Ellenőr, 1873. október (5. évfolyam, 225-255. szám)
1873-10-25 / 249. szám
Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 w 80 # Egyedszám ára 10 krajezár. Szerkesztési iroda: Budapesten, iiódoi-ufczn <5. rz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 249. szám. Budapest, szombat, október 25. 1873. POLITIKAI NAPILAP. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatalos hirdetések felvétele: Budapest, nádor-utcaa 6. sz. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sas-utca 14. sz. alá intézendők. V. évfolyam. Közlekedés. B (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (este) déltől éjfélig. Béfakvprívríd. S. 15 E. u.^B. IPest gyom. tad. 7.50 g. 2.25 & Pest érk. 10. 6 E. 6.35 B. iBécs_________érk. 2.12 E. 9.19 Futárvonatok a gyorshajózás alatt. ~ Hétfő, csat., szomb ) Hétfő, Szerda, Péntek. sa avul Házias érk! o!5Q B.___________Lécs érk. 7.32 B._______________ Héli ind! 8.6 E. 8.20 B. BAziles ind. 6.05 E. 8.80 B Pozsony 31.18, 11.08 „ Te.ee.rk „ 10 07 " ®’77 2 Fest érk. 5.56 E. 6.06 K. Szeged , L« B' J-7? „ ind. 6.57 „ 7.05 „ Czegléd „ 6-« , 6.23 „ Czegléd „ 0 33 â 9.35³ Pest érk. 8.12 , 7.19 ; Temesvár ind. 6.19„ 6.30 érk. Pozsony „ B' Házias érk. 8.46 „ _ 10.29 Bécs érk.___6.M, 6.03 Vulkáni ind. 3.21 E. Perjámos ind. 8.25 K. Perjámos érk. 6.06 „ Valkány érk. 11.10 ,------------_ Bécs ind. 7.4 B. 6.50 E. [Sz.-Fehérv.ind. 13.18 R. 12.23 B. Győr „ 11 64 - 10.05 „ Jüj-Szőny , *•***■ » mn-Szöny „ 1.22 E. 11.18, Győr 1 4.19, 6.13, Rrnb ■ «KX. érk. 5.53 „ 2.60 B. BéCS érk. 7.60 „ 8.44_, Sz-Fehérv.érk.9.17 „ b.VlR. 9.46 E |T*iest ind. 7.~ E. 17.10 B. — Kanizsa 1.47 E. 11.39 „ 4.43V Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18 B. Tries* érk. 8.26 B. — 7.51 E Buda" érk. 8.\T 6 01,^ 14 a ii izsa ind.10.56 E 5.48 B 2.15 H. IBícs^ind. 7.1BE.11.16E 7.45JÍ. Sopron , 6.38 B 1.45 E 7.40 B. Sopron „ 11.53 , 3.40 E. 11.19, Bécs érk. 9.8 E 4.60 „ 11.14 „ Knnizsaérk. — 10.18 B. 4.37 E. -fehérv. ind. 9.37 873.13 E. Gyantaivarnd!8.20 B. 12.5501 Kis-Czell „ 3.12 E. 9.30 „ Szombathely , 8.61 „ 6.31 „ S- inbathely „ 6.36 „ 3.01 „ Kis-Pzell , 11.25 „ 9.07 „ (oanafalva érk. 9.30 „ 6.35 E. S. Bollérv. érk. 5.07 E. 3.10 B. Győr ind. 7.24 B. 12.12 E jSz<>[iil(athely ind. 8 51 R. 12.09 E Kit Ezell , 11.45, 3.12 E Kiti-Czell , 11.81. 8.30, Szombathely érk. 2.10 B. 5.02. Győr érk. 2.00 E. 5.61 „ Kibílity ind. 3.53 E. 6.30 R. Károly vár. ind. 6.18 B. 5.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 , ind. 8.28 . 8.33 B. „ ind. 8.17 „ 9.20 . Károly vár, érk. 10.17 E. 10.19 B. ZAtaíny érk. 11.44 B. 2.37 B. Sziszeik ind. 5.68 R. 6.43 E. Stelnbriick ind. 4.— B. 4.40 E. Zá .- ab „ 8.10 B. 7.50 E. 'Zágráb „ 7.53 E. 8.18 E. SleLibritek érk. 10.54 B. 11.08 E. Sz.Iszete érk. 9.50 B. 9.41 E. Záiány ind. 6.48 B. 4.13 E. Báttaszék ind. 3.37 B. 3.25 E. Báttaszék érk. 3.44 B. 6.15 B. Zákány érk. 12.2 . 2.27 B.Kanizsa ind. 5.18 B. 2.43 E. Mohács ind. 6.20 b! 6!60 E. Zákány „ 8.21 „ 4.03 ., [Zákány „ 12.35 E. 3.07 B. Mobilos érk. 12 30 E. 12.26 B. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány ind. 11.82B12.E IV.-Várad ind. 9.1 Tbb 15 E Piszék érk. 1.14E 2.19E Szeged , 7.35E12.3E , ind. 5.00E 3.00 R Eszék érk. 11.20E10.23 B Szeged ind. 3.34B 6.15E , ind. 5.35B10.65 R X -Várad érk. 9.10B 7.16PJM Villány érk. 7.17B 1.11E_______ _’est ind 7.30 B. 6.26 B. MKassa ind, 4.20 B. 6.34 B 6.00 E Czegléd „ 18.18, 8.55, Miikolcz „ 7.49 , 1.66 E 9 50 , Szolnok „ 13.22 „ 9.68 , Stebrecz. , 12.47 E 10.34 , P.-Ladány , 2.01 E. 12.56 B. P.-Ladány „ 2.25 „ 12.37 R Debrecz.,, 3.12 „ 2.62 „ Szolnok „ 4.46 , 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 „ 7.65 . 