Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXIV. évfolyam – 1910.
II. Hazai irodalom - Petőfi István versei; összegyűjtötte és bevezetéssel ellátta Bajza József. Alszeghy Zsolt
Egy arczkép mindenesetre sikerült és ennek vonásai lapról-lapra tökéletesebben bontakoznak ki ebből a kötetből : Oláh Gáboré. Félő hogy ez még csak nem is karikatúra. (Budapest.) KIRÁLY GYÖRGY: Petőfi István versei. Összegyűjtötte és bevezetéssel ellátta : Bajza József dr. (Petőfi-könyvtár. Szerkesztik : Endrődi Sándor és dr. Ferenczi Zoltán. XVII. füzet.) Budapest, Kunossy, Szilágyi és Társa kiadása, 1910. 12-1. 249 l. Egyszerű, természetes léleknek rajza ez a kis füzet. Érdekli a genie psychologiájának vizsgálóit, de kielégíti mindazokat is, a kik az igazi néplélek mesterkéletlen szavait olvasgatni szeretik. A kegyelet, nem a versek írója, hanem a Sándor iránt táplált kegyelet szerzett helyet e verseknek a Petőfi Sándor emlékének ápolására alapított vállalatban. Bihari Mór Szendrey Júliát, Déri Gyula Petőfi Zoltánt, Bajza József dr. most Petőfi Istvánt nyújtja az olvasóknak pontos és hű kiadásban. Petőfi «Pistuká»-ját, ha máshonnan nem, István öcsémhez írt verséből eddig is ismertük ; költeményei közül egynéhány, de igazán csak néhány, újabb folyóirataink egyikében-másikában is megjelent. A Sándor bátyámhoz cz. kis versére emlékeztünk mindnyájan, mióta a Vasárnapi Újságban 1) megismertük. Szabó Endre Érdekes Könyvtára is felelevenítette emlékét ;2) a Koszorúban, újabban a Magyar Szalonban is olvashattunk róla — de a kép, melyet róla nyerhettünk és nyertünk, csak elmosódott, fátyolos kép volt. Hű ábrázolását csak most kaptuk meg Bajza József dr. nagy utánjárással és szorgalommal, szép stílussal és igazságos esztétikai ítélettel megírt életrajzában. Petőfi Istvánt már a testalkata is élesen megkülömböztette harmadfél esztendővel idősebb bátyjától. Míg bátyja a Szüliföldem szép vallomása szerint fűzfaparipán nyargalászott, István már a vérből és húsból való lovakat szemlélgette, és hat esztendős korában a legszilajabbat is megülte. A testi erő különíti el pályájukat is. István is Aszódon kezdte a latin iskolát , de az apa bukása, vagyoni szerencsétlensége visszahívja két esztendei tanulás után ; saját mesterségére fogta az agg Petrovics izmosabb gyermekét. A kemény mészároslegény végigharczolja a szabadságharczot, mint százados áll a világosi téren augusztus 13-án, utána pedig két esztendeig idegen földön hadakozott. A balszerencse sokáig üldözte, házasságát is boldogtalanná tette é s élete végét regényes színnel vonta be. Zoltán öcscsének halála leveri az akkor már uradalmi intézőségben élő Istvánt, csendesen telik innen már élete 1880-ban bekövetkezett haláláig. Költészetének gondolatai, eszméi vannak csokorba gyűjtve a Bajza kiadásában első helyre tett kis versben : a tudományok virágos kertjében nem járt, nem is onnan, hanem a természetből hozta néhány virágját verseinek ; szerelem hódította meg, de szerelmét túlragyogta hazájáért támadt búja és fájdalma. Lisznyaihoz írt egyik levelében avatatlannak vallja magát a verselésben ; máshelyt képzeletét 1) A bibliográfiából Bajzánál véletlenül kimaradt. 2) A teljesség kedvéért ezt is megemlíthette volna a kiadó.