Ellenőr, 1873. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1873-02-23 / 45. szám
A képviselőház ülése febr. 22-én. Elnök Bittó István. Stoll Károly beadja a nagybányai bányakerület kérvényét a kincstári bányaerdők használata ügyében. Bobory Károly beadja a magát úton szervezett erdélyi reformáta egyházkerületi első közgyűlésének kérvényét a középtanodákra vonatkozó törvényt sürgetvén, Hedri Ernős beadja Bártfa város kérvényét, melyben árvaszéki stb. költségei részére segélyt kér. — Interpellate: Madarász József a kereskedelmi ministerhez intéz interpellátiót az iránt, hogy a saját költségvetésében a világkiállításra átalános pontozatokban előirányzott költségeket hajlandó-e részletesen ismertetni. Napirend: a kérvényi bizottság jelentésének tárgyalása, mely körül csak egy tárgy adott jelentéktelen felszólalásra alkalmat, s a ház elfogadta a bizottság azon jelentéseit, hogy az illető kérvények a megfelelő minisztereknek adassanak át. A mentelmi bizottság jelentése következett, Remete Géza letenyei kerületi képviselő kiadatása ügyében. A bizottság a n.-kanizsai törvényszék vizsgáló bírójának kérvényéiől nem győződvén meg az iránt, hogy a képviselő a bűnvádi vizsgálatra kiadható volna, a kérvényt viszszaküldeni indítványozza, az összes ügyiratok pótlása végett. A bizottság egyszersmind azon óhaját terjeszti a ház elé, utasítaná az igazságügyi minisztert oly irányú intézkedésekre, hogy hasonló esetekben a képviselőházhoz intézett kérvények teljesen fölszerelve terjesztessenek elő. Győrffy Gyula nem helyesli, hogy a képviselőház bárkinek, legkevésbbé pedig egy képviselő kiadása ügyében a vizsgálóbírónak utasításokat adjon a kérelem mikénti fölszerelésére. Ily oktatásnak itt nincs helye Az eddigi eljárás is az volt, hogy a kérelmet egyszerűen megvizsgálta a ház, s vagy elfogadta, vagy visszautasitá. Mint hasonló példára hivatkozik Mileticsnek 1869-ben a közvádló által kért kiadatásának elutasítására. Hogy e tekintetben még az igazságügyi miniszter is utasíttassék, az a ház méltóságával össze nem fér. A mentelmi bizottság javaslata helyett tehát azt indítványozza : A kérdés az ügy földerítésére szükséges iratokkal kellőleg fölszerelve nem lévén, visszautasíttatik. Hoffmann Pál, mint a bizottság elnöke, védelmezi a jelentést. A képviselőház tartozik némi tekintettel lenni az igazságszolgáltatás menetére. Ha a mentelmi bizottság figyelmezteti a házat, hogy a fölszerelés hiányának miként lehetne eleget tenni, azzal nem csonkítja meg az immunitás jogát. Huszár Imre tökéletesen egyetért Győrffyvel. A képviselőháznak semmiféle hivatása nincs az iránt, hogy nyomozási eljárásban a királyi ügyészségeknek instructiót adjon. Deáky Lajos egyenesen egy képviselő zaklatását látja abban, hogy midőn a ház elutasíthat egy immunitási ügyet, akkor követelje,hogy, adjanak be azon képviselő ellen bizonyítási okmányokat is. Vidliczky József a bírói függetlenséggel ellenkezőnek tartja, hogy a képviselőház utasításokat adjon bíróságoknak. Ghyczy Kálmán: különös előtte, hogy egyenesen a vizsgálóbíró folyamodik a képviselőházhoz, mert közte és az országgyűlés közt mégis csak vannak bizonyos közegek. Továbbá: az immunitás kérdése az országgyűlés méltóságához tartozik, s ha a parlament függetlenségét fenn akarjuk tartani, nem lehet máshonnan kiindulni, mint magának a parlamentnek kebeléből. Ha utasítást adunk a miniszternek, s ha azt az illető felek teljesítik, már az országgyűlésre mintegy moraliter kötelezővé válik. Ha itt valami intézkedést kell tenni, az nem a miniszterre tartozik, hanem egyenesen az országgyűlésre! Szóló pedig ennek szükségét nem látja. Radócza János, mint a mentelmi bizottság előadója azt mondja, hogy az igazságszolgáltatás érdeke kívánja a bizottság javaslatának elfogadását. Várady Gábor elismeri az igazságszolgáltatás nagy fontosságát, de e pillanatban a ház függetlenségének érdeke az első. Itt a valóságos inquisitióról van szó, melynek hogyan teljesítésére a bizottság utasításokat ad. — Szavazásnál a többség elvetette a mentelmi bizottság jelentését, s elfogadta Győrffy javaslatát. — A pénzügyi bizottság részéről Széll Kálmán két jelentést nyújt be. Egyik a személyes kereseti adóra, másik az erdélyi zalasdi birtok megvételére vonatkozik. Egyszersmind kéri a házat, hogy a többi négy adóügyben benyújtott törvényjavaslatra nézve határozza el a ház, hogy az osztályok mikor vegyék azokat tárgyalás alá. — E fölött vita keletkezett. Az elnök azt indítványozta, hogy