Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)
1874-05-30 / 147. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt.— kr Félévre . . 10 . , Egy hónapra . 1 B 80 „ Egyes szám ára 10 krajc/ár. Szerkesztési iroda: Budapetiton. Pártsz-utcza 6. »se. Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor*utcza 0. sx. (Légrády ■testvéreit irodájában''. Kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben ás posta utján, Nádor-utcza 6. ex. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 147. szám. Budapest, szombat, május 30. 1874. 71. évfolyam. Közlekedés. R (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, K (este) déltől éjfélig. Bécs gyorsrn ind. sTilTST 11. —E. Pest gyors. ind. 7.60 B. 2.26 E. Pest érk.10. 6 E. 6.85 B. Bécs érk. 2.12 B. 9.29 B. Bécs ind. 8.46 B. 8.20 E. Bázias ind. 6.06 E. 8.30 E. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 9.17 B. Pest érk. 5.66 B. 6.06 B. Szeged „ 1.61 B. 1.16 E. . ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 5.49 „ 6.23 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.36 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged 1 1.31 B. 1.41 E. . ind. 9.15 „ 9.25 B. Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony „ 4.23 B. 4.20 „ Bázias érk. 8.46 „ 10.2»______Bécs érk. 6.09 „ 3.08 , Valkány ind. 8.21 E. IPerjámos ind. 8.26 B. Perjámos érk. 6.06 „___________.Valkány érk. 11.10 ,___________ Bécs ind. 7.4 B. 6.60 B. I Sz.-Fehérv.ind. 10.18 B. 12.28B Gyűr „ 11.64 „ 10.06 „ Uj-Szöny „ 2.42 B. 8.66 „ Uj-Szöny . 1.22 B. 11.18 „ Gyűr „ 4.19 „ 6.18 „ Sz.-Fehérv. érk. 6.63 „ 2.60 B. Bécs_________érk. 7.60 „ 8.44 „ Buda ind.7716BT 10.68 B. 9.46B (Triest ind. 7.— E. 17.10 B. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.83 B. 11.64B [Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.39 „ 4.43»Sz.-Fehérv.„ 6.17 , 8.68 B. 1.50 E. Triest érk. 8.26 B. — 7.51 E Emia érk. 8.17 , 0.06 B.4.56» Kanizsa ind.10.66 E 6.48 B 2.16 E.Bélés ind. 7.16 B. 11.16 E 7.45 E. Sopron » 6.88 B 1.46 E 7.40 B. Sopron „ 11.63» 3.40 B. 11.19» Bécs érk. 9.8 B 4.60 „ 11.14 » Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.87 B. is.-Fellérv ind. 9.87 B. 3.13 E. Gyanafalva ind. 6.20 B. 12.65 E Kis-Czell „ 3.12 B. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely » 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czell » 11.26 » 9.07 » Gyanafalva érk. 9 30 »105 E. Sa -Fehe v. érk. 6.07 B. 8.10 BGyér ind. 7.24 B. 12.12 E Szombathely ind 8.51 B. 12.09 E Kis-Czell „ 11.45 » 8.12 E Kio-Czell » 11.81 „ 8.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02» GyrSv érk. 2.00 B. 5.61 » Zákány ind. 8.68 B. 6.80 B. Karolyvár. ind. 6.18 B. 6.18 B. Zágráb érk. 7.20 » 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 » 7.40» Karolyvár. érk. 10.17 B. 10.19 B. Zákány érk. 11.44 B. 2.87 E. Sziszek ind. 6.58 B. 6.43 E. Steinbritek ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E. Zágráb » 7.63 B. 8.18 E. Steinbrüek érk. 10.64 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. Zákány ind. 6.48 B. 4.13 E.Battasztik ind. 8.87 B. 8.26 E. Battaszek érk. 8.44 B. 6.15 E.Zákány érk. 12.1 , 2.27 B. Kanizsa ind. 5.18 B. 2.43 E. Mohács ind. 6.20 B. 6.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 » Zákány „ 12.36 E. 8.07 B. Mohács érk. 12.30 E. 12.20^B. Kanizsa érk. 1.11 , 1.1» » ■Villany ind7uT82B12.E IV.-varad Ind. 9.11 R 6.5 E Eszék érk. 1.14E2.19E Szeged „ 7.85E12.8E ind. 6.00 E 8.00 R Eszék érk. 11.20 E 10.20 R Szeged ind. 8.84 E 6.16 E , ind. 6.86 E 10.66 R N.Várad érk. 9.10 E 7.16 EVliHdny érk. 7.17 B 1.11 B________ Pest ind. 7.80 B. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 E. 6.84 R 6.00 E Czegléd „ 10.18» 8.65» Miskolcz » 7.49» 1.56 E 9.60» Szolnok » 11.22» 9.68» Debrecz. „ 12.47 E 10.84 , P.Ladány „ 2.01 E. 12.66 B. P.Ladány» 2.25 „ 12.87 B Debrecz.» 