Élet és Tudomány, 1987. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

2 TARTALOM XLII. ÉVF. • 1987. i. 2. la szám 3 LÉZERSZÉLLEL A CSILLAGOKIG 6 TÁMADÁS A SZOFTVERKALÓZOK ELLEN Dr. Quittner Pál 8 A RACÉM GYÓGYSZEREK Simonyi Miklós 10 MIRE JÓ A NÖVEKEDÉSI HORMON? 11 MUNKÁBAN ÉS MUNKA NÉLKÜL Dr. Szabó László 13 A BÉCSI METRÓ Lovas György 15 NYELV ÉS ÉLET­­SÚLYOSBÍTÓ PRECIZITÁS Gőz József 15 PÁSZTORFARAGÓK A DUNÁNTÚLON 1. Szelestey László 19 GERALD DURREL MESEVILÁGA Boros Béla 21 VERSENGŐ BÉLBAKTÉRIUMOK Filipszki Zsuzsanna 22 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA Dr. Popper Péter 23 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK 24 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 25 SAKKFANTÁZIA Bakcsi György 26 A TUDOMÁNY VILÁGA 29 MŰVELTSÉGÜNK TÉRKÉPEN Kozma Tamás, Schwertner János 31 NÉPISMERETÜNK NAGYJAI­BÉL MÁTYÁS Kása László A HÁTLAPON: INFRAVÖRÖS ÉGBOLT Címképünk: Spanyolozott ládikók; Torma István munkái 1889-ből (Garas Kálmán felvételei a Pásztor­­faragók a Dunántúlon című cikkünkhöz) A következő számunk tartalmából: Mekkora a világegyetem? • Energiaprogram — 2000-ig • Mit csinál a C-vitamin? • A tagolt beszéd eredete • A Nagytemplom csillaga • A szervál • Papírtekercsek üze­nete • Pásztorfaragók a Du­nántúlon • Földi figyelő • A személyes szabadságjogok • A tudomány világa. Kedves ÉT! „A Balatonra irányuló minden emberi tevé­kenységben a tó adottságaival (alak, méret, vízminőség, tavi jelleg, a déli part eróziós volta) előre számot kell vetni. Minden újabb megter­helés súlyos károsodást idéz elő a tó már amúgy is megzavart életében. A Balaton ko­rát is tekintve, különös gond fordítandó jólété­nek és jövőjének biztosítására. Ez nemzetgaz­dasági érdek is” — írta SEBESTYÉN OLGA, a tihanyi Biológiai (ma Limnológiai) Intézet nyugalmazott osztályvezetője 1973-ban, 82 éves korában (!), a Balaton közérdekű gondjait ösz­­szegezvén. Sebestyén Olga, a biológiai tudomány dokto­ra 1986. július 27-én töltötte be 95. születés­napját. A szép évfordulót, sajnos, csak alig négy hónappal élte túl: hosszú betegség után 1986. november 25-én elhunyt. Személyében a ma­gyar biológia egyik legidősebb képviselője, a korszerű Balaton-kutatás kiemelkedő egyéni­sége távozott az élők sorából. A kiváló tudós több mint fél évszázada, 1930- ban kezdte el tanulmányozni a Balaton bioló­giáját: ifj. dr. Entz Géza, a tihanyi intézet ak­kori igazgatója ekkor hívta meg, hogy a vezeté­se alatt álló kutatóintézetben tudományos kuta­tásokat folytasson. E búcsúzó megemlékezésben csupán azokra az eredményeire szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek — a bevezető gondolatokhoz kapcso­lódva — a Balaton védelmének tudományos megalapozására vonatkoznak. Dr. Sebestyén Olga Balaton-kutatásait a komplex vizsgálatok jellemezték. A vízi szerve­zetek alaktani, biometriai és általános biológiai vizsgálatát mindig az élő és az élettelen környe­zet egészéhez való viszonyában tanulmányozta. A tavi élet folyamataival és társulásaival kap­csolatos eredményeire, különösen pedig a leg­fontosabb haltáplálékra, a balatoni plankton­szervezetekre