Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)
1920-11-25 / 269. szám
A Csokonai-színház műsora. Szerda: Paraszthűség népszínmű 3 felv. Císérlet. Csütörtök: Debreczenbe kéne menni dalt. 3 felv. Bemutató. Jra Balázs Á Árpád hegedűje. Strófák egy hangverseny elé. Ma este Debreczen közönsége előtt szorítja vállához s rikatja meg hegedűjét a magyar nóták nagy poétája, Balázs Árpád. Ez a hegedű volt az, amelyet a malév februárjában — amikor a vitéz oláh hadak bombázni kezdették a védtelen Zilaht s a város lakossága éjnek idején egy szál ruhában, gyalogosan menekülni kényszerült —Balázs Árpád, mint egyetlen értéket, vitt magával kedves, virágosudvaru zilahi portájáról: a vándorbotot, meg a hegedűjét. Mit érezhetett vájjon az ő poéta — tehát kétszeresen érző — szive, amikor a barátságtalan február végi éjszakában menekülnie kellett Tuhutmmi vezér ősi városából, a Meszes-alji Zilahról ? Ha visszatekintett a kulimáli tetőről s a gránát villanások fényénél még egyszer — talán utoljára — megpillantotta a komoly megyeházat, ahol ő, minden művész volta mellett is, egyik legkitűnőbb tisztviselőként működött több, m mint két évtizedig ; ha megvillant előtte egy futó pillanatra a Vigadó épülettömbje, ahol első művészi skereit aratta; ha végig nézett a völgy katlan barátságos házsorait, ahol az olyan kiváltágos szeretettel dédelgették, ünnepelték : vajon mit érezhetett, mit gondolhatott? A fojtogató keserűségnek milyen szivettépő melódiában kellett volna megörökülnie, ha Balázs Árpád csak poéta volna, s nem egyúttal erdélyi magyar és patrióta is, akinek magyar keserűsége nem férhet bele még a legszivtépőbb melódiába sem. A „kis fiú“ — ez volt s vagy tiz évig ez maradt a becéző neve Balázs Árpádnak Zilahon s a Szilágyságban, ahol ő rózsás arcú, bajusztalan gyerekemberként lett árvaszéki ülnök. A rossz nyelvek ráfogták akkorban, hogy „kismuzsikálta“ magának ezt «' állást. Igen harmar kiderült azonban, hogy a „kis fm“ a pennát legalább is oly»' jól kezeli, mint a hegedű-vonót s idők teltével már azon vitatkoztak a szilagyságiak : al.spannak vagy árvaszéki elnöknek válasszák-e meg, ha majd, a háború bevégeztével tisztujítás lesz a vármegyén. A problémát aztán megoldotta a nagy összeomlás: Zalauba (így hivják ma Zilaht) oláh subprefektet neveztek ki a régi választott vicispánok helyére , Balázs Árpád pedig egy szál hegedűjével menekülni volt kénytelen azon a keserű emlékű februári éjszakán ... * Még most is előttem a kép, amikor Balázs Árpádnak, a muzsikásnak egyszer csak szépen elibelépett Balázs Árpád, a poéta. Tavaszi közgyűlés után a „Tigris“-ben mulatott a vármegye. A hangulat kezdett emelkedett lenni s Balázs Árpád — amint ezt baráti társaságban azelőtt is megtette — kivette a hegedűt a Rácz Gyuri kezéből s egy csomó balajsan szép régi akar nótát játszott elyzer aztán intett a szeművel a Sandanak s egy uj és mégis izig-vérig magyaros melódiába kezdett be. A társaság mintha érezte volna, hogy itt valami nem mindennapi dolog történik, elcsendesedett s mulató társaságtól szokatlan figyelemmel hallgatta végig a nótát. A vármegye főfiskusa, Biró Feri bátyánk, kivette szájából makrana-alaku szivarszipkáját (ami a legritkább esemenek közé tartozott nála) s odaki öltötte búsnak : Honnan vetted ezt a gyönyörű nótát, Árpád?... Hogy szól a verse?... — ,Gere velem akáclombos falumba!“ — felelte Balázs Árpád — s a műt héten magára csináltam EO TETÉR TÄS 1920 november 24 isik a is — Az Egyetértés tudósítójától. — Nófzrádvármegye közgyűlése átiratot küldött Debreczenhez, melyben arra kéri, hogy alakítson bizottságot, amely egy diszkardra gyűjtést rendezzen. Ez alkalomból megküldte a vármegye üdvözlésére Mackensentől érkezett átiratot, amely a következő : Falkenwald in Pomeni 7. 7. 