Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1967 (9. évfolyam, 1-19. szám)
1967-02-23 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK, IX. JAVFOLYAM, 4. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1967. FEBRUÁR 23. A készülődés jegyében — Vagy húsz diákkör működik a bölcsészkaron körülbelül 200 taggal. Munkájukat a tudományos diákköri tanács, melynek működését miniszteri rendelkezés szabályozta, koordinálja — tájékoztat Horányi István, a tudományos diákköri tanács titkára. Régi hagyomány a tudományos diákkörök működtetése, de egyetemünkön aktívabban ez a tevékenység csak úgy kéthárom éve tart. A diákkörök munkáját a tanácson kívül, melynek tagjai az egyes körök titkárai, a KISZ és a tanszékek irányítják. A tanszékek részéről a tanári felügyelet és a szakmai segítség, a KISZ részéről erkölcsi-politikai támogatás és az időnkénti eszmei tisztázás elősegítése történik. A diákköri munka intengráns része a KISZ-munkának — jól lehet, önmagában a tudományos tevékenység még nem egyenértékű a KISZ-tagokra háruló feladatokkal. Fő célkitűzésének a diákköri tanács, a tudományos önképzés kiterjesztését, fokozását s a közben kialakult eredmények közlését kívánja minden erővel támogatni. Kéthetenként tartják az egyes tudományos körök rendes felolvasó üléseiket, melyeket viták, az elhangzott művek kiértékelése vagy pedig a további programok megbeszélése követ. Fontos ilyenkor a tanári jelenlét, de az egyes diákkörök kölcsönös kapcsolatai révén kialakult látogatások is megszokottá váltak. Az ellenőrzést, az esetleges nehézségek kiküszöbölését, az ülések és a rendezvények előkészítését, a diákköri tanács szervezi, irányítja. Ugyancsak a tanács készíti el félévenként az általános munkatervet, melyet aztán diákkörökre lebontva bővítenek, hajtanak végre. Cél az eszmei politikai nevelés mellett a szakmai képzés és a tudományos kutatói önállóság minél sokoldalúbb kifejlesztése. Számos hallgató van, aki több diákkörnek is tagja. Az egyes tagokat munkájuk alapján folyamatosan minősítik, s a róluk készült jegyzőkönyvet, illetve annak végső összegezését csatolják jellemzésükhöz. A legjobb munkát végzőket minden év november 7-én kitüntetik, a legjobb diákkört pedig serleggel jutalmazzák. 1966- ban ezt a díjat az újkori történeti diákkör érdemelte ki. Ennek a diákkörnek Balogh Sándor rektorhelyettes a tanári vezetője, Király Attila pedig a titkár. Múlt tanévben jelent meg önálló tanulmánykötetük „A magyar népi demokratikus forradalom történetéből” öszszeállított tanulmányokkal. Igaz, hogy csak sokszorosítva és 110 példányban került kiadásra, elismerése mégis jóval meghaladta számát illetően nem nagy jelentőségét. Vezető történészek, így Famlényi Ervin is magasra értékelte kritikájában, s Kállai Gyula elvtárs részéről az elismerő levél ugyancsak a munka értékes voltát húzza alá. Izsák Lajos és Horváth Jenő szerkesztették, Eperjesi László, Salamon Konrád, Krasovetz Ferenc, Király Attila, Fodor Mária, Gergely Jenő, Nagy Ferenc és Benda Gyula közöltek benne alaposan elkészített tanulmányokat. A 15 tagú kör jelenleg is intenzíven dolgozik, mostani programjuk szerint Révai József történelemszemléletének vitás vonatkozásait elemzik. A debreceni diákköri napokra 12 dolgozattal neveztek be. Nagy Ferenc munkája ..Az 1956 októberi ellenforradalom néhány kérdése” az eddigi véleményezés szerint a legeredményesebbnek értékelt művek közé soroltatott. Ugyancsak komoly elismerést vívott ki a legújabbkori egyetemes történeti diákkör Balogh András szervezésében, valamint a Kalmár Magda vezette pszichológus diákkör is. Kiemelkedő teljesítményű a nyelvészeti diákkör Ágh Attila sokoldalú közreműködésével, s a magyar irodalmi diákkör, melyben Kulin Ferenc a leglelkesebb. Az ókortörténeti tudományos diákkör az egyik legrégebbi alapítású. Kertész István három éven át vezette, aki dolgozataival egyre jelentősebb helyet foglal el a diákköri tanulmányírók között. A kör mostani vezetője Teiszler György szintén szorgalmával vívta ki társai elismerését. A már működő diákkörök mellett több újnak is tervezi alapítását a tanács. Így orosz irodalomból és nyelvészetből, színháztudományokból, mely iránt nagy az érdeklődés, azonkívül filmtudományi, francia nyelvészeti és irodalmi eszperantista, és még több más újszerű diákkör létrehozására törekszenek. Föllendíteni kívánják a régebben igen jól működő néprajzos, orientalista és régész diákkörök munkáját, mely talán ha segítséget