Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)

1874-05-30 / 147. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt.— kr Félévre . . 10 .­­ , Egy hónapra . 1 B 80 „ Egyes szám ára 10 krajc/ár. Szerkesztési iroda: B­udapetiton. Pártsz-utcza 6. »se. Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor*utcza 0. sx. (Légrády ■testvéreit irodájában''. Kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben ás posta utján, Nádor-utcza 6. ex. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 147. szám. Budapest, szombat, május 30. 1874. 71. évfolyam. Közlekedés. R (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, K (este) déltől éjfélig. Bécs gyorsrn ind. sTilTST 11. —E. Pest gyors. ind. 7.60 B. 2.26 E. Pest érk.10. 6 E. 6.85 B. Bécs érk. 2.12 B. 9.29 B. Bécs ind. 8.46 B. 8.20 E. Bázias ind. 6.06 E. 8.30 E. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 9.17 B. Pest érk. 5.66 B. 6.06 B. Szeged „ 1.61 B. 1.16 E. . ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 5.49 „ 6.23 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.36 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged 1 1.31 B. 1.41 E. . ind. 9.15 „ 9.25 B. Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony „ 4.23 B. 4.20 „ Bázias érk. 8.46 „ 10.2»______Bécs érk. 6.09 „ 3.08 , Valkány ind. 8.21 E. IPerjámos ind. 8.26 B. Perjámos érk. 6.06 „___________.Valkány érk. 11.10 ,___________ Bécs ind. 7.4 B. 6.60 B. I Sz.-Fehérv.ind. 10.18 B. 12.28B Gyűr „ 11.64 „ 10.06 „ Uj-Szöny „ 2.42 B. 8.66 „ Uj-Szöny . 1.22 B. 11.18 „­­ Gyűr „ 4.19 „ 6.18 „ Sz.-Fehérv. érk. 6.63 „ 2.60 B. Bécs_________érk. 7.60 „ 8.44 „ Buda ind.7716BT 10.68 B. 9.46B (Triest ind. 7.— E. 17.10 B. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.83 B. 11.64B [Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.39 „ 4.43»­­Sz.-Fehérv.„ 6.17 , 8.68 B. 1.50 E. Triest érk. 8.26 B. — 7.51 E Emia érk. 8.17 , 0.06 B.4.56» Kanizsa ind.10.66 E 6.48 B 2.16 E.­­Bélés ind. 7.16 B. 11.16 E 7.45 E. Sopron » 6.88 B 1.46 E 7.40 B. Sopron „ 11.63» 3.40 B. 11.19» Bécs érk. 9.8 B 4.60 „ 11.14 » Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.87 B. is.-Fellérv ind. 9.87 B. 3.13 E. Gyanafalva ind. 6.20 B. 12.65 E Kis-Czell „ 3.12 B. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely » 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czell » 11.26 » 9.07 » Gyanafalva érk. 9 30 »105 E. Sa -Fehe v. érk. 6.07 B. 8.10 B­Gyér ind. 7.24 B. 12.12 E Szombathely ind 8.51 B. 12.09 E Kis-Czell „ 11.45 » 8.12 E Kio-Czell » 11.81 „ 8.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02» GyrSv érk. 2.00 B. 5.61 » Zákány ind. 8.68 B. 6.80 B. Karoly­vár. ind. 6.18 B. 6.18 B. Zágráb érk. 7.20 » 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 » 7.40» Karolyvár. érk. 10.17 B. 10.19 B. Zákány érk. 11.44 B. 2.87 E. Sziszek ind. 6.58 B. 6.43 E. Steinbritek ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E. Zágráb » 7.63 B. 8.18 E. Steinbrü­ek érk. 10.64 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. Zákány ind. 6.48 B. 4.13 E.­­Battasztik ind. 8.87 B. 8.26 E. Battaszek érk. 8.44 B. 6.15 E.­­Zákány érk. 12.1 , 2.27 B. Kanizsa ind. 5.18 B. 2.43 E. Mohács ind. 6.20 B. 6.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 » Zákány „ 12.36 E. 8.07 B. Mohács érk. 12.30 E. 12.20^B. Kanizsa érk. 1.11 , 1.1» » ■Villany ind7uT82B12.E IV.-varad Ind. 9.11 R 6.5 E Eszék érk. 1.14E2.19E Szeged „ 7.85E12.8E ind. 6.00 E 8.00 R Eszék érk. 11.20 E 10.20 R Szeged ind. 8.84 E 6.16 E , ind. 6.86 E 10.66 R N.­Várad érk. 9.10 E 7.16 E­­VliHdny érk­. 7.17 B 1.11 B________ Pest ind. 7.80 B. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 E. 6.84 R 6.00 E Czegléd „ 10.18» 8.65» Miskolcz » 7.49» 1.56 E 9.60» Szolnok » 11.22» 9.68» Debrecz. „ 12.47 E 10.84 , P.­Ladány „ 2.01 E. 12.66 B. P.Ladány» 2.25 „ 12.87 B Debrecz.» 