Egyetértés, 1878. március (12. évfolyam, 60-90. szám)
1878-03-26 / 85. szám
gokat tiport, békéből háborút csinált, közvetve károsította még azokat is, kiket fegyverrel meg nem támadott. Ezen esetben lehet-e Muszkaországot másként tekinteni mint törvényen kívül állót, kit mindenkinek szabad elfognia, törvényszékekbe hurczolni mint törvényszegőt, és a társadalmi rend fölbontóját? Ha csakugyan újra föl akarják Berlinben éleszteni a szent szövetséget, akkor még nagyobb oka van Angliának és Francziaországnak, sőt még Olaszországnak is a congressustól távol maradni, mert Európa nyugati részében azon elavult elveknek nincs több apostoluk. A nyugati hatalmak Európában a haladást képviselik s így félszázados hátralépést nem engedhetnek meg. Az Ausztria gyöngesége és ingatagsága által okozott kárt ellensúlyozza Francziaország támogatása. Anglia és Francziaország, sőt még Olaszország sem fogja magát soha azon gyalázatos osztozkodási compactumba vonatni, melyet Bismarck herczeg mutogat csalétek gyanánt a st.jamesi, római és elyséebeli kabinetnek. Ha ismét oly okmány tartanak az angol kabinetekbe, a minő a berlini memorandum volt, bizonyos, hogy annak aláírását vissza fogja utasítani. Dunraven, Blcho és Hammond lordok legvilágosabban fejtették ki az angol kormány politikáját s a mint fölsült Bismarck herczeg tervével, midőn a franczia kormányt a belga medvebőrrel kínálta meg, ép úgy járt .Angliánál, midőn Egyptomot dobta oda maszlagul. Francziaország, és hinni lehet, egész Európa véleményét sehol sem láthatni oly tisztán kifejezve, mint a Journal des Débatsban, melyet ezennel kivágva ide mellékelve küldök, ha talán elkerülte volna önök figyelmét. A „Journal des Debats“-nak ezen levélhez mellékelt czikkét, melyet egyébiránt a „Daily Telegraph“ is közöl, fordításban ezennel mellékelünk : „Anglia megállapította diplomatikai állását és azon higgadt és szívós bátorsággal tartja fenn, mely az angol nemzet egyik kiváló tulajdona. Be kell vallanunk Angliáról, hogy az angol nemzet valamennyi európai nemzet közt az egyetlen, mely még mindig tiszteletben tartotta a szerződéseket, hogy soha sem mulasztó el azokra hivatkozni és emlékeztetni, valamennyiszer azok megszegése vagy félremagyarázása fordult elő, ilyenkor mindig ünnepélyesen tiltakozott. Rendesen ugyancsak a tiltakozásra szorítkozott, ha saját érdekei nem voltak érintve. Úgy látta, hogy tovább ennél nem kell mennie. De most máskép állnak a dolgok, és Anglia most meg nem elégszik puszta tiltakozással. Fenyegettetve látja magát legérzékenyebb oldalról, és most nemcsak a természet törvény, hanem Anglia jogai védelmére kel föl. Morális helyzete kitűnő, mert Európa sértett jogai érdekében alkudozik és vált jegyzékeket, és Európa elébe terjeszti a maga és az összes emberiség igazságos követeléseit.“ A „Daily Telegraph“ a „Journal des Debats“ ezen czikkéhez ezeket teszi: Ily részrehajlatlan helyről érkező elismerés legjobb bizonyítéka helyzetünk erős voltának, ezt pedig királynőnk kormánya fenn fogja tartani, következzék abból bármi. A „B. Corr.“-nek írják Bécsből : Tegnap egy főbb rangú tengerésztiszt Kaiser-Ebersdorfba menvén, megnézni azon orosz hajókat, melyekről a lapokban most többször szó volt, azokról a következőket írja: E hajók csakugyan léteznek! 27Ya mét. hosszú, 5y2 mét. széles, kitűnő szerkezetű gőzösök, 60 lóerejű géppel, 400 katona felvételére alkalmas helyiséggel, ikercsavarral elátott hajók, melyek 1—1 órában körülbelül 6 tengeri mértföldet tehetnek. E hajók Francziországból kerültek ide a creusoti gyárból, 12 vaggonból álló vonatra rakva egy-egy hajónak alkatrészei, melyek itt franczia monteurek által orosz tisztek felügyelete alatt állítattnak össze. A hajók kétségkívül katona-szállításra szánvák és esetleg hadi dugárut képeznek. Eddig még nincs elhatározva, hogy meg fog-e engedtetni a többi hajók összeállítása. Eddig egy hajó van összeállítva, nak helyet engedjen, az alatt