Egyetemes Filológiai Közlöny – LXXI. évfolyam – 1948.
Förster Aurél: A Roma quadrata kérdéséhez
A ROMA QUADRATA KÉRDÉSÉHEZ. Róma őstörténetének ünnepi csendjét „felvette szavával" s patinás szürkeségét új színnel gazdagította Szabó Árpád a Rheinisches Museum 1938. évfolyamában megjelent cikkével, mely a legrégibb Róma elnevezésével, a Roma quadrata kifejezéssel foglalkozik. Már régóta foglalkoztatta a kutatókat az az ellentmondás, mely a város kezdetleges alakjáról szóló adataink között állítólag fennáll; ezek az adatok hol kerek, hol négyszögletes alakú ősi Rómáról szólnak. Szabó Á. szerint a „négyszögletes" Róma félreértésen alapuló fogalom: Roma quadrata nem a négyszögletes, hanem a négy részre osztott Rómát jelenti. A városalapítást bevezető augustum alkalmával ugyanis a szertartást végző alapító, ez esetben Romulus, botjával, a lituusszal, két egymást derékszögben metsző egyenest, az észak-déli irányban haladó cardo-t és a kelet-nyugati irányú decumanus-t, rajzol a levegőbe s ezáltal a szemhatárt és a vele koncentrikus kisebb kört, az alapítandó város kerületét, négy részre osztja. Mert a legrégibb Róma köralakú volt, s csak a quadrata kifejezés félreértésével mondhatták négyszögalakúnak. Célszerűnek láttam Szabó A. álláspontjának, mint a kérdés egyik legújabb aspectusának, ismertetését előrebocsátani, bár nem célom polémia formájában foglalkozni a kérdéssel, hanem egyenként kívánom tárgyalás alá venni mindazokat az ókori testimoniumokat, amelyek alkalmasak a vitás értelmű kifejezés megvilágítására. A Róma alapítását megörökítő mondákban archaeológiai vagy éppenséggel történelmi tanulságokat keresni kilátástalan vállalkozás volna. Amennyiben a városalapítás részleteire kiterjeszkednek, nem adnak mást, mint az etruszk rituálé dramatizálását, az „Etrusco ritu"2 lefolytatott cselekmények részletezését Romulus és Remus testvérharcának gyászos keretében. Halikamassosi Dionysios az Antiquitates I. könyvének 85—88. fejezeteiben írja le a város alapításának történetét. A szorosabb értelemben vett alapítási szertartás részletei a 88. fejezetben olvashatók. Romulus kijelöli az isteneknek kedves napot, s minden előkészületet meg 1 Rh. M. 1938, 160—168. lk. 2 Varró 1. 1. V 143 Oppida condebant in Latio Etrusco ritu multi. 3 D. H. 188, 1. 148, 11 Jac. Varró 1. c. 57, 13 Sp. die auspicato. Egyéb részletek analógiáit 1. u. o. Philologiai Közlöny, LXXI.