Élet és Irodalom, 1985. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-25 / 43. szám - Márton A. András: Derék szög • kép (8. oldal) - A Petőfi Sándor Társaság elnöksége: Felhívás! (8. oldal) - Kara István: Vendégünk: Javica Patrnogic • interjú • A San Remo-i Nemzetközi Humanitárius Jogi Intézetről (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA október 25-től 31-ig KOSSUTH MOZI Nemzetközi filmnapok A budapesti kulturális fórum alkalmából 25-én: Csehszlovákia 4: VÁLASZTÁS 16: KESERŰ MANGÓ­­ILLATÚ ŐSZ 8: ATOMKATEDRÁLIS 86-án: Dánia 4: A KICSI VIRGIL 6: SZERETNÉD LÁTNI A SZÉP KÖLDÖKÖMET? 8 : IMBOLYGÓ KERINGŐ 27- én: Finnország­­ 4: A NYÚL ÉVE 6: BŰN ÉS BÜNHÖDÉS 8: PESSI ÉS ILLUSIA 28- án: Franciaország 4: BALEKOK 16: EMLÉKEK, EMLÉKEK 8 : VIDÉKI VASÁRNAP 29- én: Görögország 14: RÉV­ANS 16: A KILENCEK PUSZTULÁSA 8: UTAZÁS KITÍIMARA 30- án: Hollandia 4: CHA­CHA 6: AZ ILLUZIONISTA 8: A FAGYLALTSZALON 11-én: Írország 4: VIDÉKI LÁNYOK 6: JOHN, KEDVESEM 8: ATTRACTA KOSSUTH KAMARA 40 év legjobb magyar filmjei 25- én 6: HIDEG NAPOK (fr. felir.) 8: CSILLAGOSOK, KATONÁK (ang. felir.) 26- án 6: emberek a havason 8: HÚSZ ÓRA (ang. felir.) 27- én 6: ÍGY jöttem (ang. felir.) 8: FOTOGRÁFIA (ang. felir.) 28- án 6: FELDOBOTT KO (fr. felir.) 8: HÁZ A SZIKLÁK ALATT (ang. felir.) 29- én 6: FÉNYES SZELEK (ang. felir.) 8: KÉT FÉLIDŐ A POKOLBAN (ang. felir.) 30- án 6: ISMERI A SZANDI­MANDIT? (ang. felir.) 8: A KIS VALENTINO (ang. felir.) 31- én 6: HANNIBAL tanár ÚR (ang. feb­r.) 8: KÖRHINTA (ang. feb­r.) TANÁCS MOZI Jancsó Miklós filmjei: 25-én 10, 12, 2: ÍGY JÖTTEM 25- én 4, 6, 8: SZEGÉNYLEGÉNYEK 26- án 10, 12, 2: CSILLAGOSOK, KATONÁK*» 26- án 4, 6, 8: CSEND ÉS KIÁLTÁS»» 27- én 10, 12, 2: ■ SIROKKÓ»*» 27- én 4, 6, 8: ÉGI BÁRÁNY»» 28- án 10, 12, 2: MÉG KÉR A NÉP»» 28- án 4, 6, 8: SZERELMEM, ELEKTRA» 29- én 10, 12, 2: MAGYAR RAPSZÓDIA» 29- én 4, 6, 8: ALLEGRO BARBARO» 30- án 10, 12, 2, 4, 6, 8: A ZSARNOK SZÍVE»» GORKIJ MOZI 25-től 27-ig 14, 06, 8: ÉLET, KÖNNYEK, SZERELEM» R: Ny. Gubenko 28-tól 30-ig 14, 06, 8: IVANHOE (Premier előtt!) R: Sz. Taraszov Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás: 31- én 14, h6, 8: ŐSZI MARATON R: G. Danyelija TOLDI STÚDIÓ MOZI 24-től 30-ig 9, nl2, 12: ÉLVEBONCOLÁS** (svéd) R: V. s.röman 24- től 30-ig 4, 6, 8: HÓVIRÁGÜNNEP* (cs.) R: J. Menzel KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: f4, h8, 8 25- én: SZENT LŐRINC ÉJSZAKÁJA» (ol.) 26- án: LÉGYFOGÓ»» (1.) 27- én: TALÁLKOZTAM BOL­DOG CIGÁNYOKKAL IS*» dug.) 28- án: A BARACKTOLVAJ (belg.) 29- én: REKONSTRUKCIÓ» (görög) 30- án: TAVASZI SZIMFÓNIA (NDK—NSZK) 31- én: FELE-BARAT­NŐM» (CS.) ZRÍNYI mozi 24-től 30-ig fl0, fi 2, f2! ZENEKARI PRÓBA* (pl.) R: F. Fellini 24-től 39-ig f4, h8, 8: KÉK HEGYEK (sz.) R: E. Sengelaja A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Sztárok és leendő sztárok _____ egy csapatban SÁNDOR PÁL CSAK EGY MOZI A főszerepekben: JEAN PIERRE LEAUD / a Truffaut-filmek sztárja, Kern András hangján/ M AJOR TAMÁS,GISELA MAY, DENISSA KUCEROVÁ, DEBORAH JÁVOR, GARAS DEZSŐ CSAK EGY MOZI SZERELMEK, CSALÓDÁSOK, VÁGYAK ÉS ILLÚZIÓK -KOMIKUS KAVALKÁD EGY FILMFORGATÁS NÉHÁNY NAPOS SZÜNETÉBEN a MAFILM-Hunnia Stúdió produkciója Őszi könyvaukció 1985 Az Állami Könyvterjesztő Vállalat november 1-jén, pénteken 16.30 órakor és 2-án, szombaton 10 órakor rendezi meg XXII. könyvárverését a Pesti Vigadó Hangversenytermében (Bp. V., Vigadó tér 2.) Az árverés előtt, október 25—30-ig könyvkiállításon tekinthető meg az aukció anyaga a Pesti Vigadó díszlépcsőházában, hétköznap 10-18 óráig, szombaton és vasárnap 10-14 óráig. Minden