Irodalmi Ujság, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-15. szám)
1954-01-02 / 1. szám - Soós Zoltán: Új lakásban • vers (10. oldal) - Dallos Sándor: Kalapács (10. oldal) - Berda József: Szabad erdőn járván • vers (10. oldal) - Ladányi László: Szigligeti képeskönyvből | Badacsony | Régen • vers (10. oldal)
TO Soós Zoltán: UJ LAKÁSBAN Haltam fűben, szalmán, réten, Csillag tengert fekve néztem, Langyos szellő betakart. Haltam földön és szekéren, Szénaboglya tetejében, Tücsök sírt altató dalt Haltam puha pelyhes ágyban, Mégis, jobb helyt nem találtam Anna’, ahol most lakom. Hegytetőn van, szép, világos. Nagy épület, — lent a város — Gyárra néz az ablakom. Körülötte fák vigyáznak. Majd távolabb újra házak. Iker testvérek vele. — Ha a hajnal napfényt hint el — Szemlélik szép szemeikkel. Hogy száll a füst fölfele. Ünnepnap, ha még az álom (a szobámban, fénysugáron). Buzgó ébresztőm a nap, Míg— tavaszi csöpp virágok — Kisfiúk és kisleányok, Lent, dalolva játszanak. Daluk árad, szállong széjjel, És a szülők büszkeséggel Hallgatják a kacagást. »... Uj ház,,, egyre szebb az élet". — Olvasztárok, hengerészek Lakják, e sok szép lakist. Alkonyatikor, míg az este Loppan árnyat teregetve. Virágok illata száll... S elül a zaj, és a házak Függöny-szempillákat zárnak... Álmosait szusszant a gyár. ...Siet a perc... pilla rebben. — Holnap műszak — s észrevétlen Kihunynak az ablakok. — Az óra, — mint jó elv'járszó ! — Halkan búcsúzik a mától. Sürgeti a holnapot. Soós Zoltán 19 éves. Vasesztergályos tanuló volt. Jelenleg könyvtáros Ózdon. Dolgozók középiskoláját végzi. Első írása a ,,Tiszatáj”-ban jelent meg 1952-ben. Verseit többnyire az ózdi irodalmi kiadványok közlik. Petőfi-ünnepség a költő szülővárosában A december 31-én kezdődő Petőfi-hét utolsó napján, január 7-én, a Magyar Írók Szövetsége Petőfi-ünnepséget rendez Kiskőrösöm. Az ünnepség műsorában Petőfi-versek és dalok, továbbá kiváló magyar költők Petőfiről szóló művei kerülnek bemutatásra. Az ünnepségen Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, Palotai Erzsi, Török Erzsi és Bodor Tibor előadóművészek vesznek részt. VARGA ANDRÁS, a bukaresti VIT díjnyertese szólószámaival nagy sikert aratott az új moszkvai Egyetem kórus-hangversenyén, melyet Muradelli szovjet zeneszerző vezényelt. A sajtó megállapítása szerint a közönség élénk rokonszenvvel tapsolta meg a fiatal magyar énekest. A Szovjetszkaja Kultúra fényképet közöl fellépéséről. Berda József: Szabad erdőn járván Kékes-lilában mosolygó gévagombát szedegettünk ott, ahol nemrég még „szigorúan tilos” volt járni. Most a szabad erdő biztatgat: barangoljatok boldogan, nem fog itt senkit már csendőrszurony várni! — Szedegessétek gombám, szedrem, csipkebogyóm, gyógyfüvem és sok-sok ezer ajándékom. Mit most a szép szabadság adott nektek: a szocialista holnap halhatatlan derűjévé váljon! KALAPÁCS A 2 asztalos egy második emeleti ablakból ki- Z* ejtette a kalapácsot, ezzel kezdődik. Az asztalos egy ablak rámán dolgozott s a kartanács a járdára esett. Senkinek se verte be a fejét,kártevés nélkül érkezett a földre a szerszám. Anyaga némi fa és talán 20 dekányi vas. Értéke talán 20 forint. Nem biztos. Talán kevesebb. Ahogy ott feküdt a járdán, egy ember arra jött, meglátta, felvette. Megnézte: egy kalapács. Körültekintett: nem látta, senki. Erre