Ellenőr, 1876. február (8. évfolyam, 31-59. szám)
1876-02-23 / 53. szám
filo/sztust árak: Égés*« évre . . 30 frt — kr. Évnegyedre . . 5 írt — kr. Félévre . . . 10 , — , Egy hónap«. . 1 , 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. ”Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. szetm. trimit sem hitelünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésért hm vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 53. szám. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, szerda, február 23. 1876-r hirdetisek felvittit: Butfap,i&^ nédor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Ide intézendő mindem hirdetésre vonatkozó megrendelés vagy tudakozóidő. *#afe árszabás szerint. Kiadó-hivatal: Budapesten, nádor-utcza 6. szám. Jós intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalá*. Az „Ellenőr“ ára az ,,Ellenőr“ kiadó hivatala (Pesten, nádor-uteza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az Ellenőr részéről nem adatik, mint eddig : Egy évre...............................20 forint — kr Félévre 10 „ — kr Negyedévre...............................5 „ — kr. Egy hóra....................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Táviratok, Bécs, febr. 22. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Az áradási veszély immár teljesen elmúlt. A magas víz a folyam medrében az éjjel nem okozott újabb kárt. A Taborhíd, a hajómalmok nem sérültek meg , csak az ármentő gátat pusztítja az ár folytonosan. A nyílás máris 170-68 méternyire szélesedett. Lasser fő építészeti tanácsos Torcigliani mérnökkel ma Florisdorfba ment, ac híd megóvására rendeléseket teendő. A vízmosás mélységét is kémlelték ma. Kőhányással s egyéb eszközökkel akarják elejét venni az ár további rombolásának. — Krakkónál árad a Visztula. Kazimir külvárosban már a pinczékben a víz. Podgorzánál több falut elöntött. Lembergben a Visztuka okoz károkat. Zágráb, febr. 22. Molináry táborszernagy legfelsőbb meghívásra tegnap este Bécsbe utazott. Bécs, febr. 22. A képviselőház Krzechnowic indítványát az új épületek adómentessége iránt a bizottsághoz utasította. A kormány az indítványt nem ellenzi. A müzzuschlag-neubergi, botzen-merani, tarvis-pontebai és unterdrauburg-wolfsbergi vasutakról, továbbá az 1876-iki póthitelekről szólójavaslatok harmadik olvasásban elfogadtattak. Hoszszabb vita után elhatároztatik a falkenau-granlitzi vasút befejezése irántijavaslat részletes tárgyalásába bemenni. London, febr. 22. Az alsóház a suezi csatorna részvények megvételére kért hitelt hosszabb vita után jóváhagyta. Páris, febr. 22. Ajaccióban Rouhher és Napóleon herczeg között szűkebb választás lesz. Madrid, febr. 22. A király, hir szerint, tegnap Tolosába bevonult, Doregaray tábornok Francziaországba menekült; a karlista felkelés elnyomottnak tekintendő. Drezda, febr. 22. Risában az Elbabidja ma összeomlott, a vízállás 4 méter a sempont fölött. Páris, febr. 22. A lapok azt hiszik, hogy Dufaure fog a kabinetalakítással megbizatni, de lehetségesnek tartják, hogy ez a kamara megalakulásáig el fog napoltatatni. Madrid, febr. 22. A karlisták elbátortalanodása teljes. Dorregaray, Saballs, Lizzaraga, Pinals, Morales tirkok, és más karlista-főnökök Francziaországba mentek, és számosan meghódolnak. Bécs, febr. 22. (Zárlat) Hitelrészvény 188.50 Galicziai 191.50. Államvasut 29.50. Kente 68.50. 1860-as 111.25 1864-es 134.75. Ezüst 103.90. London 114.70. Unió- Bank 73.25 Által, épitőbank 7.—. Magyar Földhitel 78.50. Angol-Osztrák 88-80. Lombard 114.25. Tramway 93.—. Hitelsorsjegy 162.— . Napoleonhor 920.—. Arany 541.