3.12 » 2.62 „ Szolnok „ 4.46 » 4.44 „ Miskolcz » 10.40 » 7.66 » 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ fl.19 „ Kassa érk. 8.22 R 12.18 Ë 6.62 „ Pest érk. 8.31 „ 8.45 »________ Szolnok IndTll. 12 B. 10.37 E. ITemesvár ind. 8.66 B. 5.29 E. Arad „ 4.36 E. 6.23 B. Arad » 12.25 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „Szolnok „ 4.64 „ 4.17 B. PI.adány ind. 2.86 E. 1.28 B. [If.-Vrtrad ind. 11.22 E. 9.06 E. BT.-Vdrad érk. 4.47» 4.06 „ [F.-Xadány érk. 1.23 E. 11.44 » Arad ind. 4.20 E. 6.44 B. Jlr.-VAsárhely ind. 7.15 B. 10.02 E piski „ 10.89 „ 2.80 E. Tövis » 1.80 E. 2.60 E Gy -Fehérvár érk. 9.45 B. 6.00 E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 »3.29 „ ind. 1.05 „ 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ Tövis ' » 2 34 » 1.12 E. Piski . 1.18 E. 6.10» M.-Vásárhely érk.8.1» „ 8.52 „ Arad________érk. 8.20 , 11.46 , Piski Ind. 2.50 E. IPctrozsény ind. 7.20 R. Petrozseny érk. 7.40 „ Pl*ki érk. 12.7 E.________ Kis-Kapns ind. 6.66 B. 9.40 E. IS*eben ind. 6.40 B. 3.40 E. Szeben érk. 9.5 „ 11.40 , Kis-Kapus érk. 7.50 , 5.86 , .variul ind. 6.07 E. 5.— R.Brassó ind. 2.10 E. 7.40E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1 .10 „ Kolozsvár ind. 4.45 B. 4.40E Brassó érk. 1.80 , [».«Várad érk. 10.66 B. Budapest ind.8.00 D, 8.46 E. Unika ind. 12.48 R. 4.00 D. n. Hatvan „ 4.68 „11.64 éjjel. Zólyom „ 1.7. B. 10.09 B. „ 9.58 d.e. „ 4.53 D. n. Salgó-Tarján ,, 6.87 e.2,25 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 B. 3.44 R. érk. 12.60 D.n.ind.7.22 B. érk.u .SlR.ind.l.SlD.n. Zólyom ind. 0.60 E. 8.08 D. Hatvan ind. 9.06 D e. 6.08 B. érk. 2.63 D- u. érk. 4 27 D. n. Rutka érk. l.llR. 62 D. u. Budapest állOOD.e. 8.57 B.__ Zólyom ind. 10 19 B. Beszterczebánya ind . 38 B. Beszterczeb. érk. 11.46 B._______Zólyom______________érk. 9.56 B. Garam-Berzencze ind. 9.46 B. ISelmeczbdnya ind. 4 26 D. u. Selmeczbdnya érk. 12.19 D.u. Garam-Berzencze érk. 6.22 EBudapest ind.7.SCB 12 OOD.10.30B. Miskolcz ind.l 25D.u . 5B.10.00E Hatvan „ 9.86D.e 3 22D.U.1 61E Hatvan „ 4.6 D u.l.36D.u.3 44E Miskolcz érk. 1.00D U.8.45E. 7.10B. IBudapest érk.6.50 E.4.26 D U.6.80 R Hatvan ind. 6.21 R. 5.25 D. u. Szolnok ind. 6.06 R. 12.47 D u. Szolnok érk. 6 44 D. e. 900 E. Hatvan érk.8.45 D.e. 4.29 D. u. Vám Q B-Györk ind.8.16 R.4.37 D.u.Gyöngyös ind. 1.80 R. 3.01 D. u. Gyöngyös ,. 8.50 R.5.12 D.U.v.-Györk érk. 1.59 R. 8.80 D. u. F.-Abony ind. 6.20 E. 6.00 B.Eger ind. 2.04 D. u. 11.87 R. Eger érk. 7.18 E. 5.53 B. Ip.-Abony érk. 2.49 D.u. 12.22 R. Miskolcz ind. 1.87D. u. 6.00 D.u. Fülek ind. 6.60 D. e. 7.50 B. Bánréve „ 4.26 D. u. 9.01 E.Bánréve „ 9.56D e.érk.10.86 R.i.4.00R Fülek érk. 7.00 E. 12.60 R.Miskolcz érk.1. 32 D.u. érk.6.45B Kassa ind. 6.00 B. 6.80 B. JOderberg ind. 8.26 E. 7.00 B. Butka „ 8.28 E. 8.00 B.Rutka „ 2.12 B. 4.00 E. Oderberg érk. 7.80,, 8.00 B. jKassa érk. 6.00 E. 8.00 B. Abos ind. 7.00 B 3.00 B 7.00 E. J Eperjes ind. 1.25 B 5.80 B 2.47 E. Eperjes érk. 7.46 „ 3 45 „ 8.16 ,, Abos érk. 2.10 „ 6.16 „ 8.22 „ Szerencs ind. 8.65 B. 8.59 B. Királyháza ind. 12.47 E. 9.43 B. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.32 „ Csap „ 4.16 „ 1.36, Csap „ 12.66 E. 8.26 „ S.-A.-jhely „ 6.00 „ 8.60 „ Királyháza érk. 4.18 ,, 12.10 B. Szerencs érk. 7.45 „ 6.86 ,, S.-A.-U.jhely ind. 4.42 B. Hunionná ind. 1.26 E. Homonna érk. 11.10 E. S.-A.-I Tjhely érk. 5.33 ,, tingvár ind. 11.18 B. 2.27 E. I Xyiregyháza ind. 6.40 B Csap „ 1.06 E. 8.46 „ I Css.p „ 12.48 E.4.S6 E Jtyiregyháza érk.6.26 _________|Vusgvár ______érk. 2.04 „ 6.68, Bátyú ind. 8.40 E. [Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.61 „_________iBltyn érk. 1.17 „_________ Debreczen ind. 3.12 B 4.18 E. ISzilgeth ind. 1.00 B. 9.81 B, Királyháza ind. 10.47 B 4.18 E 9.43 érk. Királyháza „ 4.36 „ 4.23 E, Szigeth érk. 1.66 B 7.12 B 6.