Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)

1921-02-25 / 45. szám

DEBRECZEN, 1921 III. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM. PÉNTEK, FEBRUÁR 25 Előfizetési ár helyben és vidéken: *éy hónapra 50‘— K Félév,re. . 420*— K Negyedévre nő­— K Egész évre 440* K EGYES SZÁR/1 ÁRA 2 KORONA. Kapható az Összes dohánytőzsdékban és Szerkesztőség és kiadóhivatal. Ferenci József­ ut .6., I. em. (passage) a városi bárházban. a az utcai árusítóknál ::I A tőzsde, Budapest, febr. 34. A csütörtöki tőzsdén az irányzat lanyha. A valuta­piac zárlata a következő volt: Napoleon 1665—1685, angol font 1990—2000, leva 5-25—5­45, dollár 490—510, francia frank 37-60—88­00, márka 820—840, lira 18-30—18­ 70, Romanov-rubel 200—220, lei 6-35—8­55 fokol 6-25—6-45, korona dinár 12-10— 18-1­0, frankdinár 13-10—18-40, lengyel márka 0-52—0-58, svájci frank 82 50— 83’fi0, osztrák korona 0-70—0-74, Zürich, február 21. A deviza­piac zárlata a következő volt: Berlin 0-771/*, Hollandia 206-70, New­ york 8­04, London 23-44, Paris 43 40, Mi­­lánó 22 05, Madrid 86­ 80, Prága 7­ 50, Budapest 1­17Vs. Brüsszel 4550, Zágráb 4-20 Wien 130, Osztrák lebé­­lyegzettő 90,Bukarest 7 90, Varsó 0­ 67Vs. Újabb incidensek a budapesti egyetemen. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, február 24. Néhány nap előtt az egyetem orvoskari előadásokon Háry Pál egyetemi tanár előadása előtt pár zsidó hallgatónő leült az első padokba, hogy jobban hallhassa az elő­adást. Néhány hallgató erre fel­szólította a leányokat, hogy ülje­nek a hátsó padokba, mert ott van a zsidónak a helye. Néhány lap ezt az esetet meg­írta. Tegnap azután felállt egyik hallgató és kijelentette, hogy ne jelenjék meg addig zsidó hallgató az egyetemen, amíg a lapok nem rek­­fikálják a közleményt. A la­pok természetesen nem rekti­­fikáltak, mert a közlemény igaz volt. Erre a hallgatók az élettani és kórvegytani épület kapuja elé ál­lottak s nem engedtek be egy zsidó hallgatót sem s kijelentet­ték, hogy nem is engednek be, míg azt a de­truktiv hallgatót ki nem szolgáltatják, aki az esetet a lapoknak kiadta. Megcáfolt jegyzék. — Az Egyetértés tudósítójától — Bécs, február 24. A N. F. Presse beszélgetést folytatott Orate Gusztáv külügyminiszter­rel, aki megcáfolta azt a hírt, mintha az entente újabb jegyzé­ket küldött volna, amelyben tilta­kozik a Habsburgoknak Magyar­­országba való visszatérése ellen. B­etot jólét javaslat Berlin, február 24. A német szakértők kidolgozták a jóvátételi szakvélemény szövegét Orbók Attila kisgazdapárti belügyminisztert követel. Budapest, február 24. A nem­zetgyűlés csütörtöki ülésén foly­tatták a kormányprogramm vitáját. Zákány Gyula a liberális blok­kot nem tartja olyan veszede­lemnek, mint Andrássy. A pro­­grammon semmi megütközni va­lót nem talál. Ezt a programmot, különösen ami a szabadságjogo­kat illeti, a keresztény­ pártoknak már régen meg kellett volna va­lósítani. Sürgeti a sajtókamara felállítását. A cenzúrát egyfelől a kormányzat els­éytelensége fegy­verének, másfelől a korrupciós vádak elleplezőjének tartja. Mózer Ernő főleg a kormány­programm külpolitikai részével foglalkozik. Körülöttünk szomszé­daink szerződéseket, titkos kon­venciókat kötnek, amelyeknek nincs egyéb célja, mint Magyar­­ország megsemmisítése. Diplomá­ciánk udvarias és gyönge. Nem csoda, ha Benes úr pórázon akar vezetni bennünket. Eddig az volt a jelszava : mindent a hadsereg­nek, ma ezt mondja: mindent a diplom­áciának, amely öntudatos munkával visszaszerezheti a terü­leti integritást. Pallavicini György örömmel veszi a külügyminiszter kijelenté­sét, hogy a külpolitikában állan­dóságra törekszik. A cenzúra rossz s legalább a belpolitikában el kell törölni. Drozdy Győző személyes meg­­támadtatás címén szólalt föl. Őrlők Attila : A nemzetgyűlés megnyitása óta sokféle programm felett vitáztunk és semmit sem valósítottunk meg. A kisgazdapárt nevében követeli, hogy a kisgazda­párt sorából töltsék be a belügy­miniszteri széket, mert nem lehet más politikussal a földbirtokrefor­mot megvalósítani. Foglalkozik a lakáskérdéssel s azt javasolja, hogy az új építkezéseknél tekint­sen el a kormány a vagyonváltság­­tól. Ebben az országban munkára és békére van szükség. A zsidó­ság kérdésében nem híve a Buda­­váry-féle fölfogásnak. Ilyen meg­oldás többet árt a