Ellenőr, 1871. január (3. évfolyam, 108-138. szám)
1871-01-14 / 121. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 ft. — kr. Évnegyedre . . 5 ft. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, bálvány-utcza 4. szám, 1. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn ■ finnepre következő napon. A lapot illető reklamátiók Lesfrédy testvérek Irodájába (2 sas-utcza 24. sz.) intézendők. 121. szám. Szombat január 14. 1871. Hirdetés dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri A nyilt tér egy petit sora 80 kr. beigtatásáért . . . 10 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatal: Pesten, kétsas-utcza 14. szám. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr" kiadó hivatalában kétsasutcza 14. sz., Légrády testvérek nyomdájában Pastsas utcza 24. sz. és Naschits J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza 5. szám. III. évfolyam. fkw, „Ellenőrö* ára egy évre .... 20 forint — kr. félévre....................10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, két sas utcza 14. sz.) Százaléka könyvírási utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Az előfizetést legczélszerűbben — mert gyorsan, biztosan és olcsón — eszközölhetni postai utalványozás által. A szent részvét nevében. Francziaország nyomorának enyhítésére intézett adakozások. (Harmadik gyűjtés.) frt.kr. A múlt kimutatás összege 41 frank, 2 ar., 4 frt, 3 db 1/l frtos ezüstben és . . 1535.51 Jekly Károly nagy-majtényi tanitó . . 3.— Tatay János tót-komlósi gyógyszerész ur gyűjtéséhez újabban járultak: Hovorka János földmives 5 frt, dr. Lebeczky Mátyás 2 frt, Bak Bálint molnár 1 frt. Összesen 7 frt; ez összegből 3 frt 50 frt, mint a franczia foglyoknak szánt fele részt a Pester Lloydhoz juttatunk, s nálunk marad..................................... 3.50 A spanyol experimentum. Mialatt Francziaországban a köztársaságilag kormányzott nemzet olyan önvédelmi tevékenységre és kitartó áldozatkészségre lelkesült, hogy küzdelmének sikertelensége, hősiességének eredménytelensége esetében is visszanyertnek tekintheti a világ azon rokonszenvét, bámulását és becsülését, melytől elesett volt a napóleoni romlott rendszer császári hadjáratának undorító és nevetséges vezérlete által. Spanyolország egy új dynastiával tesz kísérletet a monarchikus önkormányzat fentartására. Mi tévesnek tartjuk e lépést s nem hisszük, hogy ez experimentum békés fejlődést biztosíthasson az ibériai félszigetnek. Szerintünk ez új monarchia állandósága ellen nemcsak nem kevesbültek az előbbeknek bukását előidéző tényezők, de sőt szaporodtak azon fris és legszenvedélyesebb elemmel, mely a legutóbb elűzött uralkodó család trónkövetelési ármányainak, vállalatainak és kilátásainak előmozdításában keresendi elenyészett befolyásának, félretolt nagyravágyásának és megrongált érdekeinek kielégítését. S ha Spanyolország továbbra is monarchia akart maradni, jobb lett volna az Izabella fiát ültetni trónjára, így legalább nem volna ez praetendens, ki mindig számolhat a hiúságukban sértett, vagy anyagilag ki nem elégített monarchista urak, katonák, papok és mindenféle kalandorok indulattömegének pártjára. És e párt sokkal több bajt fog szerezni az új királyságnak, mint a republikánusok, kiket nem a gyűlölet, hanem az elv sugall, s akik a hazának javára várható dolgokban bizonyára készek lesznek támogatni a különben nem szeretett kormányrendszert is. A helyzet iránti ilyetén meggyőződésünk jelzése azonban nem zárja ki nézetünket, miszerint a spanyol monarchia fentartására célzó kísérlet sikerét — ha és amennyiben ez lehetséges — nem igen lehetett volna jobb választásra bízni, mint amilyent Prim gondolt ki és érvényesített hosszas koldulgatás és többszörös felsülés után, saját vesztével. Amadeus jó