— [Debreczen érk. 11.60 „ 9.86 E. 50. — . Magyar sorsjegy 73.75. Tiszai vasút 209.25. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 32.25. Franco-magyar 95.—. Alföld 139.50. Magy. északkeleti vasút 104. - . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 63.76. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 5650 Török —. Municipális —.—. Boroszló május 29. Búza —, rozs — — . Olaj 18.60. tavaszi 18.25. szesz 23.75. 24.— Budapesti színlapok. Szombaton, május 30. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. szünet. Egészen új kiállítással: Szerbia despotája. Eredeti uj dalmű 4 felvonásban. Irta Erkel Ferencz. A szöveget Obernyik tragoediája után szerkesztették: Ódri Lehel és Ormai Ferencz. Személyek: Brankovics György, Szerbia despotája, magyar főúr és a magyar korona hűbérese — — Odri L. Gerőfi . — — Panli István — — Ellinger Jozefa Lázár, Brankovics nevelője és tanácsosa — — Tallián Egy tanácsőd — — Kaczvinszky Egy a népből — — Gonda Székely György, a magyar keresztes hadak kapitánya — Kőszegi Hunyadi László — — Szabó Magyar hírnök — — Malecky Magyar féúr — — Traversz István H. Marad, török szultán — Ellinger Kiszlár aga, kisérője — — Ormay Sí! —*.1** riSX* Három őr — — — Vitkovszki J. Apród — — — Vidmár Erzsi Mara, Brankovics leánya — Tannerné Fruzina, dajkája — — Bacsó Lujza. BUDAI SZÍNKÖR. Harmadszor: Az apostol. Eredeti népszínmű 3 felv. írták Toldy István és N. N. Zenéjét szerző Káldy Gyula. B R A N K 0 V I C S, ind. 8.28 „ 8.33 B. „ ind. 8.17 » 9.20» Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre....................................20 forint — kr. Félévre.........................................10 „ — kr. Negyedévre.................................5 „ — kr. Egy hóra......................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Belgrád, május 29. Milán fejedelem holnapután ide megérkezik. A közmunkaügyi miniszter Magasinovitsch átveszi a konstantinápolyi ügynökséget. Páris, május 29. A „Havas„ ügynökség szerint a berlini hivatalos lapok czikkei, melyek Francziaországot, mint Belgiumot fenyegető, állítják elő, nagy idegenkedést szülnek, miután Francziaországban senki sem gondol a béke megzavarására, annál kevésbé Belgium fenyegetésére. Berlin, május 29. Bismarck herczegnél ma délután a koronaörökös, azután a császár 30 óráig tartó látogatást tett. Róma, május 29. Falcinelli bíbornok ma délután meghalt. Darmstadt, május 29. A „Darmst. Ztg.“-nak jelentik Szt. Pétervárról, hogy a pápai reklamácziók, melyek a helmi egyházkerületben felmerült zavarok elnyomása alkalmából létettek, teljesen alaptalanok s túlkapások az államhatalom jogkörébe, mi miatt már évek óta lett megszüntetve minden összeköttetés a kúriával. Bern, május, 29. A karok és rendek tanácsa és a szövetségtanács helyeslőleg vették tudomásul az alkotmányrevizió feletti szavazás eredményét, s ez által a szövetségi alkotmány törvényerőre emelkedik. Bécs, május 29. (Hivat zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 74.— Salg. Tarján 93.—. Magyar hitel. 145.—. Magyar záloglevél 85.50. Erdélyi 133.50. Magyar keleti vasút Hohenzollern redivivus. Spanyolországnak a teljes boldogsághoz épenséggel mi sem hiányzik egyéb, mint egy király; még pedig lehetőleg olyan vérből, melyyel az újabb időben még nem tettek próbát in praxi. A honi Donok királyi törzse elkorhadt, elnyűtt végképp a francziára szerzett Montpensier-rügyet nem gontirozzák, s a román fajvegyülés itáliai ága nem bizonyult meghonosithatónak. Spanyolországnak pedig király kell; akárhol veszi s bármily áron; harmadnap óta egyéb baja nincs, így beszél a táviró s kiveri mellé — amit ily körülmények között nagyon természetesnek kell tartanunk — mindjárt a Hohenzollern nevet is, hogy a meglepetésből