3.12 » 2.62 „ Szolnok „ 4.46 » 4.44 „ Miskolcz » 10.40 » 7.66 » 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ fl.19 „ Kassa érk. 8.22 R 12.18 Ë 6.62 „ Pest érk. 8.31 „ 8.45 »________ Szolnok IndTll. 12 B. 10.37 E. ITemesvár ind. 8.66 B. 5.29 E. Arad „ 4.36 E. 6.23 B. Arad » 12.25 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „­­Szolnok „ 4.64 „ 4.17 B. P­­I.adány ind. 2.86 E. 1.28 B. [If.-Vrtrad ind. 11.22 E. 9.06 E. BT.-Vdrad érk. 4.47» 4.06 „ [F.-Xadány érk. 1.23 E. 11.44 » Arad ind. 4.20 E. 6.44 B. Jl­r.-VAsárhely ind. 7.15 B. 10.02 E piski „ 10.89 „ 2.80 E. Tövis » 1.80 E. 2.60 E Gy -Fehérvár érk. 9.45 B. 6.00 E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 »3.29 „ ind. 1.05 „ 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tövis ' » 2 34 » 1.12 E. Piski . 1.18 E. 6.10» M.-Vásárhely érk.8.1» „ 8.52 „ Arad________érk. 8.20 , 11.46 , Piski Ind. 2.50 E. IPctrozsény ind. 7.20 R. Petrozseny érk. 7.40 „ Pl*ki érk. 12.7 E.________ Kis-Kapns ind. 6.66 B. 9.40 E. IS*eben ind. 6.40 B. 3.40 E. Szeben érk. 9.5 „ 11.40 , Kis-Kapus érk. 7.50 , 5.86 , .variul ind. 6.07 E. 5.— R.­­Brassó ind. 2.10 E. 7.40E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1 .10 „ Kolozsvár ind. 4.45 B. 4.40E Brassó érk. 1.80 , [».«Várad érk. 10.66 B. Budapest ind.8.00 D, 8.46 E. Unika ind. 12.48 R. 4.00 D. n. Hatvan „ 4.68 „11.64 éjjel. Zólyom „ 1.7. B. 10.09 B. „ 9.58 d.e. „ 4.53 D. n. Salgó-Tarján ,, 6.87 e.2,25 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 B. 3.44 R. érk. 12.60 D.n.ind.7.22 B. érk.u­ .SlR.ind.l.SlD.n. Zólyom ind. 0.60 E. 8.08 D. Hatvan ind. 9.06 D e. 6.08 B. érk. 2.63 D- u. érk. 4 27 D. n. Rutka érk. l.llR.­ 62 D. u. Budapest á­llOOD.e. 8.57 B.__ Zólyom ind. 10 19 B. Beszterczebánya ind . 38 B. Beszterczeb. érk. 11.46 B._______Zólyom______________érk. 9.56 B. Garam-Berzencze ind. 9.46 B. ISelmeczbdnya ind. 4 26 D. u. Selmeczbdnya érk. 12.19 D.u. Garam-Berzencze érk. 6.22 E­­Budapest ind.7.SCB 12 OOD.10.30B. Miskolcz ind.l 25D.u . 5­­B.10.00E Hatvan „ 9.86D.e 3 22D.U.1 61E Hatvan „ 4.6 D u.l.36D.u.3 44E Miskolcz érk. 1.00D U.8.45E. 7.10B. IBudapest érk.6.50 E.4.26 D U.6.80 R Hatvan ind. 6.21 R. 5.25 D. u. Szolnok ind. 6.06 R. 12.47 D u. Szolnok érk. 6 44 D. e. 9­00 E. Hat­van érk.8.45 D.e. 4.29 D. u. Vám Q B-Györk ind.8.16 R.4.37 D.u.­­Gyöngyös ind. 1.80 R. 3.01 D. u. Gyöngyös ,. 8.50 R.5.12 D.U.­­v.-Györk érk. 1.59 R. 8.80 D. u. F.-Abony ind. 6.20 E. 6.00 B.­­Eger ind. 2.04 D. u. 11.87 R. Eger érk. 7.18 E. 5.53 B. Ip.-Abony érk. 2.49 D.u. 12.22 R. Miskolcz ind. 1.87D. u. 6.00 D.u. Fülek ind. 6.60 D. e. 7.50 B. Bánréve „ 4.26 D. u. 9.01 E.­­Bánréve „ 9.56D e.érk.10.86 R.i.4.00R Fülek érk. 7.00 E. 12.60 R.­­Miskolcz érk.1. 32 D.u. érk.6.45B Kassa ind. 6.00 B. 6.80 B. JOd­erberg ind. 8.26 E. 7.00 B. Butka „ 8.28 E. 8.00 B.­­Rutka „ 2.12 B. 4.00 E. Oderberg érk. 7.80,, 8.00 B. jKassa érk. 6.00 E. 8.00 B. Abos ind. 7.00 B 3.00 B 7.00 E. J Eperjes ind. 1.25 B 5.80 B 2.47 E. E­p­erj­es érk. 7.46 „ 3 45 „ 8.16 ,, Abos érk. 2.10 „ 6.16 „ 8.22 „ Szerencs ind. 8.65 B. 8.59 B. Királyháza ind. 12.47 E. 9.43 B. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.32 „ Csap „ 4.16 „ 1.36, Csap „ 12.66 E. 8.26 „ S.-A.-­­jhely „ 6.00 „ 8.60 „ Királyháza érk. 4.18 ,, 12.10 B. Szerencs érk. 7.45 „ 6.86 ,, S.-A.-U.jhely ind. 4.42 B. Hunionná ind. 1.26 E. Homonna érk. 11.10 E. S.-A.-I Tjhely érk. 5.33 ,, tingvár ind. 11.18 B. 2.2­7 E. I Xyiregyháza ind. 6.40 B Csap „ 1.06 E. 8.46 „ I Css.p „ 12.48 E.4.S6 E Jtyiregyháza érk.6.26 _________|Vusgvár ______érk. 2.04 „ 6.68, Bátyú ind. 8.40 E. [Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.61 „_________iBltyn érk. 1.17 „_________ Debreczen ind. 3.12 B 4.18 E. ISzilgeth ind. 1.00 B. 9.81 B, Királyháza ind. 10.47 B 4.18 E 9.43 érk. Királyháza „ 4.36 „ 4.23 E, Szigeth érk. 1.66 B 7.12 B 6.