Ellenőr, 1871. szeptember (3. évfolyam, 339-363. szám)
1871-09-16 / 351. szám
Előfizetési árak Egész évre . ; 20 fit. — kr. I Évnegyedre 15 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „80 . Egyes szám ára 10 Scrajczár. Szerkesztési irodai Pesten, nádor-utcza 0. szám. Semmit sem közlőnk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bémentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor utcza 6. sz.) Intézendők. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri I A nyilt-tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utcza 6. szám. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sasutoza 14. sz. ala intézendők. 351. szám. Szombat, szeptember 16. 1871. III. évfolyam. Pest, szept. 15. sz. — A versaillesi nemzetgyűlés, melynek kétségkívül mindkét kemisphaera , összes parlamenti testületei közül egy sem nyújtja hasonmását, mi helyzetének rendkivüliségét, feladatainak roppant fontosságát és a közérdekeltség magas fokát illeti, a tegnap este vett hírek szerint hosszú és szakadatlan tevékenység után elnapolta magát. Jules Simon olvasta fel az elnök üzenetét, mely hangsúlyozza az elnapolás politikai és phisikai szükségét, és az ország jelen állapota felől teljesen megnyugtató képet törekszik adni. A nemzetgyűlés ezután elnapolásának határidejét decz. 1-re tűzte ki, és félrevonulásával legördítette a függönyt azon sajátságos színjáték elől, mely idegenszerű természetével rögtöni bonyolulataival és előre nem látott változataival oly gyakori meglepetésekbe ejtette közönségét. A dráma még nem végződött be, de a beállott szünet helyet enged a tüzetesebb bírálatnak, mely a szereplés izgalmai között nem érvényesülhetett eléggé. A képviselők visszatérnek departementjeikbe tűzhelyeikhez, hol észlelhetni fogják választóik véleményét és hangulatát, és kiszabadulva a szenvedélyek forrongó kráteréből távol a harez tüzétől nyugodtan fogják mérlegelhetni az arányt, mely feladatuk nagysága és végzett munkájuk között létezik. Jövő tevékenységük e zajtalan és láthatlan átszűrés eredményét tüntetheti fel előttünk. Politikai színpadon lejátszó darabok előadás közben készülnek, és kivált a közlemény és a sajtó szünetek alatt nyilvánuló kritikája lényegesen módosíthatnak a következő felvonások jellemén. Francziaország aligha fogja elégedettsége bizonyítványaival megörvendeztetni az assemblée hazatérő tagjait. Nehéz és nagy azon bűnsorozat, mely a gyűlés lelkiismeretét vádolja. Elsőpillanattól fogva, midőn Bordeauxban sereglett egybe, nem szűnt meg vétkezni a nemzet reája bízott életérdekei ellen. Garibaldi ellen kimutatott nemtelen szenvedélyessége csorbát ütött a nemzet becsületén a művelt világ előtt. Páris oktalan mellőzése és gyűlöletes gyalázása mélyen megsérték a sokat szenvedett várost, mely a porosz ostrom alatt oly páratlan önfeláldozást tanúsított, s közvetlen okozói voltak a Francziaországot roppant szerencsétlenségekkel sújtott commune-lázadásnak. Pártos küzdelmek, vak előítéletek s mértéket nem ismerő türelmetlenség ismételten a polgárháború örvényének széléhez sodorták a nemzetet, mely csak saját hazafias józanságának és a legválságosabb körülmények közt megőrzött önuralmának tulajdoníthatja a végenyészet kikerültét. A nemzet elmondhatta, hogy saját képviselőiben teremtette magának a legveszélyesebb ellenségeket. De egy idegenszerű, kellőleg figyelembe nem vett tényről nyújt a nemzetgyűlés kétségtelen tanúságot. A