Ellenőr, 1873. november (5. évfolyam, 256-284. szám)

1873-11-21 / 275. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. [ Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 1 3. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalk­ozu­nk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. ELLENŐR POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 2. sz. (Légrády testvérek irodájában). Kiadóhivatal: Előfizethetni helyben és posta útján: két sas-utcza 14. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 275. szám. Budapest, péntek, november 21. 1873. V. évfolyam. Vt-imin'ii­­j ; TWiBiwBBwBiriiiTrTiTi ä®SEää5iffiS.SR«K­iän­ewSm»Msa5*ai Közlekedés. R (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (es te) déltől éjfélig. Itéc­s gyorsv. ind. S.l1TE. 11.—E. 1i»estrgyors. ind. 7.50­ E. 2.35 P Pest érk. 10. 6 E. 6.85 B. Itécs__________érk. a.12 B. 9.29 E. Bécs ind. 8.« B. 8.20 E. Házias ind. 8.05 E. 8.30 B Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 9.17 E Pest érk. 6.66 E. 6.06 B. Szeged „ 1.61 B. 1.16 E . ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.23 „. Czegléd „ 9.33 „ 9.85 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged „ 1.81 B. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9.26 „ Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony „ 4.23 B. 4.20 E. Bázias érk. 8.46 „ _ 10.29 Bécs érk. 6.09 , 6.03 „ Vatkán­y ind.”8.21 E. Perjámos ind. 8.25 B. Perjámos érk. 6.08 ,__________Valkány érk. 11.10 ,___________ Bécs ind. 7.4 B. 6.10 E. |Sz.-Feh­érv.ind. 10.18 B. 12.23 B. Győr „ 11.64 „ 10.05 „­­Uj-Szöny „ 2.42 B. 3.65 „ Uj-Szöny „ 1.22 B. 11.18 „ G Győr „ 4.19» 6.13 „ Sz.-Feh­érv. érk. 6.63 „ 2.60 B. Bécs érk. 7.60 „ 8.44 , Buda ind. 7.16 B. 10.68 B. 9.46 E­­Triest ind. 7.­ E. 17.10 B. — Sz.-fehérv.érk.9.17 „ 2.33 E. 11.64 B (Kanizsa „ 1.48 „ 10.48 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47 E. 11.89 „ 4.48. Sz.-Fehérv.,, 6.17 „ 3.58 B. 1.50 E. Triest érk. 8.26 B. . — 7.61 E Bulin érk. 8.17 „ 6.05 B. 4.56 „ Kanizsa ind.id­6E 6.48 B 216 E. (Bécs ind. 7.16 E. 11.16 E 7.45B. Sopron „ 5.38 B 1.45 E 7.40 B. Sopron „ 11.68 „ 3.40 B. 11.19 „ Becs érk. 9.8 E 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. Sz.-Fehérv. ind. 9.37 B. 3.13 E IGyan áfáivá ind. 5.20 E. 12.65B. Kis-Czell „ 3.12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czell , 11.25 „ 9.07 „ Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.36 E. lg*. Feh­érv. érk. 5.07 E. 3.10 B. Győr ind. 7.24 B. 12.12 E­­Szombat­hely ind. 8.51 B. 12.09 E Kis-Czell „ 11.45 „ 3.12 E Kin-CzeU „ 11.81 „ 8.80 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02 . IGffor__________érk. 2.00 E. 6.51 , Zákány ind. 3.53 E. 6730 B. Károlyvár. ind. 6.18 B. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ „ ind. 8.28 , 8.33 B. „ ind. 8.17 „ 9.20 „ Károlyvár. érk. 10.17 B. 10.19 B. Zákány érk. 11.44 B. 2.37 B. Sziszek ind. 6.68 B. 5.43 E. Steillbrück ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb ., 8.10 B. 7.50 E. Zágráb „ 7.63 B. 8.18 E. Steillbrück érk. 10.54 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. Zákány ind. 6.48 B. 4.13 E. Báttaszék ind. 3.37 B. 3.26 E. Bátta­szék érk. 3-44 B. 6.15 E. Zákány érk. 12.— „ 2.27 B. Kanizsa ind. 5.18 B. 2.43 B. 15 Stollács ind. 6.20 B. 5.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 „ Zákány „ 12.35 B. 8.07 E. Mohács érk. 12.30 E. 12.20 B. Kanizsa érk. 1.21 , 1.19 , Villány ind. 11.82 B12. E M.-Várad ind. 9.11 E 6.5 E Eszék­­ érk. 1.14 E 2.19 E Szeged­­ 7.35 E12.8E ind. 6.00E 3.00 B Eszék érk. 11.20 E10.23 B Szeged ind. 8.34 B 5.16 E I . ind. 6.35 E10.55 B V.-Várad érk. 9.10 B 7.15 E (Villány érk. 7.17B 1.11 E_______ Pest ind 7.30 E. 6.26 E. Hlassa ind. 4.20 B. 6.34 B 6.00E Czegléd „ 10.18, 8.65, Mirkolcz „ 7.49 , 1.66 E 9.60, Szolnok , 11.22 , 9.68 „ líebrecz. „ 12.47 E 10.34 , P.