zsebretette és elindult vele. Ám az asztalos, aki leszaladt a szerszámjáért, éppen akkor érkezett ki a kapun s meglátta az idegen zsebében a kalapács nyelét. Elöntötte a düh és rákiáltott: — Add vissza rögtön a kalapácsomat! S már azon dühösen lendült is a másik után. Az meg — megrémült a hangtól vagy a másik dühétől vagy valóban annyira megkívánta a kalapácsot, hogy semmikép sem akart megválni tőle — én nem tudom. A tény az, hogy menekülni kezdett. Futott, az asztalos meg utána. De néhány pillanat alatt kisült, hogy az üldözött jobb futó, mint az üldözője, az asztalos ház elkezdett kiabálni: — Tolvaj! Tolvaj! Fogják meg! Először ketten iramodtak csak a menekülő után, aztán öten lettek, heten, tizen, nem telt bele egy perc, legalább húsz ember hajtotta. Komoly hajsza kezdődött, a tolvaj ijedten és lihegve menekült, nyomában a tömeg egyre nőtt. De előtte is felfigyeltek az asztalos kiabálására s ők is az üldözők pártjára álltak. — Tolvaj! Végre valaki egyszerűen elgáncsolta, erre a menekülő elesett, az üldözők meg rá. Ekkorra lehettek már negyvenen s ahol érték, verték. Úgy megverték, hogy orrán, száján folyt a vér, mire az asztalos odaért. — Adod vissza?! — lihegte az elnyomott menekülőre. Az valahogy fdá.M. zsebébe nyúlt és szépen visszaadta a kalapácsot. De egy pillanatig úgy állt, hogyha akkor lefényképezem a jelenetet, ez lesz a kép: egy, az utca piszkától szennyes, öszszevert ember, ruhája tépett, arca csupa vér, kezében egy kalapács, amelynek anyaga némi fa és talán húsz dekányi vas, értéke, mondjuk húsz forint. Csak álltam és néztem megdöbbenve: csaknem agyonvertek a szemem előtt egy embert mintegy húsz forintnyi magántulajdon miatt. Két pofont megérdemelt volna, ez igaz. Tolvaj volt. De csaknem agyonverni? Legyünk észnél emberek/ Dallos Sándor irodalmi Újság Irodalmi Újság FUTAKI HAJNA, fiatal pé- egyszerű: olyan országban, ahol ősi írónő, új színművét január minden gyerek megszerezheti a 5-én vitatja meg az írószövet- művészi képzettség minimumát még nevelési osztálya és a Pécsi és ahol a tehetségek a maximá- Irócsoport. Futaki Hajna első kis tanulási és érvényesülési színművét, ,lírngi riadójá’’-t, lehetőséget kapják, ott termémhelyet fenével, Lippenszky szerszerűen nagyobb számban Istvánnal együtt írt, múlt év bukkannak fel a nagy tehetsétavaszán mutatták be, Új színgek, a zsenik is. Obrazcovról műve mai tárgyú. Egy család írja Helene Abraham: „Micsoda bonyolult, konfliktusoktól terhes technikai készség... milyen méretét ábrázolja, religencia, a nevettetésnek milyen zsenije és mindezeknek mélyén mennyi jóság, mennyi vágy, hogy segítse jobbá termi az életet." A szovjet művészek Párizst is meghódították. ★ ’ A MISKOLCI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ januárban mutatja be Soós György fiatal honvédíró első — katonatárgyú — színdarabját. PALOTAI BORIS sztálinvárosi elbeszéléseit a Thüringer Volksverlag adta ki a Német Demokratikus Köztársaságban, „Am Ufer der Donau” (A Duna partján) címen. ★ A FŐVÁROSI KIS SZÍNPAD, a főváros új zenés színháza januárban felújítja Offenbach egyik legnagyobb sikerű operettjét, amelynek címe: A férj kopogtat. Az egyfelvonásos operettet 1861-ben A férj az ajtó előtt címen már játszották a Nemzeti Színházban. ★ A BÉCSI LAPOK részletesen beszámolnak Örkény István „Házastársak” című regényéről, amely „Eheleute" címen most jelent meg németül a Stern Verlag kiadásában. ★ A LONDONBAN JÁRT SZOVJET MŰVÉSZEK néhány napig Párizsban is vendégszerepeltek. A francia sajtó a legnagyobb elismeréssel szól Izmailova táncáról, Doluhanova dalestjéről, a Pjatnyickij-együttes három szólistájának népi táncáról, mindenekelőtt pedig Igor Ojsztrah hegedűjátékáról és Szergej Obrazcovnak bábkoncertjéről. A cikkek jórésze a művészek páratlan tudásának „titkát” kutatja. A „Lettres Francaises’’ ezekre a cikkekre és a kíváncsiak leveleire válaszolva arról ír, hogy a titok megfejtése roppant A világirodalom újdonságai ion Feuchtranger: Goya oder der arge Weg der Erkenntniss (Goya vagy a megismerés súlyos útja). A nálunk is ismert és a német Nemzeti Díj I. fokozatával nemrég kitüntetett író egyik legnagyobb új műve a Francisco Goya életének egy részéről szóló gyönyörű regény. A cselekmény 1793—1802 közt játszódik, közvetlenül a nagy francia forradalmat követő időkben. 1793-ban Toulon felszabadításakor válik híressé egy korzikai parasztfiú, és kilenc év múlva — 1802-ben — Napóleon már hatalma teljében lévő diktátor. A világtörténelemnek ebben az egyik legzűrzavarosabb, rohanó eseményekkel teli időszakában Goya már 47 éves és a spanyol királyi ház udvari festője. De — mint ahogy egy német esztéta mondja róka „Európának ebben az abszolutisztikus államában Goya a legpolgáribb festő, a katolikus államban szabadszellemű művész...” Nem csoda tehát, ha szüntelenül súlyos öszszeütközésbe kerül korának uralkodó rendszerével, az udvarral, egyházzal egyaránt A zseniális alkotó és a szerelmes ember halhatatlan ereje birkózik a kor sötét erőivel. Szerelme hirtelen elhagyja, felesége meghal, húsz gyermeke közül egy marad életben — ő maga megsüketül — s az elárvult művész a Quinta del Sordo(Süket Háza)-nak elnevezett villájában megleli legigazabb énjét s nekilát művészete csúcsát jelentő képeinek megfestéséhez. Feuchtwanger műve méltó Goya személyéhez. Ez talán a legtöbb, amit mondani lehet róla.★ Carlos Luis Fallas costaricai író. „Mamita Yuna” cílen könyvet írt Közép- és Dél- Amerika munkásosztályának mérhetetlen kizsákmányolásáról. A United Fruit Company-ról, a Wall Street e hatalmas vállalatáról, sokat hallottunk az utóbbi hónapokban (legutóbb például Venezuelában szervezett ellenforradalmi megmozdulást). Ennek a társaságnak Közép- Amerikában két és félmillió hektár föld van a kezén. (Hondurasban például a föld 66 százaléka az övé.) Fallas megrázó művészettel írja le, mennyi könny és vér folyik Costa-Rica-ban azért, hogy a United Fruit Company amerikai urai minél többet kereshessenek — a banánon. A legelhagyatottabb helyeken, a legmostohább körülmények közt harcoló dolgozók azonban egyre öntudatosabban, szervezettebben lépnek fel az életre-halálra menő küzdelemben elnyomóik ellen. C. L. Fallas amellett, hogy kiváló író, élvonalban álló békeharcos is. Az 1951-es berlini VIT-en kijelentette, hogy bár hazája — Costarica — kis ország, mégis tudatában van annak, hogy egy kis nép is sokat tehet a béke fenntartása érdekében. A „Mamita Yunai” élettel teli hősei, a costaricai dolgozók igazi életét tükröző cselekménye művészi tanúságtétel e kijelentés mellett és nagy erővel mozgósít a háborúra törő amerikai imperialisták ellen. Ladányi László: Szigligeti képeskönyvből BADACSONY Előttünk az óriás