az osztályok jövő szerdán vegyék tárgyalás alá. Péchy Tamás a képviselők jelenlegi nagy elfoglaltságára hivatkozva, a jövő vasárnapra kéri a tárgyalás megkezdését. Szólnak e kérdésben Tisza Kálmán, Zsedényi Ede, míg végre szavazás döntötte el. Hosszas számlálgatás után az elnök úgy találta, hogy 88 szavazat 84 ellenében a szerdai napot kívánja. A napirend további tárgya volt a kereskedelem, földmivelés és iparügyi miniszter költségvetésének részletes tárgyalása. Elnök jelenti, hogy a miniszter gyengélkedése folytán nem felelhetvén minden kérdésre, a kellő felvilágosításokat Ari Ödön és Kozma Ferencz miniszteri tanácsosok adják meg, kik is bevezettetnek a házba. Következik: A gazdaságok különböző ágainak emelése. Ez összesen különböző czimek alatt 126,100 frtot csoportosít, 13,700 írttal többet, mint tavaly. A gazdasági egyleteknek megszavaztatik 40,000 írt; néptanítók számára tartandó gazdasági tanfolyamra 10,000 frt; mezőgazdasági tanfolyamra a debreczeni tanítóképezdén, a kassai tanítóképezdén, a b.füredi felső népiskolán egyenkint 1000 frt; a budai vinczellér-képezdének 2000 frt; a nagy-sz.-miklósi földmives iskolának 1500 frt. A 3 szászföldi földmivelési iskola számára 3000 frt van előirányozva, de a pénzügyi bizottság 1800 frtot indítványoz. Simonyi Lajos dr. a „szászföldi“ szó helyett a törvényes „királyföldi“ czím megtartását indítványozza. Elfogadtatik. Decani Károly az előirányzott 3000 forint megszavazása mellett emel szót, amit Major Pál miniszteri tanácsos is ajánl, de a ház 1800 forintot szavaz meg. Ezután megszavaztatik gazdasági vándortanítók részére 5000 forint ; 6 gazdasági tanárjelölt külföldön képzésére 4500 forint; külföldi utaztatás tanárok részére 3000 frt; erdészeti államvizsgák költségeire 900 frt. A gazdasági szakirodalom emelésére 6000 frt. Kender, len, komló és dohánytermelés emelésére 8000 frt; borászat emelésére 2400 frt; pomológiai múzeum segélyezésére 1000 frt ; jutalmazásokra a fatenyésztés és kertészetnél 4000 frt; a selymészet emelésére 6500 frt; méhészetre 2000 frt; haltenyésztésre 3000 frt ; földmivelés érdekében teendő utazásokra 2000 frt; közgazdászai előre nem látott költségekre 10,000 frt; gazdászat emelésére a Határőrvidéken 4000 frt. Összesen tehát a fentebbi czim alatt 116,900 forint. — Gazdasági tanintézetek: keszthelyi orsz. tanintézet 39,700. Tolnay Károly itt felszólal, hogy a szőlőmivelés és borászat érdekében még a múltkor megszavazott 30 s néhány ezer írttal mai napig sem történt semmi. Major Pál miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy a szőlészeti és borászati intézet mielőbb fel fog állíttatni. A fentebbi összeggel együtt megszavaztatik: a debreceni orsz. gazdasági tanintézetre 44,514 frt.; a magyaróvárira 56,325 frt.; a kolosmonostorira 43,390 frt.; a hradekire 15,100 frt.; a diószegi vincellérképezdére 6735 frt. A tarcali vincellérképezdére előirányoztatott 11,900 frt., a pénzügyi bizottság ezt 6000 frtra ajánlja szállítani, mi ellen felszólal Vecsey-OláhKároly, az építkezésekre szükségesnek nyilvánítván az egész összeget. A ház azonban 6000 frtot szavazott meg. Ugyanennyi szavaztatott meg a kassai intézetre. A tanintézetekre tehát összesen 64,040 frt. Ez összeg fedezete gyanánt 63,290 frt lévén fölvéve, s abban 7150 frt mint tandíj, Madarász József indítványt tesz, hogy ez összeg töröltessék, s a gazdasági intézetekben ingyenes legyen a tanítás. Széll Kálmán pénzügybizottsági előadó az ingyenes oktatás elvét sokkal fontosabbnak tartja, hogy sem ily mellékesen praecedenst lehetne arra alkotni. Major Pál pedig kijelenti, hogy a szegény tanulók úgyis tandíj elengedésben részesülnek. Madarász indítványa nem fogadtatott el. Alladalmi lótenyésztési intézeteknél; személyes járandóságok és dologi kiadások: 27,624 frt. — Máriássy Béla adatokat sorol elő, melyek szerint a méntelepek nekünk 1.200.000 írtba kerülnek, azután szól a kezelés költséges voltáról, melynek következménye, hogy mig magánosoknak egy ló tartása 300—370 írtba kerül, addig az államnak 670 írtba. Czélszerűnek tartaná, ha az állam a méntelepeket kiadná a megyéknek és városoknak. — Simonyi Lajos dt. nem helyeselné, ha egészen új rendszer hozatnék életbe, mert a lótenyésztés fontos ügye nálunk az utóbbi időkben nevezetes haladást mutatott, s a kivitel útján nevezetes összegek folytak be. Az mindenesetre nagyon káros lenne, ha az állam maga nevelvén a tenyészanyagot, a lovakat mégis a községeknek s lakosoknak adná