világ hajlandó volt eddig hinni, hogy a múlt század nagy forradalma és a reá következett időszaki rázkódások végképen megsemmisítették az ancien regime minden traditióit, és oly gyökeres változást okoztak a francziák nézeteiben, erkölcseiben és összes szokásaiban, mely emlékükből is kitörölte, vagy elméjök előtt teljesen érthetlenné tette a forradalom előtti társadalmat. A versaillesi assemblée pártjainak csoportosulása azonban tökéletesen szétfoszlatja az átalános csalódást. Rég letűnt pártok, elhangzott jelszavak és elter merem rendszerek merültek fel egyszerre csodálkozó szemeink előtt. A forradalom lávája tökéletesen elborította a korábbi rétegeket és az új alapon új szervezet emelkedett, de egy rázkódás alatt megrepedezett a felületes kéreg és mindenünnen kitörnek a régi tömbök. Két Francziaországot látunk magunk előtt, melyek alak- és lényegekre nézve végtelenül különböznek és kiegyeztethetlen ellentétet képeznek. Mint egy isszonyú földrengés elnyeli az élőket, és felszínre veti a sírok lakóit, úgy tették a franczia-porosz háború nagy katastrophái a politikai halottakat uralkodó párttá. Versailles egy politikai Pompeji lett, hol egy csomó Epimenides, kikre az utóbbi nyolcvan év eseményei semmi hatással sem voltak, álmodozik XIV. Lajos hatalmának nagyságáról és udvarának fényéről. Ha a halottak feltámadása csak az utolsó ítélet napján történhetik, azt kellene mondanunk, hogy Francziaországban e nap már bekövetkezett. III. Napóleon többször tette az állítást, hogy a régi pártok nem léteznek többé. Önámitás volt, de e tévhitnek hódolt az egész európai közvélemény, mely a republikánusokat tartotta a Bonaparte uralom egyedül veszélyes avagy csak számba vehető ellenségeinek. Nem tudunk államférseit, ki a legitimisták felülkerekedését előre látta, politikust ki a bekövetkezett változást megjósolta volna. A bonapartisták el tűntek tökéletesen, mondhatni nyom nélkül, és a nemzetgyűlésben csak néhány korsikat nem tudni inkább különcz vagy inkább ma- sem képviseli az európai politika volt legnagyobb tényezőjét. A bonapartisták helyén , de azonban csak a legnagyobb tarkabarkaság lépett, hol vegyülve szerepel és követel hatalmat a radicalizmus és a fehér zászló iránti hűség, a mérsékelt republicanismus és a polgár királyság óhajtása, a socialista tan és a monarchicus fusio, minden elv, minden érdek, és minden hangulat. Az ily természetrajzi kiállítástól, mely a mellett ritkaságok gyűjteménye is, és egy oldalról sem képes a polyglott elemeket mozaikszert egyveleg helyett compact pártokká csoportosítani, bizonyára eleve nem lehetett várni Francziaország újjászervezésének merész és sikeres foganatosítását. Hogy a nemzetgyűlés összetételét és működését kellőleg méltányoljuk, folyton emlékünkbe kell idéznünk azon haotikus körülményeket, melyek között létrejött. Megválasztatott az átalános pusztulás közepett hallatlan veszteségek, minden létezett hatalom összeomlása, s minden egyéni reputatió csorbulta után, hogy teremtsen, újjászervezzen és orvosoljon mindent szükség szerint. De a haosból kelve ki hű maradt eredetéhez, és csak szülőokát képviselte. Ézen a nemzet saját viszszerző ereje által lassan kint behegezte már sebeit és visszanyeri erőit, míg az assemblée csak megörökíti kebelében az ős zűrzavart, a folyton forrongó elemek csak füstfelhőkkel töltik be a láthatárt. Az assembléet nem lehet tevékenység hiányával vádolni, de a buzgó munkásságnak