pedig a fő intrigáns csak mint Hamlet atyjának lelke, majd eltünőleg, majd csak föld alól hallhatólag mutatkozik. De hát miért ne tegyék, miért ne esküdjenek össze, ha találnak oly bambákra, kik magukat általuk vezettetikjárszalagon? Kiknek csak arra van bátorságuk, hogy kimondják, miszerint politikai vezérférfiaikban nincs bizalmuk, de azért mégis megszavaznak mindent, mi belefér a telhetetlen és feneketlen danaidahordóba, érdemlik-e, hogy kíméljék őket? Az angol lapok azon kérdést vetik föl, mit fog Andrássy a 60 millióval csinálni s maguk válaszolnak rá, hogy semmit. Mi pedig azt hisszük, hogy roszat fog csinálni; ezen összeg arra fog szolgálni, hogy mindent megtehessen, mi a monarchiának árt és Német és Muszkaországnak használ. Mielőtt a 60 millió meg volt szavazva, addig egyébbről nem lehetett olvasni a mi német és magyar officiosus lapjainkban, mint Ausztria-Magyarország szoros szövetsége szükségéről Angliával, most hogy a delegatiokat szétoszlatták s még azon székek ki sem hültek, melyeket a delegátusok elfoglaltak, már az egyik officiosus pengetni kezdi azt, hogy Anglia követelései nem állnak oly jogalapon, mint Muszkaország sic volo sic judeoja. Most, hogy a 60 millió megvan, Bismarck-Mephisto is többet mond, mint a birodalmi tanácsban szállott. Azon nyerseséget és egyenességet affektáló varzini komédiás is belátta, miszerint még jó lesz egy darabig hallgatni, míg osztrák-magyar kollegája tele rakja zsebét, mert külügyérünk politikája Bismarcké is. Mi azon jogalap, melyen Muszkaország áll ? A Pester Lloyd definiálja azt, midőn azt mondja, hogy e jogalap a san-stefanoi békeszerződés. Az előbbi 1856-diki és 1871-diki párisi és londoni szerződések pedig micsoda? Andrássy szerelmes a congressus eszméjébe, ezt annyira magáévá tette, hogy szinte azt hiszi, mintha saját eszméje lenne, holott Bismarck súgta azt be neki. És ezen eszme keresztülvitelének áldoztatnak föl Ausztria-Magyarország érdekei. Bulgária kiterjedését még tegnap sérelmesnek mondotta a közös kormány, ma már nem látja olyannak és a borravalóért nem bánja, bármiként terjeszkedik és terpeszkedik Muszkaország. De ezen esztelen és lelkiismeretlen politika csinálói nem látják azt, hogy egy oly hatalommal állnak szemben, mely nem enged sem ígéretnek, sem vesztegetésnek, sem fenyegetésnek, sem erőszaknak. Anglia miniszteriális közegei kimondották, hogy Francziaország bizonyosan támogatni fogja Angliát és Olaszország igen valószínűleg ugyanazt teendi, a többi kissebb hatalmakról nem is szóllnak, pedig nem kell feledni, hogy a sok kis hatalom együttvéve ismét egy nagy hatalmat képez. Már Németalföldről is indult egy pánczél fregattá a Levante felé, a „Konung der Netherlands“ Hornby hajórajához csatlakozik. Spanyolország nem hijjába szervezte hadseregét újra s 120,000 embert állít, mely csak parancsra vár, hogy Dánia Angliával szövetségre lép. Vajjon mindez ok nélkül történik? Tegnapi napon közlött azon hír, hogy a törökök Bujukderében egy 12,000 emberből álló tábort ütöttek, egy később érkezett távsürgönyben megerősítést nyer, csak a számban van csekély tévedés, mert ezen távirat szerint nem 12, hanem 15 ezer ember fog ott táborozni és ugyanannyi egy másik közeleső ponton. Ez mindinkább megerősíti azon föltevést, hogy azon mérvben, melyben a muszkáktól idegenkedni kezdenek újra a törökök, ugyanoly mérvben közelednek az angolokhoz s mint magánytudositásokból tudjuk, ezt épp úgy Layardnak mint a konstantinánápolyi franczia követnek Fourniernek köszönhetni. _ Rossini hires dalmű szerző özvegye, az egykor világhírű Colbran Izabella, mezzosopran énekesnő, kiért a nagy maestro több daljátékot irt, melyek közt legkitűnőbb Éelmira, Párisban hosszas és fájdalmas betegség után 78. éves korában elhunyt. — Náday Ferencznek a nemzeti színház igazgatósága két heti szünidőt adott, hogy az utóbbi időben rá halmozódott sok játék után magát kipihenhesse. Náday april 1-től kezdi meg