Élet és Tudomány, 1996. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-05 / 1. szám

| ílEííiilMlÉY | TARTALOM 3 A szemétről szakszerűen DÍJAZOTT SZEMETÜNK Szablyár Péter 6 CUKORBAJ ÉS TERHESSÉG Dr. Abonyi András 8 Popper Péter: A vallás lélektana AZ ISMERETLEN TARTOMÁNY 10 NÁLUNK 1 HÉT 1 ESZTENDŐ 11 Trója MÍTOSZ VAGY VALÓSÁG? Babies Anna 15 KÖNYVTERMÉS 16 Orvieto SASFÉSZEK, TALJÁN MÓDRA Dr. Győry Aranka 18 Nyelv és élet VEZETÉS ÉS MANAGEMENT Dr. Zimányi Árpád 19 FÖLDRENGÉS VAGY ATOMROBBANÁS? Dr. Tóth László 21 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA 22 REJTVÉNY 23 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 24 Beszélő képek CSILLAG SZÜLETIK A SASBAN 25 PF. 47. 26 A TUDOMÁNY VILÁGA 30 A hátlapon A SZONGÁRIAI CSELOPÓK Demjén Zsófia LÁTOGATÓBAN K. M. 31 Gazdasági Mi micsoda? DÖMPING Sz. K. Címképünk: A Hubble űrtávcső felvétele (A Csillag születik a Sasban című cikkünkhöz) KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBÓL: A homoszexualitás génje ■ Új infra­vörös műholdnemzedék ■ Az átala­kuló közoktatás ■ A punakaiki Palacsinta-sziklák ■ Ebla - A Biblia bizonyítéka? ■ Hét nap egy esz­tendő ■ Négyszemközt az orvossal ■ Könyvtermés ■ Figyelmébe ajánljuk ■ A tudomány világa ■ Lá­togatóban 2 ■ Élet és Tudomány ■ 1996/1 Szerkesztősé­günkben az el­múlt hetekben szinte állandóan csengett a tele­fon, s többnyire lapunk megrendelői jelentkeztek. Érzékeltük, hogy hétről hétre mennyien és mennyire várják a lapot, és elgondolkodtunk rajta: vajon elég jól tesszük-e a dolgunkat? Vajon jól sáfárkodunk-e a lapfelület minden négyzetcentiméterével? Bizonyosan nem. A „...Mily termérdek munka várt még!... Mily kevés, a­mit beváltok...” — nekünk is örökös szorongás, mi­közben az Ön számára gyűjtjük a mindenheti tudo­mányt. Ezért Ön a mindennapi kenyeréből áldoz reánk egykilónyit — merthogy körülbelül ennyibe kerül egy Élet és Tudomány. De ne a pénzről, ne a lap áráról beszéljünk most, mert az végső soron nem tőlünk függ (még ha időnknek egy jókora ré­szét pályázatok írására fordítjuk is). Lapunk - szándékaink szerint - jobb lesz, mint az előző évben volt. Benne egyre nagyobb teret kap­nak a hírek, események. A Tudomány világa rovat friss — maguktól a kutatóktól származó - informáci­ókkal is szolgál majd. Nyári játékunknak, a Körsétá­nak és A gondolkodás iskolájának a közönségsikere arra kötelez bennünket, hogy hozzájuk hasonlókkal ezután is szórakoztassuk Önt (mellesleg saját ma­gunkat is). Néhány hét múlva ismét találkozhat a Diákoldallal, némiképp megújult tartalommal és több formai változtatással. A vallás lélektana című sorozatot egy újabb, a A vállakozás és vezetés lélekta­na követi, azután pedig Galilei hétköznapjairól olvas­hat majd, és terveink között szerepel egy új, a­ filo­zófia alapkérdéseivel foglalkozó sorozat is. Nagyobb teret szánunk az informatikának és általában a műsza­ki és a természettudományoknak. A millecentenáriumi számos cikkel készülünk. Tudjuk, hogy ezeréves a magyar iskola. De magának az Élet és Tudománynak is jubileuma van: hetenként egy-egy évfolyamba belelapozva egyetlen év alatt éppen egy fél évszáza­dot pergetünk majd le. Tervekkel teli állunk az év küszöbén, és azzal a mérkőzés előtti izgalommal, amellyel az ember szá­mít az előre nem láthatóra. Talán éppen az lesz majd a legérdekesebb. Herczeg János OLVASÓNK! a e c e n a s Az Élet És Tudomány 1996-ban a József Attila Alapítvány, a Magyar Hitel­bank Táncsics Mihály Alapítványa, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., az Országos műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Tudományos Kutatási alap, a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány, a Soros Alapítvány, illetőleg a Westel Rádiótelefon Kft. anyagi támogatásával jelenik meg. Az ember az egyedüli tragikus lény, aki az időben behatárolt léte­zés előre látásának tragikumát a tu­domány, a művészet és a vallás se­gítségével próbálja enyhíteni. ■ Az ismeretlen tartomány, 8. o. Schliemann száz évvel ez­előtt megtalálta Tróját. Vagy még­sem? Erre a régészet még mindig nem tud pontos választ adni. ■ Mítosz vagy valóság? 11. o. A Dóm - finoman cizellált hom­lokzatával­­ az olasz gótika gyöngy­szeme. Összesen 263 méter mély kútja a középkor technikai bravúrja, s egy város szomját oltotta... ■ Orvieto, 16. o. A nehézvízzel készült Sa­­bin-cseppek elviselik az afrikai me­leget, de nem félnek-e majd tőle az anyák? ■ A tudomány világa, 29. o.

Next