ki, mert rövid időn megsemmisülne. Nálunk egyesek kevés gondot fordítnak a lovakra s állatokra, ezért kell tehát az államnak gondoskodni. — Radó Kálmán a miniszter által előirányzott 2.701.717 frt megszavazását kéri a pénzügyi bizottság törlése nélkül. Aztán szól a lótenyésztés emelkedéséről. A minisztertől pedig kérdi, hogy nem látja- e czélszerűnek és helyesnek, hogy a méntelepeken a mai napig is alkalmazott közös katonaság szolgálata véget érjen, mert anomália, hogy e kizárólag magyar intézetek személyzete a közös hadügyminiszter parancsa alatt álljon. Az is feltűnő, hogy e magyar méntelepek parancsnokai hivatalos pecséteken még ma is német köriratot használnak. Kozma Ferencz m. tanácsos kijelenti, hogy a kisbéri uradalomban már nagy részben polgári egyének és cselédek vannak alkalmazva , igy lesz ellátva a bábolnai méntelep is. De mezőhegyesen az már nehezebb, mert kevés a munkás kéz, de fokonkint itt is behozatnak a polgári egyének. Óvatosnak kell lenni, mert a lótenyésztéshez állandó foglalkozás szükséges, s megtörténhetnek, hogy a ménesnél alkalmazott egyének, mihelyt jobb munkát kapnának, ott hagynák előbbi foglalkozásukat. Katonai szabályt csakis katonai szervezet mellett kereshetünk, s a 3 évi szolgálatra a közös hadseregbe sorozott egyéneket lehet legjobban használni. A honvédséget sem lehet, mert a védtörvény nem intézkedik, hogy a honvéd hosszabb szolgálatra köteleztessék. — Megszavaztatott a fentebbi rovat egyes tételei alatt 2.697,492 frtnyi kiadás s bevétel gyanánt 1.969,674 frt. Következik: vesztegintézetek: összesen 43,690 frt. (Tavaly 73,609 forint.) Péchy Tamás nagy mulasztásnak tartja, hogy a bosniai határok mentében a vesztegintézetek megszüntettek, s helyében a kormány semmi óvó intézkedést nem tett a marhavész áthozatala ellen. Figyelmezteti tehát a minisztert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. — Major Pál: a kormány a horvát-szlavén kormánynál megtette a kellő lépéseket. Egyébiránt mind a szükséges vesztegintézetekről, mind a marhavész meggátlásáról szóló törvényjavaslatok nemsokára a ház elé fognak terjesztetni. — Megszavaztatnak továbbá: a keleti marhavész és egyébb állati járványok elfojtására 3500 frt. Pesti állat-gyógyintézetre 38,595 frt.— Bányakapitányságokra 62,000 frt Lükő Géza kérdi, hogy a bányatörvény mikor terjesztetik a ház elé. Zichy József miniszter e kívánságnak legközelebb eleget fog tenni. Következik :a földtani intézet: 28.300 frt. P. Szathmáry Károly szívesen megszavazza e költséget. Óhajtja azonban, hogy ez intézet kiadványai ne polémiákat tartalmazzanak, hanem a tudománynak a gyakorlati életben és különösen a nemzetgazdászat terén levő hasznát és alkalmazását ismertesse. Továbbá e füzetekben a különböző szakértekezések németül is mind kiadatnak. Szóló tehát ajánlja, hogy ezt csak ritkább tünemények leírásánál kövessék. Gr. Zichy miniszter megjegyzi, hogy e füzetek kettős czélja: a geológiai tudományokat terjeszteni a hazában, s megismerkedtetni a külföldet az intézet működésével. Az eszmecserét is kívánatosnak tartja, mert a tudományt nem dogma, hanem eszmecsere útján fejthetjük ki. A fentebbi összeg megszavaztatott, valamint a statisztikai hivatalra 56,870 frt. Következik: postajövedék: 5.191,100 frt. Tisa Kálmán azért tartja szükségesnek felszólalni, mert a költségvetésben új szervezet behozataláról van szó, márpedig ily fontos kérdésen, mely az ország két jelentékeny tényezője, a posta és távirda szervezeti átalakítását foglalja magában, így mellesleg átsurranni nem akar. Belátja ő is, hogy szükség van mindkettőnél új, czélirányosabb szervezetre, de óhajtja, hogy a miniszter ez iránt külön előterjesztést nyújtson be. Ennélfogva megszavazza ugyan a költségvetésben felvett 30 és 20 ezer forintot, jóllehet ezek nagy részben az új szervezet költségeire számíttatnak fel, mégis szükségesnek tartja a következő indítványt tenni: „mondja ki határozatilag a képviselőház, hogy a ministérium által a költségvetéshez mellékelt előterjesztésben az új postai és távirdai szervezet alapján kért és pedig a postánál 30,000 frt, a távírdánál 20,000 frtot tevő költségtöbbletet, tekintettel a posta és távirdai hivatalnokok helyzetének javítására, megszavazza ugyan, de nem lehetvén ily szerves intézkedés, messze kiható rendezés iránt ily mellékesen határozni, az indítványozott szervezet felett most nem határoz, hanem oda utasítja a minisztert, hogy ez iránt mielőbb tegyen előterjesztést a háznak.