Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)
1920-11-21 / 266. szám
i — Az Egyetértés tudósítójától. — Baltazár Dezső püspök naprólnapra tömegesebben kapja a szeretetteljes megnyilatkozásokat, amelyekben a magyar kálvinista egyházak és testületek az ő méltatlanul meghurcolt személyében a magyar kálvinista egyházat védik. Különösen megkapóan meleg az a ragaszkodás, amelyet dr. Baltazár szülővárosának, Hajdubböszörménynek népes ref. tani tótestülete és nagy súlyú presbyteriuma az alábbiakban juttat kifejezésre : Főtisztelett és Méltóságos Püspök Dr . A hajdúböszörményi református tani(ótestület mai napon tartott közgyűléséséből egyhangú határozattal, a legmelegebb őszinte tisztelettel üdvözli Méltóságodat és biztosítja tántoríthatatlan bizalmáról, hűségéről és nagyrabecsüléséről. Teljesen meg vagyunk arról győződve, hogy azok a támadások, melyeknek kiindulási helyéül megdöbbentő furfangossággal szülővárosát tették, nem annyira személye ellen, mint személyében református egyházunknak s ez egyház szerves egészének a megbontására irányulnak. Emberi nagyságát, egyéni értékét mi sem igazolja, a szervezett s egy központi fókusból irányított sajtómanővert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több lap egyedüli hivatását abban találja, hogy Méltóságodat támadja. Midőn már Méltóságod magyar nemzeti érzékét is kétségbe meri vonni némely dühtől és ellenszenvtől elvakult egyén, elérkezettnek látjuk az időt, hogy mi, kik között Méltóságodnak volt tanítói is vannak és akik egész élete pályafutását, lelke nemességét, igaz vallásosságát, egyházi törvényekhez való ragaszkodását, valamint erős és lángoló magyar haza és fajszeretetét, puyitán családi életét és jellemét ismerjük, oda kiálltjuk: eddig és ne további Ám lássuk a félrevezető cégérek alatt háttérben működőket, valljanak szint, mert szofizmákkal és nyakatekert ferdítésekkel csak a szellemileg korlátoltaknak imponálnak, de az értelmes egyéneknek csak szánalmát, ha nem megvetését érdemlik ki. Midőn ismételten kifejezzük Főtiszteletüséged iránt tántoríthatatlan ragaszkodásunkat, megbecsülésünket, szeretetünket és mélységes bizalmunkat, vagyunk Hajdúböszörmény, 1920 nov. 13. kész szolgái ■ református tanítótestület tagjai* (Negyvenhárom aláírás.) * A hajdúböszörményi ref. presbyterium legutóbbi gyűésén szintén foglalkozott a Baltazár Dezső püspök ellen indított hajszával s Szolnoky Gerson alábbi határozati javaslatát egyhangú lelkesedéssel fogadta el: „A világosan látni és íténi tudás az egyének egyis nagy, de ritka értéke. Biztosan megóv nemcsak a szélsőségekbe való hajtástól, hanem egyben erőt is kölcsönöz a világosan látottak melletti bizonyságtételre. A világosan látni és ítélni nem tudás okozta a múltakban is a nagyok kellő meg nem becsülését és vitt bele végül egy nemzetet abba az ingoványba, honnan csak a nyomor és kin kacag fel ránk elámított s balra vezetésre magunkat odaadottakra. Erre a világosan látni és ítélni tudásra kétszeresen is szükségünk van ma. És mikor azt látjuk, hogy nap nap után püspökünket, dr. Balazár Dezső urat s vele együtt legfőbb bíróságunkat s magát egyházunkat is olyan szándékos, tudatos és tervszerű támadások űrik, amelyeknek vissza nem utasítása nagyjaink iránti hidegségünknek és nagy ómenek iránti közömbösségünknek lennének beszélő bizonyságai : szükséges, hogy presbiteriumnak hullassa meggyőződéses nyilat kozatát és visszautasítással minden kívülről jövő, illetéktelen kezektől irányított, egyházunk és hatóságaink s mindenek felett püspökünk személye ellen irányitott hajszának , teljes ragaszkodásáról , szeretőtéről biztosítva, önállói tisztét a legnagyobb megpróbáltatások között is nagy hűséggel és elszántsággal