Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.
II. Hazai irodalom - Petőfi Sándor összes művei I–III., kiadta Havas Adolf, Baróti Lajos
872 BARÓTI LAJOS: Ne feledd, a tért . . . Vörösmarty is lefordítá Moore e költeményét; fordítása az «Ellenőr» czímű zsebkönyvben jelent meg. Vörösmarty megjegyzi, hogy szabadon fordítá, nem az eredeti mérték szerint, melyet nem követhetett, hanem hexameterekben. (L. Ellenőr, 1848.) Rózsavölgyi halálára. — Rózsavölgyi darabjait a Nemzeti Kör adta ki, ugyanakkor, mikor Petőfi « Versei »-t. Talán e körülmény is befolyt arra, hogy Petőfi iránta rokonszenvvel viseltetett. Költeményében «vén barátjának» szólítja Rózsavölgyit, de ez nem veendő szó szerinti értelemben. — Kihagyott variánsok : 31 Furcsa nemzet lesz a magyar, hiába, (Életk.) 82 Hadd buszdljunk s lelkesedjünk nótádon, (u. o.) Anyám tyúkja. — E helyütt Havas Petőfinek 1848. márczius elején, Veszprémbe tett utazását is említi. Szuper Károly szerint «politikai küldetésben» járt ott. (Szuper «Napló»-ja.) Ez azonban későbbi interpolációnak látszik. Milyen politikai küldetése is lehetett volna ? Valóbbszínű, hogy öccsét látogatta meg, ki ott mészároslegény volt. Készülj hazám . . . Petőfi e költeményét ápril 6-ikán, s nem 5-ikén szavalta el a múzeum-téren tartott népgyűlésen. Rákóczi. —L. a «Szent sír» czímű költeményhez írt jegyzetet. •—Kihagyott variánsok : 2* Nem jöhetsz el sírod mélyibül (Életk.) 4s A bedőlt sírod a század terhétől (u. o.) A tavaszhoz. — Kihagyott variáns : 62 Ne feledd el ezt, (Életk.) A magyarok istene. — Kihagyott variáns : 6* Ily gonosz játékot gyermekeivel! (Életk.) A ledőlt szobor. — Az Életképekben (1848. I. jun. 18.) «A ledőlt oszlop» czímen van közölve, de a lap borítékján a helyes czím olvasható. Kis fiú halálára. — A kis fiú Vörösmartynak Mihály nevű kis fia, ki 1848. ápriliában hunyt el. A temetési szertartást Czuczor végezte, Vörösmartynak «Kis gyermek halálára» czímű, ifjúkori költeményét szavalván el a koporsó fölött. A temetésen Garay és Petőfi is jelen voltak. Ők kisérték ki bérkocsin a bánatos apát s temették el a kis fiú tetemét Kisfaludy Károly sírja mellé. Mindkettőt mélyen meghatotta Vörösmarty fájdalma, melyet a kis fiú emlékére írt költeménynyel igyekeztek enyhíteni. (L. Gyulai Pál : Vörösmarty Mihály életrajza, 284.) Bánk bán. — A «Nép barátja» czímű lapban jelent meg. A lap keletkezésébe Petőfi is befolyt. Ugyanis Pestmegye az 1848. május 10-én tartott választmányi ülésen tett indítvány következtében elhatározta, hogy a nép fölvilágosítása és az eseményekről közvetlen értesítése czéljából egy népszerű modorban szerkesztett lap indíttassák meg Népbarát czím alatt. Pest megye a többi megyéket a megindítandó lap pártolására kérte föl, a lap vezetését pedig felügyelő-választmányra bízta, melynek Nyáry Pál alispán, Teleky László gróf, Vörösmarty Mihály, Fényes Elek, Friebeisz István és Petőfi voltak tagjai. (Ered. jegyzőkönyv Pestmegye levéltárában.) A lap szerkesztőjéül Petőfi Aranyt ajánlotta, minthogy az Életképek-hez szerződvén, maga nem vállalhatta el a szerkesztést. Ajánlatát a választmány egyhangúlag elfogadta. A lap