“ Őry Ödön kereskedelmi miniszteri tanácsos azért kéri a házat a szervezet behozatalának már most jóváhagyására, mivel az előterjesztés elég felvilágosítást nyújt arra, hogy ez ügyben kinekkinek magát tájékoznia lehessen. A megszavaztatni kért 30, illetőleg 20 ezer forint nem fizetés javításra szolgál, hanem e szervezet életbe léptetésének megkezdésére és sajnálná, ha későbbi határnap kitűzés által az egész ügy késleltetnék. Széll Kálmán előadó megerősíti Aryamaz állítását, hogy a miniszteri indokolás az új szervezetre vonatkozólag bőséges felvilágosítást nyújt, melyet a pénzügyi bizottság helyesnek talált. Helly Ignácz nem látja elégnek, hogy a pénzügyi bizottság helyesnek találta, szükség, hogy az új szervezet helyességéről a ház is meggyőződjék, mire nézve nélkülözhetlen az egész szervezet részletes előterjesztése, ami okból pártolja Tisza indítványát. Széll Kálmán előadó nem arrogálja a pénzügyi bizottság részére, hogy meggyőződését a ház vakon elfogadja, de a miniszteri indokolás nemcsak a bizottmány, de a ház minden tagja előtt ismeretes, az pedig magában foglal minden kellő felvilágosítást. Gullner Gyula meg nem foghatja, miért ellenzi az előadó Tisza Kálmán indítványának elfogadását, mikor az nem mond ellene az előirányzott összeg megszavazásának, csak azt kívánja, hogy ily fontos reformkérdés ne tárgyaltassék a költségvetés keretében. Tisza Kálmán felel Aryamaz állítására, hogy az előirányzott összeg nem a fizetések javítására van szánva. Az előterjesztés több helyen emlegeti ezt, azért gondolhatta mindenki. Ajánlja indítványa elfogadását már azért is,hogy precedens ne legyen szervezeti reformokat máskor is hasonló módon megszavaztatni. Inkább organizáljon a miniszter magától, mert legalább felelősségre vonható érte, mintegy szavaztasson meg a ház által egy nem ismert szervezetet, miáltal minden felelősségtől megszabadul. A többség nem fogadta el Tisza indítványát. A postajövedék 5.191.100 írtban megszavaztatott, fedezetül pedig 5.286.000 Következik a távirda. (Az elnöki széket Perczel Béla foglalja el.) Mukits Ernő a távirdai kezelés visszaéléseiről szólva három kérdést intéz a miniszterhez: először rendeléséből történt-e a távirdai díj nyugták beszüntetése a provinczián; másodszor milyen közösségben áll a magyar kormány a római távirdai conferentiákkal és milyen döntő befolyást gyakorolnak ezen conferentiák a magyar távirdai belkezelésre; és harmadszor: szándékozik-e a miniszter úr ezen hiányos eljárás felett intézkedni? Őry Ödön mint tanácsos az első kérdésre tagadólag válaszolt a minisztérium gyorsaság szempontjából csak azt rendelte, hogy nyugtát annak adjanak, aki kér. A második kérdésre azt feleli, hogy a római conferentián a magyar távirda is képviselve volt, de ott csak internationális megállapodások hozattak, melyek csak nemzetközi táviratoknál kötelezők, az egyes államok határain belül csak akkor, ha ott czélszerűnek találják. A római conferentia egyébiránt a nyugták ellen nyilatkozott. Mukits Ernőt nem elégíti ki a válasz. A fővárosban nagyobb a forgalom, mégis a vidéken rendelték el a nyugták beszüntetését. Ha a római conferentia határozata jó, miért alkalmazzák csak a vidéken? Ary helyreigazítja Mukicsot ismételve kijelentvén, hogy a nyugták ki nem szolgáltatását csak arra az esetre rendelte el, ha nem kérik. Simonyi Lajos báró ismétli a távirdai lassú kezelés ellen felhozott vádakat, s a mulasztást a vasúti hivatalnokok hanyagságában keresi; erélyes büntetést sürget a késedelem okozóira, a most alkalmazni szokott büntetés — a távirati díj megtérítése — csekély büntetés. Zichy József miniszter teljesen osztó Simonyi véleményét s ígéri, hogy a hiányok orvoslására mindent el fog követni. Madarász óhajtja, hogy a miniszter arra törekedjék, hogy a forgalom meg ne szoktassék. Huszár Imre pedig az ellen szól fel, hogy a távirati nyugtákért külön díjat vegyenek, aminek behozataláról a miniszteri képviselő szólt, mire Ary Ödön azt válaszolja, hogy főleg a fővárosban a torirdai márkák behozatala által a nyugtázás feleslegessé válik, miáltal nagy könnyebbség lesz elérve a kezelésben . Simonyi bárónak pedig azt feleli, hogy a sürgöny díjának visszafizetése még nem büntetés a késedelem okozójára s ha kisül, hogy hibás, súlyosabban szokott megbüntettetni. Ami a vasúti hivatalok hanyagságát illeti, az ellen nem tehetnek semmit, mert nem állanak a minisztérium alatt. Csernátony Lajos erre megjegyzi, hogy a minisztériumnak oda kellene működni, hogy a vasúti