is tanára volt a műegyetemnek — folytassák a politikusok silány munkáját. Vagy ezt már, mint közmunkát méltóztatik végezni ? Hát hiszen csak beilleszkedik vele abba az immár három esztendős közmunkába, amely megmérgezi a társadalom békéjét s a lelkek összhangját. Azonban van még az elnök úr beszédében egy fölöttébb érdekes, részlet, amely arra utal, hogy a mérnöki kamara leendő törvénye, vagyis a mérnöki rendtartásról szóló törvény lesz akadálya a külföldön tanuló diákok visszaáramlásának. N Nagyon érdekes leleplezés ez. Eszerint ez a javaslat a numeral claususról szóló törvény kiegészítése volna ? Jó, hogy eltetemezett áruim. Majd 'módunk lesz, a nemzetgyűlésen egy kissét behatóbban szemügyre venni ezt a ■kis törvényjavaslatot. Majd megnézzük, hogy hol ״ szerit״! Mert a gyűlölködést mégsem lehet állandóan és ismételten kodifikálni. És hogy mit gondolják az urak ? Ezentúl már örökre száműzve lesznek ebből a־ hazából azok a diákok, akiket a numerus clausus kiüldözött ? És hia közülök egyik-másik nagy mérnök, vagy, felfedező lesz, akinek tudása és munkája áldás lehetne a mi szegény hazánkra ? Akkor is ? Csak azért is ? Minden áron is? Nem, nem, jó urak, ez így nem megy, így nem lehet nelá■lkészülni a nagy, nemzetmentő, országépítő munkának. Még ha olyan tudós és konstruktívépítőink is vannak, mint OM elnök úr! !