Ellenőr, 1873. november (5. évfolyam, 256-284. szám)
1873-11-21 / 275. szám
Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. [ Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 1 3. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. ELLENŐR POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 2. sz. (Légrády testvérek irodájában). Kiadóhivatal: Előfizethetni helyben és posta útján: két sas-utcza 14. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 275. szám. Budapest, péntek, november 21. 1873. V. évfolyam. Vt-imin'iij ; TWiBiwBBwBiriiiTrTiTi ä®SEää5iffiS.SR«KiänewSm»Msa5*ai Közlekedés. R (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (es te) déltől éjfélig. Itécs gyorsv. ind. S.l1TE. 11.—E. 1i»estrgyors. ind. 7.50 E. 2.35 P Pest érk. 10. 6 E. 6.85 B. Itécs__________érk. a.12 B. 9.29 E. Bécs ind. 8.« B. 8.20 E. Házias ind. 8.05 E. 8.30 B Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 9.17 E Pest érk. 6.66 E. 6.06 B. Szeged „ 1.61 B. 1.16 E . ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.23 „. Czegléd „ 9.33 „ 9.85 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged „ 1.81 B. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9.26 „ Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony „ 4.23 B. 4.20 E. Bázias érk. 8.46 „ _ 10.29 Bécs érk. 6.09 , 6.03 „ Vatkány ind.”8.21 E. Perjámos ind. 8.25 B. Perjámos érk. 6.08 ,__________Valkány érk. 11.10 ,___________ Bécs ind. 7.4 B. 6.10 E. |Sz.-Fehérv.ind. 10.18 B. 12.23 B. Győr „ 11.64 „ 10.05 „Uj-Szöny „ 2.42 B. 3.65 „ Uj-Szöny „ 1.22 B. 11.18 „ G Győr „ 4.19» 6.13 „ Sz.-Fehérv. érk. 6.63 „ 2.60 B. Bécs érk. 7.60 „ 8.44 , Buda ind. 7.16 B. 10.68 B. 9.46 ETriest ind. 7. E. 17.10 B. — Sz.-fehérv.érk.9.17 „ 2.33 E. 11.64 B (Kanizsa „ 1.48 „ 10.48 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47 E. 11.89 „ 4.48. Sz.-Fehérv.,, 6.17 „ 3.58 B. 1.50 E. Triest érk. 8.26 B. . — 7.61 E Bulin érk. 8.17 „ 6.05 B. 4.56 „ Kanizsa ind.id6E 6.48 B 216 E. (Bécs ind. 7.16 E. 11.16 E 7.45B. Sopron „ 5.38 B 1.45 E 7.40 B. Sopron „ 11.68 „ 3.40 B. 11.19 „ Becs érk. 9.8 E 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. Sz.-Fehérv. ind. 9.37 B. 3.13 E IGyan áfáivá ind. 5.20 E. 12.65B. Kis-Czell „ 3.12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czell , 11.25 „ 9.07 „ Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.36 E. lg*. Fehérv. érk. 5.07 E. 3.10 B. Győr ind. 7.24 B. 12.12 ESzombathely ind. 8.51 B. 12.09 E Kis-Czell „ 11.45 „ 3.12 E Kin-CzeU „ 11.81 „ 8.80 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02 . IGffor__________érk. 2.00 E. 6.51 , Zákány ind. 3.53 E. 6730 B. Károlyvár. ind. 6.18 B. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ „ ind. 8.28 , 8.33 B. „ ind. 8.17 „ 9.20 „ Károlyvár. érk. 10.17 B. 10.19 B. Zákány érk. 11.44 B. 2.37 B. Sziszek ind. 6.68 B. 5.43 E. Steillbrück ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb ., 8.10 B. 7.50 E. Zágráb „ 7.63 B. 8.18 E. Steillbrück érk. 10.54 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. Zákány ind. 6.48 B. 4.13 E. Báttaszék ind. 3.37 B. 3.26 E. Báttaszék érk. 3-44 B. 6.15 E. Zákány érk. 12.— „ 2.27 B. Kanizsa ind. 5.18 B. 2.43 B. 15 Stollács ind. 6.20 B. 5.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 „ Zákány „ 12.35 B. 8.07 E. Mohács érk. 12.30 E. 12.20 B. Kanizsa érk. 1.21 , 1.19 , Villány ind. 11.82 B12. E M.-Várad ind. 9.11 E 6.5 E Eszék érk. 1.14 E 2.19 E Szeged 7.35 E12.8E ind. 6.00E 3.00 B Eszék érk. 11.20 E10.23 B Szeged ind. 8.34 B 5.16 E I . ind. 6.35 E10.55 B V.-Várad érk. 9.10 B 7.15 E (Villány érk. 7.17B 1.11 E_______ Pest ind 7.30 E. 6.26 E. Hlassa ind. 4.20 B. 6.34 B 6.00E Czegléd „ 10.18, 8.65, Mirkolcz „ 7.49 , 1.66 E 9.60, Szolnok , 11.22 , 9.68 „ líebrecz. „ 12.47 E 10.34 , P.