Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.

I. Értekezések - Hegedüs István, Seneca mint drámaíró

SENECA MINT DRÁMAÍRÓ. (Folytatás.) VI. De vegyük fel e kitérés után a fonalat ott, a­hol elejtek. Azt állítók, hogy Jakobs nem eléggé fejté ki annak okát, miért kellett Rómában csak a könyvdrámának léteznie. Nisard ennek három okát hozza fel : irodalmi, politikai , vallásos és társadalmi okot. Irodalmi ok : a görög eposz, jelesen Homeros nagy szerepe a görög szellemi életben .Az epikai hősök kész anyagot szolgáltattak a drá­mának, kimeríthetetlen aknát nyitott Homeros, honnét a drámai jellemek egész sorát bányászhatta ki a drámaíró. A lelemény meg­volt. Az Ilias, az Odyssea tele drámai motívummal, nem különben a ciklikus költők művei. Nem hiába magasztalták azt az egyptomi királyt, ki Homeros tiszteletére egy templomot építtetett, melyben Homerost aranytrónon ülő szobor ábrázolta, körülvéve az ő szüle­tése dicsősége felett versengő városok szobraitól , szájából egy forrás fakadt, honnét a költők merítettek. Nos, a római költők igen távol estek a forrásoktól. Hasonlókép a költőt buzdítá az a kiváló szere­tet, melylyel az egész nép csüngött az irodalmon. Hiszen mit kell tartanunk egy olyan közönség műszléséről, mely az Aiskhylos és Euripides közti vetélyben valóságos aktiv részt vett, midőn Aristo­phanes vígjátékát végig élvezte. Továbbá a költő társadalmi állása is előkelő volt. Sophoklest hadvezérré választják, Perikies és Thukydides társa. A szerencsés, e boldog élet mint eszmény lebeg­hetett minden hivatott költő előtt, mert a társadalmi viszonyok nem tették lehetetlenné. Mi volt egy Naevius helyzete Rómában, ki börtönbe került, mert a Metellusokról gúny­verset írt. De fontosabb a vallásos és politikai viszonyban rejlő ok. A görög tragédia hősei nemzeti hősök. Oidipus, Theseus, Menelaos uralkodók voltak, kik nagy királyi családok alapítói. Kolonosban Philologiai Közlöny, XVIII. 5. 24

Next