Ellenőr, 1878. március (10. évfolyam, 108-160. szám)

1878-03-26 / 151. szám

lás­át a Márványtengerből. Az orosz gárda hajóra szállását elhalasztották. Szécs, mácz. 25. A Pol. Corr. athéni értesü­lése szerint a fölkelőknek Litochoron mellett szen­vedett katasztrófája és a törökök öldöklései után 20 000 asszony és gyermek menekült a Melympion- Dionisius kolostorba, a­mely felé Asszar pasa ren­des katonasággal és cserkeszekkel közeledik. A görög kormány értesítette erről Wyndham angol képviselőt, ki Hornby flottájából egy pánczélos cor­­vettet hívott a thessaliai partra. Konstantinápoly, márcz. 23. A Skutari­­nál összepontosított török csapatok Barikderébe tetettek át, hol 15000 emberből álló tábor állittatik föl, egy másik tábor Káváknál a Feketetenger be­járásánál állittatik föl. Hir szerint Murif effendi fog nagykövetül kineveztetni Szetpétervárra. Ozmán pasa holnap érkezik meg Rauf pasával. Az oro­szok nem nyomulnak többé előre. Athén, márcz. 24. Hobart pasa a flottával minden kijárót elzárt a felkelők elől, hogy kiéhez­tesse őket. Galacz, márczius 13. A Dunán a gőzhajózás megnyittatott, és ma már három hajó érkezett meg, holnapra négy hajót várnak. A víz magassága a Szulinaágban 15 láb. Borna, márcz. 25. A király aláírta az új cabinet kinevezését, mely a már jelentett módon alakult meg. Az eskü letétele után a cabinet azonnal megkezdi működését. London, márcz. 25. Az Eurydica nevű an­gol gyakorlóhajót, Barcadoesból jövet, a Wight sziget déli partján heves szélroham fölborította ; 300 emberen fölül fúlt a vízbe. Zágráb, márcz. 25. A bán és Zsivkovics osztályfőnök meghívás folytán tegnap Budapestre utaztak. Kerti­, márcz. 25. A Wolff Bureau jelenti : Stollberg gróf az államkanczellár helyettesévé és a birodalmi minisztérium alelnökévé lett. Hobrecht ma valószínűleg elfogadja a pénzügyminiszterséget. A Kaiser-Ebersdorfi orosz flottilláról, a követ­kezőket írják a B. Corr.-nak : Az orosz hajók, melyekről a lapokban most többször szó volt, 271/2 méter hosszú, 572 méter széles, kitűnő szerkezetű gőzösök, 60 lóerejű gép­pel, 400 katona felvételére alkalmas helyiséggel, ikercsavarral ellátott hajók, melyek 1­1 órában körülbelül 6 tengeri mértföldet tehetnek. E hajók tudvalevőleg Francziaországból kerültek ide a creu­­soti gyárból, 12 vagyonból álló vonatra rakva egy­­egy hajónak alkatrészei, melyek itt franczia mon­­teurok által orosz tisztek felügyelete alatt összeál­­líttatnak. A hajók kétségkívül katonaszállításra szánvak és esetleg hadi­sugárut képeznek. Eddig össze van állítva tökéletesen egy hajó, félig egy és egy még a vagyonokban van. Ide még 9 hajót várnak. (Majd jó lesz ellenünk az Al-Dunára.) Összeköttetésben azzal a hírrel, hogy Risztics miniszter Bécsbe utazik, kérdi a Szibszki Narod, „vajon ez ugyanaz az ember-e, a­ki macskazenét rendeztetett a belgrádi osztrák-magyar főconsulnak, a ki lövetett monitorunkra, a kinek kormánya foly­tonos kihívás, gyalázás és izgatás Magyarország ellen. Ausztria-Magyarország méltósága követeli, hogy éreztesse Andrássy gróf a tolakodó vendéggel, hogy monarchiánk semmi súlyt sem fektet az oly semmirekellő emberek desperátus barátságára, mint a­milyen Milán fejedelem és Risztics.“ Csettingéból Írják a Politische Correspondenz­­nek márcz. 14-ről : Nikicza fejedelem márcz. 