ne csak a derültségi elemnek, de a komoly megdöbbenés aggodalmának is tápláléka kerüljön. Itt a mi jó mérsékelt éghajlatunk alatt, hol a forró égöv csodáit holt betűből ismerjük csupán, s hatását nevezetesen az emberi agyra kiszámítani nem tudjuk, s egyelőre igen nehéz ez a farm hit felől tisztába jönni. Nálunk már igen csodásnak látszik az is, hogy egy éjen át behúzhatja szirmait s lombját vesztheti egy egész combinatiónövényzet, melyet hónapok nedve, sugara ápolt, s helyébe kikelhet a földből egy vadolat uj válfaja a politikai belladonnának, mintegy varázsütésre. Ezen való ámulatunkon ugyan túl tehet a tapasztalás, mely mutatott már nagyobb boszorkányságot is a spanyol tünemények színváltó képességéről, de a dolog komoly magva még mindig oly diót praesentál, melyet felroppantani, így a puszta hit nyomán, még a legfogasabb feltevésnek sem adatott. Magyarán kiszórván azt, hogy Spanyolország királykeresésre virrad egy szép reggelen, azt még el lehet képzelni, de hogy talál is rögtön minden látható előzmények nélkül, s quasi inspiratione szemét egyszerre Berlinre veti, honnan az 1870-iki fergeteg nehéz borúja támadt, azt igy véges észszel megérteni, a rugók és titkos szövedékek ismerete nélkül, már épenséggel nem lehet. Az igaz, hogy Hohenzollern herczeg jelöltsége futó árny gyanánt már átvonult egyszer a senzaczionális politika egén, mióta Francziaország hatalmi csillaga Sedánnál elborult. A „Friedrich Karl“ porosz hajó tavalyi fellépése a spanyol vizeken, sok felül oly magyarázatot nyert, mintha a berlini kormány beavatkozásra hajlandóságát jelentené , s a „cui bono ?“ kérdésére feleletül a Hohenzollern név vetődött fel, s a vérbe fúlt első kísérlet megnyitásának esélyeit kezdték latolgatni. A politikai patience játék eltartott valami négy napig, aztán egy berlini félhivatalos toll teketória nélkül elsöpörte mind az ötvenkét kártyalapot az ártatlan szórakozás elől, s megnyomta a cáfoló szót még olyan formával is, hogy unos-untig elég román fajok között egy missio a német uralkodó háznak, s hogy a spanyol még az oláhnál is románabb. S azzal vége volt a mulatságnak, és senki se hitte volna akkor, hogy egy év múltával a jelöltség lefojtott hite ismét kiszellent egy uj erei s hajtani fogja a conjecturáalis politika szélmalmát jobban, mint valaha. Nem kevesebbről van most szó — a fáma beszél, nem mi, s szaváért nem is állunk, — mint hogy a redivivus Hohenzollern most is, mikép anno 70, a nemzetközi agent provocateur szerepére lenne hivatva. Emlékezetbe ötlik a diplomacziai pressio, melyet Bismarck herczeg nem rég ideje a franczia belügyekre gyakorolni megkísértett, s pedig sokak gyanúja szerint a provocatio nyilvánvaló szándékával; megemlékeznek arról a bizonyos körlevélről is, mely e téren Németország külföldi képviselőihez szétment s a birodalmi kanczellár olyas vélekedését árulta el, hogy bolond gladiátor, aki bevárja, míg ellenfele megedzi izmait, ha tudja, hogy elkerülhetetlen a biroktusa s attól függ élete; és végre a ,,Times“ leleplezését se rontotta meg annyira a cáfolatok zivatarja, hogy az olasz királynak tett ajánlat merő koholmány gyanánt teljesen elpárolgott volna az emlékezetből. De ki győzné mind elszámlálni a mozaik darabkáit, melyekből egy kis képzelődés, egy kis gyanú s egy kis combináczió könnyű szerre összeilleszthette a kissé phantastikusnak látszó képet, mely most a német herczeg trónjelöltségének puszta hírére a kihívó fondorlatok egy új alakzatát mutatja. És meg kell adni, hogy e végzetes múltú jelölés időszerűségét most alig indokolhatná egyéb, mint épen a kihívás czélja. Hanem aztán ami okszerűségét illeti, azt ugyan nem igazolja semmi. Nehéz józan fővel elképzelni, hogy a német vezérlő politikusok komolyan csodatevő erőt tulajdonítsanak a Hohenzollern névnek; e nélkül pedig