elmarad gyümölcse és az assembléenak nem sikerült eddigelé egy kihatóbb rendszabályt alkotni. De az assemblée kisszerűsége mellett nagynak bizonyul újra a dicső franczia nép, mely magára hagyva gyors léptekkel foglalhatja vissza régi helyét. Épen azért még szerencsének kell tartanunk, hogy a pártok paralizálják egymást, és ezáltal nem vágják útját az önmagától megindult üdvös fejlődésnek. A bank és valuta kérdés megoldására egy nagy fontosságú indítványt lesz szerencsénk előadni. A közlemény négy részre van osztva, s holnapi lapunkban jelenik meg az első czikk. Midőn azoknak, kik hazánk pénzügyi feladataival s nemzetünk anyagi felvirágoztatásának szakkérdéseivel foglalkoznak, ily előleges figyelmeztetéssel szolgálunk, tesszük azt csak azért, mert a tervezet nagytekintélyű mestere névtelenüt kívánja közöltetni dolgozatát, melyet szeretne megvitatva látni minden oldalról: Szerkesztő. — A baloldali kör ma tartott értekezletében Ghyczy Kálmán, Móricz Pál és Horn Ede határozati javaslatokat jelentettek be, Győrffy Gyula pedig egy interpellációt az ipartörvény tárgyában. Ez alkalommal megállapodások jöttek létre a holnapi országos ülésben történendő választásokra nézve. —A lairottak ezennel bizonyítjuk, hogy Dr. Hermann Adolf úrtól a „Pesti Napló“ 209-ik számában Györffy Gyula úr ellenében használt sértő kifejezései végett, a mai napon személyes elégtételt kérvén, Ő előttünk kijelenté, hogy Györffy Gyula urat sérteni nem akarta és hogy átalában és igy ezen esetben is, személyes elégtételt adni nem hajlandó. Pest, 1871 sept. 15 én. B. Simony i Lajos s. k. Gr o m o n Dezső s. k. — Roskoványi nyitrai püspök, mint értesülünk, legújabb körlevelében papságának „sub conscientia“ megparancsolta a pápai csalhatatlan- ság kihirdetését. Az osztrák tartománygyűlések. Tegnap nyittattak meg az országgyűlések s máris beláthatlan a zűrzavar. Itt egy csoport képviselő az országgyűlés törvényessége ellen tiltakozva elhagyja a gyűlést, amott megsem jelent az alkotmány kis párt, hanem maga heyett egyszerűen óvását küldte be az országyűlésbe. A csehek, mint a távirat jelenti, viharos „slavák“-kal fogadták a királyi leiratot, míg az összes német képviselők elhagyni szándékoznak a gyűlést. A cseh országgyűléshez intézett kir. leirat az 1870. aug. 30-án kelt pátensre hivatkozik, mely azon óhajt fejezi ki, hogy a cseh királyság- nak az összállamhoz való viszonyai az 1870. sept. 25-ki leirat értelmében átvizsgáltassanak és min- den irányban kielégítő módon és igazságosan szabályoztassanak. A leirat a cseh királyság jogait elismeri s kijelenti, hogy a király ezen elismerést kész a koronázási esküvel megújítani, és alább hangsúlyozza, hogy a korona a többi királyságok és országok iránt az oct. diploma, az államalaptörvények és a magyar király esküje által magára vállalt kötelezettségek alól nem vonhatja ki magát, tehát megelégedéssel veszi tudomásul a cseh országgyűlés feliratát, melyben kimondta készségét arra nézve, hogy az ország jogigényeit a birodalmi s hatalmi állás követelményeivel és a többi királyságok és országok jogosult kívánalmaival kész ősz- i hangzásba hozni. A leirat az országgyűlést felszólítja, hogy a mérséklet és az engesztelékenység szellemében vistassa meg a cseh királyság államjogi viszonyainak korszerű rendezését, hogy a koronának lehetővé tegye az alkotmányviszályt a többi királyságok és országok jogainak sérelme nélkül befejezni. A leirat végre