Egyetemes Filológiai Közlöny – LXXI. évfolyam – 1948.

Förster Aurél: A Roma quadrata kérdéséhez

A ROMA QU­ADR­ATA KÉRDÉSÉHEZ. Róma őstörténetének ünnepi csendjét „felvette szavával" s patinás szürkeségét új színnel gazdagította Szabó Árpád a Rhei­nisches Museum 1938. évfolyamában­ megjelent cikkével, mely a legrégibb Róma elnevezésével, a Roma quadrata kifejezéssel fog­lalkozik. Már régóta foglalkoztatta a kutatókat az az ellentmon­dás, mely a város kezdetleges alakjáról szóló adataink között állítólag fennáll; ezek az adatok hol kerek, hol négyszögletes alakú ősi Rómáról szólnak. Szabó Á. szerint a „négyszögletes" Róma félreértésen alapuló fogalom: Roma quadrata nem a négy­szögletes, hanem a négy részre osztott Rómát jelenti. A város­alapítást bevezető augustum alkalmával ugyanis a szertartást végző alapító, ez esetben Romulus, botjával, a lituusszal, két egymást derékszögben metsző egyenest, az észak-déli irányban haladó cardo-t és a kelet-nyugati irányú decumanus-t, rajzol a levegőbe s ezáltal a szemhatárt és a vele koncentrikus kisebb kört, az alapítandó város kerületét, négy részre osztja. Mert a legrégibb Róma köralakú volt, s csak a quadrata kifejezés félreértésével mondhatták négyszögalakúnak. Célszerűnek láttam Szabó A. álláspontjának, mint a kérdés egyik legújabb aspectusának, ismertetését előrebocsátani, bár nem célom polémia formájában foglalkozni a kérdéssel, hanem egyen­ként kívánom tárgyalás alá venni mindazokat az ókori testimo­niumokat, amelyek alkalmasak a vitás értelmű kifejezés megvilá­gítására. A Róma alapítását megörökítő mondákban archaeológiai vagy éppenséggel történelmi tanulságokat keresni kilátástalan vállal­kozás volna. Amennyiben a városalapítás részleteire kiterjesz­kednek, nem adnak mást, mint az etruszk rituálé dramatizálását, az „Etrusco ritu"2 lefolytatott cselekmények részletezését Romu­lus és Remus testvérharcának gyászos keretében. Halikamassosi Dionysios az Antiquitates I. könyvének 85—88. fejezeteiben írja le a város alapításának történetét. A szorosabb értelemben vett alapítási szertartás részletei a 88. fejezetben olvashatók. Romulus kijelöli az isteneknek kedves napot, s minden előkészületet meg­ 1 Rh. M. 1938, 160—168. lk. 2 Varró 1. 1. V 143 Oppida condebant in Latio Etrusco ritu multi. 3 D. H. 1­88, 1. 148, 11 Jac. Varró 1. c. 57, 13 Sp. die auspicato. Egyéb részletek analógiáit 1. u. o. Philologiai Közlöny, LXXI.

Next