Ellenőr, 1876. február (8. évfolyam, 31-59. szám)

1876-02-23 / 53. szám

filo/sztu­st árak: Égés*« évre . . 30 frt — kr. Évnegyedre . . 5 írt — kr. Félévre . . . 10 , — , Egy hónap«. . 1 , 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. ”Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. szetm. trimit sem hitelünk, ha nem tudjuk, kitől jön.­­ Kéziratok visszaküldésért hm vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 53. szám. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, szerda, február 23. 1876-r hirdetisek felvittit: Butfap,i­&^ nédor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Ide intézendő mindem hirdetésre vonatkozó megrendelés vagy tudakozóidő. *#afe árszabás szerint. Kia­dó-hivatal: Budapesten, nádor-utcz­a 6. szám. Jós intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalá*. Az „Ellenőr“ ára az ,,Ellenőr“ kiadó­ hivatala (Pesten, nádor-uteza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az Ellenőr­ részéről nem adatik, mint eddig : Egy évre...............................20 forint — kr Félévre 10 „ — kr Negyedévre...............................5 „ — kr. Egy hóra....................................1­­­80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza Táviratok, Bécs, febr. 22. (Az „Ellenőr“ eredeti táv­irata.) Az ár­adási veszély immár telje­sen elmúlt. A magas víz a folyam medrében az éjjel nem okozott újabb kárt. A Taborhíd, a hajómalmok nem sérültek meg , csak az ármentő gátat pusztítja az ár folytonosan. A nyílás máris 170-68 méternyire szélesedett. Lasser fő építészeti tanácsos Torcigliani mérnökkel ma Florisdorfba ment, ac híd megóvására rendeléseket teendő. A víz­mosás mélységét is kémlelték ma. Kőhányással s egyéb esz­közökkel akarják elejét venni az ár to­vábbi rombolásának. — Krakkónál árad a Visztula. Kazimir külvárosban már a pinczékben a víz. Podgorzánál több falut elöntött. Lemberg­­ben a Visztuka okoz károkat. Zágráb, febr. 22. Molináry táborszernagy legfelsőbb meghívásra tegnap este Bécsbe utazott. Bécs, febr. 22. A képviselőház Krzechnowic indítványát az új épületek adómentessége iránt a bizottsághoz utasította. A kormány az indítványt nem ellenzi. A müzzuschlag-neubergi, botzen-merani, tarvis-pontebai és unterdrauburg-wolfsbergi vas­­utakról, továbbá az 1876-iki póthitelekről szóló­­javaslatok harmadik olvasásban elfogadtattak. Hosz­­szabb vita után elhatároztatik a falkenau-granlitzi vasút befejezése iránti­­javaslat részletes tárgyalá­sába bemenni. London, febr. 22. Az alsóház a suezi csa­torna részvények megvételére kért hitelt hosszabb vita után jóváhagyta. Páris, febr. 22. Ajaccióban Rouhher és Na­póleon herczeg között szűkebb választás lesz. Madrid, febr. 22. A király, hir szerint, teg­nap Tolosába bevonult, Doregaray tábornok Fran­­cziaországba menekült; a karlista felkelés elnyomottnak tekintendő. Drezda, febr. 22. Risában az Elba­bidja ma összeomlott, a vízállás 4 méter a sempont fölött. Páris, febr. 22. A lapok azt hiszik, hogy Dufaure fog a kabinetalakítással megbizatni, de le­hetségesnek tartják, hogy ez a kamara megalaku­lásáig el fog napoltatatni. Madrid, febr. 22. A karlisták elbátortala­nodása teljes. Dorregaray, Saballs, Lizzaraga, Pi­­nals, Morales tirkok, és más karlista-főnökök Fran­­cziaországba mentek, és számosan meghódolnak. Bécs, febr. 22. (Zárlat) Hitelrészvény 188.50 Gali­­cziai 191.50. Államvasut 29.50. Kente 68.50. 1860-as 111.25 1864-es 134.75. Ezüst 103.90. London 114.70. Unió- Bank 73.25 Által, épitőbank 7.—. Magyar Földhitel 78.50. Angol-Osztrák 88-80. Lombard 114.25. Tramway 93.—. Hitelsorsjegy 162.— . Napoleonhor 920.—. Arany 541.