bajosan tehetik fel, hogy azt a spanyol chaost, melybe rendet s világosságot hozni egy Amadé királynak nem sikerült, a német kéz fogja alakba ütni. A nemze éi állammentés jó indulatú érzete tehát csak mámoros főket vezethetne erre a kalandos ötletre. Berlinben pedig ki szokták aludni a mámort, mielőtt bolond tettre ösztönözne, meg nem is erősen kísért ott az a segítni vágyó jó indulat. Ami pedig az ezzel ellenkező indulatot illeti, no annak is a lehető legesetlenebb szolgálatot tenné e jelölés. Sok mindenféle esztelenséget s hóbortot feltehet a német higgadtság a könnyűvérű francziáról, de azt a bolondériát, a maga megbolondítása nélkül, mégsem teheti fel róla, hogy majd hadat izén a németnek, s harczol élet halálra, csak azért, hogy valamiképen alkalma ne kerüljön a spanyoloknak egy német királyi herczeget elkergetni a bitorolt trónról, vagy ami még valószínűbb: szépen lekéselni, lévén ott ennek is divatja néha. A keresztényi erény ily heroicus magaslatán, jószívű, becsületes emberek, de még sincsenek a francziák. És ha Berlinben okvetetlen szükségesnek tartanák, hogy német herczegi vér folyjon a spanyol trón bíborára engesztelő áldozatul, vagy hogy a Gründlichkeit a megugrás mesterségében is kimutassa Überlegenheit-ját minden nemzet felett : bizonyára a franczia volna az utolsó, aki e vállalatban meggátolná. A császárság végnapjaiban nem a maga eszével gondolkozott a franczia. Dynastikus önérdek és önfentartási ösztön rugói intézték tétlen akaratát s karjait. Akkor lehetett a Hohenzollern jelöltség hólyagát casus bellivé felfújni s tán épen a német kormány szándéka, akarata ellen. Megjavíthatatlan vétkes könnyelműség bélyegezné meg a franczia nemzetet, ha lehetne ma is, mikor eszéhez jutott, iszonyú leczke árán. De ilyesminek nyomát sem mutatják Párisból érkező híreink. A távirati kivonatok higgadtságot s helyes felfogást hoznak mutatványul a franczia lapok czikkeiből, s oly hangulatot sejtetnek, hogy Párisban majdnem megelégedéssel vennék a német politika ezen baklövését. Egyébiránt még nem sült el a lövés s szappanbuborék gyanánt elpattanhat az egész sensationalis hit, oly gyorsan, mint keletkezett. Mi legalább megembereljük a német vezérlő politikusokat annyi tisztelettel s jó véleménynyel józanságuk iránt, hogy felteszszük róluk, miként még abban az esetben is, ha a spanyol szapora phantasia csakugyan kiköltené a Hohenzollern herczeg trónjelöltségét és eltiszteleg hóbortja szülöttjével Berlinbe, ott nem fogják magukénak vallani. A polgári házasság iránti jelentés szövegét ma hitelesítette a kilenczes albizottság. Ez ügy tehát a ház elé jön nemsokára egy határozat hozatala végett, melynél fogva a minisztérium kötelezve leend a szükségelt törvényjavaslatot ez évben okvetlenül előterjeszteni. Értesülésünk szerint a ma esti minisztertanácsban fog eldőlni, hogy a középtanodai törvényjavaslat most tárgyaltassék-e vagy ősszel. Ha mostanra tűzetik ki, azon esetben a képviselőház nem oszolhat szét július vége előtt, tekintve, hogy a választási és incompatibilitási törvényjavaslatok s a házszabályok kijavításának feladata magukban is olyan ügyek, amelyeknek tárgyalásaaz osztályokon is át) bizonyára igénybe veszi nemcsak az egész júniust, hanem július egy részét. Aztán van még az igazságügyérnek is egykettő azon sürgős törvényjavaslatokból, melyeket dugaszban tart az időtöltésre. Az incompatibilitás iránti jelentés is authenticálva lesz ma s a ház elé kerülhet holnap vagy hétfőn. Illetékes helyről a következő felvilágositást veszszük. A horvát sajtóban fölmerült s onnan a magyar hírlapokba átment azon hir, mintha a horvát bán a magyar min. tanácsban erélyesen felszólalt volna a még be nem keblezett határőrvidéki szerbek nevében — tökéletesen alaptalan. A horvát bán — miután a congressusi választások egy