Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-27 / 222. szám

Előfizetési árak Egész évra . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 .­­ , | Egy hónapra . 1­9­80 a Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. az. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk Minden értesit­és a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 222. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon Budapest, szombat, szeptember 27. 1873. —a—» wiwBwwt iww tim, \wmm m A lapot illető reclamátiók Légrády testvérei irodájába (nádor-utcza 6. az.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. az. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. gsz. alá intézendők. V. évfolyam. Értesítés. Az „Ellenőr“ októbertől kezdve hétfőn is megjelenik. Ez újabb nagyobbodást tisztelt közönsé­günk folytonosan növekedő támogatása tette lehetsé­gessé s így tartozásszerűvé. A hétfői szám este adatik ki f­é­l­­­v­e­n, a reggeli főlaphoz hasonló alak­ban és rovatokkal. Az „Ellenőr“ ára marad az eddigi: egy évre...................................20 forint — ki félévre .... . . 10 „ — „ negyedévre..............................5 „ — „ egy hóra.............................. 1 „ SO „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó­hivatala (Pesten, bálvány-utcza 9. sz.). Százalék a könyvárusi utón történő megren­delések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Kérjük a t. közönséget, méltóztassék megrendeléseit, s illetőleg ezeknek megújí­tását minél korábban tenni meg, nehogy a lap vételében fennakadást vagy késedelmet tapasztaljon. Közlekedés. H (reggel) jelenti ex Időt éjféltől délig, E (eete) déltől éjfélig. K­ács gyorsv. ind. S­UlT 11. —K. [Pest gyón. indtypo 2* Pest* érk. 10. 6 E. 6. 35 B. [Bécs__________érk. 8.1» B. 0.8» »• Fut­ár vonatok a gyorshajózás alatt. Hétfő, esti t., szomb. I Hétfő, Szerda, Péntek. Bécs ind. 1.40 E. [Bázias ind. a. 10 B. Pest érk. O.ai E. .Pest érk. 12.83 E. „ ind. 8.41 E. „ ind. 1.20 B. Házias érk. 0.60 B.________________Bécs érk. 7.82 B. _________ Bécs ind. 8.45 B. 8.20 E. Házias ind­ 6 06 E. 8.80 B Porsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ »•“ * Pest érk. 6.60 E. 6.06 H. Szeged , 1­ 51 B. 1.16 E Hatvan „ 2.48 , 1.60 B. 6.36 E. S.­Tarján „ 9.02 ,, 1.36 B. 9.05 B. 8.­Tarján , 4.32 „ 4.00 ,, 8.50 érk. Hatvan ,, 10.53,, 4.00 ,, 5.40,, Patka „ 12.32 ,, 2.05 E. Pest érk. 12.61 E. 6­ 48„ 8.50 „ Petit ind. 7.82 B. 10.35 E 5 28 E M­iskolcz ind. 7.25B 10.20E 9.00B Hatvan érk. 8 33,, Hit­van érk. 4.35E „ ind. 9 50 „ 1.35 B. 11 02B „ ind. 11.07., 3.21 B 7.55 E Miskolcz érk. 1.26 E 6.30 ,, 6 42 E Pest érk. 1.07 E 0.10 ,, 9.05,, Vám­os-D­örk ind. 2.40B10.42 B G­yöngyös ind­­.21E 9.28B Oyünstyös érk. 3.16 „ 11.12 ,, Vám­os-Györk érk. 1.00 ,, 9.63 ,, F.-Abony ind. 9.S0R 12.00E4 22B I­ger Ind. 10.52 R 11.29 E3.CSB Eger érk. 10.00,, 12.30 „5 01,, [F.-Ab­ony érk. 8.52 „ 12.08 R 3.43, Miskolcz ind. 7.45 B. ind. 5.19 E. I Bánréve ind. 8.45 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk. 10.89 „érk. 7.52 „ Miskolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 , Kassa ind. 6.00 R. 6.30 E. Od­erberg ind. 8.25 E. 7.00 E. Futka ,, 3.28 E. 8.00 B. Biitka ,, 2.12 R. 4.00 E. t Oderberg érk. 7.30 ,, 3.00 E. Kassa érk. 6.00 E. 3.00 E. Abos ind. 7.00 R 8.00 E 7.00 E. Eperjes Ind. 1.25 R .­.80 R2.47 E. Eperjes érk. 7.46 , 3 45 ,, 8.16 ,, A­lvos érk. 2.10,, 3.16,, 3.22 ,, Szerencs ind. 8.55 B. 3.59 E. [Királyháza ind. 12.47 B. 9.43 B. B.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 0.32 „ [Csap „ 4.15 „ 1.86 Csap „ 12.56 B. 8.28 ,, S.-A.-U­jhely „ 6.08 „ 8.50 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 ,, 6.86 ,, S.-A.-U­jhely ind. 4.42 B. [Hom­onna ind. 1.26 E. Homonim érk. 11.10 E. js.-A.