Egyetemes Filológiai Közlöny – XLIV. évfolyam – 1920.

Értekezések - Baranyai Zoltán: Első Montesquieu-fordításaink

ELSŐ MONTESQUIEU-FORDÍTÁSAINK.1) A XVIII. századi összes philosophusok között MONTESQUIEU gya­korolta a legtartósabb hatást. «Ecrire l'histoire des idées de M. — mondja Joseph Texte — ce serait passer en revue toute l'histoire des idées politiques, parfois même de la politique active du XVIIIE siècle.»2) Benne előbb a m­­velődéstörténészt csodálták, majd az Esprit des­­Lois philosophusát s a Lettres persalles pamphletíróját. Különösen az Esprit des Lois vált gyorsan «európai» könyvvé, hatása még állami alaptörvények szerkesztésében is mutatkozik : az 1792-i porosz büntető törvénykönyvön erősen látszik az Esprit des Lois büntetőjogi felfogása, az Egyesült­ Államok alkotmányában pedig Montesquieu némely kor­mányzási elvének átvétele mutatható ki.3) Eleinte azonban a föl nem világosodott abszolutista kormányok igyekeztek a könyv terjesztését megakadályozni. Ebben nagy része van a korbeli egyházi közvéle­ménynek. A jezsuita egyházi sajtó (Journal de Trévoux) szelídebben, a jansenista (Nouvelles ecclésiastiques) erősebben támadta, 1749-ben. Fővádjuk a könyv ellen, apró kifogásaikon kívül, az volt, hogy a vallást csupán rendfenntartó intézménynek tartotta.4) A következő évben­­ Montesquieu értesülése szerint a jezsuiták azon dolgoz­nak, hogy munkáját eltilttassák Ausztriában. Szerinte mindez a 4. könyvnek 6. fejezete miatt van, a­melyben a jezsuitáknak Paraguay-i államáról szól. A különböző támadásokra a finoman ironikus Défense de Vesprit des Lois-ban felel, 1750 áprilisában. Francziaországban sikerült indexre tétetniök a könyvet, ugyan a tilaloménál senki sem törődött. Később Malesherbes föl is oldotta a híres művet alóla. A könyv rossz hírét a jezsuiták Párisban azzal akarják növelni, hogy kieszközlik Bécsben a kitiltó rendeletet. Montesquieu, Stainville mar­quishoz intézett levelében — a­ki Ferencznek, mint toszkán nagy­herczegnek, követe volt Párisban —, kéri a marquist, hogy védelmezze meg ez ellen az aknamunka ellen.5) Stainville tájékozódni kívánt arról, milyen felfogás uralkodott a bécsi udvarban Montesquieu irányában ; e czélból Valentin Jameray Duval császári könyvtároshoz fordult, a­ki *) Részlet a «Francziából fordított irodalom Magyarországon a XVIII. században» czímű munkából. . . 1)­L. Petit de Julie­ville : H­istoire de la langue et de la littérature , française des angines à 1900, t. VI: XVIIIe siècle. Paris, 1898. 760—61. lk. 3) Albert Sorel : Montesquieu. Paris, 21889., 140-48. lk. 4) A. Sorel: id. m. 138. L 5) Montesquieu-nek ez ügyben Stainville-liez intézett levelét (1750. május 27-ről) 1. Oeuvres complètes de Montesquieu. Paris, 1846. 654 L

Next