iskolában neveltetett. Atyjától nem tanult semmi alkotmányellenes eljárást s tudja, hogy a „becsületes király” melléknevet Victor Emanuelnek épen azért adta nemzete, mert hű volt az alkotmányos kormányzat parlamentáris követelményeihez való szigorú ragaszkodásban s csak azt tette mindig, a mit eléje szabott a törvény, s a mit az ország akaratának képviseletére támaszkodó felelős miniszterek tanácsoltak. És atyjától nyert oktatást Amadeus a haza szolgálatára szentelt vitézségből is. Sőt volt egy utolsó s nem kevésbé tanúságos előnye is. Látta, hogy a nép igaz ügye, szabadsága, függetlensége mellett lelkiismeretesen, férfiasan, hősiesen megmaradva, mennyit tehet országa javára és saját nevének valódi dicsőségére egy király a legnehezebb körülmények közt is, daczára a ténynek, miszerint a világ hite nincs emelkedőben a fejedelmi képességek közhasznúsága iránt. Ilyen iskolában nyerve nevelést, a fiatal Amadeus király bírhat mindazon tulajdonokkal, amelyek a monarchia fentartására irányzott kísérlet sikerét biztosíthatják — tán hosszabb időre is — azáltal, hogy bebizonyítják öszszeférhetőségét az alkotmányos kormányA képviselőház VIII. osztályában a honvédelmi miniszternek újabb 6 rendbeli törvényjavaslatat tárgyaltatván, az ellenzéknek indítványai és módosításai elfogadtattak, melyek között legnevezetesebb azon indítvány, hogy a honvédség tüzérséggel és műszaki csapatokkal is elláttassék. Központi előadóul Győrffy Gyula választatott. Ezen megállapodást magáévá tette az I. II. és az V. osztály. — A II. és IV. osztály ellene nyilatkozott. — A VI. VII. és IX. osztályok megállapodásait még nem tudjuk. Ha ezen osztályok közül csak egy is elfogadja az indítványt, az ellenzék a központban ismét győzni fog. A képviselőház központi bizottságában, mely jan. 12-én az ujonczozási törvényjavaslat tárgyalására ülést tartott, több oldalról azon kívánat merült fel, hogy mielőtt az ujonczjutaléknak a törvényjavaslatban kitett menynyisége megajánlatnék, terjesztené elő a honvédelmi miniszer azon adatokat, melyek kiderítsék egyrészről a 4°l0nyi természetszerű fogyatkozást, s azután azok számát, kik szolgálati éveiket kitöltvén, a tényleges szolgálatból a tartalékba, vagy innét a honvédséghez csakugyan elbocsáttattak. A honvédelmi miniszter e kívánatnak engedve, felvilágosító tájékozásul a következő adatokat terjesztette elő: 1870. december 31-én a létszám — az 1860-ban besorozott és a honvédséghez áthelyezett 55,229 ember levonásával tett.......................................... 798,646 főt Ezen összegből levonandó: a) a védtörvény 11. s 13. §§. szerint az őrvidéki ezredek létszáma 53,465 fő. b) a 4nnyi természetszerű fogyatkozás 1871-ben 31,944 „ c) a védtörvény 39. §. értelmében azon katonák száma, kik mint az 1861-ki sorozási évfolyamhoz tartozván 1871. végével a honvédséghez áthelyezendők , előreláthatólag . . . J . 23.200 „ A levonások összege .... 103,609 „ Marad tehát............... 690,037 „ Ezen maradványhoz számítandó a törvényes jutalék, mely a védtörvény 4. és 31. §. szerint csakis 1871. oct. 1-én fog tényleges sorhadi szolgálatra besoroztatni.......................... 95,474 Az 1871. végével mutatkozó létszám e szerint áll............................... 785 511 főből. A honvédelmi minisztérium részéről még előadatott, miszerint az, hogy a tényleges szolgálati éveket betöltők a tartalékba és az itt kiszolgáltak a honvédséghez csakugyan áthelyeztettek, ezt a hivatalos jelentések kétségtelenné teszik, de ennek ellenkezője iránt alapos panaszok sem merültek föl. " A közös hadügyminisztertől ma egy előterjesztést vettünk, melyben újólag 2.817.501 frt megszavazását kéri a delegációktól. Az előterjesztésből és indokolásból alig adhatunk valamit, mert azok oly részmagyarsággal