-I Trhely érk. 5.33 „ V 1­gvár ind. 11.18 E. 2.27 E. I Hyíregyháza ind. 6.00 R Csap ,, 1.06 E. 8.15 „ [Csap „ 12.48 E 4.35 E 4.víz­egyháza érk.6.26 _______Vil­­vár_____ érk. 2.04 ,,­­ 6.58, Bátyn ind. 3.40 E. [Munkács ind. 1. 06 E. Munkács érk. 4.61 „ I Bityn érk. 1.17 „ Jlebreczen ind. S.12 R 4.18 E, Szigetit ind. 1.09 R. 9.81 B, Királyháza ind.10.47 R 4.13 E 9.43 érk. Királyháza 1 4.85 ,, 4.23 E, Szigeti) érk. 1.66 E 7.12 E 6.— Jlebreczen érk.11.60 ,, 9.86 E klerikalis fusio legyőzessék. — Milan fejedelem vasárnapig innen el nem utazik. — A franczia vi­lágkiállítás bizottságának elnöke, Sommerard, a be­csületrend nagytisztjévé neveztetett ki. Bréma, szept. 26. A bank a discontot 4’/2 és a lombard-kamatlábat 5°/0 ra emelte. Lemberg, szept. 26. Az izraelita központi vá­lasztó bizottmány dr. Kolischer József, dr. Landes­­berger, dr. Mansch jelöltségét megengedte, anélkül, hogy nekik a választókerület kijelöltetett volna. Dr. Gottlieb — Stanislau, dr. Kohn — Tarnopol, dr. Hönigsmann — Kolomen és Löwenstein rabbi — Przemysl részéről már azelőtt elfogadtattak. Az utóbbi hármat a lembergi hírlap „Der Izraelit“ me­legen ajánlja. Még több kijelölés függőben van, minthogy e tekintetben még a választóbizottság nyilatkozatát várják. Berlin, szept. 26. Az olasz király ma egyenest Görlitzen át Olaszországba utazik. Az ebéden Lau­­naynél jelen voltak a császár, az olasz király, a herczegek, Bismarck, Delbrück és Eulenburg.­­ Bismarck tegnap az olasz miniszterekkel hosszasab­ban értekezett. Luneville, szept. 26. Németeken elkövetett bántalmazások miatt elitélt a törvényszék két vádlot­tat 4 és 2 havi fogságra. Az ítélethirdetés alatt a hallgatóság izgatott volt, de a­ csendháborítás nem fordult elő. Liverpool szept 27. A ma Amerikába és Ca­­nadába elindult gőzösök 285,000 font sterlinget visznek magukkal. New­ York, szept. 25. (Huzai-távirat) Londoni váltók árfolyama aranyban 105s/4, arany agro 111s/8. Új bondok 1071/... — 1867-iki bondok 114. — Illinois vasút 100’/4. Erie vasút 50’/g. Gyapot 177/1. Uj amer. liszt 6.87. Finomított pe­tr­oleum New-Yorkban 171/2, Philadelphiában 16’As Havanna-czukor 8s/8. ___ 1 '...."FUJ—1­1 .................... " ___ ind. 6.57 „ 7.05 „ Czegléd „ 6.49 » B-23 a Czegléd , 0.38 „ 9.86 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 „ Szeged „ 1.81 B. 1.41 E. „ ind. 0.16 „ 9.25 „ Temesvár ind. 6.19 „ 8.80 érk. Pozsony „ 4.28 E. * 20 B. tatet­as érk. 8.46 „ 10.29____Bécs érk. 0.09 „ 6.03 , Valkány ind. 8 21 E. Perjám­os ind. 8.26 B. Perjámos érk. 6.06 „ Valk­ány érk. 11.10 ,__________ Bécs ind. 7.4 B. S.80 E.­­Sz.-Fehérv.ind. 10.18 B. 12.23 B. Győr „ 11.64 „ 10.05 „ Uj-Szőny „ 2.42 B. 8.66 „ Uj-Szőny „ 1.22 B. 11.13 „ Győr , *19 „ 6.13 „ Sz.-Fehérv. érk. 5.63 „ 2.50 E. Bécs__________érk. 7.50 „ 8.4* , Buda fid.7.16B[ 10 58B. 9.4M­’ t Triest ind. 7.—B. 17.10 B. — Sz.-Fehérv.érk.0.17 „ 2.33 B. 11.54B Kanizsa » 1.48 „ 10.43 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47B. 11.89 „ 4.43 „ Sz.-Fehérv., 6.17 , 8.58 B. 1.50 E. Frlész érk. 8.28 B. — 7.51 B Buda érk. 8.17 „ 6.05 B. 4.56 , Kanizsa ind.10.56E. 48 B 2.16B. [Bécs ind. 7.16B.11.16E 7.45B. Sopron „ 5.88 B 1.45 E 7.40B. Sopron „ 11.53 „ 3.40 B. 11.19 BécS érk. 9.8 B 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.87 B. Kz.-Feh­érv. ind. 0.37 B. 3.IS E lOgatfafalva ind. 6.20 B. 12.56 B. Kis-Czell „ 8.12 E. 0.30 „­­Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Süombatnoly .. 6.88 . S OI , >Kls-r»ell „ li aii ,, a aa :■ Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.35 E. Sz. Fehérv. érk. 6.07 b. OytSr ind. 7.24 B. 12.12 E .Szombathely ind. 8.61 B.12 09 E Kis-Czell . 