9-én az orosz főhadiszálláson levő képviselőjétől, Ra­­donics senatortól részletes jelentést kapott arról a terület-nagyobbodásról, melyet a san­ stefanoi béke Montenegró számára stipulált. E jelentés sze­rint Montenegro 190 négszögmértföldnyi területet kap, annyi lakossal, a­menynyi Montenegro jelen lakosságát kétszeresen fölülmúlja. Ha meggondol­juk, hogy Nikicza fejedelem 1876-ban csak 45 négyszeg mértföldnyi területre bátorkodott igényt tartani, könnyen elképzelhetjük a montenegróiak örömét e minden várakozást meghaladó eredmény fölött. A fejedelem nem is késett hosszú és áradozó táviratot meneszteni a czárhoz, melyben kifejezte a maga és népe hálás köszönetét. Berlinből jelentik a „II. Wiener Tagblatt“­­nak . Az orosz kormány az itteni diplomatiai kö­rök állítása szerint, Anglia utolsó jegyzékére azt felelte, hogy nem teljesítheti be Anglia követelését, melynek értelmében a pétervári kabinetnek az egész san­ stefanoi szerződést vita alá kellene bocsátania. Minthogy Ausztria és Németország ismételt közve­títése mint végső kísérlet után is valószínűtlen Anglia engedékenysége, most már legközelebb be­­következőnek tartják a szakadást Oroszország és Anglia közt. A hatalmak tehát állítólag fontolóra veszik azt a kérdést, vajon a congressus ne ül­jön-e össze Anglia nélkül is. Az itteni jól értesült körökben fölteszik ugyan, hogy a berlini és bécsi udvarok nem tartják a congressus összejövetelére sine qua non föltételnek Anglia részvételét, de so­kan adnak kifejezést aggodalmuknak, hogyha Ang­lia vonakodik megjelenni a congressuson , az egyik vagy másik hatalom is követhetné Anglia példáját, melynek részvételére eddig számítanak, a­mely esetben az elérendő erőt szükségképen elté­­vesztetnék. Megbízható forrásból hírlik, hogy szemben a pétervári és londoni kormányok viszonyának nagy feszültségével, Ausztria-Magyarország és Oroszor­szág közt az utóbbi időben annyira javultak a viszo­nyok, hogy a két ország közt majdnem teljes az egyet-­­­értés, mely állítólag autonóm albán állam szervezé­sének alapján jött létre, mely államot teljesen Ausztria-Magyarország befolyása alá fogják he­lyezni, és így újra helyreállítják a hatalmi viszo­nyok egyensúlyát a Balkán-félszigeten. És ennek a fontos körülménynek tulajdonítandó, hogy Gorcsa­­koff herczeg legújabban oly erélyesen lép föl Ang­lia ellenében. Ugyanerre vonatkozólag értesül a „Pester Lloyd“ Bécsből . Még most függőben van az a kér­dés, hogy a congressus nem sikerülése esetére, Németország közvetítésével nem volna-e tanácsos, csakis az Ausztria-Magyarország és Oroszország közti megegyezésre törekedni , de Ausztria-Magyar­ország sem nem pendítette meg ezt, sem nem párt­fogolja, mert minden rendnek, hogy jogszerű rend lehessen, szüksége van Európa szentesítésére, kü­lönben nem lehetne többé szó jogkérdésekről, ha­nem csak hatalmi kérdésekről. Konstantinápolyból írják a Pol. Correspondent­­nek márcz. 15-ről. A csak az imént lezajlott háború eseményei alapjában megingatták az egész török birodalmat, s a létrejött rázkódás végzetessé készül válni az uralkodó Osmán dynastiára nézve. Míg az orosz hatalom kitépi a birodalom testéből a leg­virágzóbb tartományokat, Törökország ázsiai ré­szében az arab lakosság nyílt lázadással fenye­­getődzik. A forradalmi láz Damaskustól Bagdadig, Kon­ehtől Aleppóig és Basszaráig mindent hatal­mába kerített. Az izgalom és bujtogatás főfészkei különösen a városok. A forradalom jelszavát Ko­­niél, a seldsuk-törökök hajdani fővárosa adta ki, hol a dervisek nagy számmal