vonatkozó vizsgálataira és néze­teire ma is sűrűn hivatkoznak. A Balaton táplá­lékforgalmára és a tóba ömlő vizek biológiai ha­tásaira olyan elemző módszereket alkalmazott, amelyeknek eredményei a balatoni halgazdálko­dás szempontjából is nagyon érdekesek. Mun­kásságának kiemelkedő fontosságú összefogla­lása az A Balaton élete című munkája. Ez há­rom kiadást ért meg (az egyik köztük német nyelvű volt), s e művét ifj. Entz Gézával együtt írta. Jóllehet több mint négy évtizede jelent meg, ma is jó példa arra, miként kell a Bala­ton életét úgy bemutatni, hogy az egyaránt hasz­nos tudnivalókkal szolgáljon mind a kutatók, mind pedig a nagyközönség számára. Az állóvizek életének tudományát, a limno­­lógiát magántanári minőségben tanította az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1963-ban Bevezetés a limnológiába címmel egy tanköny­ve is megjelent erről. Ez a külföldön szintén szép sikert arató munkája volt több mint száz tudományos művének a koronája! Sebestyén Olga a magyar biológia eredmé­nyeit nemzetközi fórumokon ugyancsak mindig nagy sikerrel képviselte: magas tisztséget töltött be a Nemzetközi Limnológiai Társaságban, s nagy részt vállalt e társaság első paleolimnoló­­giai szimpóziumának a megszervezésében. Ha­zai elismerése sem maradt el: éveken át a Ma­gyar Hidrobiológiai Társaság limnológiai szak­osztályának az elnöki tisztét viselte. Mindazon­által úgy érezzük, ennél többet is érdemelt vol­na. Dr. Kádár Zoltán KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexi­konban szerepelnek. ATTRIBÚTUM (latin): vala­mely tárgy vagy jelenség el­választhatatlan tulajdonsága, amely nélkül a tárgy nem lé­tezhet és nem is gondolható el. Más értelemben véve az — egy tárgy vagy jelvény, amely­­lyel együtt szokás ábrázolni isteneket, szenteket, hogy azo­nosíthatók legyenek. (Pásztor­faragók a Dunántúlon) BABENBERG: hatalmas frank család, amelynek egyik sarja, Luitpold a keleti őr­grófságot - Ostmarkot, azaz Ausztriát - kapta hűbérül II. Ottó császártól 974-ben. A fejedelmi család 1246-ig uralkodott Ausztria fölött. (A bécsi metró) BÉTA ADRENERG GYÓGY­SZEREK: az adrenalin és a noradrenalin hormonok mű­ködését fokozó, illetőleg gát­ló gyógyszerek. (Racérr, gyógy­szerek) ENDEMIKUS változat: egy­­egy jól körülhatárolt terület bennszülött (endemikus) fa­jainak az a sajátsága, hogy az adott élettérben több vál­tozatuk alakul ki, és foglal el többé-kevésbé különböző élőhelyet. (Gerald Durell mesevilága) PANDORA SZELENCÉJE: minden bajnak és szeren­csétlenségnek az oka, oko­zója (Pandora a görög mi­tológia női alakja volt, s kí­váncsiságában felnyitotta a bajokat rejtő szelencét. (A tudomány világa) POLARIZÁCIÓ: itt­ külön­böző fizikai rendszerek bi­zonyos tulajdonságainak az iránytól való függőségére utaló kifejezés. (Racém gyógy­­gyógyszerek) SUGÁRNYOMÁS vagy fénynyomás: a fénysugár ál­tal megvilágított felületre ki­fejtett nyomás. A Nap sugár­zása a Föld felületén lévő tükörre nagyjából a légköri nyomásnak egymilliomod ré­sze. Részben a napfény ~-ónak tulajdonítható, hogy az üstökösöknek csóvájuk fejlődik. (Lézerszállal a csil­lagokig)

Next