része horvát területen ejtetik meg, a dolog természeténél fogva meg volt hiva a min. tanácsba, hogy ott netaláni észrevételeit megtehesse, de ott sem fölebbi, sem más olynemű felszólalásokat nem tett, mintha a szerb ügyet horvát autonóm ügynek kívánta volna tekinteni vagy Horvátországnak illetéktelen befolyást óhajtott volna vindiálni s igy azt sem követelte , mi szintén horvát lapokból ment át a magyar sajtóba, hogy a congressus egész menetét a miniszterelnök és ne a vallásügyi miniszter vezesse. Mindez koholmány. A szerb congressus tárgyában minden intézkedés mindig a min. elnök nevében szokott menni és most is az ő nevében ment legfelsőbb helyre az illető fölterjesztés. (1) A vidéki sajtó elfogulatlan részében kezd a komolyabb politikai irány mellett állást foglalni a közvélemény. Az újabb mozgalmak visszatetszést szültek azon értelmesebb polgárok részéről, kik nem akarják veszélyeztetni az ellenzék ügyét, akár a szereplési viszketeg humbugja, akár a hítbelebalázs-politica eszélytelensége által. Legújabban a győri „Szabad Polgár“-ban szól hozzá az ellenzéki mozgalmakhoz férfiasan és talpraesetten Eőri Sándor. Czikkéből adjuk a következőket: „Fájdalmas tapasztalás számtalan példákkal illustrálva a történelemben, hogy a társadalmi átalakulási küzdelmekben az ingerültség azok közt fejlődött legélesebbre, kik egymáshoz legközelebb álltak, s annálfogva egymás csatlakozására leginkább számítottak. Keserves következménye ez emberi türelmetlenségünknek és önhittségünknek, miből sokszor generálokon keresztül nincs kigyógyulás mert végre is az önmegtagadást és vágyainknak a czélérés kívánalmai szerinti mérséklését megparancsolni nem lehet. A gyógyulást csak rendítő csapások s kiváló tekintélyek vezérszereplése eszközölheti, de épen az a baj, hogy a vezérkedési viszketeg rendesen több, mint az erkölcsi bátorság meghajolni a vezér előtt, pedig válságos időkben egységes vezérlet nélkül siker sincs. Nem akarok itt annak bővebb tárgyalásába ereszkedni, hogy melyik programm mennyire hű, és mennyi sikert ígér, s így tulajdonképen engedni melyik félnek kellene, vagy hogy a 17-ei népgyűlés elég tapintatosan, vagy az egyesülés érdekében elég sikert igérőleg volt-e szinte vezetve; de nem tagadhatom mig magamtól kifejezést adni azon óhajtásomnak, hogy ha a közvetlenül küzdő felek között a harcz hevében élesebben nyilatkozik is néha a türelmetlenség keserűsége s magasabbra emelkedik is az animositás, ne kevesbítsük a netaláni későbbi közeledés lehetőségét azzal, hogy olajat öntsünk a tűzbe, hogy szélesebb körben terjeszszük a zajt, vagy egy némely talán nem eléggé sikerült formulázásból rögtön elvhűtlenséget olvassunk ki, midőn a gyakorlat különben is sokszor kineveti a programmfaragást. És szükségesnek tartottam még azt is nyilvánítani, miszerint nem szeretném, ha a „Szabad Polgár" kifakadása bárki által oda magyaráztatnék, mintha mi győri ellenzékiek általában meghasonlásba jutottunk volna egyszersmind azon párttal is, melynek egyik főorgánuma épen az „Ellenőr". Én részemről legalább azt hiszem, hogy — bármit vétett vagy nem vétett az „Ellenőr“ — Magyarország jelen körülmények között sorsának jobbra fordulását csak azon zászlónak győzelmétől várhatja, melyet a 61-ki határozati pártból átalakult balközép élén Tisza Kálmán lobogtat és híven és hazafias önfeláldozással védelmez, nem ringatván magát illusiókba, nem hagyván a keserűségét és szenvedélyt úrrá tenni az eszélyesség felett, hanem számításba vevén lélekismeretesen az erők és körülmények viszonyait és küzdvén az alkotmányosan elérhetőért. Látható e sorokból, hogy a népgyűlés bábeli zavara és botrányos előjelenetei után, a közönség józan zöme eléggé jól van tájékozva azon mozgalom rugóiról, melyek síppal dobbal hajkurázták ki az egyesült „közjogi ellenzék“ tévmentes