Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.
II. Hazai irodalom - Petőfi Sándor összes művei I–III., kiadta Havas Adolf, Baróti Lajos
A GÖRÖG Β LATIN HANGOK KIEJTÉSE. 871 Eddigi tárgyalásunk folyamán, azt véljük, kitűnt, 1. hogy a zsidók az ókorban, kik a görög élet közepette élve, jól ismerhették az általánosan divatos kiejtést, a görög nyelvet nem beszélték újgörögösen, az újgörög kiejtés tehát nem lehet eredeti, nem a valódi helyes kiejtés, hanem csak fejlődés s részben elfajulás; 2. a zsidók bizonyos mássalhangzókat, de különösen magánhangzókat úgy ejtettek, mint a mostani hellének, tehát az érintett fejlődés illetőleg elfajulás már az ókorban kezdődik s megvolt a meglehetősen távol eső keleten is ; 3. a hehezet, meglehet azon körülménynél fogva, hogy a héber nyelv maga is több rendbeli hehezetes hanggal bír, feltűnő helyességgel kezeltetett, merőben eltérőleg az újgörög nyelvhasználattól ; 4. találkozunk a quantitás megkülönböztetésével is, ami szintén az újgörög kiejtés helyessége ellen bizonyít. Végre legyen szabad annak a reménynek kifejezést adnom, hogy a jelen tárgyalás, bár csak a görög philologiának egy pontját érinti, csekély s fogyatékos természete daczára tán képes lesz az érdeklődő körökben azt a benyomást kelteni, hogy az ókori u. n. rabbinikus irodalomban igen becses anyag rejlik, melyet a classica philologia és archaeologia érdekében értékesíteni lehetne. Vajha hivatott részről történnék ez értékesítés s vajha minél tágabb körökben keletkeznék érdeklődés ezen irodalom iránt ! Dr. KRAUSZ SÁMUEL. PETŐFI KÖLTEMÉNYEINEK ELSŐ KRITIKAI KIADÁSÁRÓL. (Vége.) 1848. Egy könyvárus emlékkönyvébe. — Az emléklap kelte ? Mit csinálsz, mit varrogatsz ott ? — Először : Márczius Tizenötödike 1848. 1. sz. (márczius 19.) ; a czim alatt zárjelben : Januarius 1848. Egy emlék a kórházban. — Először: Életképek 1848. II. szept. 24. — A czím alatt zárjelben : Moreau Hegezipp után francziából. Minek nevezzelek? — A költeményhez a Márczius Tizenötödike (1848. 88. sz. jun. 26.) a következő megjegyzést fűzi: «A politikai meggyőződés és szenvedélyeknek szánt hasábokból áldozzunk néhány sort a költői szépnek. Az Életképek tegnapi számában olvasható Petőfitől «Minek nevezzelek ?» feliratú dal. Kérjük az olvasót, ne foszsza meg magát a gyönyörtől s olvassa meg e versezetet. Szárazon és hidegen mondjuk el véleményünket e mű felett : az európai irodalom évek óta ennél kedvesebbeket és gyengédebbeket nem mutathat fel.» A jó tanító. — Petőfi e versét tévesen hozzák kapcsolatba Korén Istvánnal, aszódi volt tanárával. Korén nem volt kopasz, bajuszát is leberetválta. Mondanom is fölösleges, hogy a sonkalopás históriája legkisebb alappal sem bír.