11.45 „ 3.12 E­­Kin-Czell­­ 11.31, 3.30,­­Szöulba­thely érk. 2.10 B. 5.02„ Győr­i érk. 2.00 B. 5.61 „ Zákány ind. 3.13 B. 6.80 II. Károly vár. ind. 6.18 B. 6.18 E Zágráb érk. 7.20 , 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 , 7.40, , ind. 8.28 , 8.33 B. „ ind. 8.17 , 9.20 „ Károly vár, érk. 10.17 E. 10.19 B Zákány érk. 11.44 B. 2.37 E. Sziszek ind. 6.58 R. 5.43 E. Steinbritek ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 R. 7.50 E. Zágráb , 7.63 R. 8-18 E. Steinbritek érk. 10.50 R. 11.03 E. Sziszek _érk. 9.60 R. 9.41 E. Zákány ind. 60 R. 4.13 E. IkáttaSzék ind. 3.37 E . 26 E Bát­aszék érk. 12.32 E. 6.15 B. Zákány érk. 11.35 2.27 B. Kanizsa ind. 5.18 R. 1.4­3 E. d­ohács ind. 6.20 R. 5.00 E. Zákány , 6.21 „ 4.03 Zákány , 12.85 E. 8.07 B. Mohács érk. 12.30 E. 12.20 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány Ind. 11.32R12.E IV.. Várad Ind. 9.11 R 5.6 Z Eszék érk. 1.14E2.19E­­Szeged , 7.35E12.3E Ind. 8.00 R 8.00 R Eszék érk. 11.20E10.23 B Szeged Ind. 8.34R 5.15 E I . ind. 5.35 R10.55 R V­­Várad érk. 9.10 R 7.15 E Villány érk. 7.17R1.11E Pest ind 7.30 E. 6.20 E. Kassa ind. 4.20 R. 8.34 B 6­00 E Czegléd , 10.18 , 3.66 , Miss­kolcz , 7.49 „ 1.56 E 9.50 , Szolnok , 11.22 .. 9.58 .. t Ob­recz. „ 12.47 E 10.34 ., P.­Ladány , 2.01 E. 12.56 R. 1t’. l­adány , 2.25 „ 12.87 R Debrecz... 3.12 , 2.52 , jSzllnok „ 4.45 , 4.44 , Miskolcz „ 10.40 , 7.56 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 , Kassa érk. 3.22 R 12.18 E 5.62 , Fost érk. 8.31 , 8.46 _ Szolnok ind. 11.12 B.10.37 E. T­em­esvár ind. 8.66 B. 5.29 E. Arad 4.35 E. 6.23 B. Ared „ 12.25 E. 9.04 , Temesvár érk. 7.01 , 8.49 , [Szolnok , 4.54 ,___4.17 R. P.-ladény ind. 2.35 E. 1.28 R.­­W.-Várad? ind. 11.22 B. 9.05 E. V.-Várad érk. 4.47 , 4.06 „ IP.-Ladány érk. 1.28E.11.44 , Arad ind. 4.20 E. 8.44 17[H..Vásárhely ind. 7.15 E. 10.02 K Piski , 10.39 , 2.80 E. Tí­vis . 1.30E. 2.»0R fig.-Fehérvár érk. 9.45 B. 5.00 B. ,« y.-Fehérvár érk. 2.20 , 3.29 „ , , ind. 1.05 , 11.32R „ , ind. 10.20 B. 4.00, Tövis „ 2.34, 1.12E. Piski . 1.13E. 6.10, M.-Vásárhely érk. 6.16 , 6.52 „ [Arad érk. 8.20 _ 11-46 . Plskl ind. 2.60 E. IPetrozsény ind. 7.20 B. Petrozsény érk. 7.40 , jPHki érk. 12.7 Pb_ Tüvis ind. 9.14 R. 1.40 E. IstetteavAl­ ind. 0.47 E. 6.30 R. Serpestár érk. 6.29 „ 7.39 „ [Tövis érk. 2­20 R. 1.00 E. Kis-Kajms ind. 6.56 R. 9.40 E. IS­eben ind. 5.40 R. 3.40 E. Szék­én érk. 6.6 , 11.40 „ K­is-Kapiis érk. 7.50 ,__618B . V.-Váradi ind. 5.17B. 5. — R.­­Kolozsvár ind. 4.20R 10.30R Kolozsvár érk. 10.56 „ 1/­0 „ 'St.-Várad érk. 10.56 „ 8.32B. Pest ind712.39 R. 11.00 É7T.Ö2ST Bntka ind. 1.18B. 8.62B. TÁVIRATOK. Bécs, szept. 26. A „N. Fr. Pressernek Prá­gából távirják. A városi tanács megtagadta a Wen­zel-körmenetben való testületi részvételt . Kulesch polgármester Bécsbe utazott a részvevői előtt ki­térendő. Bécs, szept. 26. A „Presse“ következőt je­­enti: A birodalmi tanács ülésszakára a hitfele­­kezeti törvények legfontosabb része már elő van készítve, nevezetesen: a theol. tanulmányok újjá­szervezése, a patronátusügy és az anyakönyvveze­tés­­szabályozása iránti törvényjavaslatok. A theo­­lógiai tanulmányokra vonatkozólag azon elvhez ragaszkodnak , hogy a theologusok kiképeztetésök egy részét az egyetemen nyerjék és ennélfogva érettségi vizsgát tegyenek. Páris, szept. 26. A radikális hirlap „Aveuir n­ational“ ajánlja az egyesülést a köztársaságiak és bonapartisták közt, hogy így a monarchico­ NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombat, szept. 27-én. IV-dik rendkívüli előadásul: H A U C K MINNIE k. a. a bécsi csász. kir. udv. opera­­ház első énekesnőjének 9-ik vendékjátékául. Harmadszor: MIGNON. Regényes opera 3 felvonásban. Goethe „Meister Vilmos tanulóévei“ czimű­ regénye után írták: Carré és Partier Fordította Ormai Ferencz. Zenéjét szerzette Thomas Am­brus. Személyek: Meister Vilmos — — — Stéger Lothario — — — — Odry Laertes — — — — Ormai Fridrik — — — — Halmi Jarno — — — — Kőszeghy Antonio — — — — V. Kovács Mignon — — — — Hauck Minnie k. a. Philine — — — — Balázsné B. V. Inas — — — — Vizsai Kezdete 7 órakor. Budapest, szept. 