—. Frankfurt 56.15. Porosz pénzutasv. 56.70. Török sorsjegy 24.60. Anglo építő bank 22.. Municipalbank Peris, febr. 22. (Zárlat) 3%* Évjárulék 66.87. Olaj Évjárulék 70 95. Mobilier Hitelv. 197. . Török sorsjegy 52.— 5°/0 Évjárulék 104.30. Oszt. államvasut 647.—. Lombard 2—• Oszt. földhitelrészv.—.—.JJ Az átadásról éjjel. Éjfél után, Komáromból érkezett távirat szerint a jég ott elindult, de Neszmélynél megtorlódott, úgy, hogy Komáromban a viz 653 centiméterre emelkedett. A budapesti Dunán a viz csak lassan árad. Valii-kor 531 centiméterre emelkedett. Vas-kor a viz 537 centiméter, azaz 16 láb 8 hüvelyk. 1-kor a tábori kórház alatt azonban meghaladta az 5,45 cmtert, azaz 17 lábat három hüvelyket, s így csak 9 hüvelyk van hátra a 18 lábból, mikor az ágyuk jelt adnak. A jég változatlan. Mérnökök a jeget és zajt reggel előtt nem várják. Komárom, febr. 22. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A veszély és viz növekedőben ismét, eddig a legmagasabb állásban 20 láb és 9 hüvelyk. BUDAPESTI SZÍNLAPOK. Budapest, szerdán, febr. 23. 1876. Nemzeti színház. Bérlet 266. szám. Először: A csőd. Színmű 4 felvonásban. Irta Björnson Björnstjerne. Fordította Bercsényi Béla. Tjälde, nagykereskedő — — — — ( Feleki Tjaldené — — — — — — — — Panlsynég°,benrg)leányaik I Z I I Z Lendvayné Hamar, lovas hadnagy, Signe vőlegénye — Náday Samos, Tjälde segédje — — — — Nagy Imre Jacobsen, serfőző Tjeldénél — — — Szigeti Imre Berent, ügyvéd — — — — — — Bercsényi Gondnok Pintér | Lelkész — — — — — — — _ Ujházy Pram, vámházi ellenőr — — — — — Vizváry Lind ) Benedek Fizme ) consulok Sántha ) Komáromy Holm 1 vendégek Halmai Knudsen [nagykereskedők Leövey Faube ) Halmai Kezdete 7 órakor Népszínház. SOLDOSNÉ LUIZA asszony mint vendég : A talléros pékné. Operette 3 felvonásban Offenbachtól. Margót, a talléros pékné Soldosné Tomonkochmárosné Sziklay Em Bernadille fodrász Szabó B. Kiikebeer svájczi Karikás Rendőrbiztos Együd Flamméehe Zádor Delicac Solymosi Bankár V. Kovács Kavanne( apr. Hamvai R. 1- ső )___Szigeti L. 2- ik ) apród Árvai G. Egy szatócs Pártényiné Egy őr Makó Egy nagy tolvaj Szegszárdi Egy kis tolvaj Honfi Kezdete 7 órakor. — A népszínházban ma került először színre Offenbachnak „A talléros pékné“ czimü operetteje. A színház egészen telve volt s a közönséget folytonos derültségben zárták a komikus mozzanatok és kellemes fülbemászó dallamok. A kiállítás és jelmezek igen szépek. Soldosné szép éneke és játéka mellett gyönyörű öltözetei által tűnt föl. Egyes szereplőkről már kevesebb jót mondhatunk, de sokkal többet a karokról, melyek szabatosan énekeltek. A műre és előadásra még visszatérünk. UTOLSÓ POSTA. Az uj török re f or mi r a det a török kormány következő rendelete kiséri: „Ő felsége a szultán, a mi felséges urunk, legutóbb ismét egy fermant tett közzé, melyben megvannak a legigazságosabb szabadsági intézkedések, melyek a császárság egész területén alattvalóinak minden osztályaira nézve különbség nélkül alkalmazandók. Azon czélból, hogy a császárságban a közrend ismét helyreállittassék, — azon vélemények, megfontolások és barátságos nyilatkozások után, melyeket a nagyhatalmak, az engesztelődés és békeszeretet érzelmeitől indíttatva, a herczegovinai kérdés gyors megoldása érdekében nyilatkoztattak, hogy a herczegovinai és boszniai rosz állapotokat előidézett okok megszüntettessenek s a fermán intézkedései megerősittesének : ő felsége még néhány más speciális reformok végrehajtását parancsolta meg. Az ajánlott reformok a következőkben soroltatnak elő: Teljes vallásszabadság a boszniai és herczegovinai nem muzulmán alattvalók