—. Frankfurt 56.15. Porosz pénzutasv. 56.70. Török sorsjegy 24.60. Anglo építő bank 22.­­. Municipalbank Peris, febr. 22. (Zárlat) 3%* Évjárulék 66.87. Olaj Évjárulék 70 95. Mobilier Hitelv. 197. . Török sorsjegy 52.— 5°/0 Évjárulék 104.30. Oszt. államvasut 647.—. Lombard 2—• Oszt. földhitelrészv.—.—.JJ Az átadásról éjjel. Éjfél után, Komáromból érkezett távirat szerint a jég ott elindult, de Neszmélynél megtorlódott, úgy, hogy Komáromban a viz 653 centiméterre emelkedett. A budapesti Dunán a viz csak lassan árad. Valii-kor 531 centiméterre emelkedett. Va­s-kor a viz 537 centiméter, azaz 16 láb 8 hüvelyk. 1-kor a tábori­ kórház alatt azonban meghaladta az 5,45 cmtert, az­az 17 lábat há­rom hüvelyket, s így csak 9 hüvelyk van hátra a 18 lábból, mikor az ágyuk jelt adnak. A jég változatlan. Mérnökök a jeget és zajt reggel előtt nem várják. Komárom, febr. 22. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A veszély és viz növekedőben ismét, ed­dig a legmagasabb állásban 20 láb és 9 hüvelyk. BUDAPESTI SZÍNLAPOK. Budapest, szerdán, febr. 23. 1876. Nemzeti színház. Bérlet 266. szám. Először: A csőd. Színmű 4 felvonásban. Irta Björnson Björnstjerne. Fordí­totta Bercsényi Béla. Tjälde, nagykereskedő — — — — ( Feleki Tjaldené — — — — — — — — Panlsyné­­g°,benrg)leányaik I Z I I Z Lendvayné Hamar, lovas hadnagy, Signe vőlegénye — Náday Sam­os, Tjälde segédje — — — — Nagy Imre Jacobsen, serfőző Tjeldénél — — — Szigeti Imre Berent, ügyvéd — — — — — — Bercsényi Gondnok Pintér | Lelkész — —­ — — — — — _ Ujházy Pram, vámházi ellenőr — — — — — Vizváry Lind ) Benedek Fizme ) consulok Sántha ) Komáromy Holm 1 vendégek Halmai Knudsen [nagykereskedők Leövey Faube ) Halmai Kezdete 7 órakor Népszínház. SOLDOSNÉ LUIZA asszony mint vendég : A talléros pékné. Operette 3 felvonásban Offenbachtól. Margót, a tallé­ros pékné Soldosné Tom­on­koch­má­rosné Sziklay Em Bernadille fod­rász Szabó B. Kiikebeer svájczi Karikás Rendőrbiztos Együd Flamméehe Zádor Delicac Solymosi Bankár V. Kovács Kavanne( apr. Hamvai R. 1- ső )___Szigeti L. 2- ik ) apród Árvai G. Egy szatócs Pártényiné Egy őr Makó Egy nagy tolvaj Szegszárdi Egy kis tolvaj Honfi Kezdete 7 órakor. — A népszínházban ma került elő­ször színre Offenbachnak „A talléros pékné“ czimü operetteje. A színház egészen telve volt s a kö­zönséget folytonos derültségben zárták a komikus mozzanatok és kellemes fülbemászó dallamok. A kiállítás és jelmezek igen szépek. Soldosné szép éneke és játéka mellett gyönyörű öltözetei által tűnt föl. Egyes szereplőkről már kevesebb jót mondhatunk, de sokkal többet a karokról, melyek szabatosan énekeltek. A műre és előadásra még visszatérünk. UTOLSÓ POSTA. Az uj török r­e f or m­i r a de­t a török kormány következő rendelete kiséri: „Ő felsége a szultán, a mi felséges urunk, legutóbb ismét egy fermant tett közzé, melyben megvannak a legigaz­ságosabb szabadsági intézkedések, melyek a csá­szárság egész területén alattvalóinak minden osz­tályaira nézve különbség nélkül alkalmazandók. Azon czélból, hogy a császárságban a közrend ismét helyreállittassék, — azon vélemények, meg­fontolások és barátságos nyilatkozások után, me­lyeket a nagyhatalmak, az engesztelődés és béke­szeretet érzelmeitől indíttatva, a herczegovinai kérdés gyors megoldása érdekében nyilatkoztattak,­­ hogy a herczegovinai és boszniai rosz állapoto­kat előidézett okok megszüntettessenek s a fermán intézkedései megerősittesének : ő felsége még né­hány más speciális reformok végrehajtását paran­csolta meg. Az ajánlott reformok a következők­ben soroltatnak elő: Teljes vallásszabadság a bosz­niai és herczegovinai nem muzulmán alattvalók