felemlíti, hogy a kormány az országos gyűlés elé egy új választási törvényt terjesztene mindkét nemzetiség oltalmára. * A bécsi hivatalos lap egy hosszú czikkben azon kormány előterjesztéseket fejtegeti, melyek az országgyűlések elé nyujtattak. Ez előterjesztések: A választási- és a tartománygyűlések visszaállítása rendjének reformja. s A hivatalos lap lényegében következőleg ir e javaslatokról. A kormány itt is ragaszkodott az érdekképviselet elvéhez. Ez elvet már az 1850 tartománygyűlési választásokban, s az 1861-iki alkotmányban elismerték, s azóta az egész lajtán- túli birodalomban általánosan elfogadtatott, s az ő nyilvános viszonyuk teljes átalakítása nélkül jelen- Ileg sem mellőztethetett volna. S ezért, ha a kor- Imány e javaslatait radicaloknak nem is nevezhetjük, másrészt el kell ismernünk róluk, hogy a mai szerkezet hiányai a lefolyt tíz év alatt sok tapasz-talatot nyújtottak, amelyek lényeges változtatásokra vezettek. E változtatásokat már az 1861-ki tartománygyűlés választási rende kilátásba helyezte, s az egyes tartománygyűlések közül a legtöbb meg is kísérlette, s most maga a kormány initiatív lépést tesz a változtatás érdekében és pedig nem tisztán egy politikai párt szempontjából indulva ki. Az első fontosabb javaslat a tartománygyűlések összetétele módját tárgyazza. A nagybirtokosok választási osztályában csak egynéhány országban, — Cseh-, Morvaország s Alsó-Ausztriában — ragaszkodtak a birtokosi minőséghez. A kisbirtokosokat Siléziában, Bukovinában, Felső Ausztriában, Sziriában, Karinthiában s Kvainban a megváltozott históriai s társadalmi érdekek következtében többé kalün osztályként nem tekintették. A földbirtok csak a nyilvános életre befolyása szempontjából jöhet a törvényhozás előtt tekintetbe s e szempontból csak a nagy földbirtok képezhet elkülönült választó osztályt, a kisebb földbirtok egyátalában nem. A nagy földbirtok rendesen egy választó kerületet s egy választó testületet képez, csak, hol rendkívüli körülmények kívánták tértek el ezen szabálytól. Csehországban, hol a nagybirtok a legnagyobb jelentőséggel bír, az három választási testet fog képezni, melyek a census szerint alakulnak. Sziléziában és Bukovinában a jövőre kettő helyett a nagybirtok csak egy választó testületet képezene, de annyi követet küld, mint eddig. Sok országban a földbirtokot nem lehet egyedül a reá vetett reáladó után megítélni. Az is figyelembe veendő, menynyiben vesz gyáraival részt az iparadókban. Ezért a kereskedelmi és iparkamrák képviselőinek helyét a kormányjavaslat szerint a nagyipar képviselői fogják elfoglalni. A kereskedelmi kamrák választási jogát már előbb sokan megtámadták. Ez privilégium volt, melyet el kellet törülni. A kormány előterjesztései minden választó osztályra nézve a direct választásokat alkalmazza, minek folytán maguk az iparosok s megbizottaik az iparkamrák fogják a választás jogát gyakorolni. A kis ipar főleg a városokban, mezővárosokban s ezekkel egyenrangú helyeken választ, melyek csak iparosokra való tekintettel nyernék a választási jogot. A nagyipar pedig közvetlenül maga választja képviselőit. Itt is a censusra, a legtöbb adófizetésre alapíttatik a jog gyakorlása. A nagyipar egészben annyi képviselőt választ mint előbb a kereskedelmi kamrák. Kivétel ezek alól csak Cseh- és Morvaországban létezik, hol a nagyipar már annyira képviselve van a nagybirtokokban, hol továbbá a vidéki községek képviselőinek