szabadságát, s Bécsben fogja tölteni. — Azon jótékonyczélú színi előadásokra nézve, melyek a helybeli német színházban a „Concordia“ egylet és az izr. nyugdíjintézet javára rendeztetnek, és melyekben színművész hazánkfia Barnay Lajos, ki egyenesen ezen czélra jő ide, — mint főszereplő fog részt venni, már véglegesen van megállapítva, hogy ápril 1-én, hétfőn, „Uriel Acorta“ és 3-án szerdán, „Narciss“ fog adatni ; mindkét czimszerepnek Barnay fölülmulhatlan személyesitője. A közreműködésre két bécsi művésznő nyeretett meg: Grey Valéria assz., cs. orosz udvari színésznő és Frey^enthurn Marianna k. a., kik szintén a színművészet magas fokán állnak. Az Uriel 3-ik felvonásában egy , Friedmann főkántor által külön ez alkalomra szerzett karének fog előadatni. — Páholyokat ezen előadásokra már most is lovag Pősnél- Károly Lajos urnái (Erzsébet-tér 1. sz.) zártszékeket pedig Schuk N. alelnök urnái (királyutcza Gyertyánffy-ház) válthatni. — A népszínház ma esti előadását, a „Cornevillei harangok“ operettet a főváros két előkelő vendége : Sturdza és Ghika herczegek is végig nézték az igazgatóság páholyából. — A rimaszombati egyesült prot. gymnasium volt tanítványaihoz! Középiskolánk a folyó tanév befejeztével fenállásának huszonötéves jubileumát fogja szerény körében megünnepelni. Jól esik e pontról a múltba visszatekintenünk s egyebek közt megemlékezni azokról is, kik tudományos műveltségüknek alapjait e tanintézetben rakták le. A visszapillantás czéljából fordulok tehát volt tanítványainkhoz azon bizalmas kéréssel, szíveskedjenek mindazok, kik a társadalmi életben immár tért foglaltak el, s. évi május 1 -ig legalább egy levelezési lapon alulírottal tudatni: hol és mily állást foglalnak el? s egyszersmind kijelenteni: kivánják-e — a különben egy forintot meg nem haladó áru — az iskola alap javára kiadandó emlékkönyvet megküldetni? A tanári kar nevében Fábry János, igazgató. — A török sebesültek javára egy csomag, 5 kilo, 60 deca súly tépést kaptunk Rozsnyóról, melyet Szepesy Károly ügyvéd úr küldött be, s a következő urhölgyek adakoztak: Beer Bertalanná asszonyság 500 grm. Billing Jánosné 400 grm. Grosser Ignáczné 300 gr. Halassy Piroska kisasszony 550 gm. Hermann Gusztávné asszonyság 590 gm. Königsfeld Adolfné 400 gm. Mandl Sámuelné 480 gm. Majercsik Róza k. a. 380 gm. Pehm Imréné a. 250 gm. Szekeres nővérek 500 gm. Weber nővérek 1000 gm. Pintér Pál ur 250 gm, összesen 5600 gm. A köszönettel fogadott szives küldeményt át fogjuk származtatni szokott helyre: a konsulhoz. — Megjelent a főv. statisztikai hivatal közleményeinek február havi füzete a következő tartalommal : I. Budapest főv népesedési mozgalma az 1877-dik évben. II. A budapesti kényszerdologház fegyenezei 1876. és 1877-diki években Havi jelentés: Népesedési mozgalom. Légtüneti észletek. Forgalom és kereskedelem. Piaczi árak. Pénzintézetek sat. — Vakmerő tolvaj. Ma déli 1 órakor a malom utczai 28. sz. házban Zwick Mihály ur egyik albérlője, ki egy földszintes utczai szobában lakik, nyitott ablak mellett déli álmát aludta. Ez alkalmat egy a munkás osztályhoz tartozó nő gonoszul felhasználta. Benyúlt az ablakba s egyik közel bútoron kézzel elérhető két vánkost megragadt s el akart velük illanni. De e művelet némi zörejjel járt, a szunnyadozó tulajdonos rá felébredt, lármát ütött, s a vakmerő tolvajnőt elfogták. A rendőrségnek átadatott. — Zugirászat a fővárosban. A budapesti fenyitő járásbiróság a nála bejelentett több panasz folytán a fővárosi zugirászok ellen vizsgálatot indított meg, mely alkalommal kideríttetett, hogy ezen nemes üzelemmel húsz egyén foglalkozik. A „legkeresettebbek“ egyike bizonyos Jaán nevű, ki szabad óráiban zuglapot szerkeszt. Az ellene e napokban megtartott tárgyaláson a fenyitő járásbiróság előtt Tóth Gerő kir. ügyész is jelen volt. Miután pedig ellene oly tények is lettek kiderítve, melyek megítélése a fenyitő törvényszék illetékessége alá tartozik, a