vannak írva, hogy nagyobb részét teljes lehetetlen megérteni. Ha még nem figyelmeztetett a hadügyminiszter, úgy figyelmeztetjük most, hogy szerezzen magának ügyesebb és értelmesebb fordítót, mert a közös nyomtatványok és előterjesztések költségeire mi is fizetünk néhány ezer forintot s igy jogunk is van követelni, hogy azok az előterjesztések legalább tisztességes magyarsággal legyenek fordítva. Ezt előre bocsátva, nézzük az előterjesztést. Két részre oszlik. Elsőben egyszeri rendkívüli kiadások, a másodikban rendes kiadások foglaltatnak. Az egyszeri kiadások szükségeltetnek a hadcsapatoknak kiegészítő kerületeikbe vagy azok közelébe leendő áthelyezésére, több különféle bezserzésekre és helyreállításokra továbbá — ez már hadügyminiszteri fordítás szerint van — „ egy esetleges mozgósítás gyorsítása czéljából változtatott letételére való egyszeri kiadások fedezésére.“ A rendes kiadások pedig szükségeltetnek a hadosztályi és dandári törzsek állandó szaporítására és néhány közigazgatási intézetnek állománya és üzlete magasbítására való költségekre. Ami az elsőt illeti, tudniillik a csapatoknak a kiegészítő kerületekbe való elhelyezését, ezt már négy év óta mindig sürgetjük és szavaztak is rá minden esztendőben néhány százezer forintot a delegációk, de mindezek daczára eddig nagyon kevés történt e tárgyban. Most már úgy látszik, a hadügyminiszter is har valódiságával, a szellemi és anyagi haladás kívánalmaival és a nemzet önérzetének kielégítésével. Megfelel-e Amadeus a várakozásnak s becsületére válik-e az atyai iskolának, azt megmutatják az események, amelyeknek tömkelegében bizony sok tapintatra és szilárdságra lesz szüksége. De ha megáll, s ha Francziaországban is monarchius visszaesést talál eredményezni a háború befejezése, akkor Amadeus királyságának relatíve még örvendeni is kell. Hogy mi okból, azt megmondjuk máskor. A képviselőház Illik osztálya f. hó 14-én délelőtti 10 órakor ülést tart. Tárgy: a honvédelmi minisztérium által beterjesztettjavaslatok, máskép gondolkozik, mint eddig, és a csapatok áthelyezését a mozgósítás könnyítése végett maga is szükségesnek nyilatkoztatja. 1870 re megszavaztatott e czélra 200,000 forint. Ebből a hadügyminiszter csak 70,000 frtot használt fel, tehát meg van még 130,000 forint. 1871 re ismét 300,000 frtot kért e czélra azon költségvetésében, melyet még a múlt év végén benyújtott a delegátióknak. Ez összesen tesz 430 ezer forintot. A csapatok szállítását saját kerületeikbe oly nagy mértékben óhajtja most a hadügyminiszter eszközölni, hogy a fennebbi összeg sem elegendő neki, hanem újból 400,000 frtot kér a mai nap kezeinkhez jutott előterjesztésében. E szerint 1871-re összesen 830 ezer írt volna megszavazandó a fenebb említett czélra. Sajnálattal értesülünk, hogy Bajner Pál belügyminiszter úr súlyos beteg. A magyar delegáció hadügyi albizottsága f. hó 13-án tartott ülésében vette fel újra tanácskozásai folyamát és most naponkint két ülést tartana, hogy feladatát mielőbb befejezze. A mai ülésben bemutatta Benedek tábornok, mint a hadügyminiszter képviselője,a csapatoknak hadkiegészítési kerületeikbe, vagy azok közelébe elhelyezésére és a területi divisiók felállítására vonatkozó előterjesztést, az ez által előidézendő költségtöbblet 2.817.501 frtot tesz. Az albizottság ezen általa kivánt és sürgetett előterjesztésnek rögtöni tanulmányozását elhatározó, és addig is a rendes költségvetés egyes címeinek ez előterjesztés által változást nem szenvedő részét tárgyalás alá vette, s következő tételeket megszavazott. Az 1-ső czimnél központi vezetés, hatóságok s. a. t. 1- ső tétel „hadügyminisztérium“ 20,000 frtnak törlésével 550,617 frtot. 2- ik tétel „Ő felsége katonai irodája“ az előirányzott 43,946 frtot. 