Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1967 (9. évfolyam, 1-19. szám)

1967-02-23 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL­ETEK, IX. JAVFOLYAM, 4. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1967. FEBRUÁR 23. A készülődés jegyében — Vagy húsz diákkör műkö­dik a bölcsészkaron körülbelül 200 taggal. Munkájukat a tu­dományos diákköri tanács, melynek működését miniszteri rendelkezés szabályozta, koor­dinálja — tájékoztat Horányi István, a tudományos diákköri tanács titkára. Régi hagyomány a tudomá­nyos diákkörök működtetése, de egyetemünkön aktívabban ez a tevékenység csak úgy két­­három éve tart. A diákkörök munkáját a tanácson kívül, melynek tagjai az egyes körök titkárai, a KISZ és a tanszékek irányítják. A tanszékek részé­ről a tanári felügyelet és a szakmai segítség, a KISZ ré­széről erkölcsi-politikai támo­gatás és az időnkénti eszmei tisztázás elősegítése történik. A diákköri munka intengráns része a KISZ-munkának — jól lehet, önmagában a tudomá­nyos tevékenység még nem egyenértékű a KISZ-tagokra háruló feladatokkal. Fő célki­tűzésének a diákköri tanács, a tudományos önképzés kiter­jesztését, fokozását s a közben kialakult eredmények közlését kívánja minden erővel támo­gatni. Kéthetenként tartják az egyes tudományos körök ren­des felolvasó üléseiket, melye­ket viták, az elhangzott művek kiértékelése vagy pedig a to­vábbi programok megbeszélé­se követ. Fontos ilyenkor a ta­nári jelenlét, de az egyes diák­körök kölcsönös kapcsolatai révén kialakult látogatások is megszokottá váltak. Az ellen­őrzést, az esetleges nehézségek kiküszöbölését, az ülések és a rendezvények előkészítését, a diákköri tanács szervezi, irá­nyítja. Ugyancsak a tanács ké­szíti el félévenként az általá­nos munkatervet, melyet aztán diákkörökre lebontva bővíte­nek, hajtanak végre. Cél az eszmei politikai nevelés mel­lett a szakmai képzés és a tu­dományos kutatói önállóság minél sokoldalúbb kifejleszté­se. Számos­­ hallgató van, aki több diákkörnek is tagja. Az egyes tagokat munkájuk alap­ján folyamatosan minősítik, s a róluk készült jegyzőkönyvet, illetve annak végső összegezé­sét csatolják jellemzésükhöz. A legjobb munkát végzőket min­den év november 7-én kitün­tetik, a legjobb diákkört pedig serleggel jutalmazzák. 1966- ban ezt a díjat az újkori­ tör­téneti diákkör érdemelte ki. Ennek a diákkörnek Balogh Sándor rektorhelyettes a taná­ri vezetője, Király Attila pedig a titkár. Múlt tanévben jelent meg önálló tanulmánykötetük „A magyar népi demokratikus forradalom történetéből” ösz­­szeállított tanulmányokkal. Igaz, hogy csak sokszorosítva és 110 példányban került ki­adásra, elismerése mégis jóval meghaladta számát illetően nem nagy jelentőségét. Vezető történészek, így Famlényi Er­vin is magasra értékelte kriti­kájában, s Kállai Gyula elv­társ részéről az elismerő levél ugyancsak a munka értékes voltát húzza alá. Izsák Lajos és Horváth Jenő szerkesztet­ték, Eperjesi László, Salamon Konrád, Krasovetz Ferenc, Ki­rály Attila, Fodor Mária, Ger­gely Jenő, Nagy Ferenc és Benda Gyula közöltek benne alaposan elkészített tanulmá­nyokat. A 15 tagú kör jelenleg is intenzíven dolgozik, mostani programjuk szerint Révai Jó­zsef történelemszemléletének vitás vonatkozásait elemzik. A debreceni diákköri napokra 12 dolgozattal neveztek be. Nagy Ferenc munkája ..Az 1956 ok­tóberi ellenforradalom néhány kérdése” az eddigi véleménye­zés