érdeklődőt szeretettel vár az ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT ÉLET ÉS ÍR IRODALOM ses HB Prays. Márton A. András: Darák­szög 1935. elején a Magyar Írók Szö­vetségének több tagja és a Petőfi­­emlékhelyek képviselői megalapí­tották Kiskőrösön a Petőfi Sándor Társaságot, amely — mint az ugyanakkor elfogadott alapszabály mondja — „Petőfi örökségének ápolását országos ügynek tekintve” arra törekszik, hogy minél széle­sebb kört hozzon létre a Petőfi­­kultusz ébrentartására. Felhívással fordulunk tehát a Petőfi életművét szerető, a nagy költő és fáradalmár emlékét szí­vesen ápoló közönséghez: lépjen be az új Társaságba! Cím: 6200 Kiskőrös, Városi Tanács V. B., Pe­tőfi Sándor Társaság. A Társaság székhelye a szülővá­ros, de az alapszabály lehetővé te­szi helyi csoportok alakulását és tevékenykedését. Az évi közgyűlést Kiskőrösön rendezi a Társaság, s ezen a helyi csoportok küldöttek­kel v­tgálek részt. „A Társaság tagja lehet minden magyar és kül­földi állampolgár, aki a 18. élet­évét betöltötte — indokolt esetben korhatáron aluli személy is —, aki a Társaság célkitűzéseit magáévá teszi, a Társaság munkájában részt venni, feladatainak teljesítéséhez hozzájárulni kíván, felvételét írás­ban kéri” —­ mondja az alapsza­bály. A tagdíj évi összege 60, — Ft, diákoknak 20,— Ft, kollektívák­nak pedig 100,— Ft. A Társaság tagsági igazolvánnyal látja el tag­jait, a kollektíváknak oklevelet ad a belépés dátumával. Különösen szívesen fogadja a Társaság diák­­közösségek, kollektív belépését, szá­mít mindenekelőtt a Petőfi nevét viselő iskolák önképzőköreinek, szakköreinek, tanulóinak a jelent­kezésére. Kollektív tagságot ter­mészetesen felnőttek is létesíthet­nek: tantestületek, intézmények, szövetkezetek, egyesületek, mun­kabrigádok, kulturális csoportok, baráti körök együttes belépését is várjuk. A munkaprogramban szerepel többek között az emlékhelyek évenkénti találkozója; ötévenként tudományos tanácskozás rendezése Petőfi életéhez, korához, mai ér­telmezéséhez és értékeléséhez kap­csolódó témakörökből; több kiad­vány megjelentetésén kívül pályá­zatok meghirdetése; országos ze­nei és képzőművészeti rendezvé­nyek szervezésében, lebonyolításá­ban való részvétel; a Petőfi-évfor­­dulók évenkénti széles körű megün­neplésének elősegítése műsorfüze­tek, címjegyzékek közreadásával. Várjuk a jelentkezéseket! Kiskőrös, 1985. október. A Petőfi Sándor Társaság elnöksége ezeket a nehéz jogi kérdéseket, amelyeket a politika még bonyo­lultabbá tesz, könnyebben lehetne megvitatni egy kormányoktól füg­getlenül működő intézmény kere­tei között. Intézetünk tehát sem­leges. Szoros kapcsolatot tartunk fönn a Nobel-bizottsággal, vala­mint a Nemzetközi Vöröskereszt vezető testületeivel. Az ENSZ munkájában a San Remó-i inté­zet, mint B-i kategóriájú, nem kor­mányközi szervezet van jelen.­­ Intézetük tehát másfél évtize­de működik. Mit tart a legfonto­sabb eredményének? — Mi nemcsak jogászok va­gyunk, hanem diplomaták is. Amikor különböző nemzetek kép­viselői leülnek a tárgyalóasztalhoz, akkor mint a testhez tartozó ár­nyék, úgy van jelen az érdekeik különbözősége is. Legfőbb ered­ményünk, hogy 1977-ben a genfi jog kiegészítéséhez segítettük hoz­zá a kormányokat. (A genfi jog a háború áldozatainak védelméről szóló 1949. augusztus 12-én elfo­gadott négy egyezmény összefog­laló neve, melyet 59 ország írt alá Genfiben.) Intézetünk lehetőséget teremtett arra, hogy a hivatalos találkozók közötti időszakokban a tárgyaló felek kötetlenül beszélges­senek egymással. A diplomáciai konferenciák előtt és után 1974 óta negyvenhét nem hivatalos ülést szerveztünk. Ezeken rendszeresen részt vettek a szocialista országok képviselői is, így születtek meg San Remóban a humanitárius nemzetközi jog kiegészítő cikke­lyei. Egy másik, legalább ilyen je­lentőségű tevékenységünk, hogy az emberiességi jogokat a fegyveres konfliktusba került országok ka­tonatisztjei között is terjesztjük. — Hogyan? Milyen sikerrel? Köz­tudomású, hogy az 1864-ben, a svájci kormány szorgalmazására el­fogadott „a hadra kélt seregek se­besült katonái sorsának megjaví­tásáról szóló egyezmény-tervezetet”, azaz a genfi megállapodásokat sem az első, sem a második világhábo­rúban nem tartották be a hadvise­lő felek. — Tíz éve már, hogy minden évben angol, francia és spanyol nyelvű szemináriumokon oktatjuk a katonatiszteket. Körülbelül hat­van ország ezer tisztje részesült ebben a kiképzésben. A hallga­tók elsősorban a harmadik világ országaiból verbuválódnak. Érde­kessége ezeknek a szemináriu­moknak, hogy az egymással had­ban állók, mint például iraki­­iráni vagy izraeli—arab tisztek egyidejűleg vesznek részt tanfolya­mainkon. Az előadásokat sajátos módon szemléltetjük: a részve­vőknek egy adott hadihelyzet elemzése során kell megvitatniuk, mi az, amit a katonai szükségsze­rűség követel, és mi az, amit a humánum elvár tőlük. Már a ró­maiak is ismerték és alkalmazták a hadijogot A jogszabályok jelen­tős része tilalmakat tartalmaz. Ezek hiányában semmi sem tarta­ná féken az indulatokat. Ennek szükségességéről igyekszünk meg­győzni a hozzánk érkező tis­eket is. Igyekszünk. —­ Úgy tudom, hogy önök foglal­koznak a hazájukat elhagyni kény­szerült menekültek jogi helyzetével is. Mit tehetnek érdekükben? — Az, hogy ki menekült és mi­lyen jogok illetik meg, a mai na­pig vitatott kérdés. Földünkön hozzávetőleg tízmillió ember te­­­­kinthető menekültnek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága évente mintegy négyszázmillió dollárral támogatja őket. Ez a problémakör nemcsak az egyén és az állam, hanem az államok egymás közti viszonyát is magába foglalja. Mi ezeket a kérdéseket előítéletek nélkül közelítjük meg. Tanfolya­mokat szervezünk menekültügyi jog­ismeretekből, s az érintett or­szágok nem hivatalos találkozói­nak létrehozását is vállaljuk. Mint mondottam, San Remóban szaba­don lehet vitatkozni. Tavaly pél­dául néhány szocialista ország külügyminiszter-helyettesi szinten vitatta meg Indokína menekültügyi problémáit. Itt kell megjegyeznem, hogy az ENSZ a mai napig sem ismerte el az új kambodzsai kor­mányt. — És önök hogyan vélekednek erről? — Mi semlegesek vagyunk. Sem­legesek és függetlenek. Feltétlen hívei a párbeszédnek: Kara István VENDÉGÜNK: Javica Patrnogic A San Remo-i Nemzetközi Humanitárius Jogi Intézet nemrégiben Budapesten tartotta háromnapos szemináriumát az emberiességi jog kérdéseiről. Ebből az alkalomból kérdeztük meg a konferencia elnökét, Javica Patriogic professzort az intézet történetéről, vállalt feladatáról, munkájáról.­ ­ A San Remó-i intézetet 1970- ben Alfred Nobel békevégrendele­tének szellemében néhány olasz jo­gász kezdeményezése és lelkesedé­se hozta létre. Ezek a szakembe­rek részt vettek a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által a hu­manitárius nemzetközi jog idő­szerű problémáiról rendezett kon­ferencián. Arra gondoltak, hogy FELHÍVÁS! „Álmaimat gyakran látogatod most is, Rég sír fedez, oh de nem nyughatol ott is • ... az évek haladó terhével, Mely minket elaggít, te gyarapulsz névvel, Amit adál abból semmi sincs elveszve: Firól­ fira szállsz te, mint egy közös ESZME.” Arany János: Harminc év múlva (1879.) 1985. OKTÓBER 25.

Next