3- ik tétel, „főhadi, hadosztályi és katonai parancsnokságok“ tekintettel a beadott előterjesztésre függőben maradt. 4 ik tétel, „katonai ügyelőség“ 8237 frt törlésével 540,009 frt megszavaztatott. 5-ik tétel, „a műszaki bizottság vezetése“ az előirányzott összeg 9057 frt megszavaztatott. A 6-ik tétel „városi tér- és várparancsnokságok“ az előirányzott 199,766 frt helyett 21,766 frt törlésével 175,000 frt megajánltatott. 7- ik tétel „katonai papság“ az előirányzott 163,991 frt azon megjegyzéssel, hogy a csapatoknak hadkiegészítési kerületeikbe leendő elhelyezésével, e tételnél nagyobb mérvű megtakarítások eszközölhetők, és időközben is eszközlendők, elfogadtatott. 8- ik tétel „katonai igazságügyi igazgatás“ a hadügyminiszter képviselője előterjeszti, hogy a tétel szükséglete a valóságos állapot szerint 551,935 forintot tesz, ez előirányzatba felvett szükséglet a rendezés utáni állapotot tünteti elő, minthogy a katonabíráskodásról szóló törvényjavaslat a magyar országgyűlésen még nem tárgyaltatott, a valódi szükségbeveendő a tárgyalás alapjául. Az albizottság az igazságügynek mielőbbi törvényes rendezését óhajtja, addig is e tétel szükségletére 535,000 frtot szavaz. 9- ik tétel „katonai pénztári igazgatás“ az előirányzott összeg 75,915 frt. megszavaztatott. A katonai pénztáraknak a polgári pénztárakkal leendő egyesítését az albizottság sürgetendi. 10- ik tétel „katonai szakszámosztály“ az előirányzott összeg 338.824 forint megszavaztatott. Ezzel az ülés 2 és fél órakor eloszlott, következő ülés 5 órakor este. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése jan. 13-án. Somssich elnök jelenti, hogy a mai ülés tárgyát központi bizottsági jelentés képezi. Központi bizottsági előterjesztés az 1871-iki ujonczozásról. Győrffy Gyula, központi bizottsági előadó : T. ház ! Az ujonczozási tvjavaslatra vonatkozólag van szerencsém a központi bizottság jelentését bemutatni, és ha a t. ház parancsolja, fölolvasni. (Olvassa.) Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése: „A magyar sorhadi csapatokhoz és a hadi tengerészethez 1871-ik évben kiállítandó ujoncz és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában előterjesztett 543. számú törvényjavaslatra vonatkozólag. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság e fent említett törvényjavaslatot tárgyalás alá vevén azt, mint a védkötelezettséget megállapító 1868. XL. t. sz. 11. és 13. §-ainak csifolyását, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadás végett ajánlja. A részletekre vonatkozólag azonban következő módosításokat hoz javaslatba. A czímre nézve: minthogy a miniszter által előterjesztett törv. javaslat czimében az 1867 XII. t. sz. 12. és 14 §-ai által világosan kifejezett magyar hadsereg eszméjét teljesen elejti és e helyett csak a magyar sorhadi csapatokról tesz említést, a központi bizottság az alaptörvény kifejezéséhez híven ragaszkodva, a czímnek következőleg történendő megváltoztatását indítványozza: „Törvényjavaslat, a magyar hadsereghez és hadi tengerészeihez 1871-ik évben kiállítandó ujoncz és póttartaléki jutalékokmegajánlása tárgyában“. (Helyeslés balfelől.) A törv. javaslat 1. §-ra vonatkozólag a honvédelmi miniszter a központi bizottságban megnyugtató felvilágosítást adván az állandó hadsereg létszámáról , a katonai kötelezettség alóli elbocsátás és a tartalékba áthelyezés iránt fenálló törvények megtartásáról, valamint az évenként elbocsátottak és elhaltak összes számáról, mindezeknek figyelembevételével a 1. javaslat 1. §-a változatlanul elfogadtatott. A második §-ra észrevétel nem létetett. A 3-ik §-ra nézve az 1868: 40. t. czikk 31 §-nak figyelembe vételével a központi bizottság indítványozza, hogy a törvény szó után a következő szavak : „a kihirdetés után azonnal életbe lép és“ közbeszavassanak. Megjegyeztetik, hogy a központi bizottság kisebbsége névszerint, III IV VI és VH osztályok előadói bejelentették, hogy a czím kérdésére nézve eltérő nézetüket különvélemény gyanánt fogják előterjeszteni. Kérem a t. házat, hogy ezt sietőleg kinyomatni és kiosztani méltóztassék. (Helyeslés.) Királyi Pál (Felkiáltások: Szószékre! szószékre! A központi bizottság előadójának a házszabályok megadják azon jogot, hogy a szószékről beszéljen, de én csak a kisebbségeknek vagyok előadója (Helyeslés: Halljuk! halljuk!) Mint méltóztattak hallani a központi bizottság többsége a folyó évi utonczozásra vonatkozó törvényjavaslat czimét megváltoztatá ; minthogy pedig én a 7-ik osztály részéről a központi bizottságba oly utasítással láttattam el, mely ezen törvényjavaslatnak czimét meghagyatni kívánja én ezen határozatnak érvényesítésére különvéleményemet a központi bizottságban benyújtottam. Ezen véleményhez még a 3, 4, és 6-dik osztályok előadói csatlakoztak. Midőn e különvéleményt a t. háznak benyújtanám, tisztelettel kérem, méltóztassék annak kinyomatását és szétosztását elrendelni. (Halljuk! halljuk ! Olvassa). Különvélemény. Az osztályok előadóiból alakult közp. bizottmány többsége mai ülésében a fent idéztem törv. javaslat czimét következőleg módositá. „A magyar hadsereghez és haditengerészethez“ stb. A kiegyezésről szóló 1867: 12. törvényczikk első szakaszai elsorolván azon ügyeket, melyek a birodalmi tanácsban képviselt országokkal és tartományokkal közösek, a 9-ik §-ban ezt mondja : „ a közös védelemnek másik eszköze a hadsereg s az arra vonatkozó intézkedések, egy szóval : a hadügy.“ A Il ik §. ő felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogát körvonalazván, a fennebbi szakaszt világosan értelmezi, midőn mondja : mindaz, mi az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére stb. vonatkozik.“ A következő 12. és 14. § okban a magyar hadsereg kitétel mint már a felebbinek folyománya magában fordul elő. Ezen látszólagos ellentét azon alkalommal, midőn a véderőről szóló 1868. 40. t. sz. megalkotása után, és annak alapján a honvédelmi miniszter az első ujonczjutalék megszavazását kívánta, egy erre vonatkozó törv. javaslatában a mostanival teljesen azonos czim alatt, a benn előforduló magyar sorhadi csapatok kifejezés aggályokat keltett fel, és szemben a felemlített 1867 : 12. czikkel, elég fontos okot szolgáltatott arra, hogy az országgyűlés törvény-magyarázási jogával éljen. A törvényhozás e törvény magyarázási tisztjét teljesité, s kimondatik a megalkotott és szentesitett 1868. 1 .t. sz. czimében melynek úgy szavai, mint értelme teljesen egyeznek avval, melyet a most előterjesztett honvédelmi miniszteri törvényjavaslat tartalmaz. Ezen törvénymagyarázási tisztet ugyanazon, tárgyban és czimben ismételve kellett gyakorolnia az országyűlésnek, midőn az 1870. évre kívánt hadjutalék megszavazása volt tárgyalás alatt a törvény által már szentesitett czimmel . A törvényhozás magyarázata másodízben is az volt, mint először, s kimondása az 1869. 15. t. sz. czimében szentesítve van. A VII. osztály a törvénynek ily világos adataival, s a törvényhozás factorainak ily tényeivel, egy perezre sem ingadozhatott az iránt, hogy a szóban levő törvényjavaslatnak már két törvény által szentesített czímét ezúttal is fentartsa, s erős következetlenségi vád nélkül nem határozhatta magát arra, hogy mit a törvényhozás ismételt magyarázatával megfelelőnek mondott ki, ugyanazt egészen hasonló körülmények és okok mellett egy harmadik magyarázattal felforgassa. Nem tehető a VII. osztály még azért sem, mert ezáltal alkalmat szolgáltatna a feltevésre , hogy vagy a két első magyarázat volt téves, vagy a mostani ellen merülhetnek fel kételyek ; egyik mint másik csak a bizalmat ingatná meg, melyet törvényeink iránt mindenkiben szilárdítani feladatunk. Végül nem változtatható meg a VI. osztály a tárgyalás alatti törv. javaslat czimét még azért sem, mert az 1867. 