-Eadány „ 2.01 E. 12.66 R. P.-Ladány „ 2.26 „ 12.87 B líebrecz., 3.12 , 2.62 „ Szrlnok „ 4.45 , 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 , 7.66 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 , 6.19 „ Kassa érk. 3.22 B 12.18 E 5.62 , Vest érk. 8.31 „ 8.45 , Szolnok ind. 11.12 E. 10.87 E.­­Temesvár ind. 8.65 E. 6.29 B. Arad „ 4.36 E. 6.23 B. Arad „ 12.26 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 , 8.49 , ’Szolnok , 4.54 „ 4.17 B. P.-I.adány ind. 2.36 E. 1.28 B.­­N.­Várad ind. 11.22 B. 9.05 B V.-Várad érk. 4.47 , 4.06 „ |P.-Kadfiny érk. 1.23 B.11.44, Arad ind. 4.20 B. 6.44 B. |»l.-Vásárhely ind. 7.16 B. 10.02 E Pieki , 10.39 „ 2.80 .E.­­Tövis „ 1.80 B. 2.60B Gy.-Fehérvár érk. 9.46 B. 5.66E. G­y.-Fehérvár érk. 2.20 „3.29 „ „ . ind. 1.05, 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tövis „ 2.34, 1.12 E. Pieki . 1.13 B. 6.10, M. -Vásárhely érk.6.16 , 6.52 „ Arad_érk. 8.20 „ 11.46 „ .IMski ind. 2.60 E.­­Petrozsény ind. 7.20 B.­­Petrozsény érk. 7.40 ,_________|Pieki________érk. 12.7 E. ______ Kis-Kapus ind. 6.55 E. 9.40 E. [S­eben ind. 5.40 B. 3.40 E. fizeben érk. 9.5 „ 11.40 „­­Kis-Kapus érk. 7.50 , 6.35 , N. -Várad ind. 5.07E. 5. — B. [Brassó ind. 2.10 E. 7.80E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.60 „ Kolozsvár ind. 4. 46, 4.40 E. Brassó______érk. 1.30 , ______Sí -Várad érk. 10.55B. Pest ind. 12.39 B. 11.00 E. 2.02E. IGniEza ind. 1.18B. S.62E. Hatvan , 2.48 , 1.60 R. 5.86 E. S.­Tarján „ 9.02 „ 1.S6R.9.06 B. S.-Tarján „ 4.32 ,, 4.00 „ 8.50 érk.­­Hatvan „ 10.53,, 4.00 „ 5.40,, Rutka „ 12.32 ,, 2.06 E. Ipest érk. 12.61 E. C’43 ,, 8.50,, Pest ind. 7.32 B. 10.85E 5 28E 1 Miskolcz ind. 7.35 R 10.20 E 9.00 E Hatvan érk. 8 33 „ Ha­tvan érk. 4.35 E „ ind. 9.50 „ 1.36 B. 11 02B | „ ind. 11.07,, 3.21 B 7.56 E Miskolcz érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 E 1 Pest érk. 1.07 E 6.10„ 9.05„ Hatvan ind. 4.20 B. 5.42 El Hatvan érk. 8.66 B. 2.19 E. Szolnok érk. 7.54 „ 9.17 E-1 Szolnok ind. 5.20 E. 11.32 B. Vámos-Gyürk ind. 2.40 B10.42 B Gyöngyöts ind­­.21 E 9.28 B Gyöngyös érk. 3.16 „ 11.12 ,, Vámos-Györk érk. 1.50 ,, 9.53 ,, F.-AbOl­y ind. 9.30 B 12.00E4 22R |B(per ind. 10.62 B 11.29 E 3.03 R Eger érk. 10.00 „ 12.80 „ 5 01 „ IF - Ahány érk. 8.52 „ 12.08 B 3.42 , Miskolcz ind. 7.45 B. ind.5.1­9 E.­­Bánréve ind. 3.45 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk. 10.89 „érk. 7.52 „ Miskolcy érk. 6.16 ,, érk. 9.44 , Kassa ind. 6.00 R. 6.30 E.­­Gierberg­ ind. 8.25 E. 7.00 B. Rutka „ 8.28 E. 8.00 B. IRutka „ 2.12 S. 4.00 E. Ollerbergi érk. 7.30 ,, 3.00 E. Kassa érk. 6.00 E. 3.00 B. .Urna ind. 7.00 R 3.00 R 7.00 E.­­Eperjes Ind. 1.25 B 6.30 R 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 3­46 ,, 8.15 ,,­­Altos érk. 2.10 „ 6.15 „ 3.22 ,, Szerencs ind. 8.55 R. 3.59 E. Királyháza ind. 12.47 E. 9.43 R. S.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 6.32 „­­Csap „ 4.16 „ 1.36 Csap „ 12.66 E. 8.26 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.60 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.10 R. Szerencs érk. 7.45 „ 6.36 „ S.-A.-lTjhely ind. 4.42 R. Homonna ind. 1.26 E. Homonna érk. 11.10 E. S.-A.-F.jhely érk. 5.33 „ Siigvár ind. 11.18 R. 2.27 E. |Nyiregyháza ind. 6.00 B Csap „ 1.06 E. 3.46 „ lOsz.p „ 12.48 E 4.36 B Nyíregyháza érk. 6.26 j,,_________|Finigvár_______érk. 2.04 „■ 5.53, Bátyit ind. 3.40 E.­­Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.61 „_________Kátyú érk. 1.17 „ Steb­reczen ind. 3.12 B 4.18 E. (Szigeth ind. ITosTr) 9)3­ B, Királyháza ind. 10.47 B 4.13 E 9.43 érk. 'Királyháza „ 4.36 „ 4.23 E. Szig'eth érk. 1.66 E 7.12 E 6.