-Eadány „ 2.01 E. 12.66 R. P.-Ladány „ 2.26 „ 12.87 B líebrecz., 3.12 , 2.62 „ Szrlnok „ 4.45 , 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 , 7.66 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 , 6.19 „ Kassa érk. 3.22 B 12.18 E 5.62 , Vest érk. 8.31 „ 8.45 , Szolnok ind. 11.12 E. 10.87 E.Temesvár ind. 8.65 E. 6.29 B. Arad „ 4.36 E. 6.23 B. Arad „ 12.26 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 , 8.49 , ’Szolnok , 4.54 „ 4.17 B. P.-I.adány ind. 2.36 E. 1.28 B.N.Várad ind. 11.22 B. 9.05 B V.-Várad érk. 4.47 , 4.06 „ |P.-Kadfiny érk. 1.23 B.11.44, Arad ind. 4.20 B. 6.44 B. |»l.-Vásárhely ind. 7.16 B. 10.02 E Pieki , 10.39 „ 2.80 .E.Tövis „ 1.80 B. 2.60B Gy.-Fehérvár érk. 9.46 B. 5.66E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 „3.29 „ „ . ind. 1.05, 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tövis „ 2.34, 1.12 E. Pieki . 1.13 B. 6.10, M. -Vásárhely érk.6.16 , 6.52 „ Arad_érk. 8.20 „ 11.46 „ .IMski ind. 2.60 E.Petrozsény ind. 7.20 B.Petrozsény érk. 7.40 ,_________|Pieki________érk. 12.7 E. ______ Kis-Kapus ind. 6.55 E. 9.40 E. [Seben ind. 5.40 B. 3.40 E. fizeben érk. 9.5 „ 11.40 „Kis-Kapus érk. 7.50 , 6.35 , N. -Várad ind. 5.07E. 5. — B. [Brassó ind. 2.10 E. 7.80E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.60 „ Kolozsvár ind. 4. 46, 4.40 E. Brassó______érk. 1.30 , ______Sí -Várad érk. 10.55B. Pest ind. 12.39 B. 11.00 E. 2.02E. IGniEza ind. 1.18B. S.62E. Hatvan , 2.48 , 1.60 R. 5.86 E. S.Tarján „ 9.02 „ 1.S6R.9.06 B. S.-Tarján „ 4.32 ,, 4.00 „ 8.50 érk.Hatvan „ 10.53,, 4.00 „ 5.40,, Rutka „ 12.32 ,, 2.06 E. Ipest érk. 12.61 E. C’43 ,, 8.50,, Pest ind. 7.32 B. 10.85E 5 28E 1 Miskolcz ind. 7.35 R 10.20 E 9.00 E Hatvan érk. 8 33 „ Hatvan érk. 4.35 E „ ind. 9.50 „ 1.36 B. 11 02B | „ ind. 11.07,, 3.21 B 7.56 E Miskolcz érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 E 1 Pest érk. 1.07 E 6.10„ 9.05„ Hatvan ind. 4.20 B. 5.42 El Hatvan érk. 8.66 B. 2.19 E. Szolnok érk. 7.54 „ 9.17 E-1 Szolnok ind. 5.20 E. 11.32 B. Vámos-Gyürk ind. 2.40 B10.42 B Gyöngyöts ind.21 E 9.28 B Gyöngyös érk. 3.16 „ 11.12 ,, Vámos-Györk érk. 1.50 ,, 9.53 ,, F.-AbOly ind. 9.30 B 12.00E4 22R |B(per ind. 10.62 B 11.29 E 3.03 R Eger érk. 10.00 „ 12.80 „ 5 01 „ IF - Ahány érk. 8.52 „ 12.08 B 3.42 , Miskolcz ind. 7.45 B. ind.5.19 E.Bánréve ind. 3.45 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk. 10.89 „érk. 7.52 „ Miskolcy érk. 6.16 ,, érk. 9.44 , Kassa ind. 6.00 R. 6.30 E.Gierberg ind. 8.25 E. 7.00 B. Rutka „ 8.28 E. 8.00 B. IRutka „ 2.12 S. 4.00 E. Ollerbergi érk. 7.30 ,, 3.00 E. Kassa érk. 6.00 E. 3.00 B. .Urna ind. 7.00 R 3.00 R 7.00 E.Eperjes Ind. 1.25 B 6.30 R 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 346 ,, 8.15 ,,Altos érk. 2.10 „ 6.15 „ 3.22 ,, Szerencs ind. 8.55 R. 3.59 E. Királyháza ind. 12.47 E. 9.43 R. S.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 6.32 „Csap „ 4.16 „ 1.36 Csap „ 12.66 E. 8.26 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.60 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.10 R. Szerencs érk. 7.45 „ 6.36 „ S.-A.-lTjhely ind. 4.42 R. Homonna ind. 1.26 E. Homonna érk. 11.10 E. S.-A.-F.jhely érk. 5.33 „ Siigvár ind. 11.18 R. 2.27 E. |Nyiregyháza ind. 6.00 B Csap „ 1.06 E. 3.46 „ lOsz.p „ 12.48 E 4.36 B Nyíregyháza érk. 6.26 j,,_________|Finigvár_______érk. 2.04 „■ 5.53, Bátyit ind. 3.40 E.Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.61 „_________Kátyú érk. 1.17 „ Stebreczen ind. 3.12 B 4.18 E. (Szigeth ind. ITosTr) 9)3 B, Királyháza ind. 10.47 B 4.13 E 9.43 érk. 'Királyháza „ 4.36 „ 4.23 E. Szig'eth érk. 1.66 E 7.12 E 6.