számára; Alkalmazása a császári fermán azon intézke­déseinek, melyek az egész birodalomra nézve álta­lános reformokra, az adóbérlet­ rendszerében, vonat­koznak, más szóval elnyomása az adóbérlet rend­szerének , e helyett az említett tartományokban is a regie-rendszer behozatala . Eladása ez ugaron heverő kincstári birtokok­nak a szűkölködő lakosok részére, az árak lefize­tésénél könnyítések engedtetvén meg, s biztosíttat­ván a lakosság minden osztálya számára a jelenleg érvényben levő tulajdonjog. Tisztelése a muzulmán és nem muzulmán alattvalók törvényesen megálla­pított egyenlőségének, a fekvő birtokok átiratára és eladása körül. Kinevezése a boszniai és herczegovinai vila­jetek főhelyeiben egy bizottságnak, melynek tagjai a muzulmán és nem muzulmán lakosok notabilitásai közöl választatnak, s mely, mint a végrehajtó leg­felsőbb tanács osztálya ügyelni fog a fent érintett intézkedések valamint a császári fermán egyébb reformjainak alkalmazására. Ezen intézkedések corolláriumakép, a köz­munkákra megállapított összegek nagyobbittatni fog­nak azon mennyiségnek megfelelőleg, melyet ő csá­szári felsége megállapítand, tekintetbe vévén a közigaz­gatási tanácsok által kifejezett helyi szükségleteket. Midőn ezen különös szabadalmak ő felsége atyai gon­doskodásának egy adtusát képezik, azok javára, a kik néhány önző főkolompos alattomos tanácsai által elcsábittatván, az engedelmességre vissza akar­nak térni, ezek számára általános amnestia fog hirdettetni.­­ A császári kormány elhatározta, hogy az említett bizottságok elnökségére főbb hi­vatalnokokat fog kinevezni, hogy az elhatározott intézkedések minél előbb végrehajtassanak. Ezen hivatalnokok azonnal útnak indulnak állomásaik elfoglalására. Budapest, február 22. A francziák új képviselőháza. Francziaországban lehetetlen a köztársa­ság , mert köztársasági többséggel lehetetlen ott kormányozni. Majdnem egy század vádja ez a fran­­czia republicánusok ellen. S történeti tények adnak a vádnak igazat. És Francziországot egy hatalmas köz­­társasági többség fogja kormányozni megint. Köztársasági többség, melynél nagyobbról maga a vérmesség sem álmodhatott. A fran­­cziák új képviselőházában fog állni, az ed­digi, alább részletezett arányokat tekintetbe véve, 216 vegyes monarchista, (legerősebb a bonapartista árnyalat)318 republicanus ellen. A senatus pártviszonya ismeretes: ott is a köztársaság uralkodik a helyzeten. A legteljesebb értelemben republicanus lesz a kormányzó többség. Lehet-e majd ezzel kormányozni? Nyolczvan év tapaszta­lását, megc­áfolja-e a jelen ? 1876 meg fogja-e hazudtolni 1793-at, 1795-öt s 1848-at? Mert sokan lesznek, kiket a Vendemiair és a fructidor köztársasági többsége, még töb­ben, kiket Lamartine eszményeket álmodó többsége kétkedésbe ejt. A comité de salut public, Danton, Marat, Robespierre emléke feltámad s oda áll a képviselőház ajtajába: memento. A brumaire 18-iki s deczember másodiki államcsíny emléke adja a belépő képviselők kezébe az ajtókilincset: „Me­mento : republicanus többséggel ez ország­ban még nem bírtak kormányozni soha. A republicánus többségek császárságokat alapítottak mindig.