számát okvetlenül szaporítani kell, s hol a tartománygyűlés már eddig is oly sok tagból áll, hogy ezek számát szaporítani nem lehet. Hol a nagybirtok és nagyipar nincs annyira képviselve, hogy külön választóosztályt képezhetne, a legtöbb adót fizetők választóosztálya vétetett kilátásba. Itt a legtöbb adót fizetők érvényesíthetik érdekeiket. Ez osztály már Dalmátiában létezik, s most még Salzburgban, Vorarlbergben, Görzben és Ismnában aláltatik. A városok és vidéki községek választó osztályánál arra kell törekedni, hogy képviseletök a lakossággal s az adóösszeggel helyes viszonyban legyen. Az eddigi választási rend mind a lakosságszáma, mind az adómennyiség körül a városi elemet a vidékivel szemben roppant előnyben részesítés így oly aránytalanságot alkotott, mely az igazság követelményével összhangzatban nem állt. E bajon akként kell segítni, hogy a vidéki községek képviselőinek száma, — habár nem jelentékenyen — szaporíttatott Évek óta a városok osztályaira nézve is számos óhaj és panasz volt hallható, mert oly elemek is fel voltak véve ez osztályba, melyek nem bírnak jelentőséggel, amíg számos fontosabb elem belőle kimarad. Ezen panaszokat főleg azon országokban kell e tekintetbe venni, hol a nemzeti-ségi harc folyik. A kormány tehát e tekintetben gondos vizsgálat után eleget tett a felmerült alapos igényeknek. Végül a városi és vidéki községek csoportjának harmadik lényeges módosítását a választói kerületek alakítása képezi a különféle nemzetiségű országokban. A nemzetiségi viszályok kikerülésére , szolgál, ha komolyan nemzeti elemekből álló választókerületek alakíttatnak. A kormány e nézpontot mindig figyelembe vette, nehogy két különböző nemzetiség, ha nem muldatlanul szükséges, kedvezőtlen viszonyba hozassák egymáshoz. Magától értetődik, hogy ennek is vannak természetes határai. Az alkalmas választókerületek alakítása szükségképen azon elvre vezetett, hogy minden választókerület csak egy választót küldjön, mely alól a kormány előterjesztéseiben csak ritkán, és a ott, hol az igazság s a politikai eszély kívánja, tesz kivételt. Az új választási rendből az egyetemek rectorainak viril-szavazata ki van hagyva, mi nem a tudomány iránti tisztelet hiányából származik. Oly államban, hol a tudomány koryphäusai a felső házban foglalnak helyet, ezen virilis szavazatok feleslegesek. Különben sem áldásos a közügyre, ha közhivatalnokok és nyilvános tanárok a képviselőházban való elfoglaltatásuk által rendes tevékenységüktől elvonatnak. A jelen minisztérium tudvalevőleg ő felsége helyeslésével fölvette programjába a direct választásokat minden választó osztályban s a választói jog kiterjesztését. Mindkét elv megvalósítását találja a tartománygyűlések elé terjesztett kormányjavaslatokban. A vidéki községekben is az egyenes választás lép a vál. férfiak általi (közvetett) választás helyére. A kormányi exposé kifejti, hogy csak az egyenes választás felel meg az alkotmányosságnak, és azután is«^5» « »one»« lehető alacsonyra tétetett. Az a fővárosokban általán 1ó frtot, önálólag választó városokban 8 frtot, egyéb helyütt pedig 5 frtot tesz. Bécsben a vál. census 20 frt lesz, de a census az összesen fizetett adó, nem pedig az állampótlék nélkül fizetett után számíttatik. A váljog ezenfelül bizonyos általános s részletes feltételektől tétetik függővé, de a közegválasztási jogtól független lesz. A szavazás írásban fog történni. Ahol ezt átalában nem lehetett