— [Debreczen érk. 11.60 „ 9.86 E. 50. — . Magyar sorsjegy 73.75. Tiszai vasút 209.25. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 32.25. Franco-magyar 95.—. Alföld 139.50. Magy. északkeleti vasút 104. - . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 63.76. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 56­50 Török —. Municipális —.—. Boroszló május 29. Búza —, rozs — — . Olaj 18.60. tavaszi 18.25. szesz 23.75. 24.— Budapesti színlapok. Szombaton, május 30. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. szünet. Egészen új kiállítással: Szerbia despotája. Eredeti uj dalmű 4 felvonásban. Irta Erkel Ferencz. A szöveget Obernyik tragoediája után szerkesztették: Ódri Lehel és Ormai Ferencz. Személyek: Brankovics György, Szerbia despo­tája, magyar főúr és a magyar korona hűbérese — — Odri L. Gerő­­fi . — — Panli István­ — — Ellinger Jozefa Lázár, Brankovics nevelője és ta­nácsosa — — Tallián Egy taná­csőd — — Kaczvinszky Egy a népből — — Gonda Székely György, a magyar keresz­tes hadak kapitánya — Kőszegi Hunyadi László — — Szabó Magyar hírnök — — Malecky Magyar féúr — — Traversz István H. Marad, török szultán — Ellinger Kiszlár aga, kisérője — — Ormay Sí! —*­­.1** r­­­iSX* Három őr — — — Vitkovszki J. Apród — —­ — Vidmár Erzsi Mara, Brankovics leánya — Tannerné Fruzina, dajkája — — Bacsó Lujza. BUDAI SZÍNKÖR. Harmadszor: Az apostol. Eredeti népszínmű 3 felv. írták Toldy István és N. N. Zenéjét szerző Káldy Gyula. B R A N K 0 V I C S, ind. 8.28 „ 8.33 B. „ ind. 8.17 » 9.20» Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre....................................20 forint — kr. Félévre.........................................10 „ — kr. Negyedévre.................................5 „ — kr. Egy hóra......................................1­­­80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó­hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Belgrád, május 29. Milán fejedelem holnap­után ide megérkezik. A közmunkaügyi miniszter Magasinovitsch átveszi a konstantinápolyi ügynök­séget. Páris, május 29. A „Havas„ ügynökség sze­rint a berlini hivatalos lapok czikkei, melyek Fran­­cziaországot, mint Belgiumot fenyegető, állítják elő, nagy idegenkedést szülnek, miután Francziaország­­ban senki sem gondol a béke megzavarására, annál kevésbé Belgium fenyegetésére.­­ Berlin, május 29. Bismarck herczegnél ma dél­után a koronaörökös, azután a császár 30 óráig tartó látogatást tett. Róma, május 29. Falcinelli bíbornok ma dél­után meghalt. Darmstadt, május 29. A „Darmst. Ztg.“-nak jelentik Szt. Pétervárról, hogy a pápai reklamá­­cziók, melyek a h­elmi egyházkerületben felme­rült zavarok elnyomása alkalmából létettek, tel­jesen alaptalanok s túlkapások az államhatalom jogkörébe, mi miatt már évek óta lett megszün­tetve minden összeköttetés a kúriával. Bern, május, 29. A karok és rendek tanácsa és a szövetségtanács helyeslőleg vették tudomásul az alkotmányrevizió feletti szavazás eredményét, s ez által a szövetségi alkotmány törvényerőre emelkedik. Bécs, május 29. (Hivat zárlat.) Magy. földteherm. köt­­vény 74.— Salg. Tarján 93.—. Magyar hitel. 145.—. Ma­gyar záloglevél 85.50. Erdélyi 133.50. Magyar keleti vasút Hohenzollern redivivus. Spanyolországnak a teljes boldogsághoz épenséggel mi sem hiányzik egyéb, mint egy király; még pedig lehetőleg olyan vérből, mely­­­yel az újabb időben még nem tettek próbát in praxi. A honi Donok királyi törzse elkor­hadt, elnyűtt végkép­p a francziára szerzett Montpensier-rügyet nem gontirozzák, s a román fajvegyülés itáliai ága nem bizonyult meghonosithatónak. Spanyolországnak pedig király kell; akárhol veszi s bármily áron; harmadnap óta egyéb baja nincs, így beszél a táviró s kiveri mellé — amit ily körülmények között nagyon ter­mészetesnek kell tartanunk — mindjárt a Ho­henzollern nevet