Élet és Tudomány, 1987. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
2 TARTALOM XLII. ÉVF. • 1987. i. 2. la szám 3 LÉZERSZÉLLEL A CSILLAGOKIG 6 TÁMADÁS A SZOFTVERKALÓZOK ELLEN Dr. Quittner Pál 8 A RACÉM GYÓGYSZEREK Simonyi Miklós 10 MIRE JÓ A NÖVEKEDÉSI HORMON? 11 MUNKÁBAN ÉS MUNKA NÉLKÜL Dr. Szabó László 13 A BÉCSI METRÓ Lovas György 15 NYELV ÉS ÉLETSÚLYOSBÍTÓ PRECIZITÁS Gőz József 15 PÁSZTORFARAGÓK A DUNÁNTÚLON 1. Szelestey László 19 GERALD DURREL MESEVILÁGA Boros Béla 21 VERSENGŐ BÉLBAKTÉRIUMOK Filipszki Zsuzsanna 22 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA Dr. Popper Péter 23 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK 24 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 25 SAKKFANTÁZIA Bakcsi György 26 A TUDOMÁNY VILÁGA 29 MŰVELTSÉGÜNK TÉRKÉPEN Kozma Tamás, Schwertner János 31 NÉPISMERETÜNK NAGYJAIBÉL MÁTYÁS Kása László A HÁTLAPON: INFRAVÖRÖS ÉGBOLT Címképünk: Spanyolozott ládikók; Torma István munkái 1889-ből (Garas Kálmán felvételei a Pásztorfaragók a Dunántúlon című cikkünkhöz) A következő számunk tartalmából: Mekkora a világegyetem? • Energiaprogram — 2000-ig • Mit csinál a C-vitamin? • A tagolt beszéd eredete • A Nagytemplom csillaga • A szervál • Papírtekercsek üzenete • Pásztorfaragók a Dunántúlon • Földi figyelő • A személyes szabadságjogok • A tudomány világa. Kedves ÉT! „A Balatonra irányuló minden emberi tevékenységben a tó adottságaival (alak, méret, vízminőség, tavi jelleg, a déli part eróziós volta) előre számot kell vetni. Minden újabb megterhelés súlyos károsodást idéz elő a tó már amúgy is megzavart életében. A Balaton korát is tekintve, különös gond fordítandó jólétének és jövőjének biztosítására. Ez nemzetgazdasági érdek is” — írta SEBESTYÉN OLGA, a tihanyi Biológiai (ma Limnológiai) Intézet nyugalmazott osztályvezetője 1973-ban, 82 éves korában (!), a Balaton közérdekű gondjait öszszegezvén. Sebestyén Olga, a biológiai tudomány doktora 1986. július 27-én töltötte be 95. születésnapját. A szép évfordulót, sajnos, csak alig négy hónappal élte túl: hosszú betegség után 1986. november 25-én elhunyt. Személyében a magyar biológia egyik legidősebb képviselője, a korszerű Balaton-kutatás kiemelkedő egyénisége távozott az élők sorából. A kiváló tudós több mint fél évszázada, 1930- ban kezdte el tanulmányozni a Balaton biológiáját: ifj. dr. Entz Géza, a tihanyi intézet akkori igazgatója ekkor hívta meg, hogy a vezetése alatt álló kutatóintézetben tudományos kutatásokat folytasson. E búcsúzó megemlékezésben csupán azokra az eredményeire szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek — a bevezető gondolatokhoz kapcsolódva — a Balaton védelmének tudományos megalapozására vonatkoznak. Dr. Sebestyén Olga Balaton-kutatásait a komplex vizsgálatok jellemezték. A vízi szervezetek alaktani, biometriai és általános biológiai vizsgálatát mindig az élő és az élettelen környezet egészéhez való viszonyában tanulmányozta. A tavi élet folyamataival és társulásaival kapcsolatos eredményeire, különösen pedig a legfontosabb haltáplálékra, a balatoni planktonszervezetekre vonatkozó vizsgálataira és nézeteire ma is sűrűn hivatkoznak. A Balaton táplálékforgalmára és a tóba ömlő vizek biológiai hatásaira olyan elemző módszereket alkalmazott, amelyeknek eredményei a balatoni halgazdálkodás szempontjából is nagyon érdekesek. Munkásságának kiemelkedő fontosságú összefoglalása az A Balaton élete című munkája. Ez három kiadást ért meg (az egyik köztük német nyelvű volt), s e művét ifj. Entz Gézával együtt írta. Jóllehet több mint négy évtizede jelent meg, ma is jó példa arra, miként kell a Balaton életét úgy bemutatni, hogy az egyaránt hasznos tudnivalókkal szolgáljon mind a kutatók, mind pedig a nagyközönség számára. Az állóvizek életének tudományát, a limnológiát magántanári minőségben tanította az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1963-ban Bevezetés a limnológiába címmel egy tankönyve is megjelent erről. Ez a külföldön szintén szép sikert arató munkája volt több mint száz tudományos művének a koronája! Sebestyén Olga a magyar biológia eredményeit nemzetközi fórumokon ugyancsak mindig nagy sikerrel képviselte: magas tisztséget töltött be a Nemzetközi Limnológiai Társaságban, s nagy részt vállalt e társaság első paleolimnológiai szimpóziumának a megszervezésében. Hazai elismerése sem maradt el: éveken át a Magyar Hidrobiológiai Társaság limnológiai szakosztályának az elnöki tisztét viselte. Mindazonáltal úgy érezzük, ennél többet is érdemelt volna. Dr. Kádár Zoltán KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ATTRIBÚTUM (latin): valamely tárgy vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága, amely nélkül a tárgy nem létezhet és nem is gondolható el. Más értelemben véve az — egy tárgy vagy jelvény, amelylyel együtt szokás ábrázolni isteneket, szenteket, hogy azonosíthatók legyenek. (Pásztorfaragók a Dunántúlon) BABENBERG: hatalmas frank család, amelynek egyik sarja, Luitpold a keleti őrgrófságot - Ostmarkot, azaz Ausztriát - kapta hűbérül II. Ottó császártól 974-ben. A fejedelmi család 1246-ig uralkodott Ausztria fölött. (A bécsi metró) BÉTA ADRENERG GYÓGYSZEREK: az adrenalin és a noradrenalin hormonok működését fokozó, illetőleg gátló gyógyszerek. (Racérr, gyógyszerek) ENDEMIKUS változat: egyegy jól körülhatárolt terület bennszülött (endemikus) fajainak az a sajátsága, hogy az adott élettérben több változatuk alakul ki, és foglal el többé-kevésbé különböző élőhelyet. (Gerald Durell mesevilága) PANDORA SZELENCÉJE: minden bajnak és szerencsétlenségnek az oka, okozója (Pandora a görög mitológia női alakja volt, s kíváncsiságában felnyitotta a bajokat rejtő szelencét. (A tudomány világa) POLARIZÁCIÓ: itt különböző fizikai rendszerek bizonyos tulajdonságainak az iránytól való függőségére utaló kifejezés. (Racém gyógygyógyszerek) SUGÁRNYOMÁS vagy fénynyomás: a fénysugár által megvilágított felületre kifejtett nyomás. A Nap sugárzása a Föld felületén lévő tükörre nagyjából a légköri nyomásnak egymilliomod része. Részben a napfény ~-ónak tulajdonítható, hogy az üstökösöknek csóvájuk fejlődik. (Lézerszállal a csillagokig)