szerint a legeredménye­sebbnek értékelt művek közé soroltatott. Ugyancsak komoly elisme­rést vívott ki a legújabbkori egyetemes történeti diákkör Balogh András szervezésében, valamint a Kalmár Magda ve­zette pszichológus diákkör is. Kiemelkedő teljesítményű a nyelvészeti diákkör Ágh Attila sokoldalú közreműködésével, s a magyar irodalmi diákkör, melyben Kulin Ferenc a leg­lelkesebb. Az ókor­történeti tudomá­nyos diákkör az egyik legré­gebbi alapítású. Kertész István három éven át vezette, aki dolgozataival egyre jelentő­sebb helyet foglal el a diákkö­ri tanulmányírók között. A kör mostani vezetője Teiszler György szintén szorgalmával vívta ki társai elismerését. A már működő diákkörök mellett több újnak is tervezi alapítását a tanács. Így orosz irodalomból és nyelvészetből, színháztudományokból, mely iránt nagy az érdeklődés, azonkívül filmtudományi, francia nyelvészeti és irodal­mi eszperantista, és még több más újszerű diákkör létreho­zására törekszenek. Föllendí­teni kívánják a régebben igen jól működő néprajzos, orien­talista és régész diákkörök munkáját, mely talán ha segít­séget kap, elveszőben levő te­kintélyét visszaszerezheti. A diákköri munka támoga­tása, serkentése és népszerűsí­tése érdekében kezdeményezte a bölcsészkar KISZ-bizottsága a minden félévben egyszer megjelenő tudományos kiad­vány engedélyezését, Acta Iuvenum címen. E lap feladata a kar hallgatói tudo­mányos kezdeményezéseinek és sikeresebb tanulmányainak közlése lenne, hogy ezzel fóru­mává lehessen a legaktuáli­sabb tudományos kérdések kö­rül meginduló viták érvekkel is alaposan alátámasztott le­bonyolításának. A lap pél­dányszámát egyelőre 350-re tervezik, 200 oldalnyi terjede­lemben, mely az érdeklődés fokozódásával változhat. A la­pot a KISZ és a tudományos diákköri tanács delegálta szer­kesztőség irányítja, állandóan bővülő tanári segítséggel. Fő­­szerkesztő Horváth Jenő ta­nársegéd. Felelős szerkesztő Horányi István, felelős kiadó pedig Balogh András. A lap célkitűzése a marxizmus alko­tó alkalmazása a tudományos igény minél magasabb szintű szerves egységének jegyében. Reprezentatív megnyilvánu­lása a tudományos diákkörök munkájának a kétévenként megrendezésre kerülő országos diákköri napok előadás és vi­ta sorozata. Ez évben Debre­cenben kerül sor a program lebonyolítására, melyen min­den az egyetemeken oktatott téma szerepel. A budapesti bölcsészkarról december 20-ig — ez volt a határidő — 73-an neveztek. A lelkiismeretes fel­készüléssel megírt dolgozatok elbírálása február 1-én meg­kezdődött. Nívójuk a vélemé­nyezők szerint magas, sőt nem egy publikálásra is érett. Te­restyéni Tamás harmadéves nyelvészeti dolgozata: Szám­neves szerkezetek a generatív grammatikában, Szépe György bíráló tanár szerint meglepően érett tudományos munka. Sza­kács Kálmán docens is hason­lóan vélekedett Nagy Ferenc föntebb már idézett című dol­gozatáról. Mindezek a tények azt mu­tatják, hogy a diákköri moz­galom egyetemünkön föllendü­lőben van, s ennek eredménye Debrecenben sem fog elma­radni. (szép) A téli KISZ-iskoláról Február 9., 10., 11-én ren­dezte meg téli KISZ-vezető­­képző tanfolyamát az ELTE KISZ végrehajtó bizottsága. A háromnapos programban sze­repelt Kisfaludy Gyula, az ELTE KISZ vb-titkára elő­adása a szervezet előtt álló feladatokról, a kari titkárok munkatervi beszámolója,­ ta­lálkozás a kar állami és párt­vezetőivel, reszortértekezletek, 