tanyáznak s hol az Unktar-Mollah székel, a török birodalom egyik leg­tekintélyesebb főpapja, ki a monda szerint anyai ágon a prófétától s férfi­ ágon az utolsó seldsuk szul­tántól származik, attól, a­ki bizonyos föltétek mel­lett lemondott trónjáról a jelenleg uralkodó török dynastia javára. Az Unktar-Mollah hatalmi állása oly nagy, hogy az új szultánok addig nem tekinthetik magu­kat törvényes uralkodóknak, míg ez föl nem avatja őket. A kardevezési szertartást az Unktar-Mollah végzi ; — végezte Abdul-Hamid trónraléptekor is, az Eyub-mecsetben, 1876-ban. Ez a Mollah utolsó időben határozott forradalmi magatartást tanúsít. Ide az a hír érkezett, hogy nemrég Abdul Hamidot, mint a­ki gyarlósága és elkövetett hibái folytán méltatlanná vált a török nemzet fölötti uralkodásra, trónvesztettnek nyilvánította s önmagát proclamálta a törökök és a többi ázsiai mohamedánok legitim fejévé. Úgy mondják, hogy e kijelentést az arabok nagy örömmel fogadták s Bagdadban, hol a szul­tán tekintélye teljesen tönkrement, már ki is tört volna a forradalom. E pillanatban nehéz megítélni a mozgalom valódi horderejét. Lehetséges, hogy a török kormány erélyes actióval ideje korán elfojtja az egészet, de az is megtörténhetik, hogy a lázadás szikrája nagy conflagratiót fog előidézni az arab törzsek területein. Annyi bizonyos, hogy minden­felé nagy az elégületlenség s a régi boszúság ér­zése, a visszafojtott keserűség, mely a török gaz­dálkodás nyomán támadt, mindenfelé kitörni készül. Aleppóból az a hír érkezett, hogy a város forrong s a lázadás kitörése minden órán várható. Basszora lakossága távirati után panaszolta be a basszorai török pasát a szultánnál s panaszuk a leghevesebb izgatottságról tesz tanúságot. A szul­tánt mind e hirek rendkívül komorrá tették. Most látja, hogy még Ázsiában sem találhat biztos me­nedékre. Budapest, márczius 25. A magyar delegáció ülései. Bécs, márcz. 23. d. u. 1 órakor. Elnök : Szlávy József. Jegyzők : Zichy Feri, Viktor, Nagy György. Elnök előterjeszti a hetes­ bizottság jelentését a két bizottság között felmerült differentiák elinté­zéséről. — A bizottság vita nélkül elfogadja. Felolvastatik ezután a 60 millióra vonatkozó előterjesztés, s ezzel kapcsolatban az osztrák dele­­gatio­ határozata, Szilágyi Dezső. Mindig azon felfogásban voltam, hogy a határozati javaslatoknál nem any­­nyira az egyes szavakban, mint annak tartalmában fekszik a fősúly. Miután a t. külügyminiszter úr­nak alkalma volt erre nézve a magyar delegativ felfogását megismerni, miután mindnyájunknak volt alkalma a követendő politikára nézve nyilatkozni , én azt hiszem, hogy azon szerkezeti különbségek, melyek a magyar és osztrák delegativ határozati javaslata közt vannak, nem képezhetnek akadályt ránk nézve, hogy az ő véleményükhöz hozzá ne járuljunk. (Helyeslés.) Azon véleménynek támoga­tására csak azt hozom fel, hogy azon lényegesebb­nek látszó változtatás, mely ezen szerkezet által a mienkkel szemben történik, abban áll, hogy a mi szerkezetünkben felvett ezen mondat „haladék nélkül igénybe veendő az alkotmányos közegek törvényszabta működése“ ki van hagyva és he­­lyettesítve van egy másikkal, mely azt mondja, hogy a delegátiónak, mihelyt igénybe vétetik zen hitel, azonnal jelentős teendő a külügyminiszter által. Én azon czért, hogy ezen hitel igény­bevétele alkalmából a delegatio a követendő politikára nézve az ellenőrzést gyakorolhassa, azon