26. Pár nap előtt felhívtuk e helyütt a közönség figyelmét a nagy horderejű elhatá­rozásra, melylyel a spanyol nemzet egy ember kezébe tette le a kormányhatalmat, az or­szág becsületét és a nép bizalmát, hogy bánjék és sáfárkodjék velök szive sugallata s geniusa útmutatása szerint. Legyen kor­látlan úr, féktelen erő, felelősségmentes gazda, legyen döntő aczél, emésztő tűz, romboló tenger­járás , csak ne hagyja az or­szág becsületét! Vesse ki sarkából az al­kotmányt, szüneteltesse a törvényt , csak rendet csináljon. Tagadja meg múltját, a nemzet törekvéseit, ne hajtson elveket, ma­gasztos eszmék után ne fusson, feledje el a szabadságot, s mindent mi ez istennő előtt szent : csak a hazát mentse meg! Ez a dictatori felhatalmazás. Boldog ország, mely szilárd és biztos kézbe teheti le azt, ha sorsa a végletre kényszeríti, és tudja, hogy a férfiú kiben megbízott, nem fog bizalmával visszaélni. Spanyolország — vagy minden csal — e boldogok közé tartozik. Castelar jellemét ismeri az egész vi­lág. Mint ember : csupa szív, csupa becsü­let ; mint polgár: hit, munkás és kitartó; mint hazafi: lelkesült s odaadó a végletességig ; mint politikus: önzetlen, igaz és magasztos elvek bajnoka. Forró szív, világos elme, tiszta kéz. Egész világ így ismeri, ilyennek tanulta ismerni egy évtized viszontagságos próbaideje alatt. Ez ismeretben megbíz­hatunk. Egyben nem ismertük eddig: erélye és szívóssága nem volt még a próbakövön. Nem a szellemi consequentia erélyét, nem az elvi szívósságot értjük, értjük az erőt, mely az akarat végrehajtásában nyilatko­zik, és beszélünk a szívósságról, mely csak a tett mezején, a hatalom gyakorlásában adhat magáról bizonyítékot. Ehhez a pró­bához most ért a spanyolok dictatora, és a­mint azt kiállja: aszerint lesz nevének dicsősége. Kövessük őt legelső lépéseiben, melyeket e próbatéren tesz. A nagy szel­lemek útja mindig érdekes s kétszeresen az, ha ily szellemhez a haza megmentésé­nek eszméjét s minden reményét fűzi egy nemzet. Castelar egyhetes dictaturája már eredményeket mutat fel. Amit mondott, amit tervezett a foganatba veendő intézkedések dolgában, annak legnagyobb része ma már test és munka. A végrehajtás minden irányban megindult. Nagymérvű nettó ke­rete áll előttünk készen s a keretben már mozgó élő­lényeket látunk. Az előtér meg­népesül s ami eddig a phrázis és buzgó óhajtás távlatában mosódott el, ma élénk színekben látjuk kiválni a h­aosból. Erélyes intézkedések sorát látjuk, nem többé szó­beszédben elvonulni, de tetté tömörülve je­lenni meg a cselekvés színterén. Castelar politikája gyors léptekkel ha­lad előre a végrehajtás terén. Mindazon rendszabályok, melyeket az iszonyú helyzet tisztázására szükségesnek tart nemcsak ő, de vele együtt a nemzet többsége, ma vég­re vannak hajtva, s csak e rendszabályo­kat látva alkothat magának az ember tiszta fogalmat azon végtelen ziláltságról, melynek rendezésére ilyen eszközöket kény­telen alkalmazni egy Castelar, a szabadság legbuzgóbb apostola. Igazán rettenetes egy állapot az, mi­dőn egy országban már csak minden emberi, társadalmi s politikai jog elnyomása árán lehet egyedül megszerezni a reményt, hogy e jogok élvezete s azt biztosító törvények uralma valaha még maradandó érvénybe­n szilárd alapon restituáltathassék ! Midőn ki kell vonni a hüvelyébe dugott pallost és bárdot, hogy ismét öljön s öldökölvén, éle­tet adjon a fegyelemnek; mid­őn fel kell függeszteni az alkotmányt, hogy alapot le­hessen alája építeni, melyen majd biztosan megállhat; midőn ostromállapot, ón- és szurony-uralom alá kell