Élelmiszervizsgálati Közlemények 62. (2016)
2016-12-31 / 4. szám - TUDOMÁNY - Sipos László - Ladányi Márta - Losó Viktor - Kókai Zoltán - Gere Attila: Érzékszervi bírálók egyetértésének nyomon követése
Sipos László1, Ladányi Márta2, Losó Viktor3, Kókai Zoltán1, Gere Attila1 Érkezett: 2016. július – Elfogadva: 2016. szeptember Érzékszervi bírálók egyetértésének nyomon követése Kulcsszavak: konszenzus, rangszámkülönbségek összege módszer (sum of ranking difference, SRD), Page-teszt, Cabilio-Peng többszörös páronkénti differencia 1. Összefoglalás A szenzometria elméleti, valamint az akkreditált laboratóriumok fontos gyakorlati kérdése, hogy adott időszak mérési sorozatára vonatkozóan monitorozza és elemezze az érzékszervi bírálócsoport (panel) egyetértésének/konszenzusának alakulását. Az egyes bírálatok konszenzusának értékelésére a rangszámkülönbségek összege (sum of ranking difference, SRD) módszer jó értékelési alternatíva. A rangszámösszeg-mintázatok elemzésének nehézsége, hogy csak néhány évvel ezelőtt oldották meg rangszámösszeg-adatokra kidolgozott páronkénti szignifikáns differencia módszerét. Munkánkban módszerkombinációt javasolunk a bírálói konszenzus nyomon követésére. 2. Bevezetés és szakirodalmi áttekintés A teljesítmény monitorozása során azt teszteljük, hogy az érzékszervi bíráló vagy az érzékszervi bírálócsoport (panel) képes-e az adott tulajdonságot felismerni, azonosítani, mérni, ugyanúgy használni és értelmezni, mint más bírálók vagy bírálócsoportok (panelek) [1]. A képzett és szakértői bírálók tesztelése és fejlesztése, teljesítményének a mérése jellemzően szabványos, többlépcsős és visszacsatoláson alapuló, sztenderdizált körülmények között megvalósított rendszeren keresztül valósítható meg, célszerűen szoftveres támogatás mellett. A szakirodalom az érzékszervi bírálatok teljesítményértékelési módszereit több szempontból is csoportosítja. A legelterjedtebb csoportosítás arra vonatkozik, hogy ki vagy kik végzik a vizsgálatokat (egy panel tag, teljes panel, panelek), de az alkalmazott matematikai módszerek alapján (egy vagy többváltozós statisztikai módszerek) is rendszerezhetők. A szakirodalom az érzékszervi bírálókat képzettségük szerint három kategóriába sorolja: laikus fogyasztói bírálók, képzett bírálók, szakértő bírálók. Különböző típusú feladatokhoz különböző képzettségű bírálók alkalmazása szükséges, a teljesítményértékelési módszereket jellemzően a képezett és szakértői vizsgálatokon végzik [2], [3], [4]. Az érzékszervi vizsgálatokra akkreditált vizsgáló laboratóriumok minőségirányítási rendszereinek megoldása a megelőző és a helyesbítő tevékenység alkalmazása, amelynek feladata a nem-megfelelőségek – bírálócsoporttól eltérően értékelő bíráló – azonosítása, valamint ezek megelőzése, kiküszöbölése. Ehhez célszerű a nyers adatok átlagait vagy mediánjait és szórásait box és whisker ábrán elemezni, továbbá a legfontosabb leíró statisztikákat elvégezni (minimum, maximum, szórás, csúcsosság, ferdeség, terjedelem), hogy képünk legyen az adatstruktúráról, illetve a kilógó értékekről. Az adatok grafikus ábrázolása időt takaríthat meg, illetve hatékony lehetőséget biztosít az érzékszervi panel teljesítményének átvizsgálására és felderítésére is. Az egyéni bírálók teljesítményjellemzőinek monitorozása kulcstényező a bírálati panel eredményeinek minőségében, mivel anélkül az eredmény hibás vagy megbízhatatlan lehet. Nyilvánvalóan csak az egyéni szint után következhet a bírálói panel vizsgálata vagy a bírálói panelek összehasonlítása. Az egyéni bírálók teljesítményét általában három klasszikus mutatóval jellemezhetjük: egyéni bíráló elkülönítő/megkülönböztető képessége, egyéni bíráló ismétlőképessége, egyéni bíráló egyetértése a panel többi részével [1]. ÉRZÉKSZERVI BÍRÁLÓK EGYETÉRTÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE 1 Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Árukezelési és Érzékszervi Minősítési Tanszék 2 Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Biometria és Agrárinformatika Tanszék 3 MIRELITE MIRSA Zrt. Élelmiszervizsgálati közlemények – 2016. LXII. évf. 4. szám TUDOMÁNY 1327