— (Stebreczen érk. 11.60 „ 9.36 E a badeni kormány, az egyes államok jogosult különérdekeinek fentartása mellett, a közös német birodalmi érdekek természetszerű kifejlesztésén fog működni. Berlin, nov. 20. (Kezdet.) Galicziai------ . Lombardok 96.00 Ezüst jöved. —.—. 1860-as — .—. Bécs —.— Romániai 34.—. Államvaspálya 194.26 Papirjövedék — Hitelsorsjegyek —.—. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 128.25 magyar sorsjegy —.—. Berlin, nov. 20. (Zárlat.) Galicziai 94. — . Lombard 96— Ezüst jöved. 64.25 1860-iki 90.7,. Bécs 87.25 Romániai 33.75 Államvaspálya 195.—. Papirjövedék 59 75 Hitelsorjegyek 103.—. 1864-diki 84 50. Hitelrészvények 262.5 Magyar sorsjegy 47.75. Páris, nov. 20 (Zárlat.) 3°/0 járadék 57 40. 40/a0/ajár — 8120. Olasz járadék 58.81- Credit mob. 391.— Lombard 403.—. Allamvasp. 767.—.Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvények —.—. 1871-iki kölcsön —1872-iki kölcsön 92.20. Frankfurt, nov. 19. (Kezdet.) Váltóárfolyam 1020 1859- ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön—.—.Amerikai 1882-re 97.50. Osztrák hitelrészvény 220.50. Osztrák államvasut 338. — . 1864-ki sorsjegy 145.65 1860- ik 90.25 Ferencz-Józsefvasut —. Lombardok 165.50 Galicziai 208.25. Papirjáradék 60 25. Ezüstjáradék 64.36 Osztrák bankrészvény 986.—. Magyar sorsjegyek —.— Német-osztrák bank —.—. Győri —.— Gömöri —. TÁVIRATOK. Nagy-Károly, nov. 20. Az igazság érdekében kijelentjük, hogy a ,,Magyar Újság“ 265-ik számában Kovák Gusztáv által közlött azon hír, mintha köztiszteletben álló képviselőnk Domahidy István úr irányában bizalmatlansági nyilatkozat szavaztatott volna meg, — rágalom. Ezt Kovák Gusztáv ugyan indítványozta, de a nagy sokaság által még kihallgatásra sem lett méltatva, miután említett képviselőnk pártkülönbség nélkül becsülésünk tárgya. — Pap János városi jegyző, a nagyközönség nevében. Páris, nov. 20. (Az „Ellenőr“ távirata.) A nemzetgyűlés a kormányzati tervezetet 68 szavazattöbbséggel elfogadta, a szavazás reggeli 2 óráig tartott. Bécs, nov. 20. Az igazoló bizottság elhatározta Jungbauer képviselőválasztásának érvénytelenítését indítványozni. Továbbá elhatározta Timlauft (Bécs), Fürst (Prága) és Golab (Landhut) választásának igazolását, Madojewskiénak (Sambor) érvénytelenítését indítványozni. Madojewszki helyébe a bizottság ajánlatára Mises Hermann fogna meghivatni. Kochanowski ez utolsó határozatra vonatkozólag kisebbségi indítványt jelentett be. Bécs, nov. 20. A gazdasági bizottság folytatta a segélykölcsön iránti törvényjavaslat tárgyalását és elfogadta az albizottság előterjesztésének négy első czikkét. A tanácskozás folyamában jelenti a belügyminiszter, hogy eddig mintegy 80 nagyobb részvénytársulat már likuidál, részint vagyonállapotuknak a miniszter által elrendelt megvizsgálása, részint önelhatározás folytán, és hogy a mérlegbeadásra októberben történt felhívás után előreláthatólag még több liquidatió fog történni. Versailles, nov. 20. A nemzetgyűlés tegnapi ülése után a miniszterek Mac-Mahonhoz mentek és lemondásukat adák be a marsall kérte őket, hogy a kabinet újjáalakításáig helyeiken maradjanak. London, nov. 20. Az angol bank a kamatlábat 8°/0-ra szállítá. Berlin, nov. 20. Vételkedv és a speculatióértékekbeni contremine fedezése folytán minden szilárd. Bukarest, nov. 20. Az itteni osztrák-magyar alattvalók elhatározták, hogy a császárnak uralkodási jubileumának alkalmából küldöttség által fogják üdvözlő feliratukat átnyujtatni. Carlsruhe, nov. 20. Az országgyűlés ma nyitatott meg trónbeszéddel, melyben kiemeltetik, hogy Utolsó posta. — Berlinből újabb megerősítést nyer a hír, hogy a polgári házasságról szóló törvényjavaslat már a legközelebbi napokban az országgyűlés