— (Stebreczen érk. 11.60 „ 9.36 E a badeni kormány, az egyes államok jogosult különérdekeinek fentartása mellett, a közös német birodalmi érdekek természetszerű kifejlesztésén fog működni. Berlin, nov. 20. (Kezdet.) Galicziai------ . Lombardok 96.00 Ezüst jöved. —.—. 1860-as — .—. Bécs —.— Romániai 34.—. Államvaspálya 194.26 Papirjövedék — Hitelsorsjegyek —.—. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 128.25 magyar sorsjegy —.—. Berlin, nov. 20. (Zárlat.) Galicziai 94. — . Lombard 96— Ezüst jöved. 64.25 1860-iki 90.7,. Bécs 87.25 Romániai 33.75 Államvaspálya 195.—. Papirjövedék 59 75 Hitelsorjegyek 103.—. 1864-diki 84 50. Hitelrészvények 262.5 Magyar sorsjegy 47.75. Páris, nov. 20 (Zárlat.) 3°/0 járadék 57 40. 40/a0/ajár — 8120. Olasz járadék 58.81- Credit mob. 391.— Lombard 403.—. Allamvasp. 767.—.­Koronajószági zálog­levelek —.—. Ausztriai kötvények —.—. 1871-iki kölcsön —1872-iki kölcsön 92.20. Frankfurt, nov. 19. (Kezdet.) Váltóárfolyam 1020 1859- ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nem­zeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön—.—.Amerikai 1882-re 97.50. Osztrák hitelrészvény 220.50. Osztrák államvasut 338. — . 1864-ki sorsjegy 145.65 1860- ik 90.25 Ferencz-Józsefvasut —. Lombardok 165.50 Galicziai 208.25. Papirjáradék 60 25. Ezüstjáradék 64.36 Osztrák bankrészvény 986.—. Magyar sorsjegyek —.— Német-osztrák bank —.—. Győri —.— Gömöri —. TÁVIRATOK. Nagy-Károly, nov. 20. Az igazság érdekében kijelentjük, hogy a ,,Magyar Újság“ 265-ik szá­mában Kovák Gusztáv által közlött azon hír, mintha köztiszteletben álló képviselőnk Doma­­hidy István úr irányában bizalmatlansági nyi­latkozat szavaztatott volna meg, — rágalom. Ezt Kovák Gusztáv ugyan indítványozta, de a nagy sokaság által még kihallgatásra sem lett méltatva, miután említett képviselőnk pártkülönbség nélkül becsülésünk tárgya. — Pap János városi jegyző, a nagy­közönség nevében. Páris, nov. 20. (Az „Ellenőr“ távirata.) A nemzetgyűlés a kormányzati tervezetet 68 szavazat­­többséggel elfogadta, a szavazás reggeli 2 óráig tartott. Bécs, nov. 20. Az igazoló bizottság elhatá­rozta Jungbauer képviselőválasztásának érvényte­lenítését indítványozni. Továbbá elhatározta Tim­­lauft (Bécs), Fürst (Prága) és Golab (Landhut) vá­lasztásának igazolását, Madojewskiénak (Sambor) érvénytelenítését indítványozni. Madojewszki he­lyébe a bizottság ajánlatára Mises Hermann fogna meghivatni. Kochanowski ez utolsó határozatra vonatkozólag kisebbségi indítványt jelentett be. Bécs, nov. 20. A gazdasági bizottság foly­tatta a segélykölcsön iránti törvényjavaslat tár­gyalását és elfogadta az albizottság előterjesztésé­nek négy első czikkét. A tanácskozás folyamában jelenti a belügyminiszter, hogy eddig mintegy 80 nagyobb részvénytársulat már likuidál, részint va­gyonállapotuknak a miniszter által elrendelt meg­vizsgálása, részint önelhatározás folytán, és hogy a mérlegbeadásra októberben történt felhívás után előreláthatólag még több liquidatió fog történni. Versailles, nov. 20. A nemzetgyűlés tegnapi ülése után a miniszterek Mac-Mahonhoz mentek és lemondásukat adák be a marsall kérte őket, hogy a kabinet újjáalakításáig helyeiken marad­janak. London, nov. 20. Az angol bank a kamatlá­bat 8°/0-ra szállítá. Berlin, nov. 20. Vételkedv és a speculatióér­­tékekbeni contremine fedezése folytán minden szilárd. Bukarest, nov. 20. Az itteni osztrák-magyar alattvalók elhatározták, hogy a császárnak uralko­dási jubileumának alkalmából küldöttség által fogják üdvözlő feliratukat átnyujtatni. Carlsruhe, nov. 20. Az országgyűlés ma nyit­­atott meg trónbeszéddel, melyben kiemeltetik, hogy Utolsó posta. — Berlinből újabb megerősítést nyer a hír, hogy a polgári házasságról szóló törvényja­vaslat már a legközelebbi napokban az országgyű­lés elé terjesztetik. Megc­áfolják egyszersmind azt a hírt, mintha Bismarck ellene lett volna e javas­lat előterjesztésének. — Olaszországból azt jelentik Ber­linbe, hogy M­i­n g­h­e 11­­ miniszterelnök a pénz­ügyi tárczát végleg átvette.