kap, elveszőben levő tekintélyét visszaszerezheti. A diákköri munka támogatása, serkentése és népszerűsítése érdekében kezdeményezte a bölcsészkar KISZ-bizottsága a minden félévben egyszer megjelenő tudományos kiadvány engedélyezését, Acta Iuvenum címen. E lap feladata a kar hallgatói tudományos kezdeményezéseinek és sikeresebb tanulmányainak közlése lenne, hogy ezzel fórumává lehessen a legaktuálisabb tudományos kérdések körül meginduló viták érvekkel is alaposan alátámasztott lebonyolításának. A lap példányszámát egyelőre 350-re tervezik, 200 oldalnyi terjedelemben, mely az érdeklődés fokozódásával változhat. A lapot a KISZ és a tudományos diákköri tanács delegálta szerkesztőség irányítja, állandóan bővülő tanári segítséggel. Főszerkesztő Horváth Jenő tanársegéd. Felelős szerkesztő Horányi István, felelős kiadó pedig Balogh András. A lap célkitűzése a marxizmus alkotó alkalmazása a tudományos igény minél magasabb szintű szerves egységének jegyében. Reprezentatív megnyilvánulása a tudományos diákkörök munkájának a kétévenként megrendezésre kerülő országos diákköri napok előadás és vita sorozata. Ez évben Debrecenben kerül sor a program lebonyolítására, melyen minden az egyetemeken oktatott téma szerepel. A budapesti bölcsészkarról december 20-ig — ez volt a határidő — 73-an neveztek. A lelkiismeretes felkészüléssel megírt dolgozatok elbírálása február 1-én megkezdődött. Nívójuk a véleményezők szerint magas, sőt nem egy publikálásra is érett. Terestyéni Tamás harmadéves nyelvészeti dolgozata: Számneves szerkezetek a generatív grammatikában, Szépe György bíráló tanár szerint meglepően érett tudományos munka. Szakács Kálmán docens is hasonlóan vélekedett Nagy Ferenc föntebb már idézett című dolgozatáról. Mindezek a tények azt mutatják, hogy a diákköri mozgalom egyetemünkön föllendülőben van, s ennek eredménye Debrecenben sem fog elmaradni. (szép) A téli KISZ-iskoláról Február 9., 10., 11-én rendezte meg téli KISZ-vezetőképző tanfolyamát az ELTE KISZ végrehajtó bizottsága. A háromnapos programban szerepelt Kisfaludy Gyula, az ELTE KISZ vb-titkára előadása a szervezet előtt álló feladatokról, a kari titkárok munkatervi beszámolója, találkozás a kar állami és pártvezetőivel, reszortértekezletek, 11-én, szombaton délelőtt pedig dr. Gombár József, a KISZ kb egyetemi és főiskolai osztálya vezetőjének a kínai helyzetről, s az ezzel kapcsolatos elvi kérdésekről szóló kétórás, elemző előadása. A beszámolók után, illetve a reszortértekezleten kialakult vitákat élénk, nemegyszer heves légkör jellemezte. Témájukban ezek a viták nemegyszer eltértek a tárgytól, más, egyetemi, mozgalmi élettel kapcsolatos kérdéseket is érintettek. (Pl. a Bölcsészettudományi karon a kulturális vonatkozású hozzászólások kerültek túlsúlyba, a TTK-n a munkás-paraszt fiatalok helyzetére, a származási megítélésre terelődött a szó.) A viták során nemegyszer felszólaltak egyetemünk jelenlevő állami és pártvezetői is, emelve azok amúgy sem alacsony színvonalát, lényegre törő jellegét. A bölcsészkaron az egyetemi vb munkaterve jó visszhangra, kedvező fogadtatásra talált, olyannyira, hogy a kari vb esetleg nem is dolgoz ki külön munkatervet, csupán megjegyzésekkel, a sajátos kari helyzetnek megfelelő kiegészítésekkel kíséri az összegyetemit. Ugyanakkor azonban felvetődött a gyakoribb központi tájékoztatás igénye, a propaganda javítása, s ha már a hiányosságokról beszélünk, azt is meg kell említeni, hogy egyes előadásokon — az egyetemi órák látogatása alóli felmentés ellenére — nem teljelétszámban képviselték magukat a kari alapszervezetek vezetői. —PS — 3000 ÓRA A természettudományi kar KISZ-szervezete nemrégen társadalmi szerződést kötött az Ikarus-gyárral. A szerződés értelmében a TTK hallgatói összesen 3000 munkaórát dolgoznak a gyárban, szombat délután, illetve vasárnaponként. Tervezik, hogy a szovjet építőtáborokban jártakkal emlékműszakot rendeznek. A GÖDÖLLŐI Agrártudományi Egyetem irodalmi színpada vendégszerepel március 10-én, pénteken este 7 órakor az Egyetemi Színpadon. Műsoron: Töredék, összeállítás Radnóti Miklós verseiből, valamint Japán halászok, átdolgozás Wolfgang Weirauch rádiójátéka alapján. A Holdújév után várt béke nem köszöntött be Vietnamba. Újra dörögnek a fegyverek. Erdélyi Károly külügymini külpolitikai beszámolót tartott Nagy érdeklődés előzte meg egyetemünkön Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, az MSZMP KB tagjának február 20-i külpolitikai