magyarságnak, mint amennyire hasznára volna a kereszténységnek. Nem lehet kitelepíteni az országból azokat, akik ide milliókat hoztak, itt be­csületesen dolgoznak, becsületes kereskedők, gyárakat vezetnek. Taszler Béla: Védi a galíciaia­kat ! Orbók Attila: Én messzebb ál­lok a galíciaiaktól, mint a közbe­szóló képviselő úr. (Derültség.) Mind® érzésével óhajtja a polgári szabadságok visszaállítását. — A zsidókérdésben a polgári ke­resztény osztály felemelését tartja szükségesnek. A királykérdés nem időszerű. Összefügg az integritás kérdésével. Minden olyan kísér­letet, amely a királykérdést a nemzetgyűlés megkerülésével tö­rekszik idő előtt a kérdést meg­oldani, elitéi és forradalmi cse­lekedetnek minősít. A nemzet ér­dekét három dolog szolgálja: a közszabadságok visszaállítása, az agrárdemokrácia biztosítása és a konszolidáció. Ha a konszolidáció meg­van, nemcsak a tőlünk el­szakított magyar testvérek, de a nemzetiségek is ide vágynak visz­­sza. A katonaság tartsa távol magát a politikától. A cenzúra kérdésében nem támogatja a kor­mányt, ha azt fenntartja. A cen­zúra a misztikus butaság. Tanú­bizonyságát adta szörnyszülött voltának s nem korszerű. A Ma­gyarság című lap őt indokolatla­nul megtámadta, pedig mivel sem szolgált rá. Ellenben végtelenül csodálkozik, hogy a debreczeni Fehér Újságnak .Hazafias gránát* című cikkét a cenzúra átengedte. Fölolvassa a cikket, amely arról szólt, hogy egy gránát fölrobbant és merett és megsebesített több zsidó katonát. (Hangos fölhábo­­rodás a Ház minden oldalán.) Rassay Károly: Ez bűncselek­ményre való nyilt fölhívás. Fölkiáltások: Hatatlan dolog ilyet írni. Orbók Attila: A türelem végső határáig támogatja a kormányt, de megvonja tőle e támogatást, ha vissza nem állítja a közszabad­ságokat. Sokorópátkai Szabó István: A kormány iránt bizalommal visel­tetik, de kifogásolja, hogy egy­másután törvényeket hoz a nem­zetgyűlés, de csak azokat hajtja végre, amelyek a falura rónak kötelezettséget. A földbirtokreform igazságos végrehajtását követeli. Hibáztatja a közigazgatás ne­hézkes voltát, ezért szükséges a közigazgatás reformja. A szabad­­forgalom híve, de ezt a szabad­termelés nélkül nem tudja elgon­dolni. Gondoskodni kell az ellá­tatlanokról, de a termelést sza­baddá kell tenni. A zsidókérdést fej­be veréssel nem lehet elintézni. A cenzúra szempontjából az az álláspontja, hogy a szabadsajtóra szükség van. Végül ismertette for­radalmi hazafias szereplését. Az ülés a napirend megállapí­tása után fél három órakor vé­get ért. Baltazár Dezső tárolásai a nemzeti Mill. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, február 24. Baltazár Dezső dr. Haypál Benő kíséreté­ben tegnap megjelent a nemzet­gyűlés folyosóján, ahol Ugron Gáborral és Bródy Ernővel meg­beszélésre ültek össze, hogy mi­lyen módon lenne lehetséges a nemzeti demokratáknak a polgá­rok és munkások szövetségében behelyezkedni. Minthogy azonban a nemzeti demokraták Vázsonyi Vilmostól várnak utasítást, m­a nem jöhetett létre megállapodás. Baltazár Dezső dr. egy újság­írónak arra a kérdésre, hogy mit szól azokhoz a támadásokhoz, amelyek a szövetséget érik radi­kális voltáért, azt mondta, hogyha a jogrend he­lreállítására irányuló akció radikalizmus, akkor radi­kális a szövetség, de nem a szó­nak megbélyegzett értelmében és sohasem lesz az. I­ keresztény nemzeti egyesülés pártjának új vezetősége. Budapest, február 24. A ke­resztény nemzeti egyesülés pártja hét tagú m­­éző bizottságot vá­laszt, amelynek Andrássy Gyula, Prohászka Ottokár, Ernst Sándor, Haller István, Huszár Károly, Bernolák Nándor és Thury Béla lesznek a tagjai. Elnök Prohászka Ottokár lesz, míg Andrássy Gyula pártvezér. Intendito a zsidóÉÉA Budapest, február 24. A nem­zetgyűlés szombati ülésére He­gedűs György sürgősnek jelzett interpellációt jegyzett be a zsidó­kérdésről s egyben sürgeti, hogy a kormány a legrövidebb időn belül kobozza el a szabadkőmű­vesek vagyonát. Elfogott gyilkos, Budapest, február 24. Tudva­levőleg Székely Elekné kispesti asszonyt és leányát a pécsi de­markációs vonalnál meggyilkolták. Az egyik tettest, Csontos Jenőt elfogták, társa, Kornhauser Jenő azonban eltűnt. A gyilkos Kaposvárra mene­kült s ott elmebetegnek tettetve magát, felvették a kórházba. A rendőrség azonban rájött a do­logra s a gyilkost letartóztatta.

Next