járásbiróság elhatározta, hogy az ügy rendes vizsgálat alá vétessék. Jaán ennélfogva az ügyészi indítvány folytán elfogatott, és vizsgálati fogságba helyeztetett. — Egy hasznos fa. Az algíri brit konzul jelentést tett az „Eucalyptus globulus“ tenyésztéséről éjszaknyugati Afrikában. Az erdők elpusztítása Tunis és Algír környékén a legnagyobb veszéllyel fenyegettetett már, midőn annak ellenzésére akadtak az eucalyptus globulus tenyésztésében. E növény gyorsan nő, és Algírban 6—7 év alatt oly terebélyes lesz, mint a húsz éves tölgy, a mellett fája kemény, tömött, úgy, hogy még a sósvízben is a fenékre sülyed. Főhaszna rndig abban fekszik, hogy a környéket egészségessé teszi. Elpusztítja a miasmákat, mert a föld nedvességeit felszívja, s mocsarakat mintegy alagcsövezi. Több százezer növényt ültettek el két év alatt a Mokta-el-Hadid vasbányák tájékán, s eredménye az, hogy most a bányászok egész éven át dolgozhatnak és élhetnek azon a tájon. Különös, hogy más nemzetek konsulai figyelemmel kisérnek mindent, mit másutt látnak, s a hasznosról kormányuknak jelentést is tesznek, mig az osztrák-magyar monarchia konsulai ilyesmikre figyelmet sem forditnak. Április elsejével új évnegyed kezdődvén, figyelmeztetjük és kérjük tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével lejárt, hogy újabb megrendeléseiket mielőbb megtenni méltóztassanak, nehogy a lap küldésében fennakadás történjék. Előfizetési árak: kapunk minden nap, tehát hétfőn és ünnepek után következő napokon is megjelen. Az előfizető nevének, czimének, lakhelyének s az utolsó postának tisztán s olvasható kiírását kérjük,hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék. Régi előfizetőink legczélszerübben cselekszenek, ha czimszalagjukat a postautalvány szélére ragasztva beküldik a kiadóhivatalnak. gpffr* Az előfizetési pénzek és postai utalványok Budapestre az „Egyetértés“ kiadóhivatalába (hímző utcza 1 szám alá) küldendők. Az „Egyetértés" kiadóhivatala. Április hóra — 1 frt 80 kr. Április—május — 3 frt 60 kr. Április—junius — 5 frt — kr. Április—szeptember — 10 frt — kr. Április—deczember — 15 frt —■ kr. A h ä b o r u. Mit Magyarországban az egyéniségeket, a bécsi udvar traditionalis politikáját ismerők írtak, mit Anglia régóta sejtett, mi elől Francziaország óvta Angliát, mit a német socialdemokraták a háború kezdete óta kimondottak, mit minden ember Európában látott, kit isten nem büntetett szellemi vaksággal, most mindinkább valónak bizonyult. A reichstadti összeesküvés gyümölcsei kifakadnak a gallyakból : Muszkaország mint első hős tapsok közt kissé visszalép és nyugszik babérain, hogy az intermezzoban előforduló bohócz ÚJDONSÁGOK — Hymen. Abaffy Gyula ügyvéd Szeg- Bzárdról, eljegyezte Madarász Ilka kisasszonyt Pécsről. — Hay Jakab szolnoki kereskedő szellemdús leányát Rózát, eljegyezte magának folyó hó 21-én Rotter Miksa, szolnoki derék kereskedő, Mrle duc de Chartres, Philipp Lajos király unokája, Beauvoir marquis és Bondy vicomte kíséretében ma reggel érkezett fővárosunkba és az „Európa“ szállodában vett lakást. Ma este 6 órára díszebédve voltak a vendégek Coburg herczeghez meghiva. Öt napi itt tartózkodása alatt a herczeg Alcsuthra is ki fog rándulni. — Wilt Mária asszonyt — mint halljuk — holnapra várják Budapestre. A Hungária szállodába fog szállni s eddigi megállapodások szerint két napig marad körünkben. Freyr. Vidd gyors lovamat, elvisz az Bizton, át a lángoló tűzön, Vedd kardomat, mely magától kaszabol a bátor kezében. Skirnir (mondja lovának.) Sötét az éj, alkalmas pillanat Száguldni el, át hegyeken Megtesszük mi, ha nem fog el Az erőben gazdag óriás. *) Skirnir ezután Jötunheim felé Gymir lakhelyéhez tartott. Gerda termét körülvevő fakerítés mellett bőszitett ebek valának megkötve. A halmon pásztor ült s igy szóla hozzá: Pásztor, ki ülsz a halmon, S utak őre vagy, Mondd, mint láthatom meg a lányt. Gymir házőrzőjétől ? A pásztor. Közel vagy a