beszámolóját. „Kevés szóval mondj sok gondolatot.” Ezzel csehovi idézettel kezdte, s a mottóként idézett csehovi bölcsességét mindvégig vezérfonalként tartotta az előadó. A IX. tanterem padjait február 20-án délután egyetemünk oktatói, párt- és mozgalmi szerveink aktivistái töltötték meg és érdeklődéssel hallgatták a jól felépített, élvezetesen tálalt, a lényegre világító külpolitikai beszámolót. Erdélyi Károly előadása első részében a világpolitika jelenlegi helyzetével, majd a nemzetközi kommunista mozgalommal foglalkozott. Frappáns módon vont párhuzamot a negyven év előtti szovjet NEP-korszakkal, melynek jelszava és kritériuma a „Ki kit győz le?" jelszava volt. Ma világviszonylatban a nemzetközi élet terminológiájaként idézhetjük ezt a jelenre és jövőre utaló kérdő mondatot. A Szovjetunió megerősödött pozíciója folytán a III. világháború kirobbantása az agreszszorok részéről már szinte lehetetlen. Jelenlegi politikájuk vezérelve a „Status-quo" a jelenlegi politikai helyzet fenntartása. Ez a cél érvényesül vietnami politikájukban is — mondotta a külügyminiszter-helyettes —, de céljuk újabb tűzfészkek lerakása Kínában, Közép- és Távol-Keleten. A beszámoló ismertette Fekete-Afrika és Dél-Amerika helyzetét az USA feléjük sugárzó politikáját és Kuba felé pedig a Johnsondoktrina érvényesítését. A külügyminiszter-helyettes gazdag és tartalmas beszámolója az európai politikai helyzet ismertetésével zárult. A külpolitikai beszámolón dr. Balogh Sándor oktatási rektorhelyettes elnökölt, az elnökségben helyet foglalt dr. Kirschner Béla, az ELTE pártbizottságának titkára, és dr. Székely György professzor, a párt-végrehajtó bizottság tagja, az ideológiai bizottság vezetője. A TANÁCSELNÖK VALLJA: „Nem ismerek ügyfelet, csak embert!” Tizenhat évet töltött a tanácsrendszer szolgálatában, s minden bizonnyal még többet is fog, a Budai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Eddigi jelentős tevékenységével kivette részét a tanácsok megerősödésében, hozzájárult ahhoz, hogy a helyi népképviseleti-államhatalmi szervek betölthessék feladataikat. Nagyon tömören: ez dr. Laposnyik András, a közember. Magánemberi jellemvonásai ? Szorosan összefonódnak közéleti személyiségének tulajdonságaival. Az állítás nem lehet meglepő, ha a „jövő” emberének, a szocialista embernek egyértelműen meghatározott fogalmára gondolunk. Dr. Laposnyik András szocialista ember. Szeretik, becsülik a budai járásban, mert tapasztalatainak birtokában kiváló szakember, és most — az előbbi kijelentésből származó átfedésű ember. Egyöntetű vélemény róla: barátságos, közvetlen, segítőkész. Pedig helyzete, munkája nem könnyű, emberekkel dolgozik. Sőt, problémás, nehéz ügyű emberekkel. Erről így vall: „Nem ismerek ügyfeleket, csak emberek keresnek fel.” Csak embereik. A tétel is megáll ezen. Kiválóan végzett napi munkája mellett — az olvasó a megmondhatója, milyen nehéz éveken keresztül elvégezni a napi feladatokat — még tanulásra is volt ereje, ideje. Diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán, ahová most is szálak fűzik. Barátai, ismerősei az egyetem előadói, tanárai, jó gyakorlati jogásznak tartják. Országgyűlésünk tavaly új választási törvényt alkotott. Ennek alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa márciusra tűzte ki az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását. Nem érdektelen, hogy miként értékeli dr. Laposnyik — aki már régóta i s többszöri megválasztásnak örvend — az új törvénnyel kialakult helyzetet. „Az egyéni jelölés, mely az új választási rendszer veleje-magva, népképviseleti-államhatalmi szerveink felépítésében a demokratizmus további erősödését hozza majd magával. Ez egyúttal növeli a választók felelősségét is jelöltjeik személyét illetően. Jól kell jelölniük, mert ügyeink-dolgaink jó elintézése, vitele egy ország problémáinak megoldását jelenti. Jóllehet a választóknak módjukban áll a nem megfelelő tanácstagot, illetve képviselőt visszahívni, már a személyek puszta cserélődése is kedvezőtlen a végzendő, nagy jelentőségű munka, és az állampolgárok közérzete szempontjából.” Komoly, jó szavak ezek. Egy sokat tapasztalt politikus szavai. Dr. Laposnyik András tisztségét az új tanács, az új végrehajtó bizottság, illetve az új elnök megválasztásáig látja el. A kérdés, hogy áprilisban is ő irányítja-e a munkát a budai járásban, jogos. Ám ismerve őt, azt felelhetjük, igen. Állampolgáraink igényt tartanak az ilyen emberek munkájára. T. N.