2.06 E Czegléd , 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 B 12.18 E 6.52, Pest érk. 8.31 , 8.45, Szolnok ind. 11.12 B. 10.37 E. -Temesvár ind. 8.55 E. 6.29 E. arad , 4.35 E. 6.23 B. Arad , 12.25 E. 9.04 , Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 , Szolnok „ 4.54 , 4.17 B. P.-J.adány ind. 2.35 E 1.26 BTISVVárad ind. 11.22 Kft. 9.06 eTV.-Várad érk. 4.47 , 4.06 , P.-Ladány érk. 1.23 E. 11.44, Arad ind. 4.20 E. 6.44 R. 171.-Vásárhely ind. 7.16 E. 10.02 E Pizki , 10.39 , 2.80 E.Tíjviz , 1.30 E. 2.60 R Gy.-Fehér Vár érk. 9.45 B. 5.no B. Gy..Fehérvár érk. 2.20 „3.29 „ „ „ ind. 1.05, 11. S2 R . „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tövis „ 2.34, 1.17E. Pifki . 1.13E. 6.10, M.Vásárhely érk. 6.16 „ 6.52, | Arad érk. 8.20 , 11.46 , Piski ind. 2.50 E. [Petrozsény ind. 7.20 R. Petrozsén’y érk. 7.40 „ |pi.«kl érk. 12.7 E. Tivto fk. 2.14 r!~i!15 E. Jsiresvár ind. 9.47 Photo R. Segesvár érk. 6.29 „ 7.39 „ |Tftvis érk. 2.20 E. 1.00 E. Kis-Kapiri ind. 6.65 B. 9.40 E.Seben ind. 5.40 B. 8.40 E. Szeben_ érk. 9.5 , 11.40 „ Kis-Kapics érk. 7.50 „ 6.35 „ V.-Várad ind. 6.17 B. 5. — B. |Kolozsvár ind. 4.20 B. 10.30B. Kolozsvár érk. 10.56 „ I.16 „ iTV.-Várad érk. 10.65 „ 8.32E. Pest Ind. 12.89 B. 11.00 E. 2.02 E. Untfea ind. 1.18 B- 7.69R. Hatvan „ 2.48 , 1.60 B. 5.86 PT. S.-Tarján „ 9.02„ 1.36 R.9.05R. S.-Tarján „ 4.32 „ 4.00 „ 8.50 érk. Hatvan „ 10.53,. 4.00 „ 6.40 „ Rutka „ 12.32 „ 2.05 E. Fest érk. 12.61 B. 6 43„ 8.60 „ Pest ind. 7.32 R.ToTss E 5 28E IMiskolc* ind. 7.S6B 10.20~E9 JooR Hatvan érk. 8 83., Hatvan érk. 4.36 E „ ind. 9.60 „ 1.36 B. 11 02B I „ ind. 11.078.21 B 7.66E miskolci érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 B »»est érk. 1.07 E 6.10., 9.05„ Vámos-Györk ind. 2.40 B 10.42B Gyönttyös ind.21 E 9.28B Gyöngyösi érk. 3.16 ,, 11.12 ., Vámos-Györk érk. 1.50 ,, 9.53 „ F.-Abony ind. 9.30 B 12.00 E 4 22B Il-Tger Ind. 10.62 B 11.29 B 3.03B Kife« érk.^O.W., 12.30 „ 5.01 „ |F • Abony érk. 8.52 „ 12.08 B 3.42 , Miskolc* ind. 7.45 B. ind. 5.39 E. jBánréve ind. 3.45 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.52 „ |Miskolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 „ Kassa ind. 6.00 B. 5.30 E. jOllerberg ind. 8.25 E. 7.00 R. Butka „ 3.28 E. 8.00 R. |Rutka „ 2.12 B. 4.00 E. Oderberg érk. 7.30 ,, 8.00 E. [Kassa érk. 5.00 E. 3.00 B. A bos ind.^ToO^RsTorTR 7.00 E .TIp c r i es ind. 1.25 B 6.10EI.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.16 ,, | A bos érk. 2.10 ,, 0.15 ,, 3.22 „ Szerencs ind. 8.66 B. 3.59 E. Királyháza ind. 12.47 E. 9.43 B. R.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.32 „ [Csap „ 4.15 „ 1.35, Csap „ 12.56 E. 8.26 ,, S.-A.-Uijhely „ 6.03 „ 3.60 „ Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 R. Szerencs érk. 7.45 ,, 5.36 ,, S -A. -Ujhely ind. 4.42 B. [Homonna ind. 1.26 E. Homonna érk. 11.10 E. S.-A.-Ujhely érk. 5.33 „ Fokrvár ind. 11.18 B. 2.27 E. [Nyíregyháza ind. 6.00 R Csap „ 1.06 E. 8.45 „ Icss.p „ 12.48 E.4.15E Nyíregyháza érk. 6.26„ Iblgyfír érk. 2.04 ,, 6.63 , Rátyn ind. 3.40 E. |Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.51 ,, IIIly 11 érk. 1.17 ,, Slebreczen ind. 3.12 B 4.18 E. |Szigeth ind. 1.09 B. 9.81 R, Királyháza ind.10.47 B 4.18 E 9.43 érk. Királyháza „ 4.85 „ 4.28 E, Szigetli érk. 1.56 B 7.12 E 6 — [Slebreczen érk. 11.50 „ 9.36 E értekezni. — A lapok által közlöttei ellenében biztosittatik, hogy a nagybritániai és az amerikai képviselők a zárdák lefoglalása ellen semmi óvást sem tettek. _________ Bécs, okt. 24. (Zárlat.) Hitelrészvények 203.