koporsó, temesse el kiki bánatát. A víg torhoz méltót rejte korsó, Badacsonynak lángoló borát. Részegek a szigligeti házak, a hegyháthoz döntik oldaluk, tetejüket félrecsapva állnak, szőlők között tántorog az út. RÉGEN E házban egy vén grófnő lakott fő szót, kölcsönt, halasztást adott. Mondják áldott szíve volt neki! A koldust az ispánja dobta ki. Méregdrága művészet P vafóran felmerül a kérdés: miért olyan 's drágák egyes könyvkiiadványaink? Olvasóközönségünk egyre fokozódó igénye, műveltségi vágya követeli a szépen kiállított, ízléses illusztrációkkal ellátott művészettörténeti könyveket is, és éppen ezek gyakran ijesztően magasáron kaphatók csak, ha egyáltalán kaphatók. A magas ár nemegyszer a kiadványok terjesztésére hivatott Állami Könyvterjesztő Vállalat furcsa politikájának következményei. Hadd lássunk néhány példát: a „Magyar műemlékek” című sorozatban látott napvilágot a sárospataki Rákóczi-várról szóló úttörő jelentőségű kiadvány. Az előzetes tárgyalások során a Könyvterjesztő Vállalat először kétségbevonta, hogy van-e egyáltalán szükség egy ilyen kiadványra, majd nagy nehezen hajlandó volt kétezer példányt átvenni, azzal az indokolással, hogy raktárra nem dolgozik. Nos, a kiedvány eretek alatt elfogyott, ma már antikváriumokban sem kapható. Az alacsonyabb példányszám miatt azonban a könyvára harminc százalékkal lett magasabb. De ugyanez a helyzet más, most készülő kiadványokkal is: régóta várt, a képzőművészek és a képzőművészeti szakkörökben dolgozók számára is nélkülözhetetlen — most sajtó alatt levő „Festészet technológiája*". Ezt a művet az Állami Könyvterjesztő csak ezer példányban akarja terjeszteni, ami harmincszázalékos árdrágulást jelent, pedig nyilvánvaló, hogy az ezer példány a legminimálisabb szükségletekre sem elég Persze: helyes, nem évekig raktáron tartani szűk körnek szánt hatalmas terjedelmű, gyorsan elavuló straskkönyveket. De nem szabad megengedni, hogy egy-egy kulturális érdekű, művészettörténeti, építészeti kiadvány terjesztése nem egy nagytávlatú kulturális-nevelő politika, hanem bürokratikus könyvelési szempont szerint történjék. Varnnak olyan művek, amelyeknek hosszabb ideig kell az olvasóközönség rendelkezésére állni, különös tekintettel arra, hogy magasabb példányszámnár az ár is jelentősen csökken. 1954 január . Nehézségek „Kis Európa" megalakítása körül Gáspár Antal rajza Bízzák csak rám, majd meglátják, nagy Európából milyen hamar csinálok kis Európát. Nagy praxisom van ebben HASZHACSIH: Anyag és tudat. Ara: 15.5 Ft. A Nagy Honvédő Háborúban hősi halált halt szovjet filozófus e műve a marxista-leninista femereteknéletet tárgyaló, befejezetlen munkájának egy része. KOMOR IMRE: A Szovjetunió a béke őre. Ara: 7.50 Ft. A mű a legutóbbi politikai események, szovjet államférfiak nyilatkozatai alapján mutat rá arra, mit jelent a békeszerető emberiségnek a Szovjetunió következetes békepolitikája. A NORVÉG ÉS SVÉD KOMMUNISTA PÁRT KONGRESZSZUSA. 1953. (Nemzetközi munkásmozgalom.) Ara. 6.— Ft. ZSUKOV: A Távol-Kelet • nemzetközi politikában. (1870— 1945.) Ara: 48.— Ft. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ GALGÓCZI ERZSÉBET: Egy kosár hazai. (Elbeszélések.) Ara: 12.— Ft. A fiatal írónő első kötete mai életünk fontos problémáiról. PETŐFI SÁNDOR ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI. MI. köt. Ara: 35.