behozni, az legalább a városi választók osztályánál alkalmaztatott. A kormány további javaslatai szerint a tartományi rendezés és tartományválasztási törvény megváltoztatására az összes tartománygyűlési tagoknak legalább kétharmad része fog megköveteltetni. Ez alól csak Csehországban történik kivétel, helyre nézve már korábbi országgyűlési határozat áll fenn, melyet a kormány nem talál czélszerűnek megváltoztatni. A tartományrendezési törvény függeléke is két pontban megváltoztatott. Az egyik szerint a tartománygyűlési tagok azon csoportjának virilis reichsrath-szavazati joga eltöröltetik, mely csoportból a reichsrathba küldendő tagok választandók. A második pont szerint a nagy földbirtok kivételével, a reichsrath-választási csapatok úgy vannak alakítva, hogy minden csoportra csak egy reichsrath-képviselő esik, míg jelenleg sokhelyütt két-három képviselő is választatik egy csoportból. Végül a reiesráth választási csoportok fogják képezni a várt területeket a közvetlen választások kivételes esetében. Mindezen előterjesztések felett érdemlegesen a reichsrath fog határozni, miért is a tárt. gyűlések a reichsrath elé fogják terjeszteni ide vonatkozó javaslataikat. Ez a kormányi exposé rövid foglalatja. Lapszemle. A P. Napló már teljesen beletalálta magát az országgyűlési események szokott kommentálásába. Szerinte Simonyi Ernő nagyokat szeret mondani s örömét leli a kiáltó túlzásokban, de „alkalmat adott Andrásy grófnak oly nyilatkozat tételére, mely a mily határozott és erélyes, és oly szabatos és találó.“ Nem volna szives megmondani a „Napló“ a határozottság és erély mily gradusát érte el Andrásy beszéde, hogy azután megítélhessük a szabatosság és találóság mértékét, mert ezek Andrásy gróf tulajdonságainak egyenletében még ismeretlenek. De csókolni való azon mód, melylyel a P. Napló Simonyit megczáfolni törekszik. Szörnyű apparátussal bizonyítja, hogy nem kötelező szabály csak parlamenti tagok közül választani a minisztereket, és angol írók műveiből kiszakít hosszú idézeteket, melyeknek csak az a bajuk van, hogy nem is érintik a felvetett kérdést, (kivéve Bagehot néhány sorát, de ezek sem bizonyítanak Simonyi ellen). Alkalmasint egy igen fiatal ember nyegle tudátossága akart fenyelegni e póruljárt citátiókban. A Reform nem helyesli, hogy a pályázat a bírói állomásokra ki lett hirdetve, mielőtt a bírák létszáma meghatároztatott volna. A létszám megállapítására pontos számbeli adatokra van szükség, melyek a jelenlegi törvénykezé,s minden ágazatának ügyforgalmát feltüntessék. Az ily adatokat sem a főispánoktól, sem a törvényszékektől nem várhatja a miniszter, és azért mihamarább lettek volna kinevezendők a törvényszéki elnökök, kik a kimutatást az ügyforgalom felől elkészíttették volna. A P. Lloyd megrótja a magyar kormányt, amiért nem nyújtott átnézetet a megkezdett sessio teendői felől és bevárta az ellenzék vezérének kérdését. A legnagyobb optimismus sem képzelheti, hogy az első ülésben fölvetett kérdések mind el fognak intéztetni, de kívánni lehet az országgyűléstől, hogy ha nem is hoz sok törvényt, a hozottak legalább a szabadelvűség magaslatán álljanak. A Hon szerint rosz dolog volna, ha Salzburgban a létrejött kapocsnak oly alakot adtak, hogy behatással lesz a monarchia bármely részének belpolitikájára. A munkáskérdés tekintetében nem szeretné Bismark eszmekörének nyomát látni, és rászalná azt, ha a németek Hohenwart kiegyezési