távírdák csak úgy a közönség rendelkezésére álljanak, mint a többiek, vagy paralell vonalokról kellene gondoskodnia, mire Ary azt válaszolja, hogy az állam ez utóbbi módot követi, de ez nem mehet könnyen és gyorsan. Ezután a ház távirdai szükségletre 1.941,300 forintot szavazott meg, a fedezetet pedig 1.813,900 frtban fogadta el. Rév- és tengerparti egészségügy czimén megszavaztatott 103,549 frt. A pesti zálogházra 150.500 frt. Következtek a jövedelmek : bányailletékekből 70,707 frt; alapok, alapítványok és különféle bevételekből 27,940 frt. Az egész minisztérium fedezeti összege 9,429,411 frt. Végül a nyugdíjakra 123,055 frt szavaztatott meg. Ezzel a rendes szükségletek rovata véget ért, s következtek a rendkívüli kiadások. Az állandó kézműipar kiállítására előirányzott 3000 frt szó nélkül megszavaztatott. De a bécsi világkiállításra fölvett összegek vitára adtak alkalmat. Erre 400,000 frt van felvéve, s ebben 50.000 frt a felállítandó mű és ipar múzeumba való tárgyak vásárlására 50,000 frt, amit a bizottság törölni kíván, és összesen 300,000 frt megszavazását ajánlja. Zsedényi Ede a világkiállítási költségeknek itt átalánosságban felvett összegét a miniszteri felosztástól eltérőleg a következőleg indítványozza felosztani: iparosok és kézművesek- szakértő és szegény képviselőknek kiküldésére, a kiállítás tanulmányozása czéljából 50,000 frt. a felállítandó mű és iparmúzeum tárgyak beszerzésére, azon kikötés mellett, hogy Budapest városa ezen tárgyak kiállítására a kellő helyiséget a kereskedelmi miniszter rendelkezése alá bocsáthatja 50,000 frt. a magyar osztály berendezésére és díszítésére 75,000 frt, a kiállítási tárgyak szállítására 15.000 frt, asztalok, állványok, szekrények és helyi díjak fizetésére 30.000 frt, központi vezetésre Pesten és Bécsben, valamint a kezelésére, biztosításra és nyomtatványokra 80,000 frt. Madarász az ülés elején a kereskedelmi miniszterhez intézett interpellációjára csak amaz esetben kér választ, ha Zsedényi indítványa nem fogadtatnék el. Ő is sokalja a fizetések és irodaköltségekre felvett összeget s ha Zzedényi nem tett volna indítványt, ő tette volna azt. Tavaszi Endre azt hiszi, hogy a pénzügyi bizottság eléggé megfontolva eszközölte törléseit, de azt mégsem fogadja el, hogy az iparmúzeum számára vásárlandók költségéből 50.000 forintot törölt, mert indokolása nem alapos. Kéri tehát ennek a megszavazását is. Helfy Ignácz a központi kiadásokat sokalja, más részről azonban Zsedényi némely áthelyezéseit el nem fogadhatja s legjobbnak látná, ha a felosztásra nézve újabb javaslattétel végett a miniszternek visszaadatnék, egyébiránt elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát. Tisza Kálmán elfogadja Zsedényi ama nézetét, hogy némely tétel nagyon magas és az iparosok kiküldésére irányzott összeggel szemben túlságos, de a megoldást nem tartja oly könnyűnek. Bajos azt könnyedén eldönteni, mennyit lehessen itt-ott lehúzni, azért legjobb lenne a pénzügyi bizottsághoz utasítani a miniszter nézetének meghallgatása végett. Miután mostani terményeink nem a legkitűnőbbek, felhívja a minisztert, hogy gondoskodjék, miszerint aratás után meglehet jobb terményünk is bemutatva legyen. Annak okát, hogy az eddigi világkiállításokon kereskedelmi összeköttetésbe nem léptünk a költőiddel, a rész kezelésben találja. Zichy József gr. kereskedelmi miniszter magáévá teszi Tisza amaz indítványát, hogy e czim a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék vissza. A felosztás azért tökéletlen, mert előre nem lehetett tudni, mennyi lesz a kiállítók száma s mennyi hely lesz számukra. Miután tapasztalta, hogy a ház a költségek részletezését kívánja, a költségvetést kinyomatta, ki fog osztatni s a pénzügyi bizottságban tárgyalás alá vétetni. Tudatja, hogy már eddig is nevezetes megtakarítás történt a központi kezelésnél. Széll Kálmán szerette volna, ha a ház előbb a pénzügyi bizottság javaslata fölött szavaz, de miután a miniszter már elfogadta Tisza indítványát, ő is belenyugszik. Aház elfogadja Tisza Kálmán indítványát. — Következik: gazdasági tanintézetek. A keszthelyi taiitézetnél a szőllészeti s borászati intézet befejezésére előirányzott 14,300 frt. terültetett, miután az idén meg nem nyílhat. A debreczeninek építkezésekre sat. megszavaztatott 6680 frt. a M óvárinak 3,200 frt., a kolosmonostorinak 100,000 frt., ellenben a hradeki intézetre előirányozott 4,800 frt. törültetett; a diószegi vincellérképezdénél építkezésekre 1130 frt. megszavaztatott, a tarczalinál 33,500 frt. Törülni ajánlta a bizottság a beszterczei földmives iskolára előirányzott 3000 frtot, minek megszavazására Schreiber Frigyes föl is szólalt, s a tétel szavazásra kerülvén, 69 szavazat 52 ellenében (ennyien voltak jelen 21/2 órakor) törülni határozata. A kassai gazda tanintézetre kért 150,000 írtból 100,000 írtot javasol a pénzügybizottság- Péchy Tamás óhajtja, hogy e tanintézet megnyitása ne halasztassék évről évre. A 100.000 frt. megszavaztatott. A pénzügyi bizottság jelentésében itt bent foglaltatik, mikép a miniszter tudatta, hogy az ország déli részében felállíttatni rendelt gazdasági tanintézetet a jelen pénzügyi helyzet folytán nem létesítheti. Mukics Ernő: a miniszter mentsége nem indokolt, nem correct és parlamentáris. Szóló azonban ezúttal kénytelen elfogadni, mert meglehet, hogy azon községek, melyek két év előtt talán tetemes ajánlatokat tettek volna egy intézet érdekében, mostoha évek folytán most sincsenek oly körülmény közt, hogy ígéretüket beválthassák. Dr. Zichy miniszter válaszolt még röviden, s ezzel az ülés véget ért 3 óra 5 perckor. Szólásra még többen is vannak följegyezve. A hétfői ülés napirendje: a pénzügyi bizottság jelentése a zárszámadások iránt, azután a kereskedelmi miniszter költségvetésének és esetleg a vallás és közoktatásügyi miniszter költségvetésének tárgyalása. KÜLFÖLD. — Febr. 22. -Spanyol köztársaság. A külhatalmak már vették Casear kűügyér körjegyzékét, melyben f. hó 12-éről konstatálja, hogy a király elköszönésére a köztársasági kormányforma egy szívvel lélekkel proklamáltatott a kortesben s hogy a nemzet a király minden lojalitásával szemben sem tudta legyőzni ellenszenvét mindaz ellen, a mi által függetlenségét bármi alakban veszélyeztetve gondolta. Felhívja ezután a spanyol követeket, tudassák az illető hatalmakkal, hogy a spanyol köztársaság végleg megalakult, a nemzeti akaratot képviseli s békés jellege által teljes biztosítékot nyújt a közrend fentartása iránt annyival is inkább mert, a hadsereg teljes engedelmességgel kész támogatni a nemzet akaratából létrejött új kormányformát. Az új köztársaságot némelyek nagyon kezdik most félteni az internationalista radikálisoktól és föderalistáktól. Madridban közelebb azon hír terjedt el, hogy Ryan Donaden híres internationalista agitator táviratot intézett Figueras miniszterelnökhez, melyben üdvözli a köztársaságot, s a socialis liquidatiót. Figueras erélyes válasszal felelt az ultraradikális képviselőnek s rendeletet adott elfogatására, kabalán socialis irányban izgatna. Castelar Garibaldihoz eme táviratot intézte a köztársaság kikiáltása után: Tábornok! A demokrata köztársaság kikiáltatott Spanyolországban. — Azon pillanatban, midőn a spanyol nemzet emez elhatározást teszi, a barát üdvözli a barátot, s az alázatos szolga a köztársaság legendaszerü hősét. — A sevillai radikálisok a köztársaság kikiáltását azzal ünnepelték meg, hogy elégették Amadé királynak a városházban kifüggesztett arczképét, és továbbá az akasztófát, az ujonczok mérésénél használt eszközt és a hóhér fejét követelték. — Malagában a radikálisok a profetúra, a vámhivatal és város levéltárait hamvasztották el, sőt a vámőrök közöl többet le is gyilkoltak. Amadé utazásáról eddig semmi bizonyost nem tudnak a lapok, sem az időt, midőn Lisabonból távozni fog, sem az utat, amelyet követend. Mondják, hogy az új kormány egy spanyol hajót rendelt Amadé kíséretére. Franczia köztársaság: A harminczas bizottmány f. hó 17-én ismételve összeült Broglie előadója előterjesztését meghallgatandó. Ennek részleteit nem ismerjük, minthogy a bizottmány elhatározó semmit nyilvánosságra nem hozni, és csupán anynyit tudunk, hogy az előterjesztés igen engesztelékeny hangon van tartva, különösen a három első pontra nézve, a negyedikben azonban mint előbb visszavettetik Dufaure indítványa. Sokan azt hiszik, miszerint a kiegyezés még mindig nem lehetlen a negyedik pontban érintett kérdések megoldásának határozatlan időre leendő elhalasztása által. — A franczia nemzetgyűlés republikánus árnyalatai egyenkint s külön elhatározók, miszerint szerencsekivánatokat nem fognak küldeni a spanyol kormánynak a republika megalakulása alkalmából. — Más oldalról a nemzetgyűlés monarchistái interpellálni akarják a kormányt a Spanyolországban történtek miatt! — Az ,,Ass. nat.“ heves fusionista lap írja, miszerint a monarchisták legkitűnőbbjei tanácskozmányt tartottak egy Páris grófnál teendő lépés iránt. Az összejöttek bár mindnyájan elismerék, miszerint a Bourbonház két tagja közti összhang nemzeti horderejű, mégsem tarták szükségesnek létesítése iránt, haladéktalanul lépéseket tenni, mi más szóval annyit jelent, hogy a nagyhírű unió, mint már oly sokszor, ezúttal is fiaskót csinált. — Thiers megtudván, hogy Izabella spanyol exkirálynő fia Bécsből Párisba akarja áttenni tartózkodását, tudtára adá, miszerint csupán úgy fogja megengedni franczia földön tartózkodását, ha ünnepélyesen kijelenti, hogy a spanyol köztársaság ellen nem fog fondorkodni.— A nemzetgyűlés 18-dikán tartott ülésében egy új választási törvényt fogadott el, melynek értelmében az első szavazásnál csupán az választható meg, ki a szavazatok absolut többségét s az összeírt szavazók legalább egynegyedét egyesíté magában; másodszori választásoknál relatív többség is elegendő a megválasztatásra. Ejavaslat 401 szavazattal fogadtatott el 250 ellenében s a monarchikus párt kebeléből ered, mely ily után remél a legközelebbi képviselői választások alkalmával, amik néhány hét múlva fognak történni a nemzetgyűlés nyolcz megüresedett széke betöltésére, a győzelemre jutni. Tervük könnyen kivehető: minden esetben legnehezebb a jelöltnek a szavazatok absolut többségét megnyerni, s ha nem nyeri meg az első szavazásnál, új szavazásra kerül a dolog, mivel pedig a legtöbb választásnál egy republikánus jelölttel szemben különböző párti monarchista jelölt áll szemben, ha az első választásnál meggyőződtek a monarchisták, miszerint a republikánus jelölt bár nem absolut, de mégis relative legtöbb szavazatot nyert, a második szavazásnál egyesülni fognak egyetlen monarchikus jelölt kerül a republikánus jelölt megbuktatására.A köztársasági kormány erélyes magatartása a harmincas bizottsággal szemben, a közvéleménynek félreérthetlen nyilatkozatai a kormány mellett, a legújabban megkísértett unió kudarca, na meg egy kissé a spanyol köztársaság kikiáltása is megszelidítették az unalmasságáról hírhedt harminczas bizottság tagjait. Előadójuk Broglie hg. igen mézes szavakban írt s 20 évre terjedő jelentését f. hó 17-én terjeszte elő a bizottság ülésében. Érezték a monarchisták, hogy a körülmények még kedvezőtlenebbekké fordultak reájok azon ülésük óta, melyben Dufaure indítványát elveték s nem mertek kihívó határozataikkal a nemzetgyűlés elé lépni, hol úgyis a biztos vereség várt reájok. A visszavonulásra gondoltak hát s újabb alkudozásokba léptek Thiers minisztériumával, melynek eredménye az lett, hogy a bizottság 19-én tartott ülésében megadta magát. Dufaurenak ismert indítványait, miket oly hűhóval vetett el pár hét előtt, egyenként elfogadta most s ő maga felhivá a kormányt, hogy a második kamara felállításáról, a választótörvényről stb. mielőbb javaslatokat terjeszszen a nemzetgyűlés elé, így jön vége a monarchikus harminczas bizottmány veszedelmesen untató komédiájának. — A kormány elhatározá, miszerint az 1873-iki londoni nemzetközi kiállításon a köztársaságot nem fogja képviseltetni, nehogy az erők elfecséreltessenek, hanem hogy ellenkezőleg a franczia génié teremtményei a bécsi világkiállításon összpontosuljanak, mely sokkal egyetemesebb jellemű leend, mind a londoni minden évben megtartatni szokott nemzetközi kiállítás. Anglia. A parlament 18-ai ülésében Vernon Harcourt felemlítette, hogy az államkiadások rendkívüli magasságra emelkedtek s indítványozta, hogy a kiadások alábbszállíttassanak. Kimutatta, hogy a múlt évben 77,688,000 font Sterlinge ment az országos bevétel, mi oly roppant adóeredményre, aminő a legnyomasztóbb háború idejében sem nehezült az angol nemzetre. A közelebb lefolyt évtized szerinte négy részre osztható ugyanis 1863—66-ig az országos kiadások fokozatosan keresbedtek; 1866—69-ig növekedtek , 1869- 70-ig ismét keresbedtek, végre 1870—72-ig újabban növekedtek, s mint hallja, a ház elé közelebb terjesztendő költségvetés szintén nem mutat keveslekedést, mi szónok szerint valóban nyugtalanító az országra nézve. Bright Jakab támogatta Vernon indítványát. Gladstone erre kifejtette, hogy a budget alább szállítása ez idő szerint lehetetlen, amidőn a közoktatásra egy millióval, a katonatiszti rangok vásárolhatóságának eltörlésére 820,000 fonttal s a hadügyi és tengerészeti budgetekre legalább fél millióval stb. többet kellett előirányozni. Az északlondoni lóvasúttársulat hálózatát most a Citybe is ki akarja terjeszteni a Finsbury téren és utczán Moorgate utczán és Aldgate főutczán