­­ A berlini spanyol követség azon nézetet terjeszti, hogy a Vi­rgi­niu­s-ügy miatt nem­ kerülhet a dolog háborúra, mert az Egyesült­ Államokhoz érkezett jelentések az ügy ál­lásáról túlzottaknak s nagyrészt téveseknek bizo­nyultak , s ezt az amerikai köztársaság maga is be fogja látni é s visszavonni. (A new-yorki hí­rek nem mutatnak erre.) — Az angol sajtó is kezdi ránczolni homlokát a cubai események felett. Kitűnt ugyanis, hogy a kivégzettek közt 18 angol alattvaló is el­vérzett. A „Times“ anglo-amerikai együttes eljá­rásról, Havanna Santiago és Matanzas occupatiójá­­ról, a Cuba függetlenségének kimondásáról s több efféle harczias szellemű dolgokról ir vezérczikket. Bu­dttpesfi nktn­ih pok. NEMZETI SZÍNHÁZ. Pénteken, november 21-án, 1873. III. Richárd király. Tragoedia 5 felvonásban. Irta Shakespeare ; fordította és újonnan színre alkalmazta Sigligeti Ede. Az egész műhöz a zenét irta Volkman Róber . MIKLÓSI SZÍNHÁZ. Babérfa és koldusbot. Színjáték 5 felvonásban. A balközép. Ghyczyvel szemben. II. Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy a Ghyczy Kálmán által — Komárom városá­nak választóihoz intézett jelentésében — lényegesek gyanánt elősorolt kérdések és fogalmak közül melyikre nézve és miben nem értek egyet a pártunkból ki­lépett vezérférfiúval , válaszom nem lehetne egyéb, mint az egyszerű nyilatkozat, mi­szerint annyira egyetértek vele az általa lényegeseknek tartott pontok mind­egyikét illetőleg, balközépi állásom szempontjából is, hogy egyátalában nem látom át, miért ne maradhatott pártunk és körünk tagja továbbra is. S hogy az illető részekre vonatkozó nézetegység jelzésének átalánosságban ma­radása ne szolgálhasson sem ok sem ürügy gyanánt bárminemű félreértésekre és ké­telyekre, legczélszerűbbnek látom szószerinti idézetét adni mindazon föltételeknek, me­lyekre nézve Ghyczy Kálmán és a b­a­l­k­ö­­z­é­p nézetei közt különbséget nem ta­lálok. Az 1867-iki alkotmány természete, kö­vetkezményei, javulhatási útja és a mon­dott alkotmány határai közt érvényesíthető parlamentáris működés és pártfeladat köve­telményei felett Ghyczy Kálmán követke­zőleg adta elő fogalmait: Magyarország állami viszonyai jogi tekintet­ben 1867 után már nem azok, a­mik 1867 előtt voltak, akkor szabad tetszésétől függött, jogában állott a nemzetnek visszautasítani a tervezett kie­­egyezés feltételeit, most a megtörtént kiegyezést teljesíteni jogilag kötelezve van. Az 1867-ik esztendei törvények ugyanis nem csak magyarországi törvények, hanem egyszersmind állandó érvényű nemzetközi államszerződések is a monarchia két állama között, melyek mint ilye­nek sem az egyik, sem a másik állam által egy­oldalúig nem változtathatnak meg, hanem azok­ban, a­mikre nézve állandóan vannak megállapítva, a közös fejedelem jóváhagyásának hozzájárultával ugyan, de így is csak mind a két állam törvényho­zásának kölcsönös beegyezésével újabb egyezmény által módosíthatók. Hogy az így van, azt a kérdéses törvények­­ tartalma, keletkezésüknek története, a birodalmi ta­nács által a mieinkkel egyidejűleg alkotott hason­­­­nemű törvények kétségen kívül helyezik ; s ha ez I nem így volna, ha, miként sokan az ország­­­­ban, főkép a szélső­baloldali körökből, veszélyes­­ tévedéssel ámítják magukat s a nemzetet, a kér­déses törvények Magyarország törvényhozása által egyoldalúig eltörölhetők lennének, akkor hasonló módon eltörölhetők lennének azok a másik szer­ződő fél törvényhozása, a­­ véd­elmi tanács által is, s akkor újra ismét azon már oly sok vé­ge került kérdés merülvén fe, hogy