is, hogy a meglepetésből ne csak a derültségi elemnek, de a komoly megdöbbenés aggodalmának is tápláléka ke­rüljön. Itt a mi jó mérsékelt éghajlatunk alatt, hol a forró égöv csodáit holt betűből ismerjük csupán, s hatását nevezetesen az emberi agyra kiszámítani nem tudjuk, s egyelőre igen nehéz ez a farm­ hit felől tisztába jönni. Nálunk már igen csodásnak látszik az is, hogy egy éjen át behúzhatja szirmait s lombját vesztheti egy egész combinatió­­növényzet, melyet hónapok nedve, sugara ápolt, s helyébe kikelhet a földből egy vadol­at uj válfaja a politikai belladonnának, mintegy varázsütésre. Ezen való ámulatunkon ugyan túl tehet a tapasztalás, mely mutatott már nagyobb boszorkányságot is a spanyol tünemények színváltó képességéről, de a dolog komoly magva még mindig oly diót praesentál, melyet felroppantani, így a puszta hit nyomán, még a legfogasabb feltevésnek sem adatott. Magyarán kiszórván azt, hogy Spanyolország királykeresésre virrad egy szép reggelen, azt még el lehet képzelni, de hogy talál is rögtön minden látható előzmények nélkül, s quasi inspiratione szemét egyszerre Berlinre veti, honnan az 1870-iki fergeteg nehéz borúja támadt, azt igy véges észszel megérteni, a rugók és titkos szövedé­kek ismerete nélkül, már épenséggel nem lehet. Az igaz, hogy Hohenzollern herczeg jelöltsége futó árny gyanánt már átvonult egyszer a senzaczionális politika egén, mióta Francziaország hatalmi csillaga Sedánnál el­borult. A „Friedrich Karl“ porosz hajó ta­valyi fellépése a spanyol vizeken, sok felül oly magyarázatot nyert, mintha a berlini kormány beavatkozásra hajlandóságát jelen­tené , s a „cui bono ?“ kérdésére feleletül a Hohenzollern név vetődött fel, s a vérbe fúlt első kísérlet megnyitásának esélyeit kezdték latolgatni. A politikai patience já­ték eltartott valami négy napig, aztán egy berlini félhivatalos toll teketória nélkül el­söpörte mind az ötvenkét kártyalapot az ártatlan szórakozás elől, s megnyomta a c­áfoló szót még olyan formával is, hogy unos-untig elég román fajok között egy missio a német uralkodó háznak, s hogy a spanyol még az oláhnál is románabb. S az­zal vége volt a mulatságnak, és senki se hitte volna akkor, hogy egy év múltával a jelöltség lefojtott hite ismét kiszellent egy uj erei s hajtani fogja a conjecturáalis po­litika szélmalmát jobban, mint valaha. Nem kevesebbről van most szó — a fáma beszél, nem mi, s szaváért nem is ál­lunk, — mint hogy a redivivus Hohenzol­lern most is, mikép anno 70, a nemzetközi agent provocateur szerepére lenne hivatva. Emlékezetbe ötlik a diplomacziai pressio, melyet Bismarck herczeg nem rég ideje a franczia belügyekre gyakorolni megkísértett, s pedig sokak gyanúja szerint a provocatio nyilvánvaló szándékával; megemlékeznek ar­ról a bizonyos körlevélről is, mely e té­ren Németország külföldi képviselőihez szét­ment s a birodalmi kanczellár olyas véle­kedését árulta el, hogy bolond gladiátor, a­ki bevárja, míg ellenfele megedzi izmait, ha tudja, hogy elkerülhetetlen a biroktusa s attól függ élete; és végre a ,,Times“ le­leplezését se rontotta meg annyira a c­áfo­­latok zivatarja, hogy az olasz királynak tett ajánlat merő koholmány gyanánt tel­jesen elpárolgott volna az emlékezetből. De ki győzné mind elszámlálni a mozaik da­rabkáit, melyekből egy kis képzelődés, egy kis gyanú s egy kis combináczió könnyű szerr­e összeilleszthette a kissé phantasti­­kusnak látszó képet, mely most a német herczeg trónjelöltségének puszta hírére a kihívó fondorlatok egy új alakzatát mu­tatja. És meg kell adni, hogy e végzetes múltú jelölés időszerűségét most alig indokolhatná egyéb, mint épen a kihívás czélja. Hanem aztán ami okszerűségét illeti, azt ugyan nem igazolja semmi. Nehéz józan fővel elkép­zelni, hogy a német vezérlő politikusok ko­molyan csodatevő erőt tulajdonítsanak a Hohenzollern névnek; e nélkül