elé terjesztetik. Megcáfolják egyszersmind azt a hírt, mintha Bismarck ellene lett volna e javaslat előterjesztésének. — Olaszországból azt jelentik Berlinbe, hogy Min ghe 11 miniszterelnök a pénzügyi tárczát végleg átvette. A berlini spanyol követség azon nézetet terjeszti, hogy a Virginius-ügy miatt nem kerülhet a dolog háborúra, mert az Egyesült Államokhoz érkezett jelentések az ügy állásáról túlzottaknak s nagyrészt téveseknek bizonyultak , s ezt az amerikai köztársaság maga is be fogja látni é s visszavonni. (A new-yorki hírek nem mutatnak erre.) — Az angol sajtó is kezdi ránczolni homlokát a cubai események felett. Kitűnt ugyanis, hogy a kivégzettek közt 18 angol alattvaló is elvérzett. A „Times“ anglo-amerikai együttes eljárásról, Havanna Santiago és Matanzas occupatiójáról, a Cuba függetlenségének kimondásáról s több efféle harczias szellemű dolgokról ir vezérczikket. Budttpesfi nktnih pok. NEMZETI SZÍNHÁZ. Pénteken, november 21-án, 1873. III. Richárd király. Tragoedia 5 felvonásban. Irta Shakespeare ; fordította és újonnan színre alkalmazta Sigligeti Ede. Az egész műhöz a zenét irta Volkman Róber . MIKLÓSI SZÍNHÁZ. Babérfa és koldusbot. Színjáték 5 felvonásban. A balközép. Ghyczyvel szemben. II. Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy a Ghyczy Kálmán által — Komárom városának választóihoz intézett jelentésében — lényegesek gyanánt elősorolt kérdések és fogalmak közül melyikre nézve és miben nem értek egyet a pártunkból kilépett vezérférfiúval , válaszom nem lehetne egyéb, mint az egyszerű nyilatkozat, miszerint annyira egyetértek vele az általa lényegeseknek tartott pontok mindegyikét illetőleg, balközépi állásom szempontjából is, hogy egyátalában nem látom át, miért ne maradhatott pártunk és körünk tagja továbbra is. S hogy az illető részekre vonatkozó nézetegység jelzésének átalánosságban maradása ne szolgálhasson sem ok sem ürügy gyanánt bárminemű félreértésekre és kételyekre, legczélszerűbbnek látom szószerinti idézetét adni mindazon föltételeknek, melyekre nézve Ghyczy Kálmán és a balközép nézetei közt különbséget nem találok. Az 1867-iki alkotmány természete, következményei, javulhatási útja és a mondott alkotmány határai közt érvényesíthető parlamentáris működés és pártfeladat követelményei felett Ghyczy Kálmán következőleg adta elő fogalmait: Magyarország állami viszonyai jogi tekintetben 1867 után már nem azok, amik 1867 előtt voltak, akkor szabad tetszésétől függött, jogában állott a nemzetnek visszautasítani a tervezett kieegyezés feltételeit, most a megtörtént kiegyezést teljesíteni jogilag kötelezve van. Az 1867-ik esztendei törvények ugyanis nem csak magyarországi törvények, hanem egyszersmind állandó érvényű nemzetközi államszerződések is a monarchia két állama között, melyek mint ilyenek sem az egyik, sem a másik állam által egyoldalúig nem változtathatnak meg, hanem azokban, amikre nézve állandóan vannak megállapítva, a közös fejedelem jóváhagyásának hozzájárultával ugyan, de így is csak mind a két állam törvényhozásának kölcsönös beegyezésével újabb egyezmény által módosíthatók. Hogy az így van, azt a kérdéses törvények tartalma, keletkezésüknek története, a birodalmi tanács által a mieinkkel egyidejűleg alkotott hasonnemű törvények kétségen kívül helyezik ; s ha ez I nem így volna, ha, miként sokan az országban, főkép a szélsőbaloldali körökből, veszélyes tévedéssel ámítják magukat s a nemzetet, a kérdéses törvények Magyarország törvényhozása által egyoldalúig eltörölhetők lennének, akkor hasonló módon eltörölhetők lennének azok a másik szerződő fél törvényhozása, a védelmi tanács által is, s akkor újra ismét azon már oly sok vége került kérdés merülvén fe, hogy