vetni a szabad pol­gárt , hogy meg­tanulja becsülni a szabad­ságot s tisztelni a normális törvényeket; midőn el kell nyomni a sajtót, hogy igaz­ságot halljon az ország, s földhöz kötni az emberek szabad akaratát, zabálát vetni még önmagukat illető elhatározásaiknak is, hogy elszokjanak az ország integritása ellen áskálódni s megértsék a saját érdekök sza­vát s tanuljanak dolgozni a maguk javára, midőn kötéllel kell fogni a hadverő sereget s hátába ágyút szegezvén, tanitani meg a hazaszeretet lelkesedésére. Utolsó betűig igy történt Spanyolor­szágban. A halálbüntetés visszaállíttatott még a cortes által. A törvényt már kihir­dette Castelár. Az alkotmány fel van füg­gesztve , az ostrom-állapot kiterjesztve az egész országra. A spanyol polgárok szabad költözködése betiltatott; minden 18 évet meg­haladt ember állandó tartózkodási helyére van szorítva. Átalános a fegyverviselés ti­lalma. A hírlapoknak nem szabad egyebet közölni a hadimozgalmakról, mint ami a hi­vatalos lapban megjelent. Ezek az egyhe­tes dictaturának előkészítő tényei. S mind­ebben még csupán a remény lehetősé­ge van előkészítve, hogy valaha fölöslegessé válhatnak ez iszonyú rendszabályok! Mennyi van még odáig, vaig e remény teljesülése bekövetkezik ! De a teljesülés felé vezető tet­tekből is van már mutatványa a fiatal dic­taturának. A harcz minden vonalon megin­dult. Erélyes s hazafias vezérek helyeztettek a csapatok élére. Tolosa alól már elsöpörte az ostromló carlista bandákat egy ily­en csapat, s a vörös lázadóknak is torkuk kö­rül jár a kés. Mindez már eredmény; azon erély és szívósság eredménye, mely felől most áll pró­bát a fiatal dictator, Castelar. De van en­nél nagyobb, mélyebbre ható dolog is, amit szintén rövid dictaturája eredményeként mu­tathat fel: az hogy az ő politikája s eltö­kélt erélyes kormányzata vonzotta össze a nemzet minden becsületes fiát egy pártba s tömörítette erővé a haza megmentésére a gazság és árulás ellen. Csak Castelar dicta­­turája alatt jöhetett létre ily szövetség, azon egyszerű oknál fogva, mert az ő kormány­zata nem pártkormányzat, politikája nem pártpolitika , hanem nemzeti kormányzat, az egész Spanyolország politikája. A férfiak, ki­ket pártczélok, pártirányok szétválasz­tottak, különböző útra tereltek, egyesülnek a Castelar által kimutatott nagy közös csa­páson, mely egyedül a haza megmentésére vezet, s nem szakad sehol mellékerekre, mig a czél elérve nincs. Castelar politikájának legnagyobb vív­mánya e mai napig ez. De nem marad annak sokáig. Ily eredmények s ennyi tanú­sított erély és szívósság után joggal várha­tunk nagyobb, elhatározóbb eredményeket. S hogy a várakozás nem alaptalan , mutatja az, hogy Spanyolország, helyesebben a legi­tim spanyol korrmány hitele helyreállott az európai pénzpiac­ előtt. E helyreállí­tást nem szokták a garanc­iákba helyezett bizalom megszilárdulása nélkül osztogatni A londoni piac­on hosszabb idő óta ered­ménytelenül negoc­iált spanyol kölcsön meg­kötéséhez közele. Ez is a Castelar politi­kájának vívmánya, mégpedig a legfontosab­bak közül. Ennyit a fiatal diktatúra életképessé­gének s a dictátor erélyének próbájául. Azt hisszük, a próba nem hátrányosan üt ki. S ha ennyi határozottság s ennyi eredmény mutatkozik egy heti tapasztalataiból, tán nem ok nélkül reményük Spanyolország ba­rátai, hogy a jövő igazolni fogja Castelár azon válaszát, melylyel Garibaldi ajánl­­o­­kozására vált, hogy­ a spanyol hadsereg és a spanyol nép elég erős, dolgát a maga em­berségéből rendbe hozni.­­ Az igazságügyminiszter, mint a „R.