pedig bajo­san tehetik fel, hogy azt a spanyol chaost, melybe rendet s világosságot hozni egy Amadé királynak nem sikerült, a német kéz fogja alakba ütni. A nemze éi állam­­mentés jó indulatú érzete tehát csak mámo­ros főket vezethetne erre a kalandos ötletre. Berlinben pedig ki szokták aludni a mámort, mielőtt bolond tettre ösztönözne, meg nem is erősen kísért ott az a segítni vágyó jó in­dulat. Ami pedig az ezzel ellenkező indula­tot illeti, no annak is a lehető legesetlenebb szolgálatot tenné e jelölés. Sok mindenféle esztelenséget s hóbortot feltehet a német higgadtság a könnyűvérű francziáról, de azt a bolondériát, a maga megbolondítása nélkül, még­sem teheti fel róla, hogy majd hadat izén a németnek, s harczol élet halálra, csak azért, hogy valamiképen alkalma ne kerüljön a spanyoloknak egy német királyi herczeget elkergetni a bito­rolt trónról, vagy ami még valószínűbb: szépen lekéselni, lévén ott ennek is divatja néha. A keresztényi erény ily heroicus ma­gaslatán, jószívű, becsületes emberek, de még sincsenek a francziák. És ha Berlinben ok­­vetetlen szükségesnek tartanák, hogy német herczegi vér folyjon a spanyol trón bíborára engesztelő áldozatul, vagy hogy a Gründ­lichkeit a megugrás mesterségében is kimu­tassa Überlegenheit-ját minden nemzet fe­lett : bizonyára a franczia volna az utolsó, a­ki e vállalatban meggátolná. A császár­ság végnapjaiban nem a maga eszével gon­dolkozott a franczia. Dynastikus önérdek és önfentartási ösztön rugói intézték tétlen akaratát s karjait. Akkor lehetett a Ho­henzollern jelöltség hólyagát casus bellivé felfújni s tán épen a német kormány szán­déka, akarata ellen. Megjavíthatatlan vét­kes könnyelműség bélyegezné meg a franczia nemzetet, ha lehetne ma is, mikor eszéhez jutott, iszonyú leczke árán. De ilyesminek nyomát sem mutatják Párisból érkező híreink. A távirati kivona­tok higgadtságot s helyes felfogást hoznak mutatványul a franczia lapok czikkeiből, s oly hangulatot sejtetnek, hogy Párisban majdnem megelégedéssel vennék a német politika ezen baklövését. Egyébiránt még nem sült el a lövés s szappanbuborék gya­nánt elpattanhat az egész sensationalis hit, oly gyorsan, mint keletkezett. Mi legalább megembereljük a német vezérlő politikuso­kat annyi tisztelettel s jó véleménynyel jó­zanságuk iránt, hogy felteszszük róluk, miként még abban az esetben is, ha a spanyol sza­pora phantasia csakugyan kiköltené a Ho­henzollern herczeg trónjelöltségét és eltiszte­leg hóbortja szülöttjével Berlinbe, ott nem fogják magukénak vallani. A polgári házasság iránti jelentés szö­vegét ma hitelesítette a kilenczes albizottság. Ez ügy tehát a ház elé jön nem­sokára egy határo­zat hozatala végett, melynél fogva a minisztérium kötelezve leend a szükségelt törvényjavaslatot ez évben okvetlenül előterjeszteni. Értesülésünk szerint a ma esti miniszterta­nácsban fog eldőlni, hogy a középtanodai törvény­­javaslat most tárgyaltassék-e vagy ősszel. Ha mos­tanra tűzetik ki, azon esetben a képviselőház nem oszolhat szét július vége előtt, tekintve, hogy a választási és incompatibilitási törvényjavaslatok s a házszabályok kijavításának feladata magukban is olyan ügyek, a­melyeknek tárgyalása­­az osztá­lyokon is át) bizonyára igénybe veszi nemcsak az egész júniust, hanem július egy részét. Aztán van még az igazságügyérnek is egykettő azon sür­gős törvényjavaslatokból, melyeket dugaszban tart az időtöltésre. Az incompatibilitás iránti jelentés is authenticálva lesz ma s a ház elé kerülhet holnap vagy hétfőn. Illetékes helyről a következő felvilágositást veszszük. A horvát sajtóban fölmerült s onnan a magyar hírlapokba átment azon hir, mintha a hor­vát bán a magyar min. tanácsban erélyesen fel­szólalt volna a még be nem keblezett határőrvi­déki szerbek nevében — tökéletesen alaptalan. A horvát bán — miután a congressusi választások egy