— Ft. A szépkiád.ítású mű az Akadémia szövegkritikai kiadása alapján készült, gazdag jegyzetanyaggal. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ FAZEKAS ANNA: Öreg nőne őzikéje. (Gyermekvers képekkel.) 3. kiad. Ara: 18.— Ft. GAJDAR: Csuk és Gek. (Elbeszélés. Kispajtások mesekönyve.) Ara: 2.— Ft. ILLYÉS GYULA: Hetvenhét magyar népmese. 2. kiad. Ara: 28.— Ft. KATAJEV: Távolban egy fehér vitorla. (Regény.) Ara: 15.— Ft. Kerek egy esztendő. 1953. Szerk. Enczi Endre. (Versek, elbeszélések.) Ara: 24.— Ft. MARSAK: Hol ebédelt a veréb? (Képeskönyv.) Ara: 12.— Ft. MOLNÁR FERENC: A Pálutcai fiúk. (Regény.) Ara: 10.— Ft. MÓRICZ ZSIGMOND: Légy jó mindhalálig. (Regény.) 3. kiad. *Ara: U._ Ft. SÁSDI SÁNDOR: A vándorút vége. (Regény.) Ara: 12.— Ft. Sásdi Sándor műve egy szegény parasztgyerek nehéz, de felfeléívelő életútját rajzolja meg. SZUTYEJEV: A peruljirt béka. (Mesés képeskönyv.) Ara: 10.— Ft. TICSINA: Sztálin arcképét hímezzük. (Verses mese képekkel.) Ara: 12.— Ft. Úttörő-zsebkönyv. (5 füzet tokban) Ara: 5.— Ft. VERNE: Rejtelmes sziget. (Regény.) Ara: 25.— FL ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ GONCSAROV: Oblomov. (Regény. Orosz remekírók.) Ara: 23.— Ft. KOCSETOV: A Zsurtán-család. (Regény.) Ara: 23.— Ft. Egy hajógyár és egy régi munkáscsalád együttfolyó, egymástól elválaszthatatlan életét ábrázolja a regény. Megmutatja a mai szovjet valóságot, az új és régi harcát. KOZLOV: Az orosz dicsőség városában. (Regény) Ara: 4.50 MŰVELT NÉP KLEMENTYEV: A távvezérlés. (UK, 103.) Ara: 3.- Ft. MAHOVA: Egy anya jegyzetei. 2. kiad. Ara: 9.50 Ft. SPINOZA: Válogatott művei. (Filozófiai kiskönyvtár.) Ara: NÉPSZAVA őszi termés. (Versek, egyfelvonásosoik, jelenetek és villám-Ft. A kisregény lapjain megelevenednek a szevasztopoli ellenállási mozgalom hősi napjai, eredeti dokumentumok alapján. Szovjet írók elbeszélései. 1-2. köt. Ara: 36.— Ft. A kiadvány az eredeti szovjet kiadás fordítása. A harmadik kötet 1954-ben jelenik meg. TURGENYEV: Egy vadász feljegyzései. (Orosz remekírók.) Ara: 17.— Ft. KÖNYVKIADÓ 16.— Ft. Válogatta és a bevezető tanulmányt írta: Nádor György. VASZILJEV: Korkin titka. (Vígjáték 1 felv. Színjátszók könyvtára 64.) Ára: 1.10 Ft. KÖNYVKIADÓ tréfák. Műsorfüzet 13.) Ára: 4.5 Ft. AMERIKA EGYSZERŰ EMBEREI nagy érdeklődéssel fogadják a szovjet filmeket. A newyorki Stanley-filmszínház az utóbbi hetek során bemutatta „Az aratás” című regény nyomán készült új filmet („Vaszilij Bortnyikov hazatér”), a „Glinka”, a „Maximba”, „Az óceán jegén”, „A nagy koncert” című szovjet filmeket, melyekről a Daily Worker, a New Herald Revue és más lapok igen nagy elismeréssel emlékeztek meg. Irodalmi Újság a Magyar Írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként, szombaton Szerkeszti: Illés Béla Szerkesztőség VI.: Gorkij Fasor 10. 1. emelet Telefon: 428-305. 425—545 A kiadásért feje!: a Lapkiadó Vállalat Igazgatósa Kiadóhivatal, VT., Lenin körút 9—11 Telefon: 221—280 Llőfizetési Ügyek levélben: Posta Központi Hírlap Irodája V. József nádor tér 1. Telefon: 180—850 Egyes szám ára 1.— forint Előfizetés egész évre 24.— forint Postatakarékpénztári csekkszámlaszám: 61.310 Megjelent 20.450 példányszámbanvontatott a Szikra lapnyomda körforgógépein Budapest. Vili.. Józsefkönk 5. felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály