Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-27 / 222. szám
Előfizetési árak Egész évra . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 . , | Egy hónapra . 1980 a Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. az. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk Minden értesités a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 222. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon Budapest, szombat, szeptember 27. 1873. —a—» wiwBwwt iww tim, \wmm m A lapot illető reclamátiók Légrády testvérei irodájába (nádor-utcza 6. az.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. az. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. gsz. alá intézendők. V. évfolyam. Értesítés. Az „Ellenőr“ októbertől kezdve hétfőn is megjelenik. Ez újabb nagyobbodást tisztelt közönségünk folytonosan növekedő támogatása tette lehetségessé s így tartozásszerűvé. A hétfői szám este adatik ki félven, a reggeli főlaphoz hasonló alakban és rovatokkal. Az „Ellenőr“ ára marad az eddigi: egy évre...................................20 forint — ki félévre .... . . 10 „ — „ negyedévre..............................5 „ — „ egy hóra.............................. 1 „ SO „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, bálvány-utcza 9. sz.). Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Kérjük a t. közönséget, méltóztassék megrendeléseit, s illetőleg ezeknek megújítását minél korábban tenni meg, nehogy a lap vételében fennakadást vagy késedelmet tapasztaljon. Közlekedés. H (reggel) jelenti ex Időt éjféltől délig, E (eete) déltől éjfélig. Kács gyorsv. ind. SUlT 11. —K. [Pest gyón. indtypo 2* Pest* érk. 10. 6 E. 6. 35 B. [Bécs__________érk. 8.1» B. 0.8» »• Futár vonatok a gyorshajózás alatt. Hétfő, esti t., szomb. I Hétfő, Szerda, Péntek. Bécs ind. 1.40 E. [Bázias ind. a. 10 B. Pest érk. O.ai E. .Pest érk. 12.83 E. „ ind. 8.41 E. „ ind. 1.20 B. Házias érk. 0.60 B.________________Bécs érk. 7.82 B. _________ Bécs ind. 8.45 B. 8.20 E. Házias ind 6 06 E. 8.80 B Porsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ »•“ * Pest érk. 6.60 E. 6.06 H. Szeged , 1 51 B. 1.16 E Hatvan „ 2.48 , 1.60 B. 6.36 E. S.Tarján „ 9.02 ,, 1.36 B. 9.05 B. 8.Tarján , 4.32 „ 4.00 ,, 8.50 érk. Hatvan ,, 10.53,, 4.00 ,, 5.40,, Patka „ 12.32 ,, 2.05 E. Pest érk. 12.61 E. 6 48„ 8.50 „ Petit ind. 7.82 B. 10.35 E 5 28 E Miskolcz ind. 7.25B 10.20E 9.00B Hatvan érk. 8 33,, Hitvan érk. 4.35E „ ind. 9 50 „ 1.35 B. 11 02B „ ind. 11.07., 3.21 B 7.55 E Miskolcz érk. 1.26 E 6.30 ,, 6 42 E Pest érk. 1.07 E 0.10 ,, 9.05,, Vámos-Dörk ind. 2.40B10.42 B Gyöngyös ind.21E 9.28B Oyünstyös érk. 3.16 „ 11.12 ,, Vámos-Györk érk. 1.00 ,, 9.63 ,, F.-Abony ind. 9.S0R 12.00E4 22B Iger Ind. 10.52 R 11.29 E3.CSB Eger érk. 10.00,, 12.30 „5 01,, [F.-Abony érk. 8.52 „ 12.08 R 3.43, Miskolcz ind. 7.45 B. ind. 5.19 E. I Bánréve ind. 8.45 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk. 10.89 „érk. 7.52 „ Miskolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 , Kassa ind. 6.00 R. 6.30 E. Oderberg ind. 8.25 E. 7.00 E. Futka ,, 3.28 E. 8.00 B. Biitka ,, 2.12 R. 4.00 E. t Oderberg érk. 7.30 ,, 3.00 E. Kassa érk. 6.00 E. 3.00 E. Abos ind. 7.00 R 8.00 E 7.00 E. Eperjes Ind. 1.25 R ..80 R2.47 E. Eperjes érk. 7.46 , 3 45 ,, 8.16 ,, Alvos érk. 2.10,, 3.16,, 3.22 ,, Szerencs ind. 8.55 B. 3.59 E. [Királyháza ind. 12.47 B. 9.43 B. B.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 0.32 „ [Csap „ 4.15 „ 1.86 Csap „ 12.56 B. 8.28 ,, S.-A.-Ujhely „ 6.08 „ 8.50 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 ,, 6.86 ,, S.-A.-Ujhely ind. 4.42 B. [Homonna ind. 1.26 E. Homonim érk. 11.10 E. js.-A.-I Trhely érk. 5.33 „ V 1gvár ind. 11.18 E. 2.27 E. I Hyíregyháza ind. 6.00 R Csap ,, 1.06 E. 8.15 „ [Csap „ 12.48 E 4.35 E 4.vízegyháza érk.6.26 _______Vilvár_____ érk. 2.04 ,, 6.58, Bátyn ind. 3.40 E. [Munkács ind. 1. 06 E. Munkács érk. 4.61 „ I Bityn érk. 1.17 „ Jlebreczen ind. S.12 R 4.18 E, Szigetit ind. 1.09 R. 9.81 B, Királyháza ind.10.47 R 4.13 E 9.43 érk. Királyháza 1 4.85 ,, 4.23 E, Szigeti) érk. 1.66 E 7.12 E 6.— Jlebreczen érk.11.60 ,, 9.86 E klerikalis fusio legyőzessék. — Milan fejedelem vasárnapig innen el nem utazik. — A franczia világkiállítás bizottságának elnöke, Sommerard, a becsületrend nagytisztjévé neveztetett ki. Bréma, szept. 26. A bank a discontot 4’/2 és a lombard-kamatlábat 5°/0 ra emelte. Lemberg, szept. 26. Az izraelita központi választó bizottmány dr. Kolischer József, dr. Landesberger, dr. Mansch jelöltségét megengedte, anélkül, hogy nekik a választókerület kijelöltetett volna. Dr. Gottlieb — Stanislau, dr. Kohn — Tarnopol, dr. Hönigsmann — Kolomen és Löwenstein rabbi — Przemysl részéről már azelőtt elfogadtattak. Az utóbbi hármat a lembergi hírlap „Der Izraelit“ melegen ajánlja. Még több kijelölés függőben van, minthogy e tekintetben még a választóbizottság nyilatkozatát várják. Berlin, szept. 26. Az olasz király ma egyenest Görlitzen át Olaszországba utazik. Az ebéden Launaynél jelen voltak a császár, az olasz király, a herczegek, Bismarck, Delbrück és Eulenburg. Bismarck tegnap az olasz miniszterekkel hosszasabban értekezett. Luneville, szept. 26. Németeken elkövetett bántalmazások miatt elitélt a törvényszék két vádlottat 4 és 2 havi fogságra. Az ítélethirdetés alatt a hallgatóság izgatott volt, de a csendháborítás nem fordult elő. Liverpool szept 27. A ma Amerikába és Canadába elindult gőzösök 285,000 font sterlinget visznek magukkal. New York, szept. 25. (Huzai-távirat) Londoni váltók árfolyama aranyban 105s/4, arany agro 111s/8. Új bondok 1071/... — 1867-iki bondok 114. — Illinois vasút 100’/4. Erie vasút 50’/g. Gyapot 177/1. Uj amer. liszt 6.87. Finomított petroleum New-Yorkban 171/2, Philadelphiában 16’As Havanna-czukor 8s/8. ___ 1 '...."FUJ—11 .................... " ___ ind. 6.57 „ 7.05 „ Czegléd „ 6.49 » B-23 a Czegléd , 0.38 „ 9.86 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 „ Szeged „ 1.81 B. 1.41 E. „ ind. 0.16 „ 9.25 „ Temesvár ind. 6.19 „ 8.80 érk. Pozsony „ 4.28 E. * 20 B. tatetas érk. 8.46 „ 10.29____Bécs érk. 0.09 „ 6.03 , Valkány ind. 8 21 E. Perjámos ind. 8.26 B. Perjámos érk. 6.06 „ Valkány érk. 11.10 ,__________ Bécs ind. 7.4 B. S.80 E.Sz.-Fehérv.ind. 10.18 B. 12.23 B. Győr „ 11.64 „ 10.05 „ Uj-Szőny „ 2.42 B. 8.66 „ Uj-Szőny „ 1.22 B. 11.13 „ Győr , *19 „ 6.13 „ Sz.-Fehérv. érk. 5.63 „ 2.50 E. Bécs__________érk. 7.50 „ 8.4* , Buda fid.7.16B[ 10 58B. 9.4M’ t Triest ind. 7.—B. 17.10 B. — Sz.-Fehérv.érk.0.17 „ 2.33 B. 11.54B Kanizsa » 1.48 „ 10.43 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47B. 11.89 „ 4.43 „ Sz.-Fehérv., 6.17 , 8.58 B. 1.50 E. Frlész érk. 8.28 B. — 7.51 B Buda érk. 8.17 „ 6.05 B. 4.56 , Kanizsa ind.10.56E. 48 B 2.16B. [Bécs ind. 7.16B.11.16E 7.45B. Sopron „ 5.88 B 1.45 E 7.40B. Sopron „ 11.53 „ 3.40 B. 11.19 BécS érk. 9.8 B 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.87 B. Kz.-Fehérv. ind. 0.37 B. 3.IS E lOgatfafalva ind. 6.20 B. 12.56 B. Kis-Czell „ 8.12 E. 0.30 „Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Süombatnoly .. 6.88 . S OI , >Kls-r»ell „ li aii ,, a aa :■ Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.35 E. Sz. Fehérv. érk. 6.07 b. OytSr ind. 7.24 B. 12.12 E .Szombathely ind. 8.61 B.12 09 E Kis-Czell . 11.45 „ 3.12 EKin-Czell 11.31, 3.30,Szöulbathely érk. 2.10 B. 5.02„ Győri érk. 2.00 B. 5.61 „ Zákány ind. 3.13 B. 6.80 II. Károly vár. ind. 6.18 B. 6.18 E Zágráb érk. 7.20 , 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 , 7.40, , ind. 8.28 , 8.33 B. „ ind. 8.17 , 9.20 „ Károly vár, érk. 10.17 E. 10.19 B Zákány érk. 11.44 B. 2.37 E. Sziszek ind. 6.58 R. 5.43 E. Steinbritek ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 R. 7.50 E. Zágráb , 7.63 R. 8-18 E. Steinbritek érk. 10.50 R. 11.03 E. Sziszek _érk. 9.60 R. 9.41 E. Zákány ind. 60 R. 4.13 E. IkáttaSzék ind. 3.37 E . 26 E Bátaszék érk. 12.32 E. 6.15 B. Zákány érk. 11.35 2.27 B. Kanizsa ind. 5.18 R. 1.43 E. dohács ind. 6.20 R. 5.00 E. Zákány , 6.21 „ 4.03 Zákány , 12.85 E. 8.07 B. Mohács érk. 12.30 E. 12.20 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány Ind. 11.32R12.E IV.. Várad Ind. 9.11 R 5.6 Z Eszék érk. 1.14E2.19ESzeged , 7.35E12.3E Ind. 8.00 R 8.00 R Eszék érk. 11.20E10.23 B Szeged Ind. 8.34R 5.15 E I . ind. 5.35 R10.55 R VVárad érk. 9.10 R 7.15 E Villány érk. 7.17R1.11E Pest ind 7.30 E. 6.20 E. Kassa ind. 4.20 R. 8.34 B 600 E Czegléd , 10.18 , 3.66 , Misskolcz , 7.49 „ 1.56 E 9.50 , Szolnok , 11.22 .. 9.58 .. t Obrecz. „ 12.47 E 10.34 ., P.Ladány , 2.01 E. 12.56 R. 1t’. ladány , 2.25 „ 12.87 R Debrecz... 3.12 , 2.52 , jSzllnok „ 4.45 , 4.44 , Miskolcz „ 10.40 , 7.56 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 , Kassa érk. 3.22 R 12.18 E 5.62 , Fost érk. 8.31 , 8.46 _ Szolnok ind. 11.12 B.10.37 E. Temesvár ind. 8.66 B. 5.29 E. Arad 4.35 E. 6.23 B. Ared „ 12.25 E. 9.04 , Temesvár érk. 7.01 , 8.49 , [Szolnok , 4.54 ,___4.17 R. P.-ladény ind. 2.35 E. 1.28 R.W.-Várad? ind. 11.22 B. 9.05 E. V.-Várad érk. 4.47 , 4.06 „ IP.-Ladány érk. 1.28E.11.44 , Arad ind. 4.20 E. 8.44 17[H..Vásárhely ind. 7.15 E. 10.02 K Piski , 10.39 , 2.80 E. Tívis . 1.30E. 2.»0R fig.-Fehérvár érk. 9.45 B. 5.00 B. ,« y.-Fehérvár érk. 2.20 , 3.29 „ , , ind. 1.05 , 11.32R „ , ind. 10.20 B. 4.00, Tövis „ 2.34, 1.12E. Piski . 1.13E. 6.10, M.-Vásárhely érk. 6.16 , 6.52 „ [Arad érk. 8.20 _ 11-46 . Plskl ind. 2.60 E. IPetrozsény ind. 7.20 B. Petrozsény érk. 7.40 , jPHki érk. 12.7 Pb_ Tüvis ind. 9.14 R. 1.40 E. IstetteavAl ind. 0.47 E. 6.30 R. Serpestár érk. 6.29 „ 7.39 „ [Tövis érk. 220 R. 1.00 E. Kis-Kajms ind. 6.56 R. 9.40 E. ISeben ind. 5.40 R. 3.40 E. Székén érk. 6.6 , 11.40 „ Kis-Kapiis érk. 7.50 ,__618B . V.-Váradi ind. 5.17B. 5. — R.Kolozsvár ind. 4.20R 10.30R Kolozsvár érk. 10.56 „ 1/0 „ 'St.-Várad érk. 10.56 „ 8.32B. Pest ind712.39 R. 11.00 É7T.Ö2ST Bntka ind. 1.18B. 8.62B. TÁVIRATOK. Bécs, szept. 26. A „N. Fr. Pressernek Prágából távirják. A városi tanács megtagadta a Wenzel-körmenetben való testületi részvételt . Kulesch polgármester Bécsbe utazott a részvevői előtt kitérendő. Bécs, szept. 26. A „Presse“ következőt jeenti: A birodalmi tanács ülésszakára a hitfelekezeti törvények legfontosabb része már elő van készítve, nevezetesen: a theol. tanulmányok újjászervezése, a patronátusügy és az anyakönyvvezetésszabályozása iránti törvényjavaslatok. A theológiai tanulmányokra vonatkozólag azon elvhez ragaszkodnak , hogy a theologusok kiképeztetésök egy részét az egyetemen nyerjék és ennélfogva érettségi vizsgát tegyenek. Páris, szept. 26. A radikális hirlap „Aveuir national“ ajánlja az egyesülést a köztársaságiak és bonapartisták közt, hogy így a monarchico NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombat, szept. 27-én. IV-dik rendkívüli előadásul: H A U C K MINNIE k. a. a bécsi csász. kir. udv. operaház első énekesnőjének 9-ik vendékjátékául. Harmadszor: MIGNON. Regényes opera 3 felvonásban. Goethe „Meister Vilmos tanulóévei“ czimű regénye után írták: Carré és Partier Fordította Ormai Ferencz. Zenéjét szerzette Thomas Ambrus. Személyek: Meister Vilmos — — — Stéger Lothario — — — — Odry Laertes — — — — Ormai Fridrik — — — — Halmi Jarno — — — — Kőszeghy Antonio — — — — V. Kovács Mignon — — — — Hauck Minnie k. a. Philine — — — — Balázsné B. V. Inas — — — — Vizsai Kezdete 7 órakor. Budapest, szept. 26. Pár nap előtt felhívtuk e helyütt a közönség figyelmét a nagy horderejű elhatározásra, melylyel a spanyol nemzet egy ember kezébe tette le a kormányhatalmat, az ország becsületét és a nép bizalmát, hogy bánjék és sáfárkodjék velök szive sugallata s geniusa útmutatása szerint. Legyen korlátlan úr, féktelen erő, felelősségmentes gazda, legyen döntő aczél, emésztő tűz, romboló tengerjárás , csak ne hagyja az ország becsületét! Vesse ki sarkából az alkotmányt, szüneteltesse a törvényt , csak rendet csináljon. Tagadja meg múltját, a nemzet törekvéseit, ne hajtson elveket, magasztos eszmék után ne fusson, feledje el a szabadságot, s mindent mi ez istennő előtt szent : csak a hazát mentse meg! Ez a dictatori felhatalmazás. Boldog ország, mely szilárd és biztos kézbe teheti le azt, ha sorsa a végletre kényszeríti, és tudja, hogy a férfiú kiben megbízott, nem fog bizalmával visszaélni. Spanyolország — vagy minden csal — e boldogok közé tartozik. Castelar jellemét ismeri az egész világ. Mint ember : csupa szív, csupa becsület ; mint polgár: hit, munkás és kitartó; mint hazafi: lelkesült s odaadó a végletességig ; mint politikus: önzetlen, igaz és magasztos elvek bajnoka. Forró szív, világos elme, tiszta kéz. Egész világ így ismeri, ilyennek tanulta ismerni egy évtized viszontagságos próbaideje alatt. Ez ismeretben megbízhatunk. Egyben nem ismertük eddig: erélye és szívóssága nem volt még a próbakövön. Nem a szellemi consequentia erélyét, nem az elvi szívósságot értjük, értjük az erőt, mely az akarat végrehajtásában nyilatkozik, és beszélünk a szívósságról, mely csak a tett mezején, a hatalom gyakorlásában adhat magáról bizonyítékot. Ehhez a próbához most ért a spanyolok dictatora, és amint azt kiállja: aszerint lesz nevének dicsősége. Kövessük őt legelső lépéseiben, melyeket e próbatéren tesz. A nagy szellemek útja mindig érdekes s kétszeresen az, ha ily szellemhez a haza megmentésének eszméjét s minden reményét fűzi egy nemzet. Castelar egyhetes dictaturája már eredményeket mutat fel. Amit mondott, amit tervezett a foganatba veendő intézkedések dolgában, annak legnagyobb része ma már test és munka. A végrehajtás minden irányban megindult. Nagymérvű nettó kerete áll előttünk készen s a keretben már mozgó élőlényeket látunk. Az előtér megnépesül s ami eddig a phrázis és buzgó óhajtás távlatában mosódott el, ma élénk színekben látjuk kiválni a haosból. Erélyes intézkedések sorát látjuk, nem többé szóbeszédben elvonulni, de tetté tömörülve jelenni meg a cselekvés színterén. Castelar politikája gyors léptekkel halad előre a végrehajtás terén. Mindazon rendszabályok, melyeket az iszonyú helyzet tisztázására szükségesnek tart nemcsak ő, de vele együtt a nemzet többsége, ma végre vannak hajtva, s csak e rendszabályokat látva alkothat magának az ember tiszta fogalmat azon végtelen ziláltságról, melynek rendezésére ilyen eszközöket kénytelen alkalmazni egy Castelar, a szabadság legbuzgóbb apostola. Igazán rettenetes egy állapot az, midőn egy országban már csak minden emberi, társadalmi s politikai jog elnyomása árán lehet egyedül megszerezni a reményt, hogy e jogok élvezete s azt biztosító törvények uralma valaha még maradandó érvényben szilárd alapon restituáltathassék ! Midőn ki kell vonni a hüvelyébe dugott pallost és bárdot, hogy ismét öljön s öldökölvén, életet adjon a fegyelemnek; midőn fel kell függeszteni az alkotmányt, hogy alapot lehessen alája építeni, melyen majd biztosan megállhat; midőn ostromállapot, ón- és szurony-uralom alá kell vetni a szabad polgárt , hogy megtanulja becsülni a szabadságot s tisztelni a normális törvényeket; midőn el kell nyomni a sajtót, hogy igazságot halljon az ország, s földhöz kötni az emberek szabad akaratát, zabálát vetni még önmagukat illető elhatározásaiknak is, hogy elszokjanak az ország integritása ellen áskálódni s megértsék a saját érdekök szavát s tanuljanak dolgozni a maguk javára, midőn kötéllel kell fogni a hadverő sereget s hátába ágyút szegezvén, tanitani meg a hazaszeretet lelkesedésére. Utolsó betűig igy történt Spanyolországban. A halálbüntetés visszaállíttatott még a cortes által. A törvényt már kihirdette Castelár. Az alkotmány fel van függesztve , az ostrom-állapot kiterjesztve az egész országra. A spanyol polgárok szabad költözködése betiltatott; minden 18 évet meghaladt ember állandó tartózkodási helyére van szorítva. Átalános a fegyverviselés tilalma. A hírlapoknak nem szabad egyebet közölni a hadimozgalmakról, mint ami a hivatalos lapban megjelent. Ezek az egyhetes dictaturának előkészítő tényei. S mindebben még csupán a remény lehetősége van előkészítve, hogy valaha fölöslegessé válhatnak ez iszonyú rendszabályok! Mennyi van még odáig, vaig e remény teljesülése bekövetkezik ! De a teljesülés felé vezető tettekből is van már mutatványa a fiatal dictaturának. A harcz minden vonalon megindult. Erélyes s hazafias vezérek helyeztettek a csapatok élére. Tolosa alól már elsöpörte az ostromló carlista bandákat egy ilyen csapat, s a vörös lázadóknak is torkuk körül jár a kés. Mindez már eredmény; azon erély és szívósság eredménye, mely felől most áll próbát a fiatal dictator, Castelar. De van ennél nagyobb, mélyebbre ható dolog is, amit szintén rövid dictaturája eredményeként mutathat fel: az hogy az ő politikája s eltökélt erélyes kormányzata vonzotta össze a nemzet minden becsületes fiát egy pártba s tömörítette erővé a haza megmentésére a gazság és árulás ellen. Csak Castelar dictaturája alatt jöhetett létre ily szövetség, azon egyszerű oknál fogva, mert az ő kormányzata nem pártkormányzat, politikája nem pártpolitika , hanem nemzeti kormányzat, az egész Spanyolország politikája. A férfiak, kiket pártczélok, pártirányok szétválasztottak, különböző útra tereltek, egyesülnek a Castelar által kimutatott nagy közös csapáson, mely egyedül a haza megmentésére vezet, s nem szakad sehol mellékerekre, mig a czél elérve nincs. Castelar politikájának legnagyobb vívmánya e mai napig ez. De nem marad annak sokáig. Ily eredmények s ennyi tanúsított erély és szívósság után joggal várhatunk nagyobb, elhatározóbb eredményeket. S hogy a várakozás nem alaptalan , mutatja az, hogy Spanyolország, helyesebben a legitim spanyol korrmány hitele helyreállott az európai pénzpiac előtt. E helyreállítást nem szokták a garanciákba helyezett bizalom megszilárdulása nélkül osztogatni A londoni piacon hosszabb idő óta eredménytelenül negociált spanyol kölcsön megkötéséhez közele. Ez is a Castelar politikájának vívmánya, mégpedig a legfontosabbak közül. Ennyit a fiatal diktatúra életképességének s a dictátor erélyének próbájául. Azt hisszük, a próba nem hátrányosan üt ki. S ha ennyi határozottság s ennyi eredmény mutatkozik egy heti tapasztalataiból, tán nem ok nélkül reményük Spanyolország barátai, hogy a jövő igazolni fogja Castelár azon válaszát, melylyel Garibaldi ajánlokozására vált, hogy a spanyol hadsereg és a spanyol nép elég erős, dolgát a maga emberségéből rendbe hozni. Az igazságügyminiszter, mint a „R.“ írja, a magánjogi kodifikáczió munkájának nagyban való megindításán kívül több szakmájába eső kisebb törvényjavaslatot is készíttet elő. A napokban három ily törvényjavaslat előleges terve került ki a miniszter által megbízott szakférfiak kezéből. Az első a fizetési rendeletekről szóló, amely a sommás eljárás alá tartozó határozott pénzösszegbeli követelések gyors kielégítését kívánja biztosítani, illetőleg a bírót ily esetekben fizetési rendelet kiadására, illetőleg ennek alapján a végrehajtás azonnali elrendelésére följogosítani. Ez a külföldön ismert Mandatsverfahren meghonosítása volna. Egy másik törvényjavaslat a kisebbszerű polgári körös ügyekben való eljárásról szól , és az u. n. bagatelle ügyeknek mentül egyszerűbb és gyorsabb elintézését vévén czélba, a bagatelle eljárás eseteit, egész folyamát, a perorvoslatokat stb. a törvénykezési eljárástól eltérőleg részletesen szabályozza. Végre egy harmadik törvényjavaslat készült az uj telepítésekről, meghatározván azon föltételeket, amelyek alatt a földtulajdonosok akár uj községeket, akár az önálló községben egyes családokat telepíthessenek. — Mind e törvényjavaslatok előleges megbirálás végett szakférfiakkal közöltettek. A határőrvidék polgárosítása körül érdemeket szerzettek kitüntetését a hivatalos lap mai száma a következő két legfelsőbb kéziratban közli: Kedves báró Wenckheim! A magyar katonai határőrvidék polgárosítása körül szerzett különös érdemek elismeréséül: b. Scudier Antal altábornagy-, temesvári katonai parancsnok- és királyi biztosnak első osztályú vaskorotta-rendelet a második osztályú hadi diszitménynyel díjmentesen ; továbbá Matasovics Lukács határőrvidéki közigazgatási őrnagy-, és Kutschen ter Ferdinand határőrvidéki közigazgatási századosnak, nemkülönben Zupán Ferdinand Károlyfalvi és Smetana Antal perlaszi szolgabirósági vezetőknek és századosoknak Ferencz József rendem lovagkeresztjét adományozom, s e részben e rendem irodáját is kellőleg utasítottam. — Ugyanazon alkalomból Sba 11 es István és Hostinek József határőrvidéki közigazgatási ezredeseknek, továbbá Bassarabics Vincze magyar honvédgyalogsági alezredesnek megelégedésem nyilvánítandó. Mindezekről a közös hadügyminisztert is tudósítottam. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi szeptember hó 23-án, Ferencz József, s. k. Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán a magyar határőrvidék polgárosítása körül szerzett érdemek elismeréséül: Bocskor Henrik számtanácsos, Brankovics János karánsebesi polgármester, Lőrencz Alajos fehértemplomi polgármester Bukova 11 a Fnlakt idvori kereskedő és birtokos, Vasiljevic Miklós kereskedő és orsovai községbiró, Emanuel Sándor gyógyszerész és kubini községbiró, Gradl Zsigmond allibanári földbirtokos, Despinic Vazul kubini kereskedő és Krestic Mihály titeli kereskedőnek Ferencz József-renderi lovagkeresztjét; Ambrózy Gyula antalfalvi evangélikus lelkész, Mihalkovics György homokczi görög-keleti plébános, Bogarics Jován dellovai görög-keleti plébános, Popovics János sakulai görög-keleti plébános, Schneider Mátyás károlyfalvi községbiró, Kirchner Henrik rudolfsgnadeni községbiró és Küsti Ernő karansebesi postamesternek a koronás arany érdemkeresztet; Kirchner József rudolfsgnadeni községtanító és Iváncskovics Márk dellibláti községbirónak az arany érdemkeresztet; továbbá Haderspek János homolczi községjegyző, Weltimirov Miksa farkasdiai községbiró és Friedrich Ferenczjakabai községbirónak a koronás ezüst édemkeresztet; végre Bassárné Csira allibunári községbiró, Pepa Péter domasniai községbiró, Ignia Olympia bozoviczi községbiró, Mirosev Tivadar josefsdorfi községbiró és Korman Ilka nikolinczi községbirónak az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Sccönbrunnban, 1872 évi szeptember hó 24-én. Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. — Budapest IV-ik (belvárosi) választókerület választóihoz a holnapi és holnaputáni választásnál tájékozásul. A hivatalos hirdetmény szerint a választás kerületünkben holnap (27-én) és holnapután (28-án) reggeli 8 órakor a városház tanácstermében fog megkezdetni, s mindkét napon félbeszakítás nélkül esti 8 óráig folytattatni. A szavazati íveket a választó a szavazóterem korlátain kívüli helyen úgy a csarnokban, erre felkért polgártársainktól igazolványuk felmutatása mellett átveheti. Minden választó két szavazati ívet vesz át, egyiket a nagy adózók, másikat a szabadon választandókra beadandó szavazat czéljából. A kiküldött közp. 45-ös bizottság által javaslatba hozott 200 virilista szavazati ivét klaszin papir, s a rendes és póttagok közti hézagot egy két madarat tartó repülő angyal tölti be. A kerületi százas bizottság által a szabadon választandókra nézve javaslatba hozott szavazati iv (28 rendes, 7 póttag) papirja világosbarna, melyen a rendes és póttagok közti hézag bal szélén egy áttört babérlevél-lenyomat látható. Pest, szeptember hó 26-án 1873. Királyi Pál, a IV. ker. vál. testületének elnöke. Az újvidéki „Zásztava“ Mazsuranics báni kineveztetésének sem nem örül, sem azt nem gáncsolja; sőt a maga részéről ígéri, hogy az új horvát kormányt, mely a „Csengics aga“ költőjének (maga Mazsuranics) személyében annyi, amennyi kezességet nyújt haza- és népszeretetéről, rokonszenvesen kíséri majd a közigazgatás terén, azon reményben, hogy az meg fog felelni a nemzet várakozásának, mely ezúttal a becsületes, képes és munkás kormány kedvéért lenyeli a nemzeti párt nevével elkészített ideiglenes új „kiegyezés“ piluláit. A „nemzeti bureaucraticus“ kormánynyal ezúttal a közvéleménynek is meg kell elégedve lenni Horvátországban azért, mivel az nemzeti, amiként hogy a magyaroknak is meg kellett elégedniük azzal, hogy a „helytartótanács“ s a provisoriumnak egykori tagja elnökminiszterré lön. Dr. Cseh Károly választói előtt mondott beszéde. Képviselővé történt választatásom óta nagyon figyelemre méltó események is történtek: a bűnös visszaélés oly pregnáns büntetését vette, amilyennek aligha párját lehet találni. Mindnyájan emlékezünk azon hallatlan, minden törvényt, jogot és igazságot a legszemérmetlenebbül lábbal tapadó eljárásra a melyet a kormány a választások alkalmával a választókra gyakorolt. Ama visszaélések két fővezető lelke — az akkori miniszterelnök Lónyay és belügyére Tóth Vilmos megszűntek tagjai lenni a kabinetnek, s még pedig Lónyayt oly csúfosan buktatta meg a képviselőház nagy többsége — minisztertársairól nem is szólva — amilyenhez hasonlót a parlamentek története nem igen jegyez fel. S vajha parlamentünknek ne is lenne oka egy második hasonló eljárásra. A választások alkalmával elkövetett visszaéléseknek megvolt azon eredményük, hogy a jobboldal a képviselőházban nagy többséggel jelent meg. De mégis a jobboldal soha gyöngébb nem volt, mint épen most, azon választások után, úgy annyira, hogy jobb- és baloldalon többen vannak, kik a jelenlegi kormány fennállását csak úgy tartják lehetségesnek, ha az a baloldal támogatásában is részesül. Nincs szándékomban ez alkalommal ezen állítások alapos vagy nem alapos volta fölött vitatkozni ; annyi kétségbevonhatlan tény, hogy a Szlávy kormány épenséggel nem áll valami nagyon szilárdan, s hogy a jobboldal bármelyik más árnyalata még oly szilárdságra sem vergődhetnék, mint amilyennel a Szláv- kabinet dicsekedhetik. Mindezek daczára is reánk nézve — a baloldalra — igen nagy baj az, hogy magunkra meglehetős nagy kissebbségben vagyunk, hogy tehát még a kormány megbuktatása esetében is — a jelenlegi képviselőházzal — elveinket érvényre, nem emelhetjük, azon elveinket, amelyeket mi eleitől fogva folyton hirdetünk, melyeknek helyességét a jobboldal hosszú ideig egészben tagadta, de amelyek egy részének helyességét ma már ők is kénytelenek beismerni. Mi, tisztelt polgártársak! többek között folyton hangoztattuk, hogy a delegatió létezése nem üdvös intézmény, hogy mi azt el akarjuk törölni. A kormánypárt eddig elé épen az ellenkezőt állította nemcsak, sőt egyik kormányelnökünk ezen delegatiókat oly mintaintézménynek nevezte, amelyet más idegen országok is utánozni fognak és mit látunk ma ? A delegatiókba vetett hit — annak isteni eredete — a jobboldalon is egészen meg van inogva. Ma már a jobboldali conservativ „Magyar Politika“ a delegatióról következőleg nyilatkozik : „Világos ugyanis — mondja ezen határozott és erős jobboldali lap hogy a Deákpártot, melynek tagjai kizárólag képezik a magyar országos bizottságot, némi kérelmetlen érzés háborgatja, látván azon erkölcsi és szellemi légüres hangtalan, szervitlen, világtalan űrt, melyben ennek mozognia, évenként összejönni, tanácskozni, határozatokat hozni kell, a nélkül, hogy a közügyeken hajszálnyit is lendíthetne. ................Deákpárti komoly emberek is kezdik vinni azon szereplést, mely a magyar delegatiónak kijutott, s mely abból áll, hogy egyes apró pl. a tisztviselők fizetésének föl- vagy nem emelésre vonatkozó kérdéseken kivül lényeges semmire be nem folyhat, — és épen azon egyben, mi az országképviselet legfőbb feladata volna, a hadügyre forditott költségek sikeres ellenőrzése, s ha kell megszorítása, — azon egyben pusztán formális tanácskozmányok után megszavaz összegeket, tudván, hogy ha meg nem szavazza is, mégis elkölti a hadügyminszter és végre olyan határozatokat hozván, mint a Skéneféle szerződést illetőleg, hogy bizonyos igen jámbor elveket és jóakaró észrevételeket szíves figyelmébe ajánl, hogy „ha lehet“, azokat kövesse ugyanazon hadügyminiszter, kiről ismeretes, hogy a delegátiónak még positív határozatait is, sőt a törvényt is azon egyszerű mentséggel szokta mellőzni, hogy „teljesíteni nem lehet!“ Alább meg ugyanezen lap azt mondja: „Kuhn miniszter . . a delegatiók határozatai iránti tiszteletlenséget ne mutassa ki a világ előtt oly fitymáló módon, és a delegationális működést illőn beleplő „illusion“ fátyolt ne szaggassa oly katonai durvasággal, hogy a buta „nagy publicum is észrevegye az alatta rejlő komédiát. Ezeket mondja szóról-szóra ezen nagyon is határozott jobboldali lap, s ezzel az annyira kigúnyolt programmunk két főtételét ismeri el helyesnek, ami elveink szerint kiigazítandónak. Az egyik: a delegációk eltörlése, a másik a hadsereg közösségének megszüntetése; igen, mert a felolvastam czikkben világosan ki van mondva, hogy a delegációk egészen haszontalanok, a közügyeken egy hajszálnyit sem lendítnek, hogy pusztán szavazógépek, valamint ki van mondva az is, hogy a közös hadügyminisztérium létezése az alkotmányosság kigúnyolása, fitymálása, hogy annak alkotmányosdit játszani akarása csupa „komédia“, vagyis más szakkal, hogy a közös hadügyminisztérium is eltörlendő, s igy maga a hadsereg közössége is megszüntetendő. Igen nevezetes haladás ! Nagy elismerés a mi részünkre. Ugyancsak a „Magyar P.“ egyik következő számában igy nyilatkozik: „Vétenénk az igazság, az öt évi tapasztalás ellen, ha azt állítanék, hogy a közös ügyek elintézésének azon módja melyet az 1867. XII. t. sz. behozott, s szabatosan körül írva rendezett — főleg pedig az ezen ügyek alkotmányos tárgyalására hivatott testület — a delegatió — az életben s a gyakorlatban megbukott s a hozzá fűzött események meghiúsultak.“ Alább pedig igy folytatja: „A jelen évben .... a delegatiók még a tavasz elejére összehivattak s igy az 1874-diki közös budget elég jókor fog megállapittatni! ámde