számára; Alkalmazása a császári fermán azon intézkedéseinek, melyek az egész birodalomra nézve általános reformokra, az adóbérlet rendszerében, vonatkoznak, más szóval elnyomása az adóbérlet rendszerének , e helyett az említett tartományokban is a regie-rendszer behozatala . Eladása ez ugaron heverő kincstári birtokoknak a szűkölködő lakosok részére, az árak lefizetésénél könnyítések engedtetvén meg, s biztosíttatván a lakosság minden osztálya számára a jelenleg érvényben levő tulajdonjog. Tisztelése a muzulmán és nem muzulmán alattvalók törvényesen megállapított egyenlőségének, a fekvő birtokok átiratára és eladása körül. Kinevezése a boszniai és herczegovinai vilajetek főhelyeiben egy bizottságnak, melynek tagjai a muzulmán és nem muzulmán lakosok notabilitásai közöl választatnak, s mely, mint a végrehajtó legfelsőbb tanács osztálya ügyelni fog a fent érintett intézkedések valamint a császári fermán egyébb reformjainak alkalmazására. Ezen intézkedések corolláriumakép, a közmunkákra megállapított összegek nagyobbittatni fognak azon mennyiségnek megfelelőleg, melyet ő császári felsége megállapítand, tekintetbe vévén a közigazgatási tanácsok által kifejezett helyi szükségleteket. Midőn ezen különös szabadalmak ő felsége atyai gondoskodásának egy adtusát képezik, azok javára, a kik néhány önző főkolompos alattomos tanácsai által elcsábittatván, az engedelmességre vissza akarnak térni, ezek számára általános amnestia fog hirdettetni. A császári kormány elhatározta, hogy az említett bizottságok elnökségére főbb hivatalnokokat fog kinevezni, hogy az elhatározott intézkedések minél előbb végrehajtassanak. Ezen hivatalnokok azonnal útnak indulnak állomásaik elfoglalására. Budapest, február 22. A francziák új képviselőháza. Francziaországban lehetetlen a köztársaság , mert köztársasági többséggel lehetetlen ott kormányozni. Majdnem egy század vádja ez a franczia republicánusok ellen. S történeti tények adnak a vádnak igazat. És Francziországot egy hatalmas köztársasági többség fogja kormányozni megint. Köztársasági többség, melynél nagyobbról maga a vérmesség sem álmodhatott. A francziák új képviselőházában fog állni, az eddigi, alább részletezett arányokat tekintetbe véve, 216 vegyes monarchista, (legerősebb a bonapartista árnyalat)318 republicanus ellen. A senatus pártviszonya ismeretes: ott is a köztársaság uralkodik a helyzeten. A legteljesebb értelemben republicanus lesz a kormányzó többség. Lehet-e majd ezzel kormányozni? Nyolczvan év tapasztalását, megcáfolja-e a jelen ? 1876 meg fogja-e hazudtolni 1793-at, 1795-öt s 1848-at? Mert sokan lesznek, kiket a Vendemiair és a fructidor köztársasági többsége, még többen, kiket Lamartine eszményeket álmodó többsége kétkedésbe ejt. A comité de salut public, Danton, Marat, Robespierre emléke feltámad s oda áll a képviselőház ajtajába: memento. A brumaire 18-iki s deczember másodiki államcsíny emléke adja a belépő képviselők kezébe az ajtókilincset: „Memento : republicanus többséggel ez országban még nem bírtak kormányozni soha. A republicánus többségek császárságokat alapítottak mindig.