— Magyar földhitelintézet —Angol-magyar —. Anglo-austria 124 50 Magyar hitelrészvény —. Franco-magyar — Váltóbank —. Napoleondor 904.— Államvasut 314.— Lombardok 154.50. Galúziai 205 50. Tramway 153.— Magyar sorsjegyek —.—. 1860-dik 99.50. 1864-dik 132.— Magyar jutalomjegy —.Hitelsorsjegy 159.50. Arany 5.43.— 107.50 London 112.40 Török .Sorsjegy 53.50 Municipals bank —. —. BIC*. okt.. 24. zárlati Magyar stadiokorm. kötvény 73 25. Sag-Tarján 100—. Magyar hitel 103.—. Magyar záloglevél 80 25. Erdélyi - . Magyar keleti vasút 62.—. Magyar sorsjegy 74.— . Tiszai vasút 188.—. Magyar havnn 92.50. Angol-magyar 39. Franco-magyar 19.— Alföld 135. — . Magyar északkeleti vasút 99.—. Keleti vag- s úti elsőbbségi kötvény 65. -. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar , földhitelintézet 40.—. Török —.- . Municipals . Berlin, okt. 24. (hirdet.) Galicziai 95 50 Lombardok 94.— Ezüst jöved. 65.— . 1.860-as —. Bécs —.— Roma,.iái 34.50. Allamvízpálya 193 — Papirjövedék 61.10 Hitelsorsjegyek —. 1864-ki —Hitelrészvény 128 — Magyar sorsjegy —.—. Berlin, 24. (Zárlat) okt. Galicziai 93. — . Lomba 94.— . Ezüst jöved. 64 50 1860-iki 89. . Bécs 88 — Romániai 34.12. Államvaspálya 193.25. Papirjövedék 60 62 Hitelsorsjegyek 106.37. 1864-diki 83.—. Hitel részvények 128.— Magyar sorsjegy 47.12. TÁVIRATOK. Bécs, okt. 24. Ma délben tartották meg a forrásvizvezetéknek befejezési ünnepélyét, az uralkodó, a koronaherczeg, a főherczegek, miniszterek, a város előkelőbbjei s más tekintélyesek jelenlétében. A főpolgármester ő felségéhez üdvözlő beszédet mondott, mely az uralkodóra viharos éljenzéssel fogadtatott, s melyet ő felsége köszönő elismeréssel viszonzott. Az uralkodó felelete örvendetes viszhangra talált. Egyidejűleg a forrásvizikut vizművi játékai is megeredtek éljenzés és zene között. Ő felsége a császár a megnyitási okiratot aláírta, az építésnél befolyt egyéneket bemutattatá magának s azok iránt elismerését meleg szavakban fejezte ki. Ő felsége erre az ünnepély helyét odahagyta a néphymnus dallama és a tömeg viharos éljenzései között. Bécs, okt. 24. A „N. Fr. Pressernek Londonból távírják. Elhatároztatott nov. 23-án, mint egy femai kivégeztetésének évfordulóján, Dublinben monstre-amnestiameetinget tartani, mely alkalomból a birodalom minden részéből különvonatok fognak közlekedni. Az izlandiak reményük, hogy egy millió ember fog egybegyűlni 500 zenekarral, köztük sok amerikai is. Zágráb, okt. 24. A mai ülésben Brlic interpellálja a kormányt a határőrvidéki erdők eladása miatt, kívánja hogy a veszély elhárítassék, és a consortium ellenében elégtétel eszközöltessék. Róma, okt. 24. Az idegenek collegiumának rectorai az egyházi javak liqnidatióját végrehajtó bizottsághoz azon kérelemmel fordultak, miszerint a collegium romanumban rendelkezésükre némi helyadalzék, hogy a külföldi seminariumi növendékek tanulmányaikat folytathassák.A junta valószínűleg át fogja engedni a kívánt helyiségeket, de más épületben. — A Junta fölhivá Wimpfen grófot a jezuita zárda könyvtárának birtokbavételére, mivel az egyház hercegnő azon föltét alatt adományozta hogy adandó alkalommal az osztrák jezsuitákra háromoljon. — A brazíliai képviselő Penedo megbizatott a pápával a Braziliában fenforgó vallási kérdések iránt Utolsó posta. — Hyacinth atya most már megérdemli nevét, mert fia született Genfben, hol tavaly megnősült. — Bright újra megválasztatott Birminghamban egyhangúlag. — Don Paolo Grassi, ki a Santa Maria Maggiore templom kanonoka volt Rómában, jónak látta az ugyancsak Rómában keletkezett a most már biztosan létezhető protestáns hitfelekezetek egyikéhez, a habistákhoz térni át. Ezen rettentő merészsége folytán meg van idézve „a római szent inquisitio bírósága elé.