teljesítő püspöke, főtiszteletü dr. Baltazár Dezső személye iránt " Halálra ítéltek egy sámsoni asszonyt egy felgyújtott szalmakazalért. — Az Egyetértés tudósítójától. — A debreczeni rögtönitélő bíróság, a statárium életbelépése óta, tegnap hirdette ki a harmadik halálos ítéletet. — Ezúttal özvegy Lengyel Andrásné nev sámsoni asszonyra mondta ki a statáriális bíróság a halálos ítéletet, de mitután úgy az elítélt, mint védője kegyelemért folyamodott, a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult át az ítélet kihirdetése után és döntött a kegyelemre való felterjesztés ügyében. A tárgyaláson Nagy Kálmán táblabíró elnökölt, a vádat Baróthy ügyész, a védelmet dr. Aczél Jenő ügyvéd látta el. A vádlott 51 éves kis vézna, összetöpörödött asszony. Bűne az, hogy bosszúból fel akarta gyújtani mostohafának, Lengyel Lajosnak a szalmakazlát. Miután a gyújtogatás és annak kísérlete statárium alá esik, így került Lengyel Andrásné a rögtönítélő bíróság elé. A vádlott asszony így adja elő a terhére rótt bűncselekmény előzményeit: Volt egy lova mostohafiának, Lengyel Lajosnak, de ő gondozta, mert a fiú nem sokat törődött vele. Október 25-én is mondta a fiúnak, adj enni a lónak, de Lengyel rideg választ adott neki. Ezen annyira elkeseredett, hogy egy parazsat csavart egy zsák, darabba és bedugta a háztól nem messzem levő egyik szalmakazalba. A szomszédban lakodalom volt és onnan kijött egy-két ember, akik látták, hogy a szénakazal fütölög és elfojtották a tüzet, mielőtt még az lángra lobbanhatott volna. Kihallgatta volna a bíróság Lengyel Lajost is, de az élt törvényadta jogával és nem kívánt vallani. A többi tanú azt mondja el, hogy vették észre, hogy füstölög a szalmakazal és hogy oltották el. Budaházy Imre csendőr szerint, özv. Lengyel Andrásné azt vallotta, hogy a mostoha fia roszszul bánt vele s ezért akarta elkeseredésében a szénát felgyújtani. A rögtönitélő bíróság befejezvén a tanúkihallgatásokat, dr. Aczél Jenő védő a vádlott beszámíthatóságának rövid uton való megállapítása iránt tesz indítványt, amit azonban a bíróság elutasít. Baróthy Zoltán kir. ügyész felemelkedik helyéről és vádbeszédében kifejti, hogy a mai súlyos viszonyok között kétszeresen súlyos a vádlott cselekedete és a statáriális törvény értelmében halálos ítéletet kér. Dr. Aczél Jenő védő a később beadandó szejflemi kérvényt indokolja meg a vádlott alacsony lelki képességeivel és szerencsétlen helyzetével, ami után a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. Közel félórás tanácskozás után Nagy Kálmán elnök kihirdeti a bíróság ítéletét. Bűnösnek mondja ki a rögtönítélő biróság özv. Lengyel Andrásnét szándékos gyújtogatás bűntettének kíséretében és ezért kötél általi halálra ítéli. Mikor elhangzott a halálos ítélet, az asszony meg se mozdult. Igen egykedvűen fogadta az ítéletet, elővette zsebkendőjét és az orrához emelte. Az elnök megkérdezte tőle: — Kiván-e kegyelemért folyamodni ? — Hát igenis — válaszolt egykedvűen az asszony. Miután a védő kegyelmi kérvényt adott be, a tanács kegyelmi tanáccsá alakult át. film ’5*5’ A vasárnap sportja. A vasárnapi sport immár teljesen a szezon végét mutatja. Két első osztályú bajnoki mérkőzés kerül eldöntésre, az egyik Debreczenben, a másik Szolnokon. Debreczenben a DMTK és DKASE találkozik a DKASE ügetőtéri pályáján délután két órai kezdettel. A mérkőzés teljesen nyílt és kimenetele nagy fontossággal bír főleg a DKASE-ra nézve, mert győzelem esetén aspirálhat az őszi fordulóban az első helyre. DMTK-ra nézve is fontos a győzelem, mert a két pont igen jól felférne a DMTK helyezésére. — A DVSC Szolnokra rándul vasárnap a Szolnoki MTE-hez. Tekintve, hogy a vasutasok ismét tartalékokkal spékelve