“ írja, a magánjogi kodifikáczió munkájának nagyban való megindításán kívü­l több szakmájába eső kisebb törvényjavaslatot is készíttet elő. A na­pokban három ily törvényjavaslat előleges terve került ki a miniszter által megbízott szakférfiak kezéből. Az első a fizetési rendeletekről szóló, a­mely a sommás eljárás alá tartozó határozott pénzösszegbeli követelések gyors kielégítését kí­vánja biztosítani, illetőleg a bírót ily esetekben fizetési rendelet kiadására, illetőleg ennek alapján a végrehajtás azonnali elrendelésére följogosítani. Ez a külföldön ismert Mandatsverfahren meghono­sítása volna.­­ Egy másik törvényjavaslat a ki­­sebbszerű polgári körös ügyekben való eljárásról szól , és az u. n. bagatelle ügyeknek mentül egy­szerűbb és gyorsabb elintézését vévén czélba, a bagatelle eljárás eseteit, egész folyamát, a peror­­voslatokat stb. a törvénykezési eljárástól eltérőleg részletesen szabályozza.­­ Végre egy harmadik törvényjavaslat készült az uj telepítésekről, megha­tározván azon föltételeket, a­melyek alatt a földtu­lajdonosok akár uj községeket, akár a­z önálló községben egyes családokat telepíthessenek. — Mind e törvényjavaslatok előleges megbirálás vé­gett szakférfiakkal közöltettek.­­ A határőrvidék polgárosí­tása körül érdemeket szerzettek kitüntetését a hivatalos lap mai száma a következő két legfel­sőbb kéziratban közli: Kedves báró Wenckheim! A magyar katonai határőrvidék polgárosítása körül szerzett különös érdemek elismeréséül: b. Scudie­r Antal altábornagy-, temesvári katonai parancsnok- és királyi biztosnak első osztályú vas­­korotta-rendelet a második osztályú hadi­ diszitménynyel díjmentesen ; továbbá Matasovics Lukács határőrvidéki közigazgatási őrnagy-, és Kutschen ter Ferdinand határőrvidéki közigazgatási századosnak, nemkülönben Z­u­­p­á­n Ferdinand Károlyfalvi és Smetana Antal perlaszi szolgabirósági vezetőknek és századosoknak Ferencz József rendem lovagkeresztjét adományozom, s e részben e ren­dem irodáját is kellőleg utasítottam. — Ugyanazon alka­lomból S­­­b­a 11­­ e­s Ist­ván és Hostinek József határ­őrvidéki közigazgatási ezredeseknek, továbbá B­as­sara­­bics Vincze magyar honvédgyalogsági alezredesnek meg­elégedésem nyilvánítandó. Mindezekről a közös hadügymi­nisztert is tudósítottam. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi szeptember hó 23-án, Ferencz József, s. k. Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán a magyar határőrvidék polgárosítása körül szerzett érdemek elismeréséül: B­o­c­s­k­o­r Henrik számtanácsos, Brankovics János karánsebesi polgármester, Lő­re­n­c­z Alajos fehértemplomi polgármester Buko­­v­a 11 a Fnlakt idvori kereskedő és birtokos, V­a­s­i­l­j­e­v­i­c Miklós kereskedő és orsovai községbiró, Emanuel Sán­dor gyógyszerész és kubini községbiró, Gradl Zsig­­mond allibanári földbirtokos, D­e­s­p­i­n­i­c Vazul kubini kereskedő és K­r­e­s­t­i­c Mihály titeli kereskedőnek Fe­­rencz József-renderi lovagker­esztjét; Ambrózy Gyula antalfalvi evangélikus lelkész, Mihalkovics György homok­czi görög-keleti plébános, B­o­­­g­a­r­i­c­s Jován dello­­vai görög-keleti plébános, Popovics János sakulai gö­rög-keleti plébános, Schneider Mátyás károlyfalvi köz­­ségbiró, Kirchner Henrik rudolfsgnadeni községbiró és K­ü­s­ti Ernő karansebesi postamesternek a koronás arany érdemkeresztet; K­i­r­c­h­n­e­r József rudolfsgnadeni község­­tanító és Iváncskovics Márk dellibláti községbirónak az arany érdemkeresztet; továbbá Haderspek János homol­czi községjegyző, W­e­lt­i­m­i­r­o­v Miksa farkasdiai községbiró és Friedrich Ferenczjakabai községbirónak a koronás ezüst édemkeresztet; végre Bas­sárn­é Csira allibunári községbiró, Pep­a Péter domasniai községbiró, I­g­n­i­a Olympia bozoviczi községbiró, M­i­r­o­s­e­v Tivadar josefsdorfi községbiró és Korm­an Ilk­a nikolinczi község­birónak az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Sccönbrunnban, 1872 évi szeptember hó 24-én. Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. — Budapest I­V-i­k (b­e­l­v­á­r­o­s­i) v­á­l­a­sz­­tókerü­let választóihoz a holnapi és holnaputáni választásnál tájékozá­sul. A hivatalos hirdetmény szerint a választás kerületünkben holnap (27-én) és holnap­után (28-án) reggeli 8 órakor a városház tanácstermében fog megkezdetni, s mindkét napon félbeszakítás nélkül esti 8 óráig folytattatni. A szavazati íveket a választó a szavazó­te­rem korlátain kívüli helyen úgy a csarnokban, erre felkért polgártársainktól igazolványuk felmutatása mellett átveheti. Minden választó két szavazati ívet vesz át, egyiket a nagy adózók, másikat a szabadon vá­lasztandókra beadandó szavazat czéljából. A kiküldött közp. 45-ös bizottság által javas­latba hozott 200 virilista szavazati ivét k­laszin papir, s a rendes és póttagok közti hézagot egy két madarat tartó repülő angyal tölti be. A kerületi százas bizottság által a szabadon választandókra nézve javaslatba hozott szavazati iv (28 rendes, 7 póttag) papirja világosbarna, melyen a rendes és póttagok közti hézag bal szé­lén egy áttört babérlevél-lenyomat látható. Pest, szeptember hó 26-án 1873. Királyi Pál, a IV. ker. vál. testületének elnöke.­­ Az újvidéki „Z­ásztava“ Mazsuranics báni kineveztetésének sem nem örül, sem azt nem gáncsolja; sőt a maga részéről ígéri, hogy az új horvát kormányt, mely a „Csengics aga“ költőjé­nek (maga Mazsuranics) személyében annyi, a­men­nyi kezességet nyújt haza- és népszeretetéről, ro­konszenvesen kíséri majd a közigazgatás terén, azon reményben, hogy az meg fog felelni a nemzet várakozásának, mely ezúttal a becsületes, képes és munkás kormány kedvéért lenyeli a nemzeti párt nevével elkészített ideiglenes új „kiegyezés“ piluláit. A „nemzeti bureaucraticus“ kormánynyal ezúttal a közvéleménynek is meg kell elégedve lenni Horvátországban azért, mivel az nemzeti, amiként hogy a magyaroknak is meg kellett elé­gedniük azzal, hogy a „helytartótanács“ s a pro­­visoriumnak egykori tagja elnökminiszterré lön. Dr. Cseh Károly választói előtt mondott beszéde. Képviselővé történt választatásom óta nagyon figyelemre méltó események is történtek: a bűnös visszaélés oly pr­egnáns büntetését vette, a­milyen­nek alig­ha párját lehet találni. Mindnyájan emlé­kezünk azon hallatlan, minden törvényt, jogot és igazságot a legszemérmetlenebbül lábbal tapadó eljárásra a melyet a kormány a választások alkal­mával a választókra gyakorolt. Ama visszaélések két fővezető lelke — az akkori miniszterelnök Lónyay és belügyére Tóth Vilmos megszűntek tagjai lenni a kabinetnek, s még pedig Lónyayt oly csúfosan buktatta meg a képviselőház nagy többsége — miniszter­társairól nem is szólva — a­milyenhez hasonlót a parlamentek története nem igen jegyez fel. S vajha parlamentünknek ne is lenne oka egy második hasonló eljárásra. A választások alkalmával elkövetett vissza­éléseknek megvolt azon eredményük, hogy a jobb­oldal a képviselőházban nagy többséggel jelent meg. De mégis a jobboldal soha gyöngébb nem volt, mint épen most, azon választások után, úgy annyira, hogy jobb- és baloldalon többen vannak, kik a jelenlegi kormány fennállását csak úgy tartják lehetségesnek, ha az a baloldal támogatá­sában is részesül. Nincs szándékomban ez alkalommal ezen állítások alapos vagy nem alapos volta fölött vi­tatkozni ; annyi kétségbevonhatlan tény, hogy a Szlávy kormány épenséggel nem áll valami nagyon szilárdan, s hogy a jobboldal bármelyik más ár­­nyalata még oly szilárdságra sem vergődhetnék, mint a­milyennel a Szláv- kabinet dicsekedhetik. Mind­ezek daczára is reánk nézve — a baloldalra — igen nagy baj az, hogy magunkra meglehetős nagy kissebbségben vagyunk, hogy tehát még a kor­mány megbuktatása esetében is — a jelenlegi kép­viselőházzal — elveinket érvényre, nem emelhet­jük, azon elveinket, amelyeket mi eleitől fogva