“ — Hanem hát Don PaoloTrass) nevezi a megidézést és a Vatican száraz mennyköveit. A franczia republicanus baloldal tegnapi gyűlésén Jules Simon kijelentette, hogy a fusionisták kisebbségben vannak és hogy az ingadozó képviselők szavukat adták, hogy a köztársaság mellett fognak szavazni. November hóra általában komoly eseményeket várnak. A monarchista összeesküvők arra késztetik Mse Mabont, hogy a belügyi tár ezt erélyes embernek adja át. Audiffret-Pasquier herczeg és Raoul Duval az ajánlottak. Máris katonai rendszabályokat kezdenek foganatba venni, hanem igen kétséges, vájjon a katonák között mindenütt engedelmességet találnak-e ? A tisztek többsége ezredestől lefelé republicánus érzelmű. A polgárháború eshetősége igen közel áll. — Mac Mahon jellemét egyre szebb világításba helyezik a tények. Egyetértése a royalista faiseurökkel most már bizonyos, így például Aube és Seine-inferieur megyében a választásoknak nov. 9-ikén kellett volna megtörténni, azonban Mac- Mahon és kormánya attól tartván, hogy addig nem hajthatják végre a restauratiot, a választásokat tizenhatodikára tűzték ki. Azt hiszik, hogy az újonnan választott képviselők nem teszik kétségessé azon „egy szavazat többséget“, melyet a monarchisták a királyság helyreállítására elegendőnek tartanak. Mac Mahon eleinte nem tanácsolta a nemzetgyűlés idő előtti összehívását, mivel a hadsereg még nem foglalta el állását az országban, s még sok tiszt és katona van szabadságon. Tegnap azonban haladéktalan összehívás mellett nyilatkozott, hogy a vidéki lakosságnak ne legyen szervezkedésre ideje. Az egyházi ügyekben illetékes németországi törvényszék e hó 29-ikén ül össze Tárgyalás alá valószinüleg legelőször Ledochowsky érsek ügyét fogja venni. Az érsek elmozdítása bizonyos. — A berlini kormány, eleget akar tenni a clericalisok kíváncsiságának, s a pápa levelének eredeti olasz szövegét is közzé fogja tenni. — Revnkense kath. püspök állami elismertetése miatt hir szerint válság tört ki a bajor kabinetben. E hirt azonban ma egész határozottan megcáfolják s hozzáteszik, hogy az elismertetés iránti kérvény még nincs a kormány előtt. — A „Te tuan“ spanyol felkelő hajó hirszerint megadta magát a törvényes hatóságnak Alincantéban EutiapeKÍi in lap ok. Budapest. Szombat, október 25-én 1873. NEMZETI SZÍNHÁZ. Hauek Minnie kisassz. a bécsi cs. kir. udv. operaház első énekesnőjének vendégjátékául: Faust. Opera 5 felvonásban. Goethe után írták : Barbier és Carré. Fordította Ormai Ferencz. Zenéjét szerzette Gounod. Személyek : Faust tudor — — — — Ellinger Mephistopheles — — — — Odry Margaréta — — — Hauck Minnie k. a Valentin, bátyja — — — Malecky Wagner, ) . ... — — — Ormai Siebel, ) t Tinlók - - - Nádainé V. K, Mártha — — — — — Kvassayné. Kezdete 7 órakor. VÁR -SZÍNHÁZ. A budai iskola alap javára. Három kalap. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Hennequin Alfréd fordította s zerdahelyi K. ( —) „Le roi est mort, vive le roi!