halálhoz, vagy arra kész ? Vagy kívánsz szabadulni éltedtől ? Beszélni Gymir isteni lányával Megengedve neked nem leszen soha. Skirnir. Merészség illik ahhoz nem panasz, fi bátor menni kérőbe. — Nem egy nap határolja S ez ki van szabva éltem hosszával. Gerda. Mily tomboló zajt hallok itt, Házunk termében ? Reng tőle a föld S Gymir-Gardban minden. A szolgáló. Künn egy férfi szállt le lováról . A pázsiton legelész paripája. Gerda. Hívd, hadd jöjjön termünkbe, ízlelje az üdítő mézitalt. Bár sejtem bátyám gyilkosa közel, ott kün vagyon. Ki vagy, az azok vagy alfok Vagy a bölcs Wannok fia ? Miért jövél keresztül lángokon Ide, szétnézni termünkben ? Skirnk. Sem az alfok sem az azok fia Nem vagyok, nem a bölcs Wannoké. Mégis lángokon át jövök Itt szétnézni termidben. Tizenegy arany almát hozok Néked adom, Gerda, mind, Megvenni szerelmedet, hogy lásd, Igazán téged csak Freyr szeret. *) Gerda atya, a Kimber. Gerda. Tizenegy almádat nem fogadom el, Nem szerelmét senki fijáét, S noha most még lélekzünk, Freyr s én, Együtt nem leszünk soha. Skirnir. Vedd hát e gyűrűt, mely ott vala Odin örökösivel az izzó tűzben. — . Nyolczan csöpögtetek Minden kilencz éjjelen. Gerda. Tartsd meg a gyűrűt, mely a lángban Együtt volt Odin örökösivel . Aranyra Gymir-Gardban szükségem nincs, de kincstől atyám is óv. Skirnir. Lásd, lány, e bűvös éles bárdot, Melyet tart kezem? Ha kezed tőle megtagadod, E bárddal vágom le fejed. Gerda. Férfi szerelem kényszerét Tűrni nem fogom soha; — Hisz Gymir megtudja majd, Hogy harczra jönni készültök. Skirnir. Lásd, lány, e bűvös éles bárdot, Melyet tart kezem ? Ele leteriti az óriást, Atyádat halálra sebezi. Bűvvesszővel foglak kényszeritni, Lány, teljesitni, amit akarok; — Hol nincs emberi lény, ott lesz a helyed, Hol majd nem lát senki sem. A pokolnak fordulva s el a világtól, ülj minden reggel az aari szikla ormán, Ételed utáld, mint bárki e földön, Kit a Midgár féreg bánt.*) Csoda leszesz ott ocsmány, Hrimnir fog bámulni, minden szájtátva néz reád ; Ismertebb lész istenek őrénél;Majd bámulhatsz eleget a rostélyon át. Iszony s magány, kényszer s nyugtalanság, Szaporítsák könyid s bánatod; — Vegyen körül szenvedésnek árja, S érezd a bánat két élű fegyverét. Itt a totok berkében Kínzód, örök fogságod legyen, Görnyedve éhen töltsd napjaid, Hrimbursok terme előtt, Görnyesszen meg az éhség kétségbeesése, Örömért legyen jutalmad szenvedés, Könyezve hordozd balsorsodat, Három fejű bursokkal kell megosztnod élted, Vagy lánynak maradsz Nap nap után, — *) Ez a föld körül felszik, Vagy legyen üldöződ, — Mint a kemenczébe rakott kóró, Száradsz el te majdan. Fent a halmon, árnyas sürü erdőben Büvvesszőket keresék, Büvvesszőket találok. Nyomodban Odhin s azok herczegének boszúja, Freyr átka rajtad, Fuss rósz lány, mig utól nem ér Isteneknek bűn haragja. Halld te Jótok, halld Hrimthursok népe, Fiai Suttungnak s azok ti ! Számkivetem s megtiltom E lánynak férfiak társaságát, Férfiakkal egybejöttét. Hrimgrimnir óriásé leszesz, A halálkapu mögött, Ott gümős gyökökben rongyos szolgák Kecske vizet öntnek majd neked, Számodra nem lesz más ital, — Lány, igy lesz ez, a mint akarod, Lány, igy lesz ez, a mint akarod. Néked egy burszt és három vesszőt vágtam: Boszuság, nyugtalanság s tehetlenség, Lemetszem úgy, a mint bemetszem, Ha kell igy tenni ezt. Gerda. Üdv neked hős, fogd e jégkehelyt Telve Firne mézével; — Nem sejtem soha, hogy egykor még Választok Wannok törzséből. Skirnir: Mielőtt útra kelve távoznám, Hadd lássam biztosítva jöttem eredményét; Mikor szándékozol közeledni Nierdr hősi fiához. Gerda, Barri**) a neve, tudod merre van, A csendes utu erdő, Ott fogja Gerda kilenezés után Örömbe részesitni Nierdr fiát. Erre Skirnir haza ment. Freyr künn várta már s kérdezé: Freyr. Mond, Skirnir, mielőtt nyergedből Leszállsz s földre teszed lábod, Riesenheimban mit végezel Az én s a te véleményed szerint ? Skirnir. Barri a neve, tudod merre