20. Nógrádmegye törvényhatósági, bizottságának Balassagyarmaton. Nógrádmegye törvényhatósága tavaszi közgyűlésén elhatározott és nekem e napokban kézbesített tartalmas üdvözlőivel megtisztelt és megörvendeztetett. Valamennyi résztvevőnek a legőszintébb köszönetemet fejezem ki a nekem ezáltal nyújtott elégtételért. Sohasem kételkedtem abban, hogy Nógrád megye lakosai is elítélendik azon eljárást, amelyet velem szemben az a kormány tanúsított amely 1918—1919 telén Budapesten a Magyarország feletti hatalmat bitorolta. A törvényható ági bizottság elhatározása, amely ezen magatartás feletti rászólását oly ünnepélyes és sokatmondó módon fejezte ki, értékes bizonyítéka a magyar népet jellemző becsületérzésnek, valamint hűségnek és lovagiasságnak, amelynek én tanúja nem egy csatatéren lehettem. Életem egyik legdrágább emléke fog maradni, hogy magyar csapatokat vezethettem és az ő élükön német csapatokkal egyesülten magyar földet oltalmazhattam meg délen, keleten és északon az ellenség betörése ellen és hogy ezen ténynek szívből való elismerését a magyar lakosság részéről tapasztalhatom. Nógrádmegye közönségének halaszata csalhatatlan záloga ezen gondolkozásnak. Nógrádmegye történetét belső és külső, de mindig becsülettel megadott viharok jellemzik. Leghívebb jókívánságaim kísérik a világháború kimenetele által oly súlyosan sújtott vármegye sorsát. A magyarok nemzeti érzését tartósan nem lehet elnyomni és azzal, amit egész Magyarország a természettől termő és emberi erőben nyert, biztosítani fogja nemcsak közgazdasági fenmaradását, de az őt megillető világelhelyezkedést is. Ezt adja Isten I T. Mackensen vezértábornagy, kívül színre kerül Liptai egy kis komédiája, a címe: „Az anyakönyvvezető“, valamint Pajza Elemér kis tréfája „A szellem*. Ajánlatos a jegyekről gondoskodni előre, mert az előjegyzések már a mai napon megtörténtek. Jegyek az Antalffy, Hegedüs és Sándor féle könyvkereskedésben, továbbá a Vígszínház pénztáránál válthatók. A Paraszthüség. Kardoss Géza ma, szerdán, estére is kitűzte előadásra Than Gyula népszínművét, a Paraszthüséget. Vasárnap is zsúfolt házat vonzott a darab, amelynek előadása teljesen kiforrott, magas nívón áll. Egyik szereplő jobb a másiknál. Kardoss Géza népszínmű társulat remekel ezzel az előadással. Bérleti hangversenyek. A „Debreczeni Vonósnégyes Társaság“ tavalyi nagysikerű hangversenyei után az idén újból bérletet nyit a „Zenede” jól fűthető termében dec. 4 én (kamara zene), jan. 8-án (gordonka szóló), február 5-én (kamara zene), márc. 5-én (hegedű -zóló) tartandó 4 hangversenyére. Kéretnek az érdeklődők, hogy bérleteiket Gárdos könyvkereskedéseken (püspöki pilóta), idejében előjegyezni szíveskedjenek, minthogy a terem kis befogadó képessége miatt napi jegyek alig lesznek kiadhatók. A tigrisarcú ember. IV. befejező részét ma utoljára mutatja be az Uránia. Előadások 6 és 8 órakor. Jegyelővétel. Tip-Top-Top nagysikerű burleszk operette, kinem a szkecsmautójára az Apollóban. Ligeti Lajos, kit a közönség állandó ovátióval ünnepelt, ma búcsúzik, mert holnap már Budapesten kell fellépnie. Az Apolló, mely eddig zsúfolásig tele volt a Tip-Top-Top előadásukon bizonyára megtelik kacagni vágyó emberekkel, kik sajnálattal fognak elbúcsúzni Ligeti Lajostól, ki annyi embert tudott kitűnő humorával jó kedvre hangolni. Előadások 6 és 8 órakor. Jegyelővétel. Az első nótával magára talált Balázs Árpád. Kiderült, hogy az ő muzsikáló tása nem reproduktív, hanem produkáló első sorban Hát jöttek is a nóták egymás után, gyöngyszemek módjára. Ez időben került Zilahra főispáni titkárnak Antal Iván, az Antal Gábor református püspök poéta fia, a hajdani debreczeni diák s a két kongeniális lélek egymást aminálta az újabb alkotásokra. Fejedelmi időket éltünk és éltünk akkoriban Zilahon: minden nevezetesebb baráti összejövetelünknek meg volt a maga koronája, egy-egy új Balázsnóta bemutatása. Mi voltunk néhányan a közönség, melyen az új nóta hatását, jövendő sikerét kipróbálta a zilahi nótáfa. A Csillag-utcai Balázs-porta, a Németi-szőlő pincegábora, a „ Tigris“ meghitt külön szobája mind-mind emkezetessé vált valamelyik Balázs-nóta első bemutatásától. És jöttek a nóták egymás