“ Meghalt Buda, meghalt Pest, éljen Budapest! Az ikerfővárost leszögeztük a törvénykoporsójába és phoenixként támasztottuk föl vélt hamvaiból az új egyesült fővárost. Budát a korona fénjéhez, a magyar királyok udvartartásához és a rendi országgyűlések alkotmányos tekintélyéhez kötött igéző emlékek emelték a nemzet székvárosává. S míg komor bástyáiról az ököljog korának barczi moraját, csatázó hőseit eleveníti föl a múlton merengő képzelet, azalatt a régi mélabús magyar sóhaj : „Meghalt Mátyás király, oda az igazság“, élőnkbe varázsolja a kort, hol Budavár falai nemcsak a harczi mének robogásától viszhangoztak, hanem a szelid múzsák elme- és szívfejlesztő foglalkozásainak is európahírű tanyát nyújtottak. És Budának múltja dicsőségében és szomorúságában is elhomályosítja jelenét. Buda ma sem az, minek lenni a múlt jogosította , nem a nemzet szíve. Mintha egy darab földet hasított volna ki a végzet, hogy őrizze annak legdrágább kincsét, a koronát, és ugyanakkor egy kis óceánnal választotta volna el az anyaföldtől . Buda királyi székváros maradt napjainkig, de nem magyar. Elszigeteltségében idegen házi isten éiből megtartott bálványt, meg egyebek közt a magyar nyelvhez, kétes pillanatokban a magyar érzelmekhez való hűtlenséget is. A magyarnak Buda soha sem volt az, ami a görögöknek Athén, a latinoknak Róma, a francziáknak Páris, az angoloknak London, görög, latin, franczia és angol testestől-lelkestől. Mivelődése, érzelmei és szokásaiból hiányzott a hazai jelleg. Csak nem oly rég mondott le azon kiváltságáról is, hogy minden másodévben német ajkú polgármestert választhasson. Ipara és kereskedelméről nem is szólunk, mert az országosan nagy soha sem volt, s ami volt a szatócskodástól fölfelé minden izében a hazától koros. Pestet viszont nem koronázások, nem a királyi és törvényhozói fény tette az ország „szívévé“, hanem a gyapontjában összetorlódott szellemi és anyagi ereje a nemzetnek, mely Pestet szemelte ki a „Magyarország nem volt, de lesz“ hatalmas jövőjű ország hatalmas jövőjű városává. ’És még Pest sem az, minek lennie kellene. Nem hatalomra értjük, mert hisz a nemzetéből is sok hiányzik Széchenyi látnoki „lesz“-évől. De nem az magyarságára nézve. Tengernyi sok kell, hogy intellectuális velején kívül a legapróbb ízületig és porezogóig magyar legyen. Addig ő sem Paksa Magyarországnak, Magyarország testében nemzeti szív, hanem cosmopoliticus keverékével amolyan mythosi centaurus, emberi fő állati végtagokkal. De ne csalogassunk tovább e hurokból hangokat, mert utóvégre keserűség vegyülne ama pohárba, melyet a főváros tényleges egyesítésének ünnepélye alkalmából igazi magyar őszinteséggel tartozunk üríteni. A keresztelő, melyet a holnapi főpolgármester választásának fényében ül a polgárság,úgysem arra való, hogy felhánytorgassuk az „újszülött“-nek az apák bűneit, hanem hogy aczélizmokkal ragadjuk meg azon korszerű és hazafias irányt, mely az emberiség közös nagy czéljain s a nemzet egyedi jólétén sarkal. Nyílt könyv a két város eddig befutott élettörténete. Szemrehányások nélkül is kilapozhatjuk belőle a becsületes hazafiság azon megragadó vonásait, melyeket át kell ültetnünk az egyesült főváros jellemébe is. S az okulásra elég anyagot találunk itt összehalmozva, hogy közigazgatási, művelődési és közgazdászai fejlődésének egyetemében, pattogó zsörtölődés nélkül is, elkerüljük azon zátonyokat, melyeken hajótörést szenvedhetne a czél, hogy jobb legyen, mint két ikerelőde. Hogy Pest városát még az irigység sem vádolhatja fukarsággal a művelődés, anyagi haladás és jótékonyság által igényelt áldozatkészség tekintetében, annak elismerésével tartozunk a visszalépett képviselőtestület iránt. A culturczéloknak népnevelés és középoktatás; a nemzeti czéloknak magyar szinügyre tett áldozatok; az anyagi haladás föltételeinek közvágóhíd, rakpartépítés, utczakövezések által lelkiismeretes éberséggel igyekezett megfelelni. S e téren, némi mulasztások és hibák kivételével, bátran örökölheti az egyesült főváros képviselőtestülete is rogékonyságát. Természetes, hogy roppant feladat háramlik a nagyszabású czélok megvalósításában a főpolgármesteri