12 törvény szerint a hadsereg közös, melynek a magyar hadsereg kiegészítő része ; — nem külön álló, nem önálló test. Az újonczokat tehát a magyar sorhadi csapatokhoz és haditengerészeihez, mint törvényünk szerint létezőkhöz adhatjuk, de egy nem létező külön hadsereghez senkit se sorozhatunk be. És ezen indokok alapján a VII. osztály az 1871 évi újonczjutalék megszavazásáról szóló törv. javaslat czimét változtatás nélkül elfogadta és én kérem a t. házat, méltóztassék azt kegyesen megszavazni. (Ezen kisebbségi véleményhez járul a VII. osztályon kivül a III., IV. és VI. osztály is. — Mind a két vélemény ki fog nyomatni s hétfőn tárgyaltatni. Uj országiméről. Elnök: A rendkívüli körülmények kényszerítenek, hogy figyelmeztessem a t. házat a gazdasági bizottság azon jelentésére, melyet a gazdasági bizottság még az 1869-ik év deczember 5 én nyújtott be az iránt, hogy egy új országház építéséről méltóztassék gondoskodni. Nem magas tervek, vagy magas nézetekből indulok ki, de a mai hóesés megmutatta, hogy ezen ház tarthatatlan. A víz több helyen becsurog és az egész évi javítás költsége a 10,000-et jóval meghaladja. Egyébiránt a jelen országház csak ideiglenes gyanánt építetett 6 évre számítva; ezen 6 év körülbelül le fog folyni s mire egy uj felépülhet, beletelik további 4—5 év. Mi megteszünk mindent, mit a veszély elhárítására tenni lehet, a mi főleg abban állhat, hogy ha betörik az üvegfedél, a háznagy ur e bajnak elhárítására minden lehetőt megtesz, de addig is kérésem az, méltóztassék ezen jelentést a pénzügyi bizottsághoz utasítani, hogy az ez iránt adjon véleményt (Helyeslés.) Ha tehát méltóztatnak megengedni, határozatatilag kimondom, hogy e 152. sz. alatti jelentés a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. (Helyeslés.) Interpellare: Gr. Andrásy Gyula miniszterelnök válaszolt Kiss Jánosnak azon interpellációjára, hogy van-e tudomása, mikép Pesten az ifjúság felszólittatott, hogy a sorozási bizottság előtt megjelenjen, noha az ujonczozási törvény 1871 re még meg sincs szavazva. Történtek — úgymond a miniszteri előkészületek az ujonczozásra s történni fognak ezen túl is ily időtájban, mert a törvény értelmében jan. 15-re van kitűzve, mint az ujoncz-állítás napja. De arról, hogy nem előkészítő, hanem végrehajtó munkálatok történtek volna, nincs tudomása. Nem tudja, minő rendeletre hivatkozott a képviselő, de kétsége van, hogy oly rendelet léteznék. A kormány álláspontja eléggé világos azon fantikán kelt miniszteri rendeletből, melyben a honvédelmi miniszter meghagyja a törvényhatóságoknak, hogy amennyiben az újonczjutalék még nincs törvényhozásilag megszavazva, függeszszék fel a sorozási munkálatokat. Kiss János a felolvasott miniszteri rendelet világos szavai után meg van elégedve a válaszszal. — A legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 10 órakor. Az osztrák delegátió ülése. Pest, január 13. Hopfen elnök d. e. 11 órakor nyitja meg az ülést. Napirend: A hadügyminisztériumi költségvetés tárgyalásának folytatása. Következik a 4. pont (katonai szekerészet), melyre a kormány 269.995 frtot kér, s a budget bizottmány 250.000 frtot indítványoz. A delegáció ez értelemben szavazza meg. Az 5. pont (katonai képezdék) hoszabb vitát idéz elő. A bizottmány 12.955 frtnyi törlést és csak 1.063.442 frtot ajánl megszavazni. Reckbauer e számot isz magasnak tartja és kisebbségi javaslatot ajánlja, mely e czimre 1.015.914 frtot indítványoz. Weber e javaslatot pártolja s erélyesen megtámadja a rendszert, melylyel a katonaképző intézetek fentartására nézve eljárnak. Mig az egyikben