politikája ellen a Poroszországgal kötött jóviszonyból merítenének erőt és eszközt. Az U. Lloyd azt hiszi, hogy Lajthántól az egyezségi alkudozásoknál tisztába jöttek a tartományoknak nyugtandó engedmények, de nem az ellenzéki pártok concessiói felől. A németek tehát nem bízhatnak a kormány alkotmányos szándékaiban ; félő, hogy az opponáló tartománygyűlések el fogják intézni az autonomistikus előterjesztvényeket és rögtön elhagyják az ad hoc elfogadott reichszatot, mihelyt terveik ellentállásra találnak. A M. Újság védi Simonyi Ernőnek az országgyűlésben tett felszólalását és Andrásy grófra hárítja a fogalomzavar vádját. Az alkotmányosság követeli, hogy a miniszterek a parlament kebeléből választassanak és ez csak azért nincs sehol kiírva, mert magától értetődik. Egyedül a napóleoni franczia alkotmány mondta ki az ellenkezőt hogy miniszter nem lehet képviselő, a nemzetgyűlésben köztudomásúlag Target elnapolási indítványa képzi, és igen valószínű, hogy a nemzetgyűlés átalános beleegyezéssel September 17-dikétől egész deczember4-dikéig fogja magát elnapolni. Thiersnek elnöki üzenete, mely távirati tudósítások után ismeretes lesz olvasóink előtt, a legjobb benyomást idézte elő. A párisi börze áremelkedésén is mutatkozott e kedvező benyomás. Elnapolása előtt a nemzetgyűlés még meg fogja választani a huszonötös bizottságot. E választás már eddigelé is élénken foglalkoztatta a franczia nemzetgyűlés pártjait, és hír szerint abban történt volna a clubconferentiákon u.vgAllo jjv,aero, Ldi, j.hlmUbil, a c entrum s a baloldal egyenként nyolcz-nyolcz tagot fognak választani kebelükből a bizottságba. Ezzel elég lenne téve minden pártnak. Nagy kérdés azonban, vájjon a jobboldal csakugyan ily engedékeny kíván-e lenni a kisebbségben levő baloldal iránt. Eddigi eljárása után nem igen tételezhetünk föl ilyesmit a jobboldalról. Egyébiránt, ma vagy holnap meg fogja már hozni a távírda a választás eredményét, és így minden további combinatiót fölöslegesnek tartunk. A francziaországi helyzetre vonatkozólag a kölni lap kevéssé biztató tudósítást kap Párisból. Savoya és Nizzában nagy az elégületlenség Thiers és a nemzetgyűlés iránt, s a savoyai lapok egyhangúlag a nemzetgyűlés feloszlásának szükségességét hirdetik. Párisban napról napra nő a nyomor a munkások által lakott városrészekben, hol ezer meg ezer nő és gyermek van kitéve a legégetőbb ínségnek, kiknek férjeit és atyáit a kormány vagy agyonlövette, vagy fogságba vetette, a munkások inkább mint valaha gyűlölik a hadsereget s a rendőrséget, s e gyűlölet átszivárog az ifjú nemzedékbe. A nevezett lap tudósítója végre azon meggyőződését fejezi ki, hogyha a páririsi nemzetőrség nem volna lefegyverezve, újult erővel törne ki Párisban a küzdelem. Ha mindjárt nem is fogadunk el készpénz gyanánt mindent, amit a levelező állít, de annyit constatálnunk kell, hogy főleg Párisban az izgatottság s a kormány elleni gyűlölet összhangzó tudósítások szerint igen nagy. Algírból örvendetes hírek érkeznek, amennyiben a kormány az eddigi káros katonai administratív helyett atalán polgári közigazgatást akar behozni. Az úgynevezett „arab irodák“ már f eltöröltettek. A katonai administrativ önkénye és viszaéléseinek köszönhető jobbadéra, hogy eddig- felé nem sikerült még rendezett viszonyokat behozni Algírba. Thiers és Nigra olasz követ között nem rég egy kis feszültség állott fen. Erre állítólag azon körülmény szolgáltatott okot, hogy