után : a „Rácsos kapu, rácsos ablak. . „Valakinek muzsikálnak. . „Szomorú a nyárfaerdő. . „Nem tudok én neked, csak virágot hozni. . „Levelem, levelem, utolsó levelem. . — de ki tudná őket mind sorra venni ? ” Előbb csak a Meszes alján, meg a vén Szilágyságban zengettek e nóták, azután a nemes ódonságu Kolozsvárt, s Erdély álomszerűen szép vidékeit töltötte be hangjuk, majd áttörtek a Királyhágón, de a magyar Alföldre, a Felvidékre és Dunántúlra s mindenüvé, ahol magyarok, — még akkor nótáskedvű, vidám magyarok — laktak. Csak Budapest nem hódolt még be: itt Zerovitzék elsáncolt állásokban sikerrel védekeztek s a masszus penetráns szagához hozzászokott közönség előtt nem volt becse, se becsülete a szilágysági kertek rezeda illatának. Egy nagy földrengésnek, tragikus összeomlásnak kellett eljönnie, hogy a magyar nóta végre bejusson az ország, — hajh, egy megcsonkított ország, — fővárosába s eljusson a hangversenytermek dobogójáig. Milyen drága árat fizetett Balázs Árpád — s fizettünk mindnyájan, mi, erdélyiek ! — ezért a végső, nagysikerért. Beh szívesen elengednék, beh szívesen visszacsinálnék ezt a sikert, ugye, kedves Árpád, csak még egyszer Zilahon zokoghatna a hegedűd s ha újra otthon lehetnél a Csillag utcai virágos udvara, meleg fészekben ... —vs. Gél Gyula — a rokkant katonákért. Már teljes apparátussal folynak az előkészületek a 6-án pénteken és 27-én szombaton tartandó nagyszabású szenzációs jótékonycélú előadásokra a Vígszínházban, melyeknek keretében Gál Gyula, a budapesti Nemzeti Színház kiváló művésze Paul Cinerbhea skandináv írónak egy frappáns színpadi egy felvonásos groteszkjéban vendégszerepel. A darab, mely Balassa Emil mesteri fordításában kerül színre, de alkalmat nyújt Gál Gyulának, hogy kiváló színészi tudását és sokoldalúságát ragyogtassa, partnere egy másik erős drámai szerepben R. Farks Ida lesz. Ugyanis a jótékony cél szolgálatában egy másik egy felvonásos is kerül színre, melyet Harsányi Zsolt írt, a címe: „A színész nem ember“, ennek női főszerepét szintén R. Farkas Ida játsza, míg a másik főszerepet egy HaAkomikus figurát Szemere Gyula fog alakítani, ezen- Iróképes iskolai irka 100 drb. K 180'— Famentes irodai papir 1009 iv K 859'-— Csomagoló papír kgr.-ja K 48'— és K 48'— FÖLDESI ÉS TÁRSA papíráruk nagyraktárában K“««.“ Riz-Abadle cigaretta papirok és mindenféle hüvelyek nagy raktára. hamis fogakat, aranyat, ezüstöt, brilliánst, régi arany, ezüst pénzeket legmagasabb napi áron adnat el. Ékszerek, órák nagy választékban. — Elsőrendű saját javítóműhely. BENIDIKT JENŐ ékszerész, Gerbícy-u. 2. fi. alatt. Ugyanott GGITSCH régiségkereskedő. Világnyelvek ROSE nyelviskola, Széchenyi utca 42. Déri Frigyes 1000 kötetes könyvtárt ajándékozott újabban Debreczennek. — Az Egyetértés tudósítójától. — A közoktatásügyi minisztériumból Czakó Elemér miniszteri tanácsos, aki a Déri-múzeum ügyét intézi, leiratot küldött Debreczen város tanácsához és ebben értesíti a tanácsot, hogy Déri Frigyes újabban ismét értékes adományt juttatott Debreczennek. Ez adomány egy ezer kötetes szak- és népszerű fordítókból álló könyvtár, amelyet Debreczen város közművelődési könyvtára kapott. Ugyancsak most értesítette Czakó Elemér a várost arról is, hogy Déri Frigyes, aki a kultúrpalota telkeinek megszerzésére 1.000.000 koronát helyezett letétbe, a kultúrpalota részére kiszemelt öt telek mindegyikéről árajánlatot kiván. Csűrös Ferenc dr. tanácsnok, aki a mezőgazdasági egyetem ügyében eljárt küldöttséggel Budapesten volt, ezidő alatt megtekintette a budapesti műcsarnokban elhelyezett négy Déri-képet, amely szintén dísze a Dérimúzeumnak. E négy kép a következő : Munkácsi Mihály „Ecce homo“-ja. Egy két méter hosszú és négy méter magas kép, amelynek most készítenek görög stílusú gyönyörű keretet. Székely Bertalan ,Zrínyi Miklós kirohanása Szigetvárból“ képez és két kisebb kép. Ezenkívül a Műcsarnokban van még Munkácsi Mihály vázlata, az Amerikában lévő ,A Golgotához“ című képének.