11-én, szombaton délelőtt pe­dig dr. Gombár József, a KISZ kb egyetemi és főiskolai osz­tálya vezetőjének a kínai helyzetről, s az ezzel kapcso­latos elvi kérdésekről szóló kétórás, elemző előadása. A beszámolók után, illetve a reszortértekezleten kialakult vitákat élénk, nemegyszer he­ves légkör jellemezte. Témá­jukban ezek a viták nemegy­szer eltértek a tárgytól, más, egyetemi, mozgalmi élettel kapcsolatos kérdéseket is érin­tettek. (Pl. a Bölcsészettudo­mányi karon a kulturális vo­natkozású hozzászólások ke­rültek túlsúlyba, a TTK-n a munkás-paraszt fiatalok hely­zetére, a származási megíté­lésre terelődött a szó.) A vi­ták során nemegyszer felszó­laltak egyetemünk jelenlevő állami és pártvezetői is, emel­ve azok amúgy sem alacsony színvonalát, lényegre törő jel­legét. A bölcsészkaron az egyetemi vb munkaterve jó visszhangra, kedvező fogadtatásra talált, olyannyira, hogy a kari vb esetleg nem is dolgoz ki kü­lön munkatervet, csupán meg­jegyzésekkel, a sajátos kari helyzetnek megfelelő kiegészí­tésekkel kíséri az összegyete­­mit. Ugyanakkor azonban felve­tődött a gyakoribb központi tájékoztatás igénye, a propa­ganda javítása, s ha már a hiányosságokról beszélünk, azt is meg kell említeni, hogy egyes előadásokon — az egye­temi órák látogatása alóli fel­mentés ellenére — nem telje­­létszámban képviselték magu­kat a kari alapszervezetek ve­zetői. —P­S — 3000 ÓRA A természettudományi kar KISZ-szervezete nemrégen tár­sadalmi szerződést kötött az Ikarus-gyárral. A szerződés ér­telmében a TTK hallgatói összesen 3000 munkaórát dol­goznak a gyárban, szombat délután, illetve vasárnapon­ként. Tervezik, hogy a szovjet építőtáborokban jártakkal em­lékműszakot rendeznek. A GÖDÖLLŐI Agrártudo­mányi Egyetem irodalmi szín­pada vendégszerepel március 10-én, pénteken este 7 órakor az Egyetemi Színpadon. Műso­ron: Töredék, összeállítás Rad­nóti Miklós verseiből, valamint Japán halászok, átdolgozás Wolfgang Weirauch rádiójáté­ka alapján. A Holdújév után várt béke nem köszöntött be Vietnamba. Újra dörögnek a fegyverek. Erdélyi Károly külü­gymini külpolitikai beszámolót tartott Nagy érdeklődés előzte meg egyetemünkön Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, az MSZMP KB tagjának február 20-i külpoliti­kai beszámolóját. „Kevés szóval mondj sok gondolatot.” Ezzel csehovi idézettel kezdte, s a mottóként idézett csehovi bölcsességét mindvégig vezérfonalként tartotta az előadó. A IX. tanterem padjait február 20-án dél­után egyetemünk oktatói, párt- és mozgalmi szerveink aktivistái töltötték meg és érdeklő­déssel hallgatták a jól felépített, élvezetesen tálalt, a lényegre világító külpolitikai beszá­molót. Erdélyi Károly előadása első részében a vi­lágpolitika jelenlegi helyzetével, majd a nem­zetközi kommunista mozgalommal foglalko­zott. Frappáns módon vont párhuzamot a negyven év előtti szovjet NEP-korszakkal, melynek jelszava és kritériuma a „Ki kit győz le?" jelszava volt. Ma világviszonylatban a nem­zetközi élet terminológiájaként idézhetjük ezt a jelenre és jövőre utaló kérdő mondatot. A Szovjetunió megerősödött pozíciója foly­tán a III. világháború kirobbantása az agresz­­szorok részéről már szinte lehetetlen. Jelen­­legi politikájuk vezérelve a „Status-quo" a jelenlegi politikai helyzet fenntartása. Ez a cél érvényesül vietnami politikájukban is — mondotta a külügyminiszter-helyettes —, de céljuk újabb tűzfészkek lerakása Kínában, Közép- és