formula által teljesen elérve látom. (Helyeslés.) A többi pedig, a­mit a formula jelent, hogy t. i. a további lépé­seknek, és a pénz vagy egyéb, a politikára nézve szükséges eszközhöz való nyúlásnak, az alkotmá­nyos factorok hozzájárulásával kell történni, alkotmá­nyunkban fekszik és így ezt a határozatba befog­lalni nem szükséges. (Élénk helyeslés.) Ezen értelemben én elfogadom azt a határo­zati javaslatot, melyet a 7-es bizottság arra nézve terjeszt elénk, hogy az osztrák delegatív által el­fogadott szövegezéshez hozzájáruljunk. (Élénk he­lyeslés.) ülnök : Ha méltóztatnék elfogadni (Elfogad­juk !) akkor e tekintetben kimondhatom határozat­képen, hogy az osztr. orsz. bizottság által hozott ha­tározat a magyar orsz. bizottság részéről elfogadtatik. (Helyeslés.) E szerint az egyetértés teljesen helyre lévén állítva, az üzenet a legközelebbi órákban fog az osztr. delegátiókhoz átküldetni, mely délután 1/34 órakor ülést tart. Miután pedig én azt hiszem, hogy 7 órára az üzenet az osztr. delegatio részéről átérkezett, kérem a t. bizottsági tagokat, hogy ezen órában ülésre egybegyűlni méltóztassanak. Wodianer Albert b. Van szerencsém a gaz­dasági bizottság nevében a delegátió saját költ­ségvetésének előirányzatát azon kéréssel bemu­tatni, miszerint méltóztassanak azt elfogadni. (He­lyeslés.) ülnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogad­juk !) Ennélfogva elfogadtatott. Csernátony Lajos : Bátor vagyok a t. kül­ügyminiszter úrhoz egy pár kérdést intézni oly té­nyekre nézve, melyek éppen most jutottak köztu­domásra, s a­melyekre nézve a delegációnak, miután a napokban szétmegy, nézetem szerint mégis némi tudomással kell bírnia. Tudva van, hogy a békeszerződés Orosz- és Törökország közt kicseréltetett s ennek következ­tében a hatalmakkal, Angliával és Francziaország­­gal közöltetettt; de azt még eddig legalább hivata­losan nem tudjuk, hogy közöltetett-e monarchiánk kormányával ? Első kérdésem tehát az : Vette-e már a külügy­miniszter a békeszerződés szövegét, és ha igen , csak egy részről-e vagy mind a két részről, azaz úgy orosz, mint török részről? Másodszor: szándékozik-e a külügyminiszter úr a békeszerződés szövegét, ha az megérkezett, ha nem is azon módon, a­melyen a külügyminisz­térium ily közlései megjelenni szoktak, t. i. a vö­rös könyvben, hanem valami más után hiteles alakban közzétenni, nehogy ismét a külföldi lapok­ból és töredékes értesítésekből legyünk kénytelen arról tudomást szerezni? Harmadik kérdésem az : váljon ezen közlések következtében a hadviselő feleknek vagy ezek egyi­kének kezdeményezése folytán a congressus nap­jára vagy átalában annak létrejövetelére nézve van-e megállapodás a hatalmak közt? Én egyszerűen csak ezen kérdések fölveté­sére szorítkozom ; természetesen a t. külügyminisz­ter tudni fogja, hogy a jelen körülmények közt válaszolhat-e ezekre vagy sem? (Dr. Andrássy Gyula külügyminiszternek az e kérdésekre adott feleletét vasárnap reggeli la­punk távirata közölte.) Elnök: Azt hiszem, hogy határozatképen kimondhatom, hogy a 1. bizottsági tag úr kérdé­sei az azokra adott válaszszal együtt a jegyző­könyvbe felvétetnek. (Helyeslés.) Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom. A legközelebbi ülés esti 7 órakor fog megtartatni. * * Az esti ülésben az elnök constatálta a két bizottság határozatai közötti teljes egyetértést. * A tegnap vasárnap délután 2 órakor tartott teljes ülésben