váljon helyettük az őket közvetlenül megelőző status quo: az összbirodalmi alap, vagy az 1848-iki léptetendő-e életbe; a monarchiának egész Európa által diplomatice elismert mostani alakulása, de Magyarországnak önálló állami élete is minden biztosságot nélkülözne s a birodalmi tanács szeszélyeitől tétetnék függővé. Rendkívüli viszonyoktól, melyek azok által, kik ilyeneket előidézni nem akarnak, számításba nem vehetők, eltekintve, az 1867 esztendei törvények tehát csak a monarchia két állama között kötendő újabb egyezkedés útján módosíthatók, és ez egyezkedések a közös érdekeknek idővel bekövetkezendő, kölcsönös helyesebb felismerése folytán előbb-utóbb mind a két félnek megnyugtatására szolgálandó eredményekre vezethetnek is, ha kedvező alkalommal indíttatván meg, kölcsönös bizalommal és a rendezett állami organismussal szilárd anyagi és szellemi erővel bíró nemzetnek nagy többségére biztosan támaszkodható erős magyar kormány által folytattatnak. A sikernek ezen feltételei nélkül ez egyezkedések eredményre nem vezethetnek, sőt folytonosan szorgalmazva, a monarchia két állama között inkább újabb idegenséget s elkeseredést idéznének elő. A kedvező alkalomnak bekövetkezése azonban nem tőlünk függ, de az felhasználható akkor is, ha felhasználása évekkel előre fel nem tartatik; a kölcsönös bizalom nem kölcsönös torzsalkodás, hanem csak mindegyik részről követendő legális eljárás, s a monarchia államai viszonyos érdekeinek méltányos kimérése által érezhetik el. Nézetem szerint ezeknél fogva az 1867. észt. törvények megváltoztatására, hiányaiknak kijavítására irányzott törekvés alkalmilag követendő országos politika lehet, s ily alkalmak bekövetkeztével, ha a nemzet úgy akarja, legyen is ; de az ellenzék összes eljárásának oly főczélja, melyet az minden egyéb törekvéseinél irányadóul tűzzön ki s a melynek ezeket alárendelje; az ország belviszonyai rendezésének, államisági megszilárdításának, s esetleg az ország fennállásának veszélyeztetése nélkül nem lehet, hanem oda kell a jelenben irányulni a pártok s törvényhozás egyetemes főtörekvésének , hogy Magyarország államisága az ezt állami háztartásának s átalában belviszonyainak rendezetlen állapotánál fogva fenyegető veszélyek közben mostani alakjában is épségben fentartassék, s az annak megszilárdulására, a nemzet anyagi és szellemi jólétének fejlesztésére, az egyéni és polgári szabadság biztosítására szükséges törvényhozási intézkedések az állami élet minden terén mielőbb életbe léptettessenek. E bajok s veszélyek ellen hazánkat nem az országban létező minden pártoknak, a dolog természete szerint lehetetlen, egyetértése, hanem csak a kiegyezés törvényessége elismerésének közös alapján álló két legnagyobb, összesen nagy erkölcsi és szellemi erővel rendelkező országos párt között fennálló küzdelmeknek megszüntetése s e pártoknak együttes közreműködése biztosíthatja. Ez alkothat csak oly állandó, biztos, nagy országgyűlési többséget, és általa erélyesen támogatandó kormányt, mely kellően létesíthetendi a szükséges reformokat, híven megőrzendi az országnak meglevő s minden megtámadás ellen — ne ámitsuk magunkat — teljesen még korántsem biztosított jogait, fejlesztheti azokat, s a haza jólétének, belbékéjének megzavarására, államiságának megdöntésére mindig kész, mindig létezendő bel- és kalármányokat erős kézzel állandóan fogja lesújthatni. Így ítél Ghyczy Kálmán azon lényeges dolgokról, melyeket közjogi kérdéseknek s alaptörvényeknek szokás nevezni. S én részemről aláírom a fennebbi előadást, saját nézetem gyanánt is, egész terjedelmében. És bárha én, most is csak úgy mint máskor, egyedül vagyok felelős azért, amit mondok vagy írok, egyéni független meggyőződésem szerint , de állítani merem mégis, hogy az értelmes , aközép párt országgyűlési képviseletének tagjai közt alig lehetnek olyanok, akik Ghyczy Kálmán fennebb idézett tételeivel egyet nem értenének. Önként felmerül tehát a kérdés, hogy ugyan miben áll tehát a megválás indoka Ghyczy Kálmán és a balközép közt, daczára azon egyetértésnek, mely a közjogi törvények kivételes természetére vonatkozik. Áll a tényben, miszerint a balközép tagjai nagyon lényegesnek tartanak egy olyan kötelességet is, amelyet Ghyczy Kálmán annyira alsórendű dolognak tekint, hogy egyenesen mellőzhetőnek is ítéli. Egy szóval, mi nem hozhatjuk meg azon „e v áldozatot“, amely nélkül Ghyczy Kálmán nem képzeli lehetőnek az általa — és általam is — óhajtott pártalakulást s nem hiszi ezt tartósnak, sőt újabb elkeseredések szülőjének véli, ha létesülhetne is. És ebben a balközép, míg megmaradhat balközépnek, egyetérteni Ghyczy Kálmánnal soha nem fog. Én részemről megmaradok mostani és mindenkori meggyőződésemben, miszerint elveink feladását nem követelheti Semmiféle politikai helyzet, nem parancsolja a haza érdeke és tiltja az önérzet. Sajátságos egyébiránt, hogy Ghyczy Kálmán, midőn ezen „elváldozat“ szükségességét vitatja, ugyanakkor hangsúlyozza nézetét is, miszerint „az 1867-iki esztendei törvények megváltoztatására, hiányaiknak kijavítására irányzott törekvés alkalmilag követendő országos politika lehet s ily alkalmak bekövetkeztével, ha a nemzet úgy akarja, legyen is. Ugyan kérdem, minő logicával tanácsolhat „elváldozatot“ Ghyczy Kálmán egy olyan ügyre vonatkozólag, melyre nézve, hogy „alkalmilag követendő országos politika“ tárgya legyen, maga is óhajtja ? Persze itt utasít engemet Ghyczy Kálmán azon másik figyelmeztetésére, miszerint a kedvező alkalom „felhasználható akkor is, ha felhasználása évekkel előre fel nem tartozik.“ S ezen figyelmeztetés képezi tulajdonképen azon sarkpontot, mely körül az „elváldozat“ elkerülhetlensége iránti okoskodások forognak. Hallgassunk amiről úgy sem tehetünk most, s tegyünk róla, majd ha a beszéd sikeres lehet Ebből áll az egész politika. S ha csak így állana a kérdés, akkor nem is vonakodnám elismerni bölcseségét. De nem csak így áll. És ez a bökkenő. Hogy a jövőnek jogait illetőleg nincs praescriptio az életképes és erőteljes nemzetek rovására, s hogy az utókor nem kér engedelmet őseitől a kedvező alkalmak felhasználására, azt én is hiszem, s ezen hitemnél fogva én sem tartom szükségesnek, hogy fogadást tegyünk, miszerint elvégzünk valamely dolgot akkor, amikor lehet. Hanem hát ne kö ve teljessék tőlem lemondás, jogaink feladása, elveink megtagadása. Ebben fekszik a lényeg. Mert az ilyen követelés más természetű érzelmek és fogalmak terére viszi át a kérdést, s egyenesen a közszellem nemes vagy nemtelen, lelkes vagy lelketlen, hiterős vagy hitkoldus idomulásával jön kapcsolatba. Ha egy párt vagy csak egy tekintélyes egyéniség is — kiben bízni a nemzeti lelkűjét megszokva volt — lemond egy jogról, midőn ily lemondásra felhivatik, az a párt és egyéniség leszállítja, csökkenti a nemzet erkölcsi képességét az illető jog érvényesítésére, bármily kedvező legyen is erre később az alkalom. Aludni hagyni a jogot is lehet, de ne kívánják, hogy azt megöljük. Bright úr, nemrégiben, kérdőre vonatott Birmingham választóinak republikánus része által, hogy mondaná meg, mit tart az angol köztársaság létesítése iránti kérdésről. A nagy államférfin, ki épen akkor lett tagja a Gladstone minisztériumának, nem azt válaszolta a birminghami republikánusoknak, hogy tegyenek le elveikről, hanem azt tanácsolta, Anglia átalános helyeslésével, mely máris példabeszéddé emelte a válasz szerencsés mert házias kifejezését — hogy „az a kérdés még tartogatható — it will kep“. Ne tessék feladást s lemondást követelgetni s meg lehetnek győződve, hogy a „tartogatható“ kérdéseket nem fogják bolygatni csak azon párt emberei, amely az afféle szájaskodó bolygatásból él, amelynek azonban nincs semmi nyomatéka mindaddig, míg az elvfeladás iránti követelés nem állítja síkra azon párt embereit is, amely a megoldásra alkalommal még nem bíró kérdéseket nem bolygatni kész ugyan, de nem repudeálhatja ezek jogosultságát soha, semmiféle tekintetből. Csernátony. A tegnapi ülésben, mint a „P. N.