Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.
I. Értekezések - Hegedüs István, Seneca mint drámaíró
SENECA MINT DRÁMAÍRÓ. (Folytatás.) VI. De vegyük fel e kitérés után a fonalat ott, ahol elejtek. Azt állítók, hogy Jakobs nem eléggé fejté ki annak okát, miért kellett Rómában csak a könyvdrámának léteznie. Nisard ennek három okát hozza fel : irodalmi, politikai , vallásos és társadalmi okot. Irodalmi ok : a görög eposz, jelesen Homeros nagy szerepe a görög szellemi életben .Az epikai hősök kész anyagot szolgáltattak a drámának, kimeríthetetlen aknát nyitott Homeros, honnét a drámai jellemek egész sorát bányászhatta ki a drámaíró. A lelemény megvolt. Az Ilias, az Odyssea tele drámai motívummal, nem különben a ciklikus költők művei. Nem hiába magasztalták azt az egyptomi királyt, ki Homeros tiszteletére egy templomot építtetett, melyben Homerost aranytrónon ülő szobor ábrázolta, körülvéve az ő születése dicsősége felett versengő városok szobraitól , szájából egy forrás fakadt, honnét a költők merítettek. Nos, a római költők igen távol estek a forrásoktól. Hasonlókép a költőt buzdítá az a kiváló szeretet, melylyel az egész nép csüngött az irodalmon. Hiszen mit kell tartanunk egy olyan közönség műszléséről, mely az Aiskhylos és Euripides közti vetélyben valóságos aktiv részt vett, midőn Aristophanes vígjátékát végig élvezte. Továbbá a költő társadalmi állása is előkelő volt. Sophoklest hadvezérré választják, Perikies és Thukydides társa. A szerencsés, e boldog élet mint eszmény lebeghetett minden hivatott költő előtt, mert a társadalmi viszonyok nem tették lehetetlenné. Mi volt egy Naevius helyzete Rómában, ki börtönbe került, mert a Metellusokról gúnyverset írt. De fontosabb a vallásos és politikai viszonyban rejlő ok. A görög tragédia hősei nemzeti hősök. Oidipus, Theseus, Menelaos uralkodók voltak, kik nagy királyi családok alapítói. Kolonosban Philologiai Közlöny, XVIII. 5. 24