Magyar Életképek, 1843. január-június (1. évfolyam, 1/1-6. füzet)
I. füzet
ELŐSZÓ. FÁY ANDRÁSTÓL. A magyar életképek szép feladata: hazai életből vett olvasmányok által, nemzetiséget terjesztni, ’s a’ fiatal gyönge sziveket és kedélyeket, nemzetiség és erkölcs tiszta érzelmei által képezni. Lehet-e fönségesebb feladat ennél, olly férfiaktól, kik hivatvák is annak megoldására? Jöhetett volna-e ez nagyobb szükségében és alkalmasabb idejében, mint épen most, midőn a’ magyar, nemzetiségét első megőrzendő kincsének ismerve, érte minden erőt megfeszít; most midőn széttekintve zsenge literaturánkban, bánattal kell látnunk, hogy a’ szív- és kedélyképzés e’ nemében, csodálatig szegények vagyunk? Ifjainkra nézve , kiknek képeztetési pályájok szélesebb és többszerü, nem érezzük annyira literaturánk e’ hiányát, mint érzik, érezniök kell azt azon nőinknek, kik anyák és nevelőnek, kik örömest nyujtnának, de nyújtani nem bírnak, lyányaiknak, növendékeiknek, szív- és kedélyképzésül magyar olvasmányokat. És ne vélje senki csekély fontosságúnak literaturánk e’ hiányát , ’s általánosan azon közfigyelmi hanyagságot, mellyel nőnemünk nevelése ’s kellő kiképeztetése iránt, szinte a’ botrányig viseltetünk! Mirabeau, a’ köznevelésről írt holtutáni munkájában azt mondja: nőinktől függ a’ családok ’s ezek által a’ nemzetek boldogsága. Helyesen! Anyák adják az egész emberiségnek az első nevelést, a’ legfontosabbat, melly viasz - lágyságu lelkeinkbe a’ boldogság képességét és fogékonyságát nyomja be. Étiképek. 1.