folyton hirdetünk, melyeknek helyességét a jobb­oldal hosszú ideig egészben tagadta, de a­melyek egy részének helyességét ma már ők is kénytele­nek beismerni. Mi, tisztelt polgártársak! többek között foly­ton hangoztattuk, hogy a delegatió létezése nem üdvös intézmény, hogy mi azt el akar­juk törölni. A kormánypárt eddig elé épen az el­lenkezőt állította nemcsak, sőt egyik kormány­­­elnökünk ezen delegatiókat oly mintaintézmény­nek nevezte, a­melyet más idegen országok is utánozni fognak és mit látunk ma ? A delegatiókba vetett hit — annak isteni eredete — a jobbolda­lon is egészen meg van inogva. Ma már a jobboldali conservativ „Magyar Politika“ a delegatióról következőleg nyilat­kozik : „Világos ugyan­is — mondja ezen határozott és erős jobboldali lap hogy a Deákpártot, melynek tagjai kizárólag képezik a magyar orszá­gos bizottságot, némi kérelmetlen érzés háborgatja, látván azon erkölcsi és szellemi légüres hangtalan, szervitlen, világtalan űrt, melyben ennek mozog­nia, évenként összejönni, tanácskozni, határozatokat hozni kell, a nélkül, hogy a közügyeken hajszálnyit is lendíthet­ne. ................Deákpárti komoly emberek is kez­dik vinni azon szereplést, mely a magyar delega­­tiónak kijutott, s mely abból áll, hogy egyes apró pl. a tisztviselők fizetésének föl- vagy nem eme­lésre vonatkozó kérdéseken kivül lényeges semmire be nem folyhat, — és épen azon egyben, mi az országképviselet legfőbb feladata volna, a had­ügyre forditott költségek sikeres ellenőrzése, s ha kell megszorítása, — azon egyben pusztán for­mális tanácskozmányok után megszavaz összegeket, tudván, hogy ha meg nem szavazza is, még­is elkölti a hadügyminszter és végre olyan határozatokat hozván, mint a Skéne­­féle szerződést illetőleg, hogy bizonyos igen jámbor elveket és jóakaró észrevételeket szíves figyelmébe ajánl, hogy „ha lehet“, azokat kövesse ugyanazon hadügyminiszter, kiről ismeretes, hogy a delegátió­­nak még positív határozatait is, sőt a törvényt is azon egyszerű mentséggel szokta mellőzni, hogy „teljesíteni nem lehet!“ Alább meg ugyanezen lap azt mondja: „Kuhn miniszter . . a delegatiók határozatai iránti tiszteletlenséget ne mutassa ki a világ előtt oly fity­máló módon, és a delegationális működést illőn beleplő „illusion“ fátyolt ne szaggassa oly katonai durvasággal, hogy a buta „nagy publicum is észrevegye az alatta rejlő komé­diát­. Ezeket mondja szóról-szóra ezen nagyon is határozott jobboldali lap, s ezzel az annyira kigú­nyolt programmunk két főtételét ismeri el helyes­nek, ami elveink szerint kiigazítandónak. Az egyik: a delegációk eltörlése, a másik a hadsereg közössé­gének megszüntetése; igen, mert a felolvastam czikkben világosan ki van mondva, hogy a dele­gációk egészen haszontalanok, a közügyeken egy hajszálnyit sem lendítnek, hogy pusztán szavazó­gépek, valamint ki van mondva az is, hogy a kö­zös hadügyminisztérium létezése az alkotmányosság kigúnyolása, fitymálása, hogy annak alkotmányosdit játszani akarása csupa „komédia“, vagy­is más szakkal, hogy a közös hadügyminisztérium is eltörlendő, s igy maga a hadsereg közössége is megszüntetendő. Igen nevezetes haladás ! Nagy elismerés a mi részünkre. Ugyancsak a „Magyar P.“ egyik következő számában igy nyilatkozik: „Vétenénk az igazság, az öt évi tapasztalás ellen, ha azt állítanék, hogy a közös ügyek elin­tézésének azon módja melyet az 1867. XII. t. sz. behozott, s szabatosan körül írva rendezett — fő­leg pedig az ezen ügyek alkotmányos tárgyalására hivatott testület — a delegatió — az életben s a gyakorlatban megbukott s a hozzá fűzött esemé­nyek meghiúsultak.“ Alább pedig igy folytatja: „A jelen évben .... a delegatiók még a tavasz elejére összehivattak s igy az 1874-diki közös budget elég jókor fog megállapittatni! ámde

Next