baloldaliságát. Ha mégis némelyeknek, köztök a „Szabad Polgár“ szerkesztőjének nem birta rokonszenvét a hang, melylyel a gyűlést szemtanúi hűséggel jellemeztük, ez csak azon ferde nézet kifolyása, hogy a hivalkodó pártemberek ostorozásával maga az ellenzéki ügy is szenved, holott semmi sem veszélyezteti annak sikerét oly nagy mértékben, mintha nevetségessé teszik, vagy kompromittálják komolyságát saját párthíveinek ágaskodó emberei. Az „Ellenőr“ nem kereste az éles összetűzést soha azon árnyalatok egyikével sem, melyek a legfontosabb elvi kérdésekben, mint csak legutóbb a Bittó által adott válasz alkalmával, vele szavaznak, sőt kerüli azt most is; bár lenne rá ok elég azon gyanúsítgatások és becsmérlések folytán, melyben pártjának és vezérének minden tettét, minden hazafias szándékát részesítik hírlapilag, noha helyeslik a szavazáskor benn a képviselőházban. Az ily emberek részéről az egyesülési mozgalom csak hypokritaság az ellenzék két pártja, a balközép és 48-as párt szétforgácsolási műveletének elpalástolására, s azért a vidék értelmes polgárai nem vehetik rész néven, hogy nem állunk velük szóba, míg lépéseik az ellenzék ügyének erősebb compromittálásával nincsenek összekötve, de ekkor aztán persze kíméletlenül, mint tettük a népgyűlés botrányos scenái alkalmából. (2) Igazán skandalum, miként válogatja meg közegeit, még a legfontosabb állások tekintetében is, a kormány. Már megint arról tudósítják a „Narodne Noviny“-t, hogy Goldbrunner a városokat virilisáló törvény előrelátó okossága és a kortesek felett atyáskodó kormány kegyelméből városi főispán a bakabányai bizottsági ülésen maga indítványozta ad akta tétetni a tót gymnasiumok tárgyalásán Zólyom megye által pártolás végett kibocsátott köriratot. Na kérem, ha már a főispáni szék pompás sinekúrájából és mind politikailag, mind közigazgatásilag oly jelentékeny állásából is ignorálni merészük a magyar államiság legfontosabb érdekeit, akkor csak csücsüljünk le, hadd jöjjön az a nemzetiségi vízözön. Vagy ha érezzük, hogy van még szívós életerő bennünk megfékezni a mozgalmakat, akkor gyorsan oly embereket a kormány élére, kiket nem szednek rá és informálnak oly balvégzetes irányban. A bányatörvényjavaslat megbízálására kiküldött 15 tagú képviselőházi bizottság tegnapi ülésében a május 20 iki jegyzőkönyv hitelesítése után az I. fejezet mind a hat §-át megvitatta általánosságban. Ezen fejezet az „általános határozatokról“ szól és annak 3-ik §-ában a c) pont alatt a szabad ásványok közé soroztatik „minden fajú kőszén, grafit, földgyanta, kőolaj és olajos palák.“ Az egész törvényjavaslatnak legfontosabb kérdése az, mely 3 órai igen érdekes vitát keltett. A szerkezet ellen hárman, mellette kilenczen szólottak, s így e kérdés kilencz szavazattal három ellenében döntetett el. A fejezetnek általánosságban történt elfogadásával elfogadtatott annak mind a hat ,-a részletekben is, de fennhagyattak némi stiláris módosítások a legközelebb — ma esti 5 órakor — tartandó ülésre. — Állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiák és joglyceumok új szervezetére nézve Ő Felsége a közoktatási miniszter által előterjesztett szabályzatot jóváhagyta, s ennek foganatba vételére a közoktatási miniszter egy rendeletet intézett az említett jogtanodák igazgatóságaihoz, melynek bevezetése a következő: Hogy az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiák és joglyceumok tanulmányi rendszere összhangzásba hozassék azon államvizsgálati és ezzel összefüggő tanfegyelmi szabályzattal, mely a két magyar királyi tudományegyetem jogos államtudományi karánál az alapos szakképzettség érdekében, a két különböző jogi államtudományi iránynak szétválasztásával folyó évi február hó 5-én 3055. sz. a kelt rendeletemmel a törvényhozás végleges intézkedéséig életbe léptetett; s