állásban rejlő vezérletre. A pártsajtó egy árva igével sem nyúlt a kortesfogások eszközéhez, hogy pártvagy cliquetusává mérgesítse e választásnak országos fontosságú tényét; mert e visszavonulás által akarta jelezni, hogy ez állást, mely lelke a főváros szellemi és anyagi mozgalmainak, nem akarja párt- és cotteriaérdekeknek alárendelni. Legyen a három kormányjelöltnek bármily árnyalatú politikai hitvallása, az mindegy; fő, hogy ember legyen a talpán. S ezt nem szabad feledniük a polgármester-választók holnapi gyűlésének sem. Épp, mert szilárd lelkünkben a meggyőződés, hogy az egykor testvér, most egyesült főváros szombati ténykedésével ez iránynak fog hódolni: üdvözöljük a megifjodott főváros képviselőtestületét. Üdvözöljük, mint részöröket egy új korszak felé. Üdvözöljük, mint Budapest magyarosodásának és világvárossá fejlődésének jövendő napszámosait. Működésüket úgy és addig koronázza siker, amint és meddig a nemzet és főváros haladásáért buzognak. Személyek: Dupraillon Edgar — — — Szigeti J. Szilveszter Jenő — — — — Benedek Témidard Adolf — — — Náday D’Hervay Pál — — — — Karikás Baptiste inas _ — _ Sántha Izabella, Dupraillon neje — — Paulayné Luiza, leánya — — — — Dulka S. Anette, szobaleánya — — — — Mészáros ! Kezdete 7 órakor. — A pénzügyminiszter hat millió erejéig előleg-üzletet kötött az osztrák hitelintézeti csoporttal és néhány német házzal, s már meg is kapta -az összeget tallér-értékben. — Az új kölcsönt illetőleg a „P. L.“ azt hallja, hogy Weninger úr, ki ma Londonból visszaulaztában Berlinbe érkezik, az angol financiereknél jó fogadtatásra talált, s ma már nem is lehet többé kétkedni az uj kölcsön létrejöttében. Az 1871. évi állami zárszámadás mellékletei, szám szerint 71, ki vannak nyomatva és legközelebb ki fognak osztatni; a számvevőszék jelentése s az összefoglaló kimutatás már a múlt télen jelent meg. A „Correspondenz-Bureau“, mely a pesti lapokat drága pénzért táviratokkal látja el, annyira haszontalan, hogy ezt lehetetlen tovább is békével tűrni. Az éjjel is küldött egy táviratot, mely már a tegnap esti lapokban közölve volt, s értesít Giskra brünni megválasztatásáról, mit már a ,,N. Fr. Pr.“ tegnap reggeli lapjában olvashatunk s lapunk osztrák rovatában közöltünk is. A bécsi lapokhoz érkezett táviratokat pedig oly silány kivonatban közli a pestiekkel, hogy mindig a legérdekesebb részletek maradnak el. Ha már felveszik a pénzt, szolgálják meg tisztességgel. Azt hiszszük, hogy ideje volna már a pesti lapoknak ez iránt komolyan értekezni, s ha egy versenyintézet felállítása már épen lehetetlenség, amit mi egyébiránt nem hiszünk, legalább módokról gondoskodni, hogy a „Cor. Bureau“ feleljen meg kötelességének. ___ Egy beszéd az olasz külügyértől. Visconti Venosta úr, Italia külügyére, beszédet tartott egy lakománál, melyet a felsővaltellinai kerület választói adtak tiszteletére, Tiranában, okt. 16 ikán. Ezen beszédből veszszük át a következő érdekes nyilatkozatokat: „Itália és Ausztria-Magyarország, megszűnvén köztük a régi viszály oka, most már kezet nyújtanak egymásnak kölcsönös érdekeik alapján. Germania és Itália a legjobb viszonyban vannak, mert ez is érdekeik közösségére van alapítva. A király utazását üdvözölte egész Itália mint zálogát a békének és biztonságnak, mert a többi Európával együtt Itáliának is szüksége van a véle és nyugodtság tartósságára. Mi megtartani és megszilárdítani akarjuk azt, amit megszereztünk; a mi külügyi politikánk tehát conservativ és önvédelmi. Azon pártnak, mely magát conservativnek nevezi ugyan, de először is Európa felforgatásával szeretné kezdeni