“ referál, a pénzügyminiszter előterjeszté a kölcsön szükséges voltának részleteit, és a jelenlegi pénzügyi helyzetet, a folyó év, valamint a jövő év előre látható deficitjét is előtüntető indokolását. A pénzügyi helyzet ezen elijesztő képének nyomása alatt a bizottság több tagja, főleg b. Senyney Pál, Wahrmann és Zsedényi ismételten kifejezték elodázhatlan szükségességét annak, hogy az 1874-i költségvetés már megállapított szükségleti része újabb revisió alá vétessék, s a kiadások a nélkülözhetlenül szükségesekre redukáltassanak. A bizottság minden ellenmondás nélkül magáévá tette fe felfogást, s elhatározta, hogy a revisio eszközölésére a háztól felhatalmazást fog kérni. Ezután előterjeszté a pénzügyminiszter az általa lebegő adósságok alakjában eszközölt hitelműveletek részletes kimutatását. B. Sennyey meglehetős élességgel kikelt az ellen, hogy a magyar pénzügyminiszter egy pár százezer forintért egész Európában „hausírozni ” jár. Végül tárgyalás alá vétetvén általánosságban a kölcsöntörvényjavaslat, Móricz Pál kijelente, hogy nem fogadja azt el, s a maga, és elvtársa, Kiss Lajos nevében különvéleményt jelentett be. Széll Kálmán elfogadja azt, mint a nyomasztó pénzügyi helyzetből való kibontakozásnak jelenleg egyedül lehetséges eszközét. Mihajlovics K. szintén hozzájárul, mint horvát képviselő, őszintén akarván a magyar állam fennmaradását. B. Sennyei szintén rászavaz „az elvesztett csatának e végtelenül súlyos békekötésére“ mint ő a kölcsönt jellemző. A bizottság többsége ezek után általánosságban el is fogadta a törvényjavaslatot. E részletes tárgyalás alkalmával elfogadott módosítások közül kiemeljük, hogy a törvényjavaslat első §-a két külön szakaszra osztatott fel, utolsó 8 ik §-ban pedig Csengery Antal indítványa folytán a következő szövegezés vétetett föl : „Ezen törvény csak a 153 millió ezüst ftnyi kölcsön felének, azaz 76 és fél mill. ezüst ftnyi összegnek kibocsátási módozatait állapítván meg, a kölcsön másik részének, avagy egy részének kibocsátási módozatai iránt, amennyiben és amikor e kibocsátás szükségessége fennforog, külön törvény fog intézkedni.“ A „Reform tudósításában a következő részletet találjuk: Kerkapoly egyebek közt azon megjegyzést téve, hogy talán már rég nem volna azon helyen, melyet most elfoglal, ha „honett“ dolognak tartotta volna távozni, mielőtt utódjának számára biztosítja a pénzügyi kezelés továbbfolytathatásának eszközeit. Sennyey Pál azt mondá erre, hogy önérzetes férfiútól várni sem lehetett volna más eljárást. A „Hon“ ugyanez ülésről „magán, de hiteles forrásból“ ezeket írja : Kerkapoly pénzügyminiszter a kölcsön indokolást előadta . Senyey Pál erre élesen kelt ki a pénzügyminiszter e legújabb operatiója ellen is. A kölcsönt méregdrágának tartja és azt csakis a helyzet nyomasztó volta miatt tartja elfogadhatónak. Rászalja a pénzügyminiszter egész gazdálkodását, főleg pedig „hazánkra nézve szégyennek tartja előlegezéseit, melyek miatt (egy pár százezer forintért) „házalni”" járt az ország pénzügyminisztere Európában. Kerkapoly miniszter mentegedtetőleg replikázott, de úgy a bizottság, mint a miniszter tele keserűséggel távozott