váljon helyettük az őket közvetlenül megelőző status quo: az össz­­birodalmi alap, vagy az 1848-iki léptetendő-e életbe; a monarchiának egész Európa által diplomatice elismert mostani alakulása, de Magyarországnak önálló állami élete is minden biztosságot nélkü­lözne s a birodalmi tanács szeszélyeitől tétetnék függővé. Rendkívüli viszonyoktól, melyek azok által, kik ilyeneket előidézni nem akarnak, számításba nem vehetők, eltekintve, az 1867 esztendei törvé­nyek tehát csak a monarchia két állama között kötendő újabb egyezkedés útján módosíthatók, és ez egyezkedések a közös érdekeknek idővel bekö­vetkezendő, kölcsönös helyesebb felismerése foly­tán előbb-utóbb mind a két félnek megnyugtatására szolgálandó eredményekre vezethetnek is, ha ked­vező alkalommal indíttatván meg, kölcsönös biza­lommal és a rendezett állami organismussal szi­lárd anyagi és szellemi erővel bíró nemzetnek nagy többségére biztosan támaszkodható erős magyar kormány által folytattatnak. A sikernek ezen fel­tételei nélkül ez egyezkedések eredményre nem vezethetnek, sőt folytonosan szorgalmazva, a mon­archia két állama között inkább újabb idegensé­­get s elkeseredést idéznének elő. A kedvező alkalomnak bekövetkezése azon­ban nem tőlünk függ, de az felhasználható akkor is, ha felhasználása évekkel előre fel nem tarta­­tik; a kölcsönös bizalom nem kölcsönös torzsal­kodás, hanem csak mindegyik részről követendő legális eljárás, s a monarchia államai viszonyos érdekeinek méltányos kimérése által érezhetik el. Nézetem szerint ezeknél fogva az 1867. észt. törvények megváltoztatására, hiányaiknak kijavítá­sára irányzott törekvés alkalmilag követendő or­szágos politika lehet, s ily alkalmak bekövetkez­tével, ha a nemzet úgy akarja, legyen is ; de az ellenzék összes eljárásának oly főczélja, melyet az minden egyéb törekvéseinél irányadóul tűzzön ki s a melynek ezeket alárendelje; az ország belvi­­szonyai rendezésének, államisági megszilárdításá­nak, s esetleg az ország fennállásának veszélyezte­tése nélkül nem lehet, hanem oda kell a jelenben irányulni a pártok s törvényhozás egyetemes fő­törekvésének , hogy Magyarország államisága az ezt állami háztartásának s átalában belviszonyai­­nak rendezetlen állapotánál fogva fenyegető veszé­lyek közben mostani alakjában is épségben fen­­tartassék, s az annak megszilárdulására, a nemzet anyagi és szellemi jólétének fejlesztésére, az egyéni és polgári szabadság biztosítására szükséges tör­vényhozási intézkedések az állami élet minden terén mielőbb életbe léptettessenek. E bajok s veszélyek ellen hazánkat nem az or­szágban létező minden pártoknak, a dolog természete szerint lehetetlen, egyetértése, hanem csak a ki­egyezés törvényessége elismerésének közös alapján álló két legnagyobb, összesen nagy erkölcsi és szellemi erővel rendelkező országos párt között fennálló küzdelmeknek megszüntetése s e pártoknak együttes közreműködése biztosíthatja. Ez alkothat csak oly állandó, biztos, nagy or­szággyűlési többséget, és általa erélyesen támogatandó kormányt, mely kellően létesíthetendi a szükséges reformokat, híven megőrzendi az országnak meg­levő s minden megtámadás ellen — ne ámitsuk magunkat — teljesen még korántsem biztosított jogait, fejlesztheti azokat, s a haza jólétének, bel­­békéjének megzavarására, államiságának megdön­tésére mindig kész, mindig létezendő bel- és kal­­ármányokat erős kézzel állandóan fogja lesújthatni. Így ítél Ghyczy Kálmán azon lényeges dolgokról, melyeket közjogi kérdéseknek s alaptörvényeknek szokás nevezni. S én ré­szemről aláírom a fennebbi előadást, sa­ját nézetem gyanánt is, egész terjedelmé­ben. És bárha én, most is csak úgy mint máskor, egyedül vagyok felelős azért, a­mit mondok vagy írok, egyéni független meggyőződésem szerint , de