“ Azután lesznek, a kik kezökbe veszik a választások lajstromát s megtalálják az uj császárság csiráit. Az uj képviseletben , bámulatosan meggyarapodva kél elő a bo­­napartismus. Huszonöt harmincz helyébe hat­vankettőt küldött vissza a választó nemzet; hatvankettő között, ott az egész táborkar, a keretek megvannak, csak a sereget kell zászló alá szólítani. Nem ámen ez? Nem utal-e a tapasztalásra vissza: republicánus többségek császárságokat alapítottak? Ki tudja? Valónak kell elismerni, hogy a köztár­saság Francziaországba még egyszer sem volt eddig kormányforma. Volt csak stádi­um. A kormány­forma, melynek előzménye volt: az imperium. Egy természetes proces­sus ez. A mérséklet s a való élet felfogása, mely e világgal számol, megköveteli jussát a köztársaságon is, s ha nem kapja meg, megveszi rajta. Az executio az államcsíny. De a szabadság is megköveteli a maga iga­zait : az államcsíny hatalma ellen intéz végrehajtást: ez a forradalom. És ez a circulus vitiosus tartotta fogva a franczia nemzet sorsát, közel egy század­éve már. De e circulus vitiosusból okulás is származott, s megvan az és él nagy erő­ben a francziák jelen nemzedéke f­őzt. Ezt is tények bizonyítják. Ha a mérséklet hiánya, s az élet reális követeléseinek figyelembe nem vétele volt az ok, mely a köztársasági pártokat tönkre juttató, a mai napok tüneményei arra val­lanak, hogy ez ok nincs meg többé. Ha a szabadság törvényeinek megszegése vont for­radalmakat a conservatív rendszerek fejére, a mai nap jelenségei arra vallanak, hogy a felfogási kör, mely a szabadság üldözésében kereste a rend feltételeit, mind szűkebbé lesz. A mai köztársasági párt nem örököse 1848-nak, még kevésbbé utódja 1793-nak. Ennek szilaj, féktelen természetét, gyerme­kes álmait amannak nem találni meg benne. Uj ág ez, uj gondolatkörrel, uj iránynyal. Egy ize sem hasonló a régiekhez. És a mai conservativ párt, az sem örököse a régiek­nek. A hatalom, mely amazoké volt, nem szállott reá. Osztályrészük a meghúzódás, szellemi tulajdonuk a tehetetlenség. Jobbjai megtagadták származásukat: ugyanazon ter­mészeti erő, mely a köz­társasági eszmekört a mérséklet és reális felfogás közé szorí­totta, rajtuk is gyakorolta ellenállhatatlan hatalmát: a szabadság és népszellem esz­mekörébe hajtotta gondolkozásukat. Egy tekintet az új választásokra, egy szemle azok mozgató elemeire, meggyőzhet erről. A túlzás és a reactio bénultig verve eszméletlenül hever a csatatéren. Gambettá­­val a köztársasági mérséklet készít magá­nak diadalutat, nem a Victor Hugo ro­­manticismusa s nem a Louis Blanc ideáljai. Buffetben elbukik az utolsó, ki a nemzet szellemével számolni nem tud, vagy nem akar, s kormányférfiúi működésének hibái és bűnei gyanánt csak a 62 bonapartista vonul be az új képviselőházba. Ezek a hibák nem a köztársasági párt hibái : a bonapartismus sikerei nem a republicanismus bűnein kel­tek, hanem a monarchismus bűnein. Ez a különbség a mai helyzet és a ré­giek között. A bonapartismus ma nem a köztársa­ság praesumptiv örököse gyanánt lép a kép­viseletbe : a monarchiát temeti s élő vád­levél azon conservativ rendszer ellen, mely­nek örökét a republicanismus vette át. Ha valaminek, e rendszer maradványainak lett memento móltja. A köztársasági pártnak nincs létrehozásában bűne, s e lét ténye nem azt fenyegeti, sőt ellenkezőleg ez a köztársasági politika legteljesebb igazolása. És a politika, mely ily igazolásban ré­szesül, melynek minden jóslata úgy betelje­sedett, hogy a royalisták siralomnak se kí­vánhatták különben: az a politika nem a kormányozni képtelen többségek politikája. Mi erősen hisszük, hogy a mostani re­publicánus többség fog tudni kormányozni. A köztársaság az a kormányforma Francziaországra nézve, mely a nemzetet legkevésbbé osztja meg. A franczia köz­társaság az a kormányforma Európára nézve, melynek legcsekélyebb támadó ter­mészete van. Mert nem fogadják a túl­áradó szenvedélyek mesés várakozásai, s a bukott rendszer elkeseredett ellenszegü­lése otthon, s nem fogadja a monarchi­us külföld gyanakodó ellenszenve. A külföldnek megnyugvás, kiengesztelődés otthon: ez a mai franczia köztársaság. Mi erősen hisszük: ez a köztársaság megél. ______ A szabadelvű párt ma esti értekezletét Szontágh Pál elnök megnyitván, Szeniczey Ödön interpellate jelentett be az iránt, szándéko­zik-e a kormány a Tolna és a főváros közt levő­ ­ VIII. évfolyam. Dm­arészt, név szerint a hármas szigetek kö­rül szabályozni, s ez iránt már a jövő évi költség­­vetésbe valamely összeget felvenni? Ezután az értekezlet napirendre tért, felvévén a közegészségügyi törvényjavaslatot. Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter indokol­ván a törvényjavaslatot, az értekezlet azt általá­nosságban elfogadta, s aztán megkezdődött a rész­letes tárgyalás, melynek folytán az értekezlet a törvényjavaslatot a 131. §.-ig változtatás nélkül elfogadta, mellőzvén a felmerült módosítványokat. ■se A részletes tárgyalás a holnap tartandó érte­kezleten fog folytattatok úgy halljuk, hogy gr. Pejacsevich Péter helyett, ki ragaszkodik lemondásához, B­e­d­e­k­o­­vics lesz a miniszter Horvátország részére. A kormányelnök, pénzügyőr és a közgazdá­szati miniszter alkalmasint szombaton indulnak Bécsbe. S valószínű, hogy a jövő hét első négy napján nem lesz ülés a képviselőházban. A déli vasút ügye nagyon megviseli a „Kelet Népé“-t. Minden áron a magyar vonatak megváltását sürgeti, pedig valószínűleg éppen ö ütne legnagyobb lármát, ha a kormány már most is a megváltásra törekednék. Csakúgy dűlnének belőle a mérges philippikák a kedvencz nemzeti eszmék hajhászata, nagy államok könnyelmű után­zása és az adózók verejtékes filléreinek bűnös el­­fecsérlése ellen. A körülmények mostohasága azon­ban megfosztotta szokott fegyvereitől, melyekben különben oly elismerésre méltó virtuozitást tanúsít és oly térre szorította, hol sehogy sem érzi magát otthonosan. Nemzeti érdek, ez most az ő jelszava. A magyar forgalom függetlenítése fő­ főtörekvése. Az idegen vasúti társulatok kiküszöbölése egyedüli czélja. És lelkesedése ez eszmékért oly nagy és határtalan, hogy nem is gondolja meg, miszerint minél hangosabban követeljük a kormánytól a rög­töni megváltást, annál bátrabbá teszszük a másik fél követelését. E roppant hév és buzgalom egyébiránt nagy fájdalmunkra károsan is hatott ily emotiókhoz nem szokott constitutiójára. Naponként kiújuló lázban szavalja el mondókáját és amellett se nem lát se nem hall és a legegyszerűbb dolgokat is összezavarja Olvasóink ismerik nézetünket e tárgyban. Kívántuk, hogy a magyar kormány igyekezzék felhasználni a társulat kényszerhelyzetét arra, hogy a Magyar­­országra eső vonalakból külön társulat alakuljon, mely habár magántársulat maradna, mégis csak a magyar kormány alatt állana. A megváltásra még most nem tartottuk elérkezettnek az időt, minthogy a társulat feltételeit nem tartjuk olyanoknak, me­lyeket a kormány ma elvállalhatna és azért e rész­ben csak azt kívántuk, hogy törekedjék a kormány a lehető legkedvezőbb módon megállapítani ama felté­teleket, melyek mellett a vasutat később, viszonyaink jobbra fordultával bármikor megválthatjuk. Ezen igen egyszerű és természetes kívánságunk teljesen ki­hozta sodrából. Zavarról, érthetetlen h­aosról ”de­­clamál és lamentál, meg nem gondolva, hogy az mindig gyengeség jele, mikor az ember csak ma­gáról beszél. Még szánandóbb helyzetbe juttatta azonban a tegnapi nap, midőn kívülünk még egy pártunkbeli lap ugyanezen nézetnek adott kifejezést. Erre aztán az a kis józansága is búcsút vett, mi eddig még elvétve olykor föltünedezett soraiban. Még e fogyottságában nem is tudott más érvhez folyamodni, mint rendes gyanusítgatásaihoz és félhi­vatalos insinuatióhoz. Az ilyen vádakat nem szük­séges c­áfolgatnunk. Csak constatálni akartuk mint a „Kelet Népe“ gondolkozási