“ Azután lesznek, a kik kezökbe veszik a választások lajstromát s megtalálják az uj császárság csiráit. Az uj képviseletben , bámulatosan meggyarapodva kél elő a bonapartismus. Huszonöt harmincz helyébe hatvankettőt küldött vissza a választó nemzet; hatvankettő között, ott az egész táborkar, a keretek megvannak, csak a sereget kell zászló alá szólítani. Nem ámen ez? Nem utal-e a tapasztalásra vissza: republicánus többségek császárságokat alapítottak? Ki tudja? Valónak kell elismerni, hogy a köztársaság Francziaországba még egyszer sem volt eddig kormányforma. Volt csak stádium. A kormányforma, melynek előzménye volt: az imperium. Egy természetes processus ez. A mérséklet s a való élet felfogása, mely e világgal számol, megköveteli jussát a köztársaságon is, s ha nem kapja meg, megveszi rajta. Az executio az államcsíny. De a szabadság is megköveteli a maga igazait : az államcsíny hatalma ellen intéz végrehajtást: ez a forradalom. És ez a circulus vitiosus tartotta fogva a franczia nemzet sorsát, közel egy századéve már. De e circulus vitiosusból okulás is származott, s megvan az és él nagy erőben a francziák jelen nemzedéke főzt. Ezt is tények bizonyítják. Ha a mérséklet hiánya, s az élet reális követeléseinek figyelembe nem vétele volt az ok, mely a köztársasági pártokat tönkre juttató, a mai napok tüneményei arra vallanak, hogy ez ok nincs meg többé. Ha a szabadság törvényeinek megszegése vont forradalmakat a conservatív rendszerek fejére, a mai nap jelenségei arra vallanak, hogy a felfogási kör, mely a szabadság üldözésében kereste a rend feltételeit, mind szűkebbé lesz. A mai köztársasági párt nem örököse 1848-nak, még kevésbbé utódja 1793-nak. Ennek szilaj, féktelen természetét, gyermekes álmait amannak nem találni meg benne. Uj ág ez, uj gondolatkörrel, uj iránynyal. Egy ize sem hasonló a régiekhez. És a mai conservativ párt, az sem örököse a régieknek. A hatalom, mely amazoké volt, nem szállott reá. Osztályrészük a meghúzódás, szellemi tulajdonuk a tehetetlenség. Jobbjai megtagadták származásukat: ugyanazon természeti erő, mely a köztársasági eszmekört a mérséklet és reális felfogás közé szorította, rajtuk is gyakorolta ellenállhatatlan hatalmát: a szabadság és népszellem eszmekörébe hajtotta gondolkozásukat. Egy tekintet az új választásokra, egy szemle azok mozgató elemeire, meggyőzhet erről. A túlzás és a reactio bénultig verve eszméletlenül hever a csatatéren. Gambettával a köztársasági mérséklet készít magának diadalutat, nem a Victor Hugo romanticismusa s nem a Louis Blanc ideáljai. Buffetben elbukik az utolsó, ki a nemzet szellemével számolni nem tud, vagy nem akar, s kormányférfiúi működésének hibái és bűnei gyanánt csak a 62 bonapartista vonul be az új képviselőházba. Ezek a hibák nem a köztársasági párt hibái : a bonapartismus sikerei nem a republicanismus bűnein keltek, hanem a monarchismus bűnein. Ez a különbség a mai helyzet és a régiek között. A bonapartismus ma nem a köztársaság praesumptiv örököse gyanánt lép a képviseletbe : a monarchiát temeti s élő vádlevél azon conservativ rendszer ellen, melynek örökét a republicanismus vette át. Ha valaminek, e rendszer maradványainak lett memento móltja. A köztársasági pártnak nincs létrehozásában bűne, s e lét ténye nem azt fenyegeti, sőt ellenkezőleg ez a köztársasági politika legteljesebb igazolása. És a politika, mely ily igazolásban részesül, melynek minden jóslata úgy beteljesedett, hogy a royalisták siralomnak se kívánhatták különben: az a politika nem a kormányozni képtelen többségek politikája. Mi erősen hisszük, hogy a mostani republicánus többség fog tudni kormányozni. A köztársaság az a kormányforma Francziaországra nézve, mely a nemzetet legkevésbbé osztja meg. A franczia köztársaság az a kormányforma Európára nézve, melynek legcsekélyebb támadó természete van. Mert nem fogadják a túláradó szenvedélyek mesés várakozásai, s a bukott rendszer elkeseredett ellenszegülése otthon, s nem fogadja a monarchius külföld gyanakodó ellenszenve. A külföldnek megnyugvás, kiengesztelődés otthon: ez a mai franczia köztársaság. Mi erősen hisszük: ez a köztársaság megél. ______ A szabadelvű párt ma esti értekezletét Szontágh Pál elnök megnyitván, Szeniczey Ödön interpellate jelentett be az iránt, szándékozik-e a kormány a Tolna és a főváros közt levő VIII. évfolyam. Dmarészt, név szerint a hármas szigetek körül szabályozni, s ez iránt már a jövő évi költségvetésbe valamely összeget felvenni? Ezután az értekezlet napirendre tért, felvévén a közegészségügyi törvényjavaslatot. Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter indokolván a törvényjavaslatot, az értekezlet azt általánosságban elfogadta, s aztán megkezdődött a részletes tárgyalás, melynek folytán az értekezlet a törvényjavaslatot a 131. §.-ig változtatás nélkül elfogadta, mellőzvén a felmerült módosítványokat. ■se A részletes tárgyalás a holnap tartandó értekezleten fog folytattatok úgy halljuk, hogy gr. Pejacsevich Péter helyett, ki ragaszkodik lemondásához, Bedekovics lesz a miniszter Horvátország részére. A kormányelnök, pénzügyőr és a közgazdászati miniszter alkalmasint szombaton indulnak Bécsbe. S valószínű, hogy a jövő hét első négy napján nem lesz ülés a képviselőházban. A déli vasút ügye nagyon megviseli a „Kelet Népé“-t. Minden áron a magyar vonatak megváltását sürgeti, pedig valószínűleg éppen ö ütne legnagyobb lármát, ha a kormány már most is a megváltásra törekednék. Csakúgy dűlnének belőle a mérges philippikák a kedvencz nemzeti eszmék hajhászata, nagy államok könnyelmű utánzása és az adózók verejtékes filléreinek bűnös elfecsérlése ellen. A körülmények mostohasága azonban megfosztotta szokott fegyvereitől, melyekben különben oly elismerésre méltó virtuozitást tanúsít és oly térre szorította, hol sehogy sem érzi magát otthonosan. Nemzeti érdek, ez most az ő jelszava. A magyar forgalom függetlenítése fő főtörekvése. Az idegen vasúti társulatok kiküszöbölése egyedüli czélja. És lelkesedése ez eszmékért oly nagy és határtalan, hogy nem is gondolja meg, miszerint minél hangosabban követeljük a kormánytól a rögtöni megváltást, annál bátrabbá teszszük a másik fél követelését. E roppant hév és buzgalom egyébiránt nagy fájdalmunkra károsan is hatott ily emotiókhoz nem szokott constitutiójára. Naponként kiújuló lázban szavalja el mondókáját és amellett se nem lát se nem hall és a legegyszerűbb dolgokat is összezavarja Olvasóink ismerik nézetünket e tárgyban. Kívántuk, hogy a magyar kormány igyekezzék felhasználni a társulat kényszerhelyzetét arra, hogy a Magyarországra eső vonalakból külön társulat alakuljon, mely habár magántársulat maradna, mégis csak a magyar kormány alatt állana. A megváltásra még most nem tartottuk elérkezettnek az időt, minthogy a társulat feltételeit nem tartjuk olyanoknak, melyeket a kormány ma elvállalhatna és azért e részben csak azt kívántuk, hogy törekedjék a kormány a lehető legkedvezőbb módon megállapítani ama feltételeket, melyek mellett a vasutat később, viszonyaink jobbra fordultával bármikor megválthatjuk. Ezen igen egyszerű és természetes kívánságunk teljesen kihozta sodrából. Zavarról, érthetetlen haosról ”declamál és lamentál, meg nem gondolva, hogy az mindig gyengeség jele, mikor az ember csak magáról beszél. Még szánandóbb helyzetbe juttatta azonban a tegnapi nap, midőn kívülünk még egy pártunkbeli lap ugyanezen nézetnek adott kifejezést. Erre aztán az a kis józansága is búcsút vett, mi eddig még elvétve olykor föltünedezett soraiban. Még e fogyottságában nem is tudott más érvhez folyamodni, mint rendes gyanusítgatásaihoz és félhivatalos insinuatióhoz. Az ilyen vádakat nem szükséges cáfolgatnunk. Csak constatálni akartuk mint a „Kelet Népe“ gondolkozási módjának és érvelésének szokott bizonyságát. A képviselőház közoktatási bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében folytatta a népiskolai hatóságokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről jelen voltak Trefort miniszter, Gönczy és Szász min. tanácsosok. A bizottság folytatólag a 6. §-nál kezdte meg mai tárgyalását, mely a közig. bizottság tanügyi teendőit részletezi. E §-nál újra felmerül azon aggály, hogy a tanfelügyelő, a közig, bizottság és a miniszteri intézkedés között nincs megvonva a határ. A bizottság ezen aggályt nem tartja indokoltnak, a casuistikát pedig nem látja felvehetőnek. A §. első pontja azon módosítással, hogy a hiányokon, vagy maga, vagy fát illető törvényhatóság megkeresésével segít, s ha nem, jelentést vagy javaslatot tesz a miniszternek. A 2. pont változatlanul fogadtatik el. Ez a rendeletek végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozik. A 3. pont a községek megintésére vonatkozó eljárást szabályozza, irályi módosítással fogadtatott el. A 4. pontnál, mely az iskolaadó kivetésére való felügyeletről szól, felhozatik azon aggály, hogy a68. törvény által megszabott 50/§-a nem elég az iskolák előmozdítására, s az önjavukat nem értő községek arra hivatkoznak, ha követelés intéztetik ellenük. A bizottság nem tartja e kérdést ide tartozónak, hanem hangsúlyozza a közbt. törvény reformját e tekintetben. Az 5. pont, mely az új intézetek felállítására és a részak bezárására vonatkozó módozatokat szabja meg, elfogadtatott. A 6. pontból a közegészségi intézkedések áttérettek a 4. §-ba. A 7. és 8. pont változatlanul elfogadtattak. A 9. pont a kihágások és hanyagsági esetekhez a tiltott könyvek miatti vizsgálatot is fölveszi a bizottság, bűntény esetén a tanító felfüggesztésének elrendelését is ide sorozza a bizottság. A 7. §. azon hozzátétellel fogadtatik el, hogy a közigazgazgatási bizottságon kívül a törvényhatósághoz is jelentést kell tennie. A 8. § ból kihagyatik az, hogy a törvényhatóság csak saját kebeléből választhassa a bizottság tagjait. A 9—13. §§. elfogadtatnak. A 14. §-ba az iskolaszék ellenőrzése mellé, a gyámolítás s a közigazgatási bizottság által is fölvétetik. A 15. §. marad ; a 16. §. azon bővítéssel fogadtatik el, hogy a közoktatási bizottság hatásköre a kisdednevelő intézetekre is kiterjed. A 17. és 18. §§. elfogadtatván a javaslat tárgyalása befejeztetett. Az árvíz. Budapesten. Február 21-én. A Duna partjait kora reggel óta folytonos ostromállapotban tartja a nézőközönség. Látni való pedig alig van. A Duna jege áll, mint tegnap; közbe közbe, egyet mozdul, mint tegnap; a víz szabályosan növekszik, mint tegnap. Csak tiszta zöld színét kezdi változtatni piszkos sárgára. És ez a sárgásodás az egyetlen érdekes rajta; azt mondja: én már árvíz vagyok. Nem nagyon ijednek meg tőle. Lassú növekedése nem ejt izgatottságba. A nézőközönség hangulata inkább a kíváncsiság felé hajlik. Szerencsés temperamentum, melyet erősen irigyelnek a kevés vészmadarak és remegők. Az intő jelek azonban sokasodnak. Az utczák szegletén nagy plakátumok adják tudtul, ki hova meneküljön, ha baj szakad rá. Fel vannak ott sorolva a legmagasabban fekvő utczák és terek. Egy másik hirdetmény az adja tudtul, hányat lőnek, ha veszély talál lenni ? Az alatt kikészítik a mentő csolnakokat: evező, szigony, merítő csöbör a requisitum bennök , ott állnak hosszú sorral a rakodó part alsó emeletén. A hajós legénység consignálva van. Foly e közben az utolsó védművek építésén is a munka. Ami elmozdítható még van az alsó parton: lába kél. Kihúzzák még az állomási feliratokat