eröm állanak fel, erősen kell kezdeniök, nehogy egy vereséggel elveszítsék vezető pozíciójukat. Fellebbez a DTE. A DTE footballszakosztálya megfellebbezi az intézőbizottságnak a NyTVE levonulása ügyében hozott határozatát. Az esetleg mégis lejátszandó mérkőzés ilyenformán csak tavasszal kerülne eldöntésre. Felhívás: Kérem a DTE birkózóit, hogy hétfőn este 6 órakor a Torna Csarnokban megjelenni szíveskedjenek. Péterfia u. 76. sz. Bacsó Pál elnök, Bódogh László h. előadó. Ifjúsági mérkőzés. Vasárnap délelőtt 9 órakor DOTE—DKISE mérkőzik az idén utoljára, mely a múlt vasárnap elmaradt a pálya végett. A mérkőzés a Böszörményi úti pályán lesz. Fekérem a DKISE I. játékosait, hogy vasárnap délelőtt 9 órakor kint legyenek a pályán pontosan. Intéző: |§S© november 21 Baross közlemények. A fényűzés ietmét, a kereskedő és iparos világgal megismertetendő, Szövetségünk legközelebb nyilvános előadást fog tartani. A városi kedvezményes tiszifa. Miután Szövetségünk a késedelmes beszállítás miatt eddig csak 200 űrméter fát tudott az illetékeseknek szétosztani, megkereste a városi tanácsot, miszerint engedtessék meg, hogy a még hátralékos cca 1800 úrméter fát közvetlenül a nagyerdei vágástéren vehesse át, honnan, a tűzifát szerződéses fuvarral szállítaná házhoz. Reményünk van arra, hogy a városi tanács fenti kérésünknek helyt ad, mely esetben a beszállítást azonnal megkezdenék, hogy az illetékeseknek a lehető leggyorsabban kiadhassák illetményeiket. Az adóamnesztia 1920. évi XXIII. t.-c. 111. §-a szerint Ha a jövedelm adónak és vagyonadónak 1920. évi kivetéséhez szükséges és az adózó által bevallott vallomásban olyan jövedelem vagy jövedelem rész, illetőleg olyan vagyon vagy vagyon rész foglaltatik, amelyet a vallomás, adására kötelezett jövedelemadóra, illetőleg vagyonadóra vonatkozólag a korábbi években adott vallomásából kihagyott, vagy amely külföldön levő, vagy külföldre kivitt vagyont, vagy vagyonrészt az 1916. évi XXXII. t.-c. 38. §-ban foglalt rendelkezések ellenére annak idején nem jelentett be, az illő mentesül a jövedelemadó, illetőleg vagyonadó törvényekben az előírt és az elévülési határidőn belül még érvényesíthető büntetéstől. I. Az adóköteles fél az első bekezdésekben foglaltak szerint mentesül az elévülési határidőn belül még érvényesíthető büntetéstől abban az esetben is, ha korábbi években adott jövedelem, illetőleg vagyonadó vallomását a jövedelem és vagyonadónak 1920. évi kivetéséhez szükséges vallomások beadására kitűzendő határidőelőtt megfelelően kiegészíti. Az önkéntes pótlás elmaradása az adóhatóság beavatkozását vonja maga után. Az adócsalás büntetése az 1920. évi XXXII. t.-c. 5. §-a értelmében vétség esetben egy évig terjedő fogház, bűntett esetben pedig három évig terjedő börtön. A szabadságvesztés büntetésen kívül minden esetben kiszabott pénzbüntetés a veszélyeztetett többszöröséig terjedhet. Nyugatmagyarország ügye az osztrák nemzetgyűlés előtt. Bécs, nov. 20. Az osztrák kormány törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, amely szerint a nyugatmagyarországi vármegyékből önálló tartományt létesítenek, Sopron székhellyel. Rövidesen kiírják a választásokat is. A magyar törvények további intézkedésig érvényben maradnak. Hirdetmény. Debreczen város adóhivatala közhírré teszi, hogy a negyedik kerület 1918. évi jövedelem- és vagyonadó kivetési tervezetét 1920 november 20-tól 28-ig terjedő 8 napi közszemlére teszi ki. Ezen idő alatt a lajstromot mindenki megtekintheti és az abban foglaltakra úgy a saját, mint a mások adóját, illetőleg írásbeli észrevételeit a lajstrom közszemlére tételének utolsó napját követő 15 nap alatt a m. kir. Pénzügyigazgatóságnál benyújthatja. Városi adóhivatal.