van, A csendes utu erdő, Ott fogja Gerda kilenez éj után Örömbe részesitni Nierdr fiát. Freyr. Mily hosszú egy éj, kettő hosszabb még, Három meddig tarthat hát? Néha egy holnap sokkal rövidebb, Mint egy éjt várva tölteni. (Vége következik.) *) Th, egy rész rúna. *#) Bar, for = herczeg, rua , erdő, Farks erdő Jutlandban a bemberek régi helyén. Szikház, művészet. Az orsz. m. kir. zeneakadémia zongora reggelye. — Liszt F. arczképének leleplezése a „Nemz. zenedében.44 — Hangverseny a „Hungáriádban és „zenekedvelők“ termében. A magyar zeneakadémia zenereggélye f. hó 24-én délelőtt fél 12 órakor tartatott meg saját helyiségében, halter 4. szám. A műsor változatos volt, mert Volkmann R. Chopin, Beethoven, Henselt Ad, Schumann R. Wagner R. Rubinstein Antal, Tausig és Ábalányi műveiből hallottunk egyes szerzeményeket legkerektebben előadni. A „Versenymű Volkmann R.42-ik műve előadva Aggházy R. és kisérve — egy másik zongorán — RoesslD. úr által, kit a közönség az utolsó philharmoniai hangverseny óta jól ismer, hatással adatott elő úgy, hogy a hallgatóság meggyőződhetett újból Aggházy szép technikájáról, szabatos előadásáról, s így a zeneakadémia e szorgalmas s nem tehetség nélküli tanítvány haladásáról. Volkmann „Verseny“ műve után Róth Bertrand tüntette ki magát Henselt „Etude“-jének (Háladás a vihar után) előadásával. Róth külföldről jött zeneakadémiánkba, hogy magát művésszé képezze s ott egyike az első tanítványoknak. Magyar szerzemények közül Ábrányi Kornél egyik „Ábrándját“ hallottuk, mely három népdal themája fölött, u. m. „Szeretlek én egyetlen egy virágom“, „Mariska eszem a szép szemed“ és „Fóti dal“ van irva. Id. Ábrányitól eddigelé három „Magyar Ábránd” jelent meg, mindegyike elárulja az igazi, mélyen gondolkozni tudó, valamint a legköltőiebb eszmékkel biráló magyar zenészt szerzőjökben.Ez ábrándok közül az elsőt Niko Hertense oly szabatossággal és jó felfogással adta elő, s az egyes themáknak folytonos tiszta keresztülvitelével, hogy szűnni nem akaró taps követte játékát. A mű mesteri kidolgozása olyan, hogy jó előadás mellett magyar szívben gyújtania kell. Ezt igazolja a jelen előadás utáni hatás. Gyöngyét a zenereggélynek kétségkívül Raab Antonia asszony, Tausig K. „Ungarische Zigeuner Weisen.czimü rendkívüli bravourral teli hangverseny-darab előadása képezte. Raab Antonia, zongoraművésznő Bécsből jött fővárosunkba néhány hónappal ezelőtt, mert, mint Liszt Ferencznek volt tanitványa körében óhajt lenni s talán czélja a nevezett művésznőnek a nagynak játékából még valamit magáénak tulajdonítani s azért is lépett a közönség elé egy Liszt tanítványához méltó „Ungarische Zigeuner Weisen“ czimü darabbal, melynek technikai kivitele a zenei irodalom egyik legnehezebb számai közé tartozik. Nálunk Menter Zsófián kívül nem is játszta eddig senki, e magyar gondolatokból összeállított zeneművet épen kivitelének nehézsége miatt, mint Raab asszony ez alkalommal másodszor. Volt is elragadtatás, s hatása teljesen diszes közönség között, mely Tausig eme nagyszabású művét kellőleg is tudta méltányolni. A zenészeti reggely programmja épen változatos összeállítása által olyan érdekfeszítő volt, hogy a teljesen zsúfolt közönség Liszt termét, három szobájával együtt — még hálószobáját is — egészen elfoglalta s minden számot végig hallgatott , pedig nem valami kevés volt feljegyezve 14 darabot adtak elő 10. szám alatt. Persze azok a t. meghívottak, kik Liszt hálószobájába jutottak, édes keveset élveztek a sok szép darab előadásából, mert a távolság a nagy terem zongoráitól csak igen ritkán juttatott néhány méret tiszta előadásából valamit. Kár, hogy ilyen zenészeti reggelyt nem a „Red out“ vagy a „Hungáriá“ban tart a zeneakademia s igy a publicum közül még többen élvezhetnék a valóban becses s a müvészet emelésére fontos zene előadásokat, szivében fogja tartani. Kiemelte továbbá azt is, hogy az az „Egressy” alapból csináltatott s ezzel a letakart