része horvát területen ejtetik meg, a dolog természeténél fogva meg volt hiva a min. tanácsba, hogy ott netaláni észrevételeit megtehesse, de ott sem fölebbi, sem más olynemű felszólalásokat nem tett, mintha a szerb ügyet horvát autonóm ügy­nek kívánta volna tekinteni vagy Horvátországnak illetéktelen befolyást óhajtott volna vindi­álni s igy azt sem követelte , mi szintén horvát la­pokból ment át a magyar sajtóba, hogy a con­­gressus egész menetét a miniszterelnök és ne a vallásügyi miniszter vezesse. Mindez koholmány. A szerb congressus tárgyában minden intézkedés mindig a min. elnök nevében szokott menni és most is az ő nevében ment legfelsőbb helyre az illető fölterjesztés. (1) A vidéki sajtó elfogulatlan részében kezd a komolyabb politikai irány mellett állást fog­lalni a közvélemény. Az újabb mozgalmak vissza­tetszést szültek azon értelmesebb polgárok részéről, kik nem akarják veszélyeztetni az ellenzék ügyét, akár a szereplési viszketeg humbugja, akár a hít­­belebalázs-politica eszélytelensége által. Legújabban a győri „Szabad Polgár“-ban szól hozzá az ellen­zéki mozgalmakhoz férfiasan és talpraesetten E­ő­r­i Sándor. Czikkéből adjuk a következőket: „Fájdalmas tapasztalás számtalan példákkal illustrálva a történelemben, hogy a társadalmi átalakulási küzdelmek­ben az ingerültség azok közt fejlődött legélesebbre, kik egy­máshoz legközelebb álltak, s annálfogva egymás csatlako­zására leginkább számítottak. Keserves következménye ez emberi türelmetlenségünknek és önhittségünknek, miből sok­szor generálokon keresztül nincs kigyógyulás mert végre is az önmegtagadást és vágyainknak a czélérés kívánalmai szerinti mérséklését megparancsolni nem lehet. A gyógyu­lást csak rendítő csapások s kiváló tekintélyek vezérszerep­lése eszközölheti, de épen az a baj, hogy a vezérkedési viszketeg rendesen több, mint az erkölcsi bátorság megha­jolni a vezér előtt, pedig válságos időkben egységes vezér­let nélkül siker sincs. Nem akarok itt annak bővebb tárgyalásába eresz­kedni, hogy melyik programm mennyire hű, és mennyi si­kert ígér, s így tulajdonképen engedni melyik félnek kel­lene, vagy hogy a 17-ei népgyűlés elég tapintatosan, vagy az egyesülés érdekében elég sikert igérőleg volt-e szinte vezetve; de nem tagadhatom m­ig magamtól kifejezést adni azon óhajtásomnak, hogy ha a közvetlenül küzdő felek kö­zött a harcz hevében élesebben nyilatkozik is néha a tü­relmetlenség keserűsége s magasabbra emelkedik is az ani­­mositás, ne kevesbítsük a netaláni későbbi közeledés lehe­tőségét azzal, hogy olajat öntsünk a tűzbe, hogy szélesebb körben terjeszszük a zajt, vagy egy némely talán nem eléggé sikerült formulázásból rögtön elvhűtlenséget olvas­sunk ki, midőn a gyakorlat különben is sokszor kineveti a programmfaragást. És szükségesnek tartottam még azt is nyilvánítani, miszerint nem szeretném, ha a „Szabad Polgár" kifakadása bárki által oda magyaráztatnék, mintha mi győri ellenzé­kiek általában meghasonlásba jutottunk volna egyszers­mind azon párttal is, melynek egyik főorgánuma épen az „Ellenőr". Én részemről legalább azt hiszem, hogy — bármit vétett vagy nem vétett az „Ellenőr“ — Magyarország je­len körülmények között sorsának jobbra fordulását csak azon zászlónak győzelmétől várhatja, melyet a 61-ki hatá­rozati pártból átalakult balközép élén Tisza Kálmán lo­bogtat és híven és hazafias önfeláldozással védelmez, nem ringatván magát illusiókba, nem hagyván a keserűségét és szenvedélyt úrrá tenni az eszélyesség felett, hanem számí­­tásba vevén lélekismeretesen az erők és körülmények vi­szonyait és küzdvén az alkotmányosan elérhetőért. Látható e sorokból, hogy a népgyűlés bábeli zavara és botrányos előjelenetei után, a közönség józan zöme eléggé jól van tájékozva azon mozga­lom rugóiról, melyek síppal dobbal hajkurázták ki az egyesült „közjogi ellenzék“ tévmentes