Élet és Tudomány, 2019. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2019-07-05 / 27. szám

Címlapon: Bíbor szaracénia az angliai lápvi­dékről. Stewart McPherson felvétele a Szalamandraevő növények című cikkünkhöz. 835 Első kézből • MESTERSÉGES EMLÉKEK Reichardt Richard • HARC A SEREGHERNYÓSEREGEK ELLEN Kovács Márk • SZALAMANDRAEVŐ NÖVÉNYEK Szabó Márton 838 Extrém élőhelyek különleges élőlényei Solymosi Katalin 840 Világhírű zarándokhely a Himalája ölelésében KÖRÖSI CSOMA NYUGVÓHELYE Kubassek János 843 Hatodik hullám AZ ELSŐ ÖT Farkas Alexandra 844 A Nagy-Vízválasztó becsapása A MEGFORDÍTOTT FOLYÓ Jakab László 848 Tárgyak történettel SZTEGODONFOG DÉLKELET­­ÁZSIÁBÓL Gasparik Mihály 849 Mennyi műanyagot vásárolunk egy héten? HULLADÉK A HÁZTARTÁSBÓL Kusnyár Zsanett, Kopf Aliz 852 Óramutató A KELETI PONTOS IDŐ Pete Gábor 853 Az 1946. évi kisalkotmány A MÚLT UTÁN NEM CSAK BETETTÜK AZ AJTÓT Hollósi Gábor 856 Loglis 857 Adatok és tények VÉLEKEDÉSEK A NEMI ERŐSZAKRÓL Jávorszkyné Nagy Anikó 858 A tudomány világa • HATÉKONY HALADÁS Dávid Tibor • A SUGÁRZÁSVÉDELEM ÚJ ÚTJA Szilágyi-Nagy Ildikó ■ NEM TUDJA AZ AGY, HOGY A MÁJ MÁR ALUDNA Sz. N.­­. •A ZEBRACSÍKOK A HŐSZABÁLYOZÁST SEGÍTIK Bilkó Ágnes •ÚJ ÖTLET A VAKOND MEGJAVÍTÁSÁRA Landy-Gyebnár Mónika 861 REJTVÉNY Schmidt János 862 ÉT-IRÁNYTŰ Bánsághy Nóra 863 A hátlapon GOMBAEVŐ VASPONDRÓ Korsós Zoltán KÉK FÉNYRE OPTIMALIZÁLVA Sokszor írtunk már lapunkban is korunk egyik legag­­gasztóbb jelenségéről: a biodiverzitás csökkenéséről és a fajok kihalásáról. A világ egészen más ma már, mint pár évtizede volt - ahogy David Attenborough, a híres ter­mészetfilmes fogalmazott a davosi Világgazdasági Fó­rumon tartott beszédében: „...az Edénkért nincs többé”. Ez azt is jelenti, hogy nagy a valószínűsége, hogy azok­nak a természeti kincseknek, értékeknek, azoknak a fa­joknak a jó részét, amelyeket mi gyerekkorunkban lát­tunk, megfigyeltünk, amelyekről olvastunk és ame­lyekről természetfilmeket néztünk, az unokáink már nem fogják látni. Az északi szélesszájú orrszarvúakkal például még találkozhattunk a XX. században - a XXI. században viszont már hírmondójuk sem maradt. Az utolsó példány, Sudan, 2018. március 19-én pusztult el... Az orrszarvúak látványos nagyemlősök, egyik fajuk kihalá­sa elérte a média és a társadalom érzékenységét is - de megszá­molni sem lehet, hány faj pusztul ki véglegesen napjainkban. Az élőhelyek pusztulása miatt rezervátumokban, állatker­tekben találnak menedéket a veszélyeztetett fajok utolsó példányai. A kutatók szerint olyan súlyos a helyzet, hogy egyenesen a „hatodik kihalási hullámról” beszélnek. Ahogy minden rosszban, ebben is van valami jó: ahogy egyre inkább felismerjük a problémát, a témával kapcso­latos kutatások is egyre sokasodnak. Egyre többet olvas­hatunk arról, hogyan kutatják a kihalófélben lévő fajo­kat, a kihalások mögött rejlő okokat és tényezőket, és arról, hogyan próbálnak tenni ellenük. Annyira fontosnak tartjuk ezt a problémakört, egy új rovatot indítunk Hatodik hullám címmel. Ebben azokat a híreket, kutatásokat fogjuk bemutatni, melyek a jelenlegi kihalási hullámhoz kapcsolódnak. Lehet ezeket figyel­meztetésnek is felfogni, lehet felfedezni a párhuzamokat a földtörténet nagy kihalásaival , és reményeink szerint lehet pozitív üzenetet is kiolvasni belőlük. Hiszen igazán ígéretes, ahogy kutatók és a társadalom megpróbálnak összefogni, hogy véget vessenek a biodiverzitást pusztító, az egyes fajok kihalását előidéző folyamatoknak, vagy legalább minimalizálják az általuk okozott károkat. Szerkesztőség 834 ■ Élet és Tudomány ■ 2019/27

Next