hogy egyúttal az érintett jogtanodák tanműködésük eddigi szűk köréből kiemelkedve, oly tanszervezeti alapra fektettessenek, melyen nemcsak egy szakiskola feladatának, hanem a főiskola azon magasabb rendeltetésének is, miszerint a gyakorlati élet követelményein kívül egyszersmind mivelője és terjesztője legyen magának a tudománynak is , lehetőleg megfelelhessenek, s e szerint hazai ifjúságunk alaposabb kiképeztetésében a két magyar egyetemmel egyenlőbb versenyre kelhessenek, s hogy végre az egyetemi tanrendszer egyik sarkpontját képező akadémiai szabadság elve ezen jogtanintézetekre is a sajátlagos rendeltetésük szabta korlátok közt alkalmaztassák, s addig, mig a törvényhozás ezen teljes karokká átalakítandó tanintézetek végreformja iránt fog intézkedni. Ő csász. és Apóst, királyi Felségének folyó évi május hó 4-én kelt legmagasbb jóváhagyása folytán a jövő 1874/6. tanévtől kezdve a mellékelt nyomtatványban foglalt tan- és vizsgálati rendszert léptetem életbe, minek foganatba vétele czéljából már magában a szabályzatban s különösen annak V. szakaszában az átmenetre nézve előszabott intézkedéseken és eljáráson kívül a következőket jegyzem meg: E tanrendszer életbe léptetésére nézve a szorosan vett jogos államtudományok előadására a következő nyolc tanszék rendszeresíttetik: 1) Római jogra. 2) Jogbölcselet és büntetőjogra. 3) Nemzetgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi törvények. 4) Magyar és osztrák magánjog. 5) Peres és peren kívüli eljárás, váltó- és kereskedelmi jog. 6) Statisztika és magyar közigazgatási jog. 7) Jogtörténet, egyházi jog. 8) Politika, magyar közjog, általános bevezetés a jog- s államtudományokba. E szerint a jelenleg alkalmazott hat tanáron kívül még kettőnek alkalmazása szükségeltetvén, felhívom az igazgatóságot, hogy a betöltendő két tanszéket a fentebbiekhez képest jelölje ki, s a mikénti betöltés iránt legkésőbb folyó évi június hó 15 éig tegyen javaslatot. E czélból, miután a jelenlegi tanszékek tantárgyai némileg eltérnek az újabban rendszeresített tanszékek tantárgyaitól, a jelenlegi tanárok senium szerint választhatnak azon tanszékek közül, amelyekben egyike azon szakoknak képviselve van, melyeket eddig előadtak; azonban az egyes tanszékekhez az új rendszer által csatolt tárgyakat elkülöníteni vagy egymás közt felcserélni nem lehet. A tanszékek betöltésén kívül szükséges lesz továbbá a negyedik évi tanfolyamhoz szükségelt tanterem előállításáról és annak bútorzatáról gondoskodni, és felhívom az igazgatóságot, hogy e tekintetben azonnal járjon el, s esetleg az erre vonatkozó költségvetések előterjesztése mellett — melyeknél egyedül csak a nélkülözhetlen szükséglet lesz szem előtt tartandó — haladék nélkül tegyen javaslatot. Midőn végre figyelmeztetem az igazgatóságot, hogy az államvizsgálati bizottságok alakítása, s a könyvtárnoki tiszt betöltése iránti előterjesztését annak idejében tegye meg, — s ezzel kapcsolatban azon reménynek adnék kifejezést, hogy a tanári testület mindent el fog követni, s a szabályzat értelmében eljárni akként, hogy az új szervezet a jövő tanévben akadály nélkül életbe léptethessék. s záradékul még csak azt kívánom megjegyezni, hogy miután lesznek úgy nyilvános, mint magántanulók, kik a folyó évi július hóban egy vagy két vizsgával elmaradnak, vagy ilyenen megbuknak, — ezeknek megengedem, hogy e vizsgálataikat a jövő tanév október hó 10-ik napjáig pótlólag letehessék, kijelentvén, miszerint ezen pót-, illetőleg ismétlési vizsgálatokra nézve minden tekintetben az eddig fennállott szabályok lesznek alkalmazandók. Wächter Frigyes brassói képviselő otthon volt, hogy beszámoljon választóinak. A gyűlés zajos volt, s azzal végződött, hogy a többség bizalmatlanságot szavazott Wächternek, ki különben alig juthatott szóhoz, de amit mondott, azt.