kép lelepleztetek. Nagyon dicserőleg nem szólhatunk a képről, mert nézetünk szerint az nem sikerült. Lisztnek arezvonásai aligha voltak olyanok valaha, az összenyomot fej épen nem L tisz feje. Most következett „A nemzet imája“ czimü hymnus előadása, szerezve Bartay Ede zenedei igazgató által. A mű ünnepiest, imaszerü hangulatba hozta a közönséget, melyet egyet érezve a nemzet imájával, szivébe zárhatta azon kívánalmakat, hogy bár soká, igen soká élne még a nagymester körünkben. Este 6 órakor tartatott a „Hungáriá“ban hangverseny, melyen szintén nagy közönség vett részt s melyen az egyes számok a növendékek által szabatosan és szépen adattak elő. A „Nemzeti zenedédben ma volt Liszt Ferencz arczképleleplezési ünnepélye délelőtt fél 12 órakor. A nagymester, az igazgató s többek kíséretében megjelent a zenede nagytermében. Belépése éljenzajra ragadta a díszes közönséget. Ott láttuk Trefort miniszter urat, Pulszky Ferenczet és kedves leányát, Weisz Bernátot, Békey Imre tanácsos urat stb. valamint Raab Antonia zongoraművésznőt is Bécsből A tulajdonképeni leleplezési ünnepély előtt Engoszer Mátyás közbecsülésben s tiszteletben álló nemzeti zenedei tanár ur által irt „A nemzet nemzője“ czimü vegyes kara adatott elő nagy hatással. A mi egész uj, csak ez alkalomra íratott Murányi Kálmán „Budapesti Liszt egylet“ titkára három költeményére. Engészertől nem is várhattunk nem szépet, hisz ő a hangokkal s harmóniai szépségekkel tud bánni A mély tisztelet s szeretet pedig, mely őt nagy mesterünkhöz köti, ez újabb vegyes karából teljesen kiviláglik, s látszik, hogy teljes odaadással irta művét. Ennek előadása után következett a „Zenede“ alelnöke Venczel T. által tartott hatásos beszéde, melyben szépen ecsetelte Liszt Ferencz a zenede körül szerzett érdemeit, s hogy a képet, mely a nagy mestert ábrázolja, örökké * * * A zenekedvelők termében ma hallottunk két eddigelé nem ismert, sőt közülök az egyik teljesen új hangszerzerzeményt s egy rég jól ismert „Serenád“-ét Volkmanntól. Mielőtt az újdonságok részletezésébe bocsátkoznánk, ki kell emelnünk a Z„enekedvelők-egylete“ derék karnagyát, Káldy Gyulát, ki sok ujjal lepi meg közönségünket s ki részrehajlatlanul veszi előadási számul — bár egészen újonnan feltűnő csillagtól a szerzeményt — ha abban csak némi gondolat is van. Ezt mi helyesnek tartjuk s óhajtjuk is, hogy hazai zeneköltők műveit mindenkor egész buzgósággal adja elő a nevezett zeneegylet s ezáltal buzditsa a fiatal zeneköltőt további munkálkodásra. Minden más hangszerre irt zenemüvet, könnyen hallhat szerzője, még kamarai müvet is, de teljes zenekar által nincs alkalma művet hallhatni,csak a legritkábban, mert előadási számul nem igen szeretik fölvenni a még bizonytalan sikert arató zeneművet. És ezért érdem a zenekedvelőknél az, hogy ha nem is mindig , mégis adnak új dolgokat is elő, habár sok költségükbe kerül. Ez alkalommal Szabó X. F. „Ahasver Rómában“ czímü, még teljesen el sem készült nagy dalművéből adtak elő néhány részletet s ez bizonyára a fiatal zeneköltőre nagy befolyással var jövendő müveinek írásánál. A hangverseny első számát Volkmann R., „Serenad“ czimü zenekari szerzeménye képezte s nagy hatást is dolattal, továbbá kellemes keltet, mert g szép gonhangszereléssel irt mű ez. A második szám volt Massenet Gyula a párisi conzervatorium volt növendékének egyik legkiválóbb műve „Seénes pittoresque” czimü négy tételből álló suiteje. A tételek „Marche,“ „Air de Ballet,“ „Angelus“ és „Tété Bohémé.