állítani merem mégis, hogy az értelmes , a­­­k­ö­z­é­p párt országgyűlési képviseletének tagjai közt alig lehetnek olyanok, akik Ghyczy Kálmán fen­­nebb idézett tételeivel egyet nem érte­nének. Önkén­t felmerül tehát a kérdés, hogy ugyan miben áll tehát a megválás in­doka Ghyczy Kálmán és a balközép közt, daczára azon egyetértésnek, mely a közjogi törvények kivételes természetére vonat­kozik. Áll a tényben, miszerint a b­a­l­k­ö­­zép tagjai nagyon lényegesnek tar­tanak egy olyan kötelességet is, a­me­lyet Ghyczy Kálmán annyira alsórendű dolognak tekint, hogy egyenesen mellőzhe­­tőnek is ítéli. Egy szóval, mi nem hozhatjuk meg azon „e­­ v á­l­do­za­t­o­t“, a­mely nélkül Ghy­czy Kálmán nem képzeli lehetőnek az álta­la — és általam is — óhajtott pártalaku­lást s nem hiszi ezt tartósnak, sőt újabb elkeseredések szülőjének véli, ha létesül­hetne is. És ebben a balközép, míg megma­radhat balközépnek, egyetérteni Ghy­czy Kálmánnal soha nem fog. Én részem­ről megmaradok mostani és mindenkori meggyőződésemben, m­iszerint elveink fel­a­­­dását nem követelheti Semmiféle politikai helyzet, nem parancsolja a haza érdeke és tiltja az önérzet.­­ Sajátságos egyébiránt, hogy Ghyczy Kálmán, midőn ezen „elváldozat“ szüksé­gességét vitatja, ugyanakkor hangsúlyozza nézetét is, miszerint „az 1867-iki esztendei törvények megváltoztatására, hiá­nyaiknak kijavítására irányzott törek­vés alkalmilag követendő országos politika lehet s ily alkalmak bekövetkez­tével, ha a nemzet úgy akarja, le­gyen is. Ugyan kérdem, minő logicával tanácsol­hat „elváldozatot“ Ghyczy Kálmán egy olyan ügyre vonatkozólag, melyre nézve, hogy „alkalmilag követendő országos poli­tika“ tárgya legyen, maga is óhajtja ? Persze itt utasít engemet Ghyczy Kál­mán azon másik figyelmeztetésére, miszerint a kedvező alkalom „felhasználható akkor is, ha felhasználása évekkel előre fel nem tar­tozik.“ S ezen figyelmeztetés képezi tulajdon­képen azon sarkpontot, mely körül az „elv­áldozat“ elkerülhetlensége iránti okoskodá­sok forognak. Hallgassunk a­miről úgy sem tehetünk most, s tegyünk róla, majd ha a beszéd sikeres lehet Ebből áll az egész po­litika. S ha csak így állana a kérdés, ak­kor nem is vonakodnám elismerni bölcsesé­­gét. De nem csak így áll. És ez a bökkenő. Hogy a jövőnek jogait illetőleg nincs praescriptio az életképes és erőteljes nemzetek rovására, s hogy az utókor nem kér engedelmet őseitől a kedvező alkalmak felhasználására, azt én is hiszem, s ezen hitemnél fogva én sem tartom szükségesnek, hogy fogadást tegyünk, miszerint elvégzünk valamely dolgot akkor, a­mikor lehet. H­a­­nem hát ne k­ö v­e t­e­lj­e­s­sék tőlem lemondás, jogaink feladása­, elve­ink megtagadása. Ebben fekszik a lé­nyeg. Mert az ilyen követelés más természetű érzelmek és fogalmak terére viszi át a kér­dést, s egyenesen a közszellem nemes vagy nemtelen, lelkes vagy lelketlen, hiterős vagy hitkoldus idomulásával jön kapcsolatba. Ha egy párt vagy csak egy tekintélyes egyéni­ség is — kiben bízni a nemzeti lelkűjét megszokva volt — lemond egy jogról, midőn ily lemondásra felhivatik, az a párt és egyéniség leszállítja, csökkenti a nemzet erkölcsi képességét az illető jog ér­vényesítésére, bármily kedvező legyen is erre később az alkalom. Aludni hagyni a jogot is lehet, de ne kívánják, hogy azt megöljük. Bright úr, nem­régiben, kérdőre vo­natott Birmingham választóinak republi­kánus része által, hogy mondaná meg, mit tart az angol köztársaság létesítése iránti kérdésről. A nagy államférfin, ki épen akkor lett tagja a Gladstone minisztériumának, nem azt válaszolta a birminghami republi­kánusoknak, hogy tegyenek le elveikről, hanem azt tanácsolta,­­ Anglia átalános helyeslésével, mely már­is példabeszéddé emelte a válasz szerencsés mert házias kife­jezését — hogy „az a kérdés még tartogatható — it will kep“. Ne tessék feladást s lemondást követelgetni s meg lehetnek győződve, hogy a „tartogatható“ kérdéseket nem fogják bolygatni csak azon párt emberei, amely az afféle szájaskodó bolygatásból él, amelynek azonban nincs semmi nyomatéka mindaddig, míg az elvfeladás iránti követelés nem állítja síkra azon párt embereit is, amely a megoldásra alkalommal még nem bíró kér­déseket nem bolygatni kész ugyan, de nem repudeálhatja ezek jogosultságát soha, sem­miféle tekintetből. Csernátony. A tegnapi ülésben, mint a „P. N.“ referál, a pénzügyminiszter előterjeszté a kölcsön szükséges voltának részleteit, és a jelenlegi pénzügyi helyzetet, a folyó év, valamint a jövő év előre látható defi­citjét is előtüntető indokolását. A pénzügyi helyzet ezen elijesztő képének nyomása alatt a bizottság több tagja, főleg b. S­e­n­y­n­e­y Pál, Wahrmann és Zsedényi ismételten kifejezték elodázhatlan szükségességét annak, hogy az 1874-i költségvetés már megállapított szükségleti része újabb revisió alá vétessék, s a kiadások a nélkülözhetlenül szük­ségesekre redukáltassanak. A bizottság minden ellenmondás nélkül magáévá tette fe felfogást, s elhatározta, hogy a revisio eszközölésére a háztól felhatalmazást fog kérni. Ezután előterjeszté a pénzügyminiszter az általa lebegő adósságok alak­jában eszközölt hitelműveletek részletes kimutatását. B. Sennyey meglehetős élességgel kikelt az ellen, hogy a magyar pénzügyminiszter egy pár százezer forintért egész Európában „hausírozni ” jár. Végül tárgyalás alá vétetvén általánosságban a kölcsön­­törvényjavaslat, Móricz Pál kijelente, hogy nem fogadja azt el, s a maga, és elvtársa, Kiss Lajos nevében különvéleményt jelentett be. Széll Kálmán elfogadja azt, mint a nyomasztó pénzügyi helyzetből való kibontakozásnak jelenleg egyedül lehetséges eszközét. Mihajlovics K. szintén hozzájárul, mint horvát képviselő, ő­szintén akarván a magyar állam fennmaradását. B. Sennyei szintén rászavaz „az elvesztett csatának e végte­lenül súlyos békekötésére“ mint ő a kölcsönt jel­lemző. A bizottság többsége ezek után általános­ságban el is fogadta a törvényjavaslatot. E rész­letes tárgyalás alkalmával elfogadott módosítások közül kiemeljük, hogy a törvényjavaslat első §-a két külön szakaszra osztatott fel, utolsó 8 ik §-ban pedig Csengery Antal indítványa folytán a kö­vetkező szövegezés vétetett föl : „Ezen törvény csak a 153 millió ezüst ftnyi kölcsön felének, azaz 76 és fél mill. ezüst ftnyi összegnek kibocsátási módozatait állapítván meg, a kölcsön másik részé­nek, avagy egy részének kibocsátási módozatai iránt, a­mennyiben és a­mikor e kibocsátás szük­ségessége fennforog, külön törvény fog intézkedni.“ A „Reform tudósításában a következő rész­letet találjuk: Kerkapoly egyebek közt azon megjegyzést téve, hogy talán már rég nem volna azon helyen, melyet most elfoglal, ha „honett“ dolognak tartotta volna távozni, mielőtt utódjának számára biztosítja a pénzügyi kezelés továbbfoly­­tathatásának eszközeit. Sennyey Pál azt mondá erre, hogy önérzetes férfiútól várni sem lehetett volna más eljárást. A „Hon“ ugyanez ülésről „magán, de hite­les forrásból“ ezeket írja : Kerkapoly pénz­ügyminiszter a kölcsön indokolást előadta . S­e­­­­­­n­y­ey Pál erre élesen kelt ki a pénzügyminiszter e legújabb operatiója ellen is. A kölcsönt méreg­drágának tartja és azt csakis a helyzet nyo­masztó volta miatt tartja elfogadhatónak. Rászalja a pénzügyminiszter egész gazdálkodását, főleg pe­dig „hazánkra nézve szégyennek tartja előlegezé­seit, melyek miatt (egy pár százezer forintért) „házalni”" járt az ország pénzügyminisztere Euró­pában.