Élet és Tudomány, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 1. szám
CÍMKÉPÜNK: Az albatroszok hallja a déli félgömb világtengerei. Egyes fajaik táplálékot keresve eljutnak a Bering-tengerig is, de költésre hazarepülnek. (,,Honvágy" az állatvilágban c. cikkünkhöz.) A TIT HETILAPJA Főszerkesztő: Kocsis Ferenc A szerkesztő bizottság elnöke: Csőrös Zoltán A szerkesztő bizottság tagjai: Ács Tamás, Ákos Károly, Bontó László, Bruzsa László, Duzs János, Fáth János, Fenyő Béla, Fényes Imre, Futó József, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsány István, Hegedűs Gyula, Horváth Sándor, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Lengyel István, Makkai László, Malán Mihály, Matolcsi János, Mihalik Sándor, Nagy József, Nagy László, Öveges József, Regöly Mérei Gyula, Székely Sándor, Szlamenicky István, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd Kiadja: A Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Vill., Blaha Lujza tér Telefon: 343—100,142—220 Felelős kiadó: Csolling Ferenc Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi, Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj negyedévre 19.50 Ft. Külföldiek a „Kultúra" Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest, 62. postafiók) vagy külföldi képviseleteinél és bizományosainál fizethetik elő Szerkesztőség: Budapest, VII. Lenin körút 5. Tel.: 223—899 Kéziratokat nem őrzünk meg 655269 Athenaeum Nyomda mélynyomása Budapest Felelős vezető: Soproni Béla igazgató INDEX: 25.245 EZESES TUDOMÁNY A TARTALOMRÓL: # A dohányzó gyermek (3) |A két végtelen felé nyit ablakot a távcső és a mikroszkóp (7) # Óraszabályozás — percek alatt (11)# Fehérjeellátásunk középpontjában a szarvasmarha (f6)# Fülepp Lipót élete (18)# Neoplanta, Újvidégh, Novi Sad (22)# Miért van szükség az űrrandevúra? (29)# „Honvágy” az állatok világában (33)# Az út vége (39) # A tudomány világa (42)# Rejtvény (48)# kislexikon Cikkeinkben *-gal megjelöltük azokat a kifejezéseket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ANTIRÉSZECSKE. Minden elemi részecskének (proton, elektron, neutron stb.) megfelel egy másik elemi részecske úgy, hogy a kettő mintegy „tükörképe" egymásnak. Tömegük egyenlő, elektromos töltésük, mágneses momentumuk stb. azonban éppen ellentett, nagyságra ugyanakkora, de ellenkező előjelű. Az ilyen részecskéket nevezzük egymás ~inek, így például a proton ~je az antiproton, a neutroné az antineutron, az elektroné a pozitron, s. t. Az ~k legfontosabb tulajdonsága az, hogy egymással (tehát pl. elektron a pozitronnal, proton az antiprotonnal) találkozva szétsugárzódnak: mind a két részecske teljes tömege sugárzássá alakul át (amihiláició). ENZIMek (a görög zymaenkovász szóból): bonyolult összetételű szerves katalizátorok, azaz olyan szerves anyagok, amelyek bizonyos szerves kémiai folyamatokat megindítanak vagy meggyorsítanak. Jellemző tulajdonságuk egyrészt, hogy fajlagosak (egy~ általában csak egy bizonyos folyamatot tud befolyásolni) — másrészt, hogy csak pontosan meghatározott körülmények (hőmérséklet, vegyi környezet stb.) közt működőképesek, ~ például a gyomor fehérjebontó pepszinje, és ~ek rendszeréből áll az élesztőben előforduló, alkoholos erjedést előidéző zimáz. HETERÓZIS: örökléstani jelenség. Abban nyilvánul meg, hogy két távoli rokon egyed (távoli rokon fajta) kereszteződésekor az utódok életereje nagyobb szüleikénél, gyorsabban és nagyobbra növekednek, betegségekkel és általában a kedvezőtlen életkörülményekkel szemben ellenállóbbak.