“ A négy rész a franczia termék egyik kedves pikantériával irt műve közé tartozik, s zenekedvelők által szép, szabatos előadással előadva, nem tévesztő a közönségben a hatást elérni. A műnek leghatásosabb része kétségkívül az „Angelus“ imaszerü rész, mely ünneplés hangulatba hozza a hallgatót. Massenet művét, mint a hangversenynek harmadik számát, Szabó „Ahasver Rómában“ czimű dalművének egyes részei követték, melyekből néhány héttel előbb többek jelenlétében a vakok intézete nagy termében már előadtak egyes részeket, s a lapok közül többen oly nagy hatásról beszéltek, minőt még nem hallhatót az újabb kor zeneirai közül senki sem. Ez által oly izgatottá tették a zenészeket s zenétkedvelő közönséget, hogy feszült figyelemmel várták a napot, melyen a mű egyes részeit hallhatják. Az érdeklődés minden oldalról a legnagyobb volt, mert mindenki várta a örvendett s hatáson, melyet egy fiatal zeneíró rendkívüli tehetségével, eszmegazdaságával s különösen előrehaladt hangszerelési technikájával tenni fog. Mindezeket örömmel vettük ugyan tudomásul, bár azt hisszük, hogy kár volt ennyire túl menni a bírálatok dicsőítő szavaival s ezáltal a fiatal zenekat egészen tévútra vezetni.*) Nem akarunk ezzel homlokegyenest ellenkezőt mondani a mü jóságáról, azért sem, mert olyan keveset hallottunk abból, hogy annak nagyszabású dolgozataira pro vagy contra határozott ítéletet hozni még helyén sem találjuk. Egyedül a hallottakra azonban elmondhatjuk mi is, hogy látszik Szabóban a talentum és képzettség. Dalművének eddig hallott részeiben van eszmegazdagság s feltűnő poetikus kidolgozás , s a szorgalom és kitartás szép jövőt biztosíthatnak részére. Kötelességünk is elismerőleg szólni róla, valamint jó lesz figyelmeztetni a kormányt is arra, hogy e tehetséget segélyezze anyagilag s küldje külföldre tanulmányokat tenni, de azon rendkívüli magasztalásokat, miket róla hallottunk, nem találjuk sem czélszerveknek sem helyénlevőknek. Mi örvendünk Szabó törekvésén s kívánjuk is, hogy akkor, midőn azt mondjuk, miszerint korán volt szinpadi hatásra gondolni, tévedjünk. Megelégednénk, ha dalművéből a szebb s hatásosabb részek hangversenyi előadásokra maradnának meg, mert egyedül ezen vívmánynyal is nagyot lendített előhaladásában. Különben a philharmonikusok is fognak előadni részeket (hallomás után mondva azok jobbak is a maiaknál) s igy részletesebb ítéletünket akkorára tartjuk fönn. Ságh József. * * * Népnevelés. — A budapesti I. ker. tanitóköre hó 24-én d. e. Charus László elnöklete alatt a várbeli közs. fitanoda helyiségében évnegyedes ülést tartott, melyen Kovács Sándor gyakorló iskolai tanító értekezett e kérdésről: „Miben áll az elemi iskolai tanulónak azon vétke, mely miatt a rendes iskolából kizárathatik?“ E kérdést a VI. ker. tanitói kör vetette föl s tárgyalás és határozat hozatal végett minden egyes körnek megküldötte. A nevezett értekező, kit az első kerületi kör a feltett kérdés megoldásával megbízott , azt állija, hogy az elemi iskolai tanulónak oly vétke, mely miatt az a népiskolából kizárható volna, egyátalán nincs. Ha a gyermeknek tévedései, hibái avagy botlásai vannak, ezek még nem vétkek, s e hibák és botlások is sok esetben a szülőkre és tanítókra vezethetők vissza, mert mire valók a fegyelmi eszközök, ha nem arra, hogy azokat a tanító alkalmazza? Teljesen javíthatlan gyermek nincs, kivált akkor, ha a tanító a szülőkkel egyetértve iparkodik az erkölcsileg sülyedni kezdő gyermekén javítani. Ily értelemben nyilatkozott a kör több tagja. A kör szavazás által döntött e kérdésben s a többség az értekező nézetét fogadta el. — A III. kér. körnek a zárvizsgálatok mikénti megtartása tárgyában hozott határozatát e kör nem fogadta el. A VIII. ker. körnek a nyugdíjazás tárgyában készített javaslata elfogadtatott. A IV. kér. körnek a német irva-olvasást érintő indítványa a legközelebbi ülésen fog tárgyalás alá vétetni. Megemlítjük még, hogy e kör az 50 kvnyi tagsági díj lefizetését a budapesti tantestülettől még az esetben is meg akarja tagadni, ha az új alapszabályokba felvétetnék. *) E sorokat — bár némi ellenkezésben látszanak állani e mibről irt lapunk tegnapi közleményével — készséggel adjuk, mert azt hisszük: a tehetséges zeneszerzőnek csak kedves szolgálatot teszünk, midőn a különböző oldalról fölmerülő különböző vélemények megismerésére neki alkalmat nyújtunk. Szerk.