dolgát, a király utazása bebizonyította, hogy a nemzeti dynastia körül egyesült Itáliát megilleti a hely és biztonság azon Európában, mely a társadalmi rendet és tekintélyt fentartani elhatározva van, de ezen rend és tekintély fenntartását nem akarja azokra bízni, akik a múltba térés lehetetlen utait keresik, a lelkiismeret kérdéseiből uralmi és erőszak kérdéseket igyekeznek csinálni s a kiknek követelései szerint a kormányok csak arra valók volnának, hogy az ő érdekeiknek szolgáljanak, feláldozva ezeknek a népek összes érdekeit s igy magvát vetve a gyászos gyűlölködések és romlásos forradalmak aratásának. ... — A nemzeti érzelem és a szabadelvüség voltak azon mozgató erők, melyek politikai átalakulásunkat létesítették s ezen mozgató erők tartják fenn most is a bizalmat és szeretetet dynastiánk iránt, az átalános rokonszenvet hadseregünk iránt s a ragaszkodást a rend és törvényesség fogalmaihoz. Európa jóindulatát az által nyerjük meg jövőre is, mert Itália, egyetértve az európai közvélemény felvilágosult elemeivel, irtódzik mind a reactiótól mind a demagógiától. ... Az olaszok nemzetté akarták magukat szervezni politikailag, saját földjükön, teljes joguk szerint. Mihelyt elérték a czélt, azonnal bevégzettnek tekinték a forradalom feladatát s hozzáfogtak az állam törvényes intézményeinek szervezéséhez és rendszeres alkalmazásához, így értünk nemzeti újjászületésünk legnehezebb feladatához, a haza egységének Róroában történt befejezéséhez. Mert az nem volt megengedhető, hogy Itália közepén egy oly állapot (uno stato di cose) létezzék, mely az idegen támasz nélkül fenn sem állhatott volna, s amely a félsziget szívében folytonos tápot nyújtott hol a reactiónak, hol a forradalomnak. A pápa világi hatalmának megszüntetése azonban nem állott részünkről útjában a pápa vallásos tekintélyének, melyet tiszteletben tartunk, mert a lelkiismeret jogkörébe tartozik , biztosítni óhajtunk egész szabadságában és függetlenségében, mint tettük eddig is és tenni fogjuk ezután is. Véget vetve a pápai udvar politikai uralkodásának az olasz területen, mi hódolunk a vallásos érzelem előtt, melyre a szabad társadalmaknak is szükségük van, hogy benne féket bírjon saját túlzásai ellen, szabályt találjon kötelességeinek és felelősségének irányzására s rugója legyen a könyörtletre és emberi összetartásra. . . . Ezen politikát tartom én legjobbnak a szabadságra, reformokra és haladásra, mert a tapasztalás megmutatta, hogy a szabadság nem tarthat rend nélkül s a kormányok és törvényhozó testületek nem foglalkozhatnak kellőleg a közigazgatási és pénzügyi reformokkal, ha az ország nem érzi magát biztosságban és nyugodtnak, már pedig azok a reformok, melyeket másodrangú kérdéseknek szoktak nevezni némelyek, — igen tévesen — a nép szükségeire nézve nagyon sürgős dolgok, sok elégedetlenséget enyésztetnének el és a munkás osztályok jogosult igényeinek megfelelnének.“ Visconti Venesta külügyér úr beszéde nagy tetszésben részesült mind hallgatói előtt, mind országszerte. ” A vasutak által okozott halálesetekből felmerülő kártérítésekről az igazságügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a miniszterelnökhöz, s a „P. L.“ után közöljük kivonatosan a lényegesebb pontokat: 1. §. Ha a vasúti üzletnél valaki megöletik vagy tetemes sérülést kap, az üzletvállalkozó felelős az ezáltal okozott kárért, hacsak be nem bizonyítja, hogy a baleset tőle nem függő hatalmas veszély vagy épen az illető saját maga által okoztatok. 