viselő táblás oszlopokat is. A Duna-gőzhajótársaság pavillonjait körül kötik karvastagságú hajókötelekkel, az alsó végek alatt fenyősudarakat tolnak át, azokra kapcsolják a kötelet s a pavilion felső végén felül földire vágott horgonyokhoz erősítvén, kifeszitik. A bástyaszerü palizadokat is izmositják. Pózolnak, javitanak, amin még lehet. A halászbárkák hosszú sorban feloldalra fekszenek a lépcsőzetes rakparton a vízből egészen kihúzva. Soruk egész a vámházig terjed. A vámház előtti lakópart kiugró sarkantyúja megett 3 kis propeller húzta meg magát. Úgy vannak ott kisententiázva. A lakópart azon lépcsői, melyeken a pőcze csatornák zsilipjei vannak, szintén erősen el vannak torlaszolva védművekkel. Midőn e sorokat írjuk (d. u. 6 órakor), a főváros helyzete a következő: A Duna víztükre 510 centiméteren áll, s óránként körülbelül 4 centiméterrel kezd növekedni. Reggel hat órakor 483 centiméteren állt s igy napközben csak 28 centiméterrel emelkedett. Tegnap ugyanez idő alatt. 32 centiméterrel emelkedett, s így 4-gyel kevesebb lett a különbség. Írtuk, hogy a jég 525 centim. vízállás mellett megindulhat. Az újabb jelek nem biztatnak ezzel. Pozsonynál 662 centim., Komáromnál 627, Gönyőnél 563 centim., tehát mindenütt magasabb vízállás mellett indult meg a jég, s még mindenütt folyton árad a víz. Ehhez járul még két jelentős körülmény: az osztrák Duna felső vízárja, mely utólag tört Bécsre és a felső magyar Duna balparti mellékfolyóinak hirtelen áradása. A Vág, a Garam, az Ipoly megáradt és kiöntött, s roppant pusztításokat visz végbe. És ez a viz mind ránk jön s mielőtt itt volna 510 centiméteren áll Dunánk tükre. 550 centiméternél a rakodó part alsó emelete már vizet kap. 569 cent.-nél Buda alantabb részeit éri az ár, s 633 centiméternél már a pesti részeket is. 1838-ban 632 centm. vízállás mellett kezdődött az árvíz s legmagasabb fokát 928 centiméternyi majdnem 30 lábnyi vízállás mellett érte el. A helyzet, amint látjuk, elég aggasztó, s ha még hozzá vesszük, hogy eddig még csak Komáromnál van a bécsi árvíz, s a Vácz alól érkezett víz máris 510 centiméterre emelte itt a Dunát, igen valószínűnek látszik, hogy 600 centiméternyi vizet kapunk. Napi jelentéseinket a következőkben foglaljuk össze: Délelőtt. Reggel 1/a6-kor a lánczhid fölötti jég 481 centi. vízállás mellett megindult, de a lánczhid alatt megakadt. Fél kilenc tájban a Margithídon alól is megindult jég 491 centi, vízállás mellett, s valami 400—500 méternyire úszott, s megállva, nyílt csatornát hagyott maga után. A Margithídról egy nő holttestét pillantották meg az úszó jégén. De a tetem mihamar a jég alá sodortatott. A Duna gőzhajózási társaság a mentőcsolnakok szolgálatára szükséges legénységet kirendelte. A csolnakok készen állanak, evezőkkel és vízmérőkkel megrakva. A városi hatóság kiragasztatta a hirdetményeket, melyeken megjelölvék a magasabb fekvésű helyek. E helyek a következők: 1. kerületben: A tabáni koronaőri laktanya. A tabáni elemi iskola. Az attila-utczai polgári ti-iskola. A promontor-úti elemi iskola. A krisztinavárosi templom melletti és a Bethlen-féle házban levő elemi iskola. A Sándor-laktanya. A várbeli elemi iskola. 2. kerületben: A budai polgári lövölde A II. ker. kir. főreáltanoda. Az Ilona-uton levő uj kir. főgymnázium. A bécsi kapu-utczában iskolának kibérelt 613. száma ház. 3. kerületben : Az újlaki téglavető-gyár lakháza. A Kisczellnél levő Kunewald-féle helyiségek. A volt szeszgyár. A Viktória volt téglaégető gyár lakháza. A 4. kerületben : A barátok zárdája. A reáltanoda. A derekor- és sarkantyus-utczai váriskola. A szerviták épü-