Távol-Keleten. A beszámoló ismertette Fekete-Afrika és Dél-Amerika helyzetét az USA feléjük sugár­zó politikáját és Kuba felé pedig a Johnson­­doktrina érvényesítését. A külügyminiszter-helyettes gazdag és tar­talmas beszámolója az európai politikai hely­zet ismertetésével zárult. A külpolitikai beszámolón dr. Balogh Sán­dor oktatási rektorhelyettes elnökölt, az el­nökségben helyet foglalt dr. Kirschner Béla, az ELTE pártbizottságának titkára, és dr. Szé­kely György professzor, a párt-végrehajtó bi­zottság tagja, az ideológiai bizottság vezetője. A TANÁCSELNÖK VALLJA: „Nem ismerek ügyfelet, csak embert!” Tizenhat évet töltött a ta­nácsrendszer szolgálatában, s minden­ bizonnyal még többet is fog, a Budai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke. Eddigi jelentős tevé­kenységével kivette részét a tanácsok megerősödésében, hozzájárult ahhoz, hogy a he­lyi népképviseleti-államhatal­mi szervek betölthessék fel­adataikat. Nagyon tömören: ez dr. La­posnyik András, a közember. Magánemberi j­ellemvonásai ? Szorosan összefonódnak köz­életi személyiségének tulaj­donságaival. Az állítás nem lehet meglepő, ha a „jövő” emberének, a szocialista em­bernek egyértelműen megha­tározott fogalmára gondolunk. Dr. Laposnyik András szo­cialista ember. Szeretik, becsülik a budai járásban, mert tapasztalatai­nak birtokában kiváló szak­ember, és most — az előbbi kijelentésből származó átfedés­ű ember. Egyöntetű vélemény róla: barátságos, közvetlen, se­gítőkész. Pedig helyzete, mun­kája nem könnyű, emberekkel dolgozik. Sőt, problémás, ne­héz ügyű emberekkel. Erről így vall: „Nem ismerek ügy­feleket, csak emberek keres­nek fel.” Csak embereik. A té­tel is megáll ezen. Kiválóan végzett napi mun­kája mellett — az olvasó a megmondhatója, milyen nehéz éveken keresztül elvégezni a napi feladatokat — még tanu­lásra is volt ereje, ideje. Dip­lomát szerzett az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi karán, ahová most is szálak fűzik. Barátai, ismerősei az egyetem előadói, tanárai, jó gyakorlati jogásznak tartják. Országgyűlésünk tavaly új választási törvényt alkotott. Ennek alapján a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa márciusra tűzte ki az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok vá­lasztását. Nem érdektelen, hogy miként értékeli dr. La­posnyik — aki már régóta i s többszöri megválasztásnak ör­vend — az új törvénnyel ki­alakult helyzetet. „Az egyéni jelölés, mely az új választási rendszer veleje-magva, nép­képviseleti-államhatalmi szer­veink felépítésében a de­mokratizmus további erősö­dését hozza majd magával. Ez egyúttal növeli a vá­lasztók felelősségét is jelölt­jeik személyét illetően. Jól kell jelölniük, mert ügyeink-dol­­gaink jó elintézése, vitele egy ország problémáinak megoldá­sát jelenti. Jóllehet a válasz­tóknak módjukban áll a nem megfelelő tanácstagot, illetve képviselőt visszahívni, már a személyek puszta cserélődése is kedvezőtlen a végzendő, nagy jelentőségű munka, és az állampolgárok közérzete szem­pontjából.” Komoly, jó szavak ezek. Egy sokat tapasztalt po­litikus szavai. Dr. Laposnyik András tiszt­ségét az új tanács, az új vég­rehajtó bizottság, illetve az új elnök megválasztásáig látja el. A kérdés, hogy áprilisban is ő irányítja-e a munkát a budai járásban, jogos. Ám ismerve őt, azt felelhetjük, igen. Ál­lampolgáraink igényt tartanak az ilyen emberek munkájára. T. N.

Next