el. A kormány hajlandó a válságot siettetni, a kormányzat úgyszólván megakadt, a bureaukban nem dolgoznak a bizonytalanság miatt. A válság egyik alkalma sőt talán kitörései oka az lesz, hogy a kormány ragaszkodik ahoz, miszerint az 1874-iki budget kiadási rovata revideálva ne legyen, holott a pénzügyi bizottság elhatározta azt. Főleg Szlávy miniszterelnök köti aház tárczáját, míg a jobboldali mai contentusok attól tartanak, hogy Kerkapoly azt találja mondani (mint többször tévé) hogy hisz hát ő megnyugszik abban is. A baloldali kör mai értekezlete helyeselte, hogy a deczember 2-iki ünnep alkalmából a képviselőház egy üdvözlő küldöttség által fejezze ki szerencsekívánatait ő felségének.— Csipkés Lajos aranyosszéki képviselő a körből kilépését jelentvén ki, ez tudomásul vétetett. Az incompatibilitási kérdésben kiküldendő bizottság tagjaiul a párt részéről kijelöltettek: Tisza Kálmán, Beöthy Lajos és Péchy Tamás. Az egyházpolitikai kérdésben kiküldendő bizottság tagjainak huszonhétben megállapítását a párt elfogadja. — A földadótörvényjavaslatnak a szakbizottsághoz viszszautasítását a párt nem helyeselheti. Horn Ede bejelenti, hogy be fogja nyújtani a házban a németalföldi részvényesek kérvényét a keleti vasút tárgyában, mit a kör helyeslőleg vesz tudomásul. A pénzügyi bizottságból. A pénzügyi bizottság tegnap és ma ülései nagy fontosságúak, s az eddig- itíCupom1ára jutott részleteket összefogni^ 11020 J • * A bizottság mai ülésében a kölcsön törvényjavaslatra vonatkozó jelentésének módozatait állapította meg. B. Sennyey kérdést intézett a pénzügyminiszterhez az Ínség ügyében. Kerkapoly válaszolá, hogy a kormány foglalkozott ez ügygyel, s a belügyminiszternek erre vonatkozó részletes jelentése nemsokára a képviselőház előtt leend. Ugyancsak Sennyey kifejezést adván azon meggyőződésének, hogy bevételeinkkel képtelenek vagyunk kiadásainkat fedezni, indítványozza, hogy a bizottság hozza javaslatba a ház előtt egy nagyobb bizottmány kiküldését, amely gyökeres revisto alá vegye egész állami háztartásunkat. Hozzászóltak az indítványhoz Zsedényi, Széll, Wahrmann, Horváth Lajos. A bizottság elvben az indítvány álláspontjára helyezkedett, s jelezni fogja azt a kölcsönre vonatkozó jelentésében, az indítvány megtételét azonban az 1784. költségvetés revisiója után eszközlendi. A bizottság jelentésének authentizálása a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésében fog megtörténni. A jelentés szombaton kerül a ház elé. — A Deákpárt ma d. e. 11 órakor tartott értekezletének első tárgyát Perczel Béla elnök által előterjesztett határozati javaslat képezi, mely a ház legközelebbi ülésében kerül a ház elé, s melynek tartalma mintegy a következő : „Ő Felsége a király uralkodása 25 évének szerencsés betöltése alkalmából a képviselőház — egy a ház elnökéből s ezenfelül a háznak 24 tagjából álló küldöttséget biz meg, hogy ő felsége előtt a képviselőház szerencskivonatát hódolatteljesen fejezze ki." A javaslat helyesléssel fogadtatik. Ezután Tre fort közoktatási miniszter indítványára elhatároztatott, hogy az egyház és állam közti viszony megállapítására kiküldendő bizottság, melynek megválasztatása szintén indítványoztatni fog, 27 tagból álljon, s ebben a balközép 9, a szélsőbal 3 taggal lesz képviselve; az incompatibilitás kérdésében kiküldendő bizottságba az ellenzék 3 tagja fog megválasztatni. Felmerülvén azon kérdés, hogy a kérvényi bizottság jelentésében több oly kérvény foglaltatik, mely a bankügyre vonatkozik, s arra nézve a pártnak határoznia kell, a cz o- 1 a y indítványára elhatároztatott, hogy a ház utasítja a minisztert, hogy a bankkérdésre vonatkozólag minél előbb terjeszsze be előterjesztését a házhoz.