balolda­­liságát. Ha mégis némelyeknek, köztök a „Szabad Polgár“ szerkesztőjének nem birta rokonszenvét a hang, melylyel a gyűlést szemtanúi hűséggel jelle­meztük, ez csak azon ferde nézet kifolyása, hogy a hivalkodó pártemberek ostorozásával maga az el­lenzéki ügy is szenved, holott semmi sem veszé­lyezteti annak sikerét oly nagy mértékben, mintha nevetségessé teszik, vagy kompromittálják komoly­ságát saját párthíveinek ágaskodó emberei. Az „Ellenőr“ nem kereste az éles összetűzést soha azon árnyalatok egyikével sem, melyek a leg­fontosabb elvi kérdésekben, mint csak legutóbb a Bittó által adott válasz alkalmával, vele szavaz­nak, sőt kerüli azt most is; bár lenne rá ok elég azon gyanúsítgatások és becsmérlések folytán, mely­­ben pártjának és vezérének minden tettét, min­den hazafias szándékát részesítik hírlapilag, noha helyeslik a szavazáskor benn a képviselőház­ban. Az ily emberek részéről az egyesülési moz­galom csak hypokritaság az ellenzék két pártja, a balközép és 48-as párt szétforgácsolási műveleté­nek elpalástolására, s azért a vidék értelmes pol­gárai nem vehetik rész néven, hogy nem állunk velük szóba, míg lépéseik az ellenzék ügyének erő­sebb compromittálásával nincsenek összekötve, de ekkor aztán persze kíméletlenül, mint tettük a népgyűlés botrányos scenái alkalmából. (2) Igazán skandalum, miként válo­gatja meg közegeit, még a legfontosabb állások tekintetében is, a kormány. Már megint arról tu­dósítják a „Narodne Noviny“-t, hogy Gold­­brunner a városokat virilisáló törvény előrelátó okossága és a kortesek felett atyáskodó kormány kegyelméből városi főispán a bakabányai bizott­sági ülésen maga indítványozta ad akta tétetni a tót gymnasiumok tárgyalásán Zólyom megye által pártolás végett kibocsátott köriratot. Na kérem, ha már a főispáni szék pompás sinekúrájából és mind politikailag, mind közigazgatásilag oly jelen­tékeny állásából is ignorálni merészük a magyar államiság legfontosabb érdekeit, akkor csak csü­csüljünk le, hadd jöjjön az a nemzetiségi vízözön. Vagy ha érezzük, hogy van még szívós életerő ben­nünk megfékezni a mozgalmakat, akkor gyorsan oly embereket a kormány élére, kiket nem szednek rá és informálnak oly balvégzetes irányban.­­ A bányatörvényjavaslat meg­­bízálására kiküldött 15 tagú képvise­lőházi bizottság tegnapi ülésében a május 20 iki jegyzőkönyv hitelesítése után az I. fejezet mind a hat §-át megvitatta általánosságban. Ezen fejezet az „általános határozatokról“ szól és annak 3-ik §-ában a c) pont alatt a sza­bad ásványok közé soroztatik „minden fajú kő­szén, grafit, földgyanta, kő­olaj és olajos palák.“ Az egész törvényjavaslatnak legfontosabb kér­dése az, mely 3 órai igen érdekes vitát keltett. A szerkezet ellen hárman, mellette kilenczen szólot­tak, s így e kérdés kilencz szavazattal három el­lenében döntetett el. A fejezetnek általánosságban történt elfoga­dásával elfogadtatott annak mind a hat ,-a rész­letekben is, de fennhagyattak némi stiláris módo­sítások a legközelebb — ma esti 5 órakor — tar­tandó ülésre. — Ál­la­m k­öz­v­e­tl­e­n rendelkezése alatt álló jogakadémiák és joglyceu­­m­o­k új szervezetére nézve Ő Felsége a közokta­tási miniszter által előterjesztett szabályzatot jóvá­hagyta, s ennek foganatba vételére a közoktatási miniszter egy rendeletet intézett az említett jog­tanodák igazgatóságaihoz, melynek bevezetése a következő: Hogy az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiák és joglyceumok tanulmányi rend­szere összhangzásba hozassék azon államvizsgálati és ezzel összefüggő tanfegyelmi szabályzattal, mely a két magyar királyi tudomány­egyetem jogo­s államtudományi karánál az alapos szakképzettség érdekében, a két különböző jog­i államtudományi iránynak szétválasztásával folyó évi február hó 5-én 3055. sz. a kelt rendeletemmel a törvény­­hozás végleges intézkedéséig életbe léptetett; s hogy egyúttal az érintett jogtanodák tanműködé­­sük eddigi szűk köréből kiemelkedve, oly tanszer­vezeti alapra fektettessenek, melyen nemcsak egy szakiskola feladatának, hanem a főiskola azon magasabb rendeltetésének is, miszerint a gyakorlati élet követelményein kívül egyszersmind mivelője és terjesztője legyen magának a tudománynak is , lehetőleg megfelelhessenek, s e szerint hazai ifjúságunk alaposabb kiképeztetésében a két ma­gyar egyetemmel egyenlőbb versenyre kelhesse­nek, s hogy végre az egyetemi tanrendszer egyik sarkpontját képező akadémiai szabadság elve ezen jogtanintézetekre is a sajátlagos rendeltetésük szabta korlátok közt alkalmaztassák, s addig, mig a törvényhozás ezen teljes karokká átalakí­tandó tanintézetek végreformja iránt fog intézkedni. Ő csász. és Apóst, királyi Felségének folyó évi május hó 4-én kelt legmagasbb jóváhagyása folytán a jövő 1874/6. tanévtől kezdve a mellékelt nyomtatványban foglalt tan- és vizsgálati rendszert léptetem életbe, minek foganatba vétele czéljából már magában a szabályzatban s különösen annak V. szakaszában az átmenetre nézve előszabott in­tézkedéseken és eljáráson kívül a következőket jegyzem meg: E tanrendszer életbe léptetésére nézve a szoro­san vett jogo­s államtudományok előadására a kö­vetkező nyolc­ tanszék rendszeresíttetik: 1) Római jogra. 2) Jogbölcselet és büntető­jogra. 3) Nemzetgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi törvények. 4) Magyar és osztrák magánjog. 5) Peres és peren kívüli eljárás, váltó- és ke­reskedelmi jog. 6) Statisztika és magyar közigazgatási jog. 7) Jogtörténet, egyházi jog. 8) Politika, magyar közjog, általános beveze­tés a jog- s államtudományokba. E szerint a jelenleg alkalmazott hat tanáron kívül még kettőnek alkalmazása szükségeltetvén, felhívom az igazgatóságot, hogy a betöltendő két tanszéket a fentebbiekhez képest jelölje ki, s a mikénti betöltés iránt legkésőbb folyó évi június hó 15 éig tegyen javaslatot.­­ E czélból, miután a jelenlegi tanszékek tantárgyai némileg eltérnek az újabban rendszeresített tanszékek tantárgyaitól, a jelenlegi tanárok senium szerint választhatnak azon tanszékek közül, a­melyekben egyike azon szakoknak képviselve van, melyeket eddig előad­tak; azonban az egyes tanszékekhez az új rend­szer által csatolt tárgyakat elkülöníteni vagy egy­más közt felcserélni nem lehet. A tanszékek betöltésén kívül szükséges lesz továbbá a negyedik évi tanfolyamhoz szükségelt tanterem előállításáról és annak bútorzatáról gon­doskodni, é­s felhívom az igazgatóságot, hogy e tekintetben azonnal járjon el, s esetleg az erre vo­natkozó költségvetések előterjesztése mellett — me­lyeknél egyedül csak a nélkülözhetlen szükséglet lesz szem előtt tartandó — haladék nélkül tegyen javaslatot. Midőn végre figyelmeztetem az igazgatóságot, hogy az államvizsgálati bizottságok alakítása, s a könyvtárnoki tiszt betöltése iránti előterjesztését annak idejében tegye meg, — s ezzel kapcsolat­ban azon reménynek adnék kifejezést, hogy a ta­nári testület mindent el fog követni, s a szabály­zat értelmében eljárni akként, hogy az új szerve­zet a jövő tanévben akadály nélkül életbe léptet­hessék. s záradékul még csak azt kívánom meg­jegyezni, hogy miután lesznek úgy nyilvános, mint magán­tanulók, kik a folyó évi július hóban egy vagy két vizsgával elmaradnak, vagy ilyenen megbuknak, — ezeknek megengedem, hogy e vizs­gálataikat a jövő tanév október hó 10-ik napjáig pótlólag letehessék, kijelentvén, miszerint ezen pót-, illetőleg ismétlési vizsgálatokra nézve minden tekin­tetben az eddig fennállott szabályok lesznek alkal­mazandók.­­ Wächter Frigyes brassói képviselő otthon volt, hogy beszámoljon választóinak. A gyű­lés zajos volt, s azzal végződött, hogy a többség bizalmatlanságot szavazott Wächternek, ki külön­ben alig juthatott szóhoz, de a­mit mondott, azt.

Next