Élet és Tudomány, 1996. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-05 / 1. szám
A SZEMÉTRŐL SZAKSZERŰEN DÍJAZOTT SZEMETÜNK A karácsonyi ajándékok díszes csomagolóanyagait még ingyen takarították el a kukások, a szilveszteri buli romjainak elszállításáért azonban már meg kell fizetniük a főváros lakóinak az 1996. január 1-jétől bevezetett szemétdíjat. A szemét „eltüntetése”, persze, eddig is pénzbe került, de költségeinek folyamatos emelkedésére és szűkös pénzforrásaira hivatkozva a Fővárosi Önkormányzat ennek egy részét az új esztendőben közvetlenül a lakosságra hárítja. A „szemétdíj” mértékét az ingatlanokon használt gyűjtőtartályok száma, űrtartalma és az elszállítás gyakorisága alapján állapítják meg. Egy liter szemét elszállításáért 1 forintot (+12 százalék ÁFÁ-t) számolnak fel, a szokásos gyűjtőedények egyszeri ürítéséért (tényleges tartalmuktól függetlenül) 123,20, 268,80, illetőleg 1232 forintot kell fizetnünk. Mi van a kukában? A szemét vagy — szakszerűbben — a települési szilárd hulladék mennyisége ■ világszerte nő, sűrűsége pedig csök-ken. A fajsúly csökkenését elsősor- J ban a könnyű összetevők (papír, műanyagok) arányának növekedése és a hagyományos tüzelés hamujának ■ csökkenése okozza. A települési szi-lárd hulladék összetétele változó: függő keletkezésének helyétől (térség, te- lepülés, ezen belüli fekvés), idejétől (szezonalitás), a lakosság életszínvonalától és életmódjától, valamint a fűtési módtól. A világ különböző területein, illetve Magyarországon vidéken és Budapesten jellemzően el-térő a hulladék összetétele (1. tábla-zat). A települési szilárd hulladék a mai napság képződő összes hulladéknak mintegy negyede. Mennyiségét a népesség lélekszámán túl főképp a ■ település jellege (ipari vagy mező- gazdasági), a szolgáltatások fejlettsé- i ge, a lakosság életszínvonala és élet-módja befolyásolja. A városiasodással növekszik a mennyisége: Magyarországon 1975-ben 6,2 millió, 1988- ban 21 millió, 1994-ben 29 millió (ebből a fővárosban 4,1 millió) köbméter települési szilárd hulladék keletkezett. Ha a főváros összes lakossági szemetét egy évig a Fradi-pálya gyepén halmoznák fel, magasabbra tornyosulna, mint a János-hegy. Még szerencse, hogy napi életünk hulladékait rendszeresen elszállítják valamilyen gyűjtőhelyre, jobb esetben ártalmatlanító vagy hasznosító létesítménybe. A szállítás egy- vagy kétütemű lehet: az előbbi esetben átrakás nélkül, az utóbbiban átrakással (tömörítéssel és esetleg közbenső válogatással) szállítják el a hulladékot. I / VÁLOGATÁS NÉLKÜL - BOROGATVA 1 . TÁBLÁZAT Összetevő Egyesült Nyugat- Közel-keleti Magyar- Budapest százalék Államok Európa város ország szerves anyag 22,6 21,3 62,3 23,7 2,1 papír 45,6 27,4 25,3 9,4 21,5 textil 4,5 3,5 1,4 1,9 4,5 műanyag 2,6 3,1 5,8 3,1 6,0 üveg 6,2 9,5 1,0 2,5 4,5 fémek 9,1 8,5 2,8 4,8 5,5 hamu 7,6 19,8 0,0 45,3 23,1 egyéb 1,8 6,9 1,4 9,3 12,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Élet és Tudomány ■ 1996/1 ■ 3 OS’