­­ Kerkapoly miniszter mentegedtetőleg rep­­likázott, de úgy a bizottság, mint a miniszter tele keserűséggel távozott el. A kormány hajlandó a válságot siettetni, a kormányzat úgy­szólván meg­akadt, a bureaukban nem dolgoznak a bizonyta­­lanság miatt. A válság egyik alkalma sőt talán kitörései oka az lesz, hogy a kormány ragaszko­dik ahoz, miszerint az 1874-iki budget kiadási ro­vata revideálva ne legyen, holott a pénzügyi bi­zottság elhatározta azt. Főleg Szlávy miniszterel­nök köti aház tárczáját, míg a jobboldali mai con­­tentusok attól tartanak, hogy Kerkapoly azt ta­lálja mondani (mint többször tévé) hogy hisz hát ő megnyugszik abban is.­­ A baloldali kör mai értekezlete helyesel­te, hogy a deczember 2-iki ünnep alkalmából a kép­viselőház egy üdvözlő küldöttség által fejezze ki sze­­rencsekívánatait ő felségének.— Csipkés Lajos aranyosszéki képviselő a körből kilépését jelentvén ki, ez tudomásul vétetett. Az incompatibilitási kér­désben kikü­ldendő bizottság tagjaiul a párt részé­ről kijelöltettek: Tisza Kálmán, Beöthy Lajos és Péchy Tamás. Az egyházpolitikai kérdésben ki­küldendő bizottság tagjainak huszonhétben megál­lapítását a párt elfogadja. — A földadótörvényja­vaslatnak a szakbizottsághoz viszszautasítását a párt nem helyeselheti.­­ Horn Ede bejelenti, hogy be fogja nyújtani a házban a németalföldi részvényesek kérvényét a keleti vasút tárgyában, mit a kör helyeslőleg vesz tudomásul. A pénzügyi bizottságból. A pénzügyi bizottság tegnap és ma ülései nagy fontosságúak, s az eddig- it­íCupom1ára jutott részleteket összefogni^ 11020 J • * A bizottság mai ülésében a kölcsön törvény­­javaslatra vonatkozó jelentésének módozatait álla­píto­tta meg. B. Sennyey kérdést intézett a pénz­ügyminiszterhez az Ínség ügyében. Kerkapoly válaszolá, hogy a kormány foglalkozott ez ügygyel, s a belügyminiszternek erre vonatkozó részletes je­lentése nemsokára a képviselőház előtt leend. Ugyancsak S­e­n­n­y­e­y kifejezést adván azon meg­győződésének, hogy bevételeinkkel képtelenek va­gyunk kiadásainkat fedezni, indítványozza, hogy a bizottság hozza javaslatba a ház előtt egy na­gyobb bizottmány kiküldését, a­mely gyökeres re­visto alá vegye egész állami háztartásunkat. Hozzá­szóltak az indítványhoz Zsedényi, Széll, Wahrmann, Horváth Lajos. A bizottság elvben az indítvány álláspontjára helyezkedett, s jelezni fogja azt a kölcsönre vonatkozó jelenté­sében, az indítvány megtételét azonban az 1784. költségvetés revisiója után eszközlendi. A bizottság jelentésének authentizálása a holnap d. e. 10 óra­kor tartandó ülésében fog megtörténni. A jelentés szombaton kerül a ház elé. — A Deákpárt ma d. e. 11 órakor tar­tott értekezletének első tárgyát Perczel Béla el­nök által előterjesztett határozati javaslat képezi, mely a ház legközelebbi ülésében kerül a ház elé, s melynek tartalma mintegy a következő : „Ő Fel­sége a király uralkodása 25 évének szerencsés be­töltése alkalmából a képviselőház — egy a ház elnökéből s ezenfelül a háznak 24 tagjából álló küldöttséget biz meg, hogy ő felsége előtt a kép­viselőház szerencskivonatát hódolatteljesen fejezze ki." A javaslat helyesléssel fogadtatik. Ezután T­r­e f­o­r­t közoktatási miniszter indítvá­nyára elhatároztatott, hogy az egyház és állam közti viszony megállapítására kiküldendő bizottság, mely­nek megválasztatása szintén indítványoztatni fog, 27 tagból álljon, s ebben a balközép 9, a szélső­bal 3 taggal lesz képviselve; az incompatibilitás kérdésében kiküldendő bizottságba az ellenzék 3 tagja fog megválasztatni. Felmerülvén azon kérdés, hogy a kérvényi bizottság jelentésében több oly kérvény foglaltatik, mely a bankügyre vonatkozik, s arra nézve a pártnak határoznia kell,­­ a c­z o- 1 a y indítványára elhatároztatott, hogy a ház uta­­sítja a minisztert, hogy a bankkérdésre vonatko­zólag minél előbb terjeszsze be előterjesztését a házhoz.

Next