módjának és érvelé­sének szokott bizonyságát. A képvi­selőház közoktatási bi­zottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében folytatta a népiskolai hatóságokról szóló törvény­­javaslat tárgyalását. A kormány részéről jelen vol­tak Trefort miniszter, G­ö­n­c­z­y és Szász min. tanácsosok. A bizottság folytatólag a 6. §-nál kezdte meg mai tárgyalását, mely a közig. bizottság tanügyi te­endőit részletezi. E §-nál újra felmerül azon ag­gály, hogy a tanfelügyelő, a közig, bizottság és a miniszteri intézkedés között nincs megvonva a ha­tár. A bizottság ezen aggályt nem tartja indokolt­nak, a casuistikát pedig nem látja felvehetőnek. A §. első pontja azon módosítással, hogy a hiányo­kon, vagy maga, vagy fát illető törvényhatóság megkeresésével segít, s ha nem, jelentést vagy ja­vaslatot tesz a miniszternek. A 2. pont változatlanul fogadtatik el. Ez a rendeletek végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozik. A 3. pont a községek megintésére vonatkozó eljárást szabályozza, irályi módosítással fogadta­tott el. A 4. pontnál, mely az iskolaadó kivetésére való felügyeletről szól, felhozatik azon aggály, hogy a­68. törvény által megszabott 50/§-a nem elég az iskolák előmozdítására, s az önjavukat nem értő községek arra hivatkoznak, ha követelés intéz­­tetik ellenük. A bizottság nem tartja e kérdést ide tartozónak, hanem hangsúlyozza a közbt. törvény reformját e tekintetben. Az 5. pont, mely az új intézetek felállítására és a részak bezárására vonatkozó módozatokat szabja meg, elfogadtatott. A 6. pontból a közegészségi intézkedések át­térettek a 4. §-ba. A 7. és 8. pont változatlanul elfogadtattak. A 9. pont a kihágások és hanyagsági ese­tekhez a tiltott könyvek miatti vizsgálatot is föl­veszi a bizottság, bűntény esetén a tanító felfüg­gesztésének elrendelését is ide sorozza a bizottság. A 7. §. azon hozzátétellel fogadtatik el, hogy a közigazgazgatási bizottságon kívül a törvényha­tósághoz is jelentést kell tennie. A 8. § ból kihagyatik az, hogy a törvényha­tóság csak saját kebeléből választhassa a bizottság tagjait. A 9—13. §§. elfogadtatnak. A 14. §-ba az iskolaszék ellenőrzése mellé, a gyámolítás s a köz­­igazgatási bizottság által is fölvétetik. A 15. §. marad ; a 16. §. azon bővítéssel fo­gadtatik el, hogy a közoktatási bizottság hatáskö­re a kisdednevelő intézetekre is kiterjed. A 17. és 18. §§. elfogadtatván a javaslat tárgyalása befe­jeztetett. Az árvíz. Budapesten. Február 21-én. A Duna partjait kora reggel óta folytonos ostromállapotban tartja a néző­közönség. Látni való pedig alig van. A Duna jege áll, mint tegnap; közbe közbe, egyet mozdul, mint tegnap; a víz szabályosan növekszik, mint tegnap. Csak tiszta zöld színét kezdi változtatni piszkos sárgára. És ez a sárgásodás az egyetlen érdekes rajta; azt mondja: én már árvíz vagyok. Nem nagyon ijednek meg tőle. Lassú növekedése nem ejt izgatottságba. A néző­közönség hangulata inkább a kíváncsiság felé hajlik. Szerencsés temperamentum, melyet erősen iri­gyelnek a kevés vészmadarak és remegők. Az intő jelek azonban sokasodnak. Az utczák szegletén nagy plakátumok adják tudtul, ki hova meneküljön, ha baj szakad rá. Fel vannak ott so­rolva a legmagasabban fekvő utczák és terek. Egy másik hirdetmény az adja tudtul, hányat lőnek, ha veszély talál lenni ? Az alatt kikészítik a mentő csolnakokat: evező, szigony, merítő csöbör a re­­quisitum bennök , ott állnak hosszú sorral a rakodó part alsó emeletén. A hajós legénység consignál­­va van. Foly e közben az utolsó védművek építésén is a munka. A­mi elmozdítható még van az alsó parton: lába kél. Kihúzzák még az állomási felira­tokat