midőn Thiers a köztársaság elnökévé neveztetett ki, úgy szólva minden külföldi hatalmasság követe tisztelegni sietett Thiers urnái, — csak Nigra, az olasz követ tündöklőit távolléte által. Nemsokára Nigra urnak teendője volt a franczia külügyminiszternél, ki nem mulasztotta el figyelmeztetni a lehető legnagyobb finomsággal Nigra urat említett mulasztására. Az olasz követ nem jött zavarba, hanem igen érthetőleg czélzott azon körülményre, hogy Thiers ur figyelmeztetése folytán Choise u herczeg — Francziaország római követe — távol tartotta magát Rómától azon napon, melyen oda Viktor Emanuel bevonult. Nigra ur e szerint igen ügyesen adta vissza a tromfot. Ez természetesen nem igen tetszhetett Thiers urnak, és így származott a többször emlegetett feszültség. Hanem azóta valószínűleg minden renden van már. A mainzi katholikus kongressuson kedvük szerint dühöngenek most a németországi ultramontánok a szabadelvű állam s a liberalismus ellen. Sept. 11-dikén Moufang kanonok az ismeretes ultramontán izgató, szónokolt a modern eszmék ellen, melyeket minden gonosz kutforrásának nevezett. A sajtó s a kormányok — kesergő — e gonosz eszmék szolgálatába állottak. Utána Ketteler püspök beszélt, kikelve a socialismus s a liberalismus ellen, melyet a katolikusoknak minden téren le kell küzdeni. Azt hiszszük, hogy nem sok vizet fog fölkavarni ez a derék congressus. Bismarck herceg állítólag még Gasteinból küldött egy jegyzéket a sz.pétervári német követnek, mely jegyzékben közrajzolta a gasteini tárgyalások lényegét. A német követ Bismarck úr megbízása folytán közölte e jegyzék tartalmát az orosz császárral, kire az igen kedvező benyomást gyakorolt. Mennyi való e hírből, azt nem tudjuk, s azért pusztán mint hirt közöljük. Külföldi szemle. Pest, sept. 15. A franczia nemzetgyűlés, mint ma tegnap említők, a rég és türelmetlenül óhajtót szünetek küszöbén áll. A napirend tárgya A párisi lapokból. — Szept. 13. — Azon hírekkel szemben, hogy Thiers a szünidők alatt Aix, Dieppe és Fontainebleauban szándékozik magát kipihenni, az „Avenir militaire“ kijelenti, hogy a köztársaság elnöke a nemzeti haderők szervezetének befejezésére s nem pihenésre fordítja szabadidejét. Hiteles helyről értesül továbbá az említett lap, miszerint Thiers több tábornok előtt közelebb oda nyilatkozott, hogy a porosz katonai szervezés rendszerének alapos tanulmányozása után, kitűnőnek találja a katonai kerületek intézményét, melylyekben az ezredek, állandó szakosztályokba és dandárokra osztva, ugyanazon helyekről toboroztatnak, ahol helyőrségül feküsznek, így kezök ügyében esvén mindaz, ami felfegyverzésökhez és felszerelésükhöz szükséges, e kis hadseregek bármely pillanatban mozgósíthatók. Hallomás szerint ez okból küldettek ki különböző irányban legközelebb a mérnök- és törzskari tisztek a vidékek tanulmányozására, hogy táborok, raktárak és depot-k állíttathassanak fel ,a mennyire lehet a tervezett katonai kerületek középpontján. Egy ily központra nézve már Megállapodott Thiers s ez Avon lenne Bourges közelében, hová személyesen fog kirándulni nem sokára, miszerint jelen lehessen az oda küldendő csapatok bevonulásán. A kormányszékhelyének Versaillesban állandósítását elrendelő törvény imigyen hangzik: 1) A nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalom ésa miniszterek tovább is Versaillesban maradnak, 2) az osztályok által választandó tizenöttagú bizottság dolgoz ki javasla