p. egy növendék évenkénti tartása 168 frtba kerül, 22 növendékre esik egy-egy tiszt, s 4 növendékre egy katona, a másikban ez már tetemesen nagyobb s a költség következetesen nő,úgy hogy p. a bécs-ujhelyi intézetben egy növendék évenként már 786 frtba kerül, minden 5 növendékre esik egy tiszt s minden másodikra egy katona. A műszaki képezdékben pedig épenséggel 908 frtba kerül egy növendék, minden 3—4 ifjúra esik így tiszt s minden másodikra egy katona. Tekintve pedig e képezdék czélját, mely egyrészt katonaárvák segélyezése, másrészt szakkatonák kiképezése, ezt másképp olcsóbban és jobban is lehetne elérni. Szónok hiszi, hogy a hadügyminiszternek takarítási szándékai vannak, de ő nem látja s legkevésbé látható azoknak eredménye. Ajánlja a kisebbségi javaslatot. Ugyanez értelemben nyilatkozik F ig uy s adatokkal bizonyítja, hogy a katonai képezdékben a növendékek száma évről évre csökkent, míg a tanárokét folyton növelték. 1869-ben az összes katonai intézetekben 3483 növendék volt, 70-ben 2402 és 71-ben 2240. Ezen abnormitás megszüntetendő s szónok a kisebbségi javaslat által indítványozott összeget teljesen elegendőnek tartja. Kuhn hadügyminiszter azt mondja, hogy nyitások eredménye csak évtizedek múlva látható, s nem lehet kivárni, hogy a hadseregnél behozott reformok máris szembe tűnjenek. Katonai képezdékre szükség van. Poroszországban, hol pedig a közműveltség nem áll alantabb fokon, mint nálunk, szintén vannak katonai képzőintézetek. E tárgynál van legkevésbbé helyén a fukarkodás, miután a szellemi factort is tekintetbe kell venni az állam nagyhatalmi állása mellett. Ami az intézeti tisztek és parancsnokok ellen felhozatott, azt ő nem helyeselheti. Mondatott, hogy daczára hogy állandó lakhelyen vannak, mégis nagyobbfizetésben részesülnek, mint tényleg szolgáló társaik. Példa gyanánt felhozza Kinszky táborszernagyot, ki a bécsujhelyi intézetben oly sikerdúsan működött, hogy a város hálából emléket állított neki. A pusztán katonai pályán aligha szerezhet magának annyi érdemet a haza körül. Ajánlja a kormány előterjesztését. Frith osztálytanácsos erre a szóban levő intézetekről részletes adatokat mutat be,mire Banbans bizottsági előadó tartja zárbeszédét, melyben azt mondja, hogy a bizottság a taval megszavazott összeget elegendőnek tartotta s ezt ajánlja az idén is. Szavazással e pont a bizottság javaslata szerint fogadtatott el. Következik a 6. pont (élelmezési raktárak). A bizottság 70,008 frt törlésével 1,063, 442 frt megszavazását ajánlja. A 7. pontnál (ágyraktárak) a kormány kér 38,997 frtot; a bizottság 38,000 frtot javasol. A 8. pontnál (ruházati lakhelyek) a kormány 133,904 frtot kér, melyet a bizottság megszavazni ajánl, valamint a 9. pontnál (tüzérségi hadszerügy) 2,668,713, a 10. pontnál (szekerészed szerrakhely) 91,239 s a 11. pontnál (utászati hadszer) 29,500 forintot. A delegáció mindezen pontoknál a bizottság előterjesztését fogadja el vita nélkül. A 12. pontnál (katonai hadmérnöki és építészeti igazgatóságok) a bizottság 65,000 forint levonásával 1,193,169 forint megszavazását ajánlja. Tunker ezredes, a kormány képviselője erre megjegyzi, hogy e czímre évről évre kevesebb szavaztatott meg. A három utolsó évben átlag 600,000 főt töröltetett. A delegátiók kivonatára előterjesztetett ez intézetek részletes kimutatása s ebből kitűnt, hogy a katonai épületek épentartására fordított összeg az épületek tőkeértékének 8 fő részét képezi. A polgári épületek képentartására fordított összeg a tőkeérték 750-ét szokta képezni, de míg ezeknél a tulajdonos semmiféle javítást nem eszközöl a magánlakásokban, a katonai építkezési bizottság a gondjai alá bízott épületek minden részét köteles épségben tartani. S e czélra nem lehet sokalni a kért összeget. A kato