2. §. Kártérítés adandó: a) Halál esetében a gyógyítási és temetési költségek, mint szintén kárpótlás a megsérültnek haláláig számítandó keresetképességi hiányáért. Ha a megholt kötelezve volt másokat tartani, ezek a haláleset által okozott hiányokért szintén kárpótlást igényelhetnek. b) Sérülés esetében a gyógyítási és azon vagyonvesztéséül költségek, melyeket a sérült keresetképessége hiánya következtében szenvedett. 3. §. A vasúttársulatok nem jogosítják az 1. és 2. §-ban megszabott kötelezettségek alól szerződések, egyezmények vagy bármi rendszabályok ürügye alatt kibújni. Oly szerződések, melyekben ez megkiséreltetik, érvénytelenek. 4. §. A tényleges állítások valódisága felett a tárgyalás összes tartalmának figyelembevétele mellett, a törvényszék saját meggyőződése szerint ítél. A törvény által kijelölt szabályok az eskütétel s a nyilvános okiratok a hivatalos valomások iránt érintetlenül maradnak. Az iránt, hogy szükséges-e valamely tényálladék igaz vagy nem igaz voltához az eskütétel, mint szintén az iránt, hogy valamely kár megítéléséhez mennyiben szükséges annak hivatalos s szakértők általi megállapítása, szintén a törvényszék ítél. 5. §. A kár fokozata, mint szintén aziránt, hogy mi módon s mily mérvben adandó kárpótlás, a törvényszék szabad belátása szerint ítél. Ha a két fél közt a tőke iránt egyetértés nem jöhet létre, jövedék adandó. A kötelezett a jövedék alábbszállítását vagy megszüntetését követelheti, ha azon viszonyok, melyek alapján a kár fokozata megállapíttatott, megváltozott. Viszont a kárpótlást élvező, ha kárpótlási igényét a 6 fk §-ban kijelölt idő miatt érvényre emelte, minden időpontban követelheti kárpótlása fokozását, ha azon viszonyok, melyeken ez megállapíttatott, megváltoztak. Sőt ha a kártérítésre kötelezettnek vagyoni állása megzavarodik, utólagosan is követelheti annak biztosítását és fokozását. 6. §: A kártérítési igényjog a baleset napjától számítandó 2 év alatt elévül. Azoknak, kiknek a meghalt eltartással tartozott volna, követelésük haláluk napján elévül. A kárpótlási igény a kiskorúak s ezekkel egyenjogú személyek irányában is elévül a kijelölt időponton túl, kivévén a visszahelyezési esetet. —,-----IilatÁlan hírAangsuz ezsi aStanrészben alapított kártérítési igény megítélésében azon vidék törvényszéke, melyen a baleset történt. Vilmos császár Bécsben. Az udvar ismét csendes , megszűnt az ünnepi zaj, az élénkség, a sürgés-forgás, mely a bécsi udvari személyzetet talpon tartá, — elutazott az utolsó fejedelmi látogató is. Az utczákon tolongó lakosság, mely látni meg ismét látni kívánta a legmagasbb vendégeket, hazatért s otthon családi körben beszélget a legutolsó s legnevezetesebb vendégekről , a galambősz császárról és mindenható miniszteréről, és örömsugárzó arcczal dicsekednek vele, mennyire beleszeretett a németek császára azt ő Bécsükbe. Igazuk lehet, Vilmosra élénken hatott a bécsi fogadtatás, jól érezte magát a legnagyobb német városban s nem tudott megválni a kiállítástól. Tegnap, elutazása előtt még egyszer betekintett a kiállítási palotába. Mindent akart látni. A nyugati kapunál Schwarz báró várakozott rá az amerikai kiállítási biztosokkal. A császár Lehndorf Neipperg grófok, Radzivill herczeg és Ahlden fiahadnagy kiséretében 16V2 órakor érkezett meg. Osztrák ezredesi ruhát viselt. Schwarz báró előbb az angol főcsarnokba vezette s megmutatá a császárnak lady Dudley és Eugenie czászárnő ékszereit, azután a porczellán- és üvegkiállítást mutatta be, innét az amerikai osztály felé tartottak, hol az ágyukat és az érczkiállítást szemlélte meg a német császár; hosszasabban időzött a portugál, spanyol és a franczia osztályban is. Megnézte a Mont-Cenis-alagút mintázatát, azután a sehweitzi ész-