viselő táblás oszlopokat is. A Duna-gőzhajó­­társaság pavillonjait körül kötik karvastagságú ha­jókötelekkel, az alsó végek alatt fenyősudarakat tolnak át, azokra kapcsolják a kötelet s a pavilion felső végén felül földire vágott horgonyokhoz erő­sítvén, kifeszitik. A bástyaszerü palizadokat is iz­­mositják. Pózolnak, javitanak, a­min még lehet. A halászbárkák hosszú sorban feloldalra fekszenek a lépcsőzetes rakparton a vízből egészen kihúzva. Soruk egész a vámházig terjed. A vámház előtti lakópart kiugró sarkantyúja megett 3 kis propeller húzta meg magát. Úgy vannak ott kisententiázva. A lakópart azon lépcsői, melyeken a pőcze csator­nák zsilipjei vannak, szintén erősen el vannak torlaszolva védművekkel. Midőn e sorokat írjuk (d. u. 6 órakor), a fő­város helyzete a következő: A Duna víztükre 510 centiméteren áll, s óránként körülbelül 4 centiméterrel kezd növekedni. Reggel hat órakor 483 centiméteren állt s igy napközben csak 28 centiméterrel emelkedett. Teg­nap ugyanez idő alatt­. 32 centiméterrel emelkedett, s így 4-gyel kevesebb lett a különbség. Írtuk, hogy a jég 525 centim. vízállás mellett megindulhat. Az újabb jelek nem biztatnak ezzel. Pozsonynál 662 centim., Komáromnál 627, Gönyőnél 563 centim., tehát mindenütt magasabb vízállás mellett indult meg a jég, s még mindenütt folyton árad a víz. Ehhez járul még két jelentős körülmény: az osztrák Duna felső vízárja, mely utólag tört Bécsre és a felső magyar Duna balparti mellék­folyóinak hirtelen áradása. A Vág, a Garam, az Ipoly megáradt és kiöntött, s rop­pant pusztításokat visz végbe. És ez a viz mind ránk jön s mielőtt itt volna 510 centiméteren áll Dunánk tükre. 550 centiméternél a rakodó part alsó emelete már vizet kap. 569 cent.-nél Buda alantabb részeit éri az ár, s 633 centiméternél már a pesti részeket is. 1838-ban 632 centm. vízállás mellett kezdődött az árvíz s legmagasabb fokát 928 centiméternyi majd­nem 30 lábnyi vízállás mellett érte el. A helyzet, a­mint látjuk, elég aggasztó, s ha még hozzá vesszük, hogy eddig még csak Komá­romnál van a bécsi árvíz, s a Vácz alól érkezett víz máris 510 centiméterre emelte itt a Dunát, igen valószínűnek látszik, hogy 600 centiméternyi vizet kapunk. Napi jelentéseinket a következőkben foglal­juk össze: Délelőtt. Reggel 1/a6-kor a lánczhid fölötti jég 481 centi. vízállás mellett megindult, de a lánczhid alatt megakadt. Fél kilenc­ tájban a Margithídon alól is meg­indult jég 491 centi, vízállás mellett, s valami 400—500 méternyire úszott, s megállva, nyílt csa­tornát hagyott maga után. A Margithídról egy nő holttestét pillantották meg az úszó jégén. De a tetem mihamar a jég alá sodortatott. A Duna gőzhajózási társaság a mentő­csolna­­kok szolgálatára szükséges legénységet kirendelte. A csolnakok készen állanak, evezőkkel és vízmé­rőkkel megrakva. A városi hatóság kiragasztatta a hirdetmé­nyeket, melyeken megjelölvék a magasabb fekvésű helyek. E helyek a következők: 1. kerületben: A tabáni koronaőri laktanya. A ta­báni elemi iskola. Az attila-utczai polgári ti-iskola. A pro­­montor-úti elemi iskola. A krisztinavárosi templom melletti és a Bethlen-féle házban levő elemi iskola. A Sándor-lak­­tanya. A várbeli elemi iskola. 2. kerületben: A budai polgári lövölde A II. ker. kir. főreáltanoda. Az Ilona-uton levő uj kir. főgymnázium. A bécsi kapu-utczában iskolának kibérelt 613. száma ház. 3. kerületben : Az újlaki téglavető-gyár lakháza. A Kisczellnél levő Kunewald-féle helyiségek. A volt szesz­gyár. A Viktória volt téglaégető gyár lakháza. A 4. kerületben : A barátok zárdája. A reáltanoda. A d­erekor- és sarkantyus-utczai vár­­iskola. A szerviták épü-

Next