végig s e hét elején adta be kérvényét e vonalak kiépíthetése tárgyában a fővárosi közmunkák tanácsa elé. Olaszország. A kamara 18-ai ülésében megválasztotta a hetes bizottság tagjait, melynek feladata leend a Pó folyó kiöntésének okait megvizsgálni, ezután pedig a hadsereg szervezését vette folytatólagos tárgyalás alá, mely ismét heves vitára szolgáltatott alkalmat. Riciotti hadügyér kifejtette, hogy míg a régi rendszer szerint a hadsereg első vonalban 160,000 főre ment, azaj szerint 300,000-re fog menni s az összes létszám 375,000 helyett 500,000 leend, minthogy a tartalék 200,000 főre van téve. Végül az ülések márczius hó 4-éig a farsangi szünidőkre felfüggesztettek. Az olasz városok különböző tüntetésekkel készülnek fogadni Amadé aostai herczeget s a többek közt a turini nemzetőrség önkéntes zászlóaljat fog alkotni, mely megjelenik a főherczeg fogadására azon városban, hol az érte küldött olasz hajók partra fognak vele szállni. — A római Corso még mindig a legélénkebb s különösen nagy tevékenységet fejtenek ki a főváros összes szállodáit föladásig tele tömött idegenek, francziák, angolok, amerikaiak stb. S a liszt, melyet confetti név alatt egymásra szórnak, elég lenne kenyérnek több ezer főből álló lakosság számára. Oroszország. A pétervári kormánynak a lengyelekkel szemben követett békülékeny és megnyerőbb eljárásáról terjesztett hírek alaptalanságáról a legvilágosabban tanúskodik azon körülmény, hogy Gut lithvániai hirlapíró, ki mint az 1863-ks felkelésben részes, azóta Párisban élt, a felkelés alatt semmi közönséges bűnt el nem követett s a párisi orosz követség által a czár kegyelmébe sürgősen ajánltatott, legközelebb Varsóba térvén vissza, legott elfogatott és Szibiriába belebbeztetett. Hasonló sors ért más hat emigránst is, kik Francziaországból kegyelem kieszközlése végett hazatérvén, részint Oroszország belsejébe, részint Szibériába szállíttattak. Japán: A parlament felállítása végleg el van határozva, egészen európai mintára s míg az alsóházban a népképviselők foglalnak helyet, a felsőbe a legfőbb rangnak hivatnak meg. A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest febr. 20. Az ülés gr. Szapáry Géza alelnök által megnyittatván, annak legnagyobb részét az Ország Sándor osztályvezető által szerkesztett és a fővárosi közmunkák tanácsa 1872 évi működéséről szóló évi jelentésnek felolvasása vette igénybe. A jelentés általános helyesléssel fogadtatván, elhatároztatott, hogy az miként az előbbi évben, ki fog nyomattatni, amelyből egy-egy példány, az országgyűlés mindkét háza minden egyes tagjának valamint Budapest képviselőtestületének és a napilapok szerkesztőségeinek meg fog küldetni. Ezen jelentés kapcsában, a zárszámadások az 1870 évi X. czikk 27 § a értelmében, a m. ministeriumhoz be fognak terjesztetni. Khély Ignácz és a Mornberger családdal, a nagy körútba eső ingatlanságaik iránt megkötött szerződés, valamint Locher Mihálylyal, egy ugyancsak hasonló ingatlansága iránt létesült egyezség helybenhagyatott. _ » Miután a közmunkatanács annak idején azon kívánságának adott kifejezést, hogy a margitszigeti híd kiépítésénél, a budai és pesti légszesz és vízvezetékek összeköttetése is lehetőleg figyelembe vétessék, s miután ezen óhajnak fontosságát a közlekedési minister úr is elismerte, értesítetni fog most nevezett minister úr, hogy a légszesz összekötő csövek átmérőjének 12", a vízvezetéki csövekének pedig 18"-nek kell lennie. A Krausz-Mayer-féle telek beosztási ügy, melynek elintézésénél azon elvek megállapítása vált szükségessé, melyek szerint, hasonló eseteknél, tekintettel az általános szabályozási tervezetben megállapított vonalakra, eljárni kellene, beható tanácskozás és véleményes jelentés végett a műszaki és jogügyi bizottságnak adatott ki. A jegyzőkönyv hitelesítésével Preuszner és Stangel tanácstag urak bízattak meg. A hivatalos lapból, Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, a vezetésére bizott ministeriumhoz Hirsch Károly osztálytanácsosi czim- és jelleggel ellátott elnöki titkárt valóságos osztálytanácsossá, dr. Szabun János ministeri titkárt elnöki titkárrá s Nikolits Ulászló titkári czim- és jelleggel ellátott udvari és miniszeri fogalmazót valágos miniszteri titkárrá, a rendszeresített illetményekkel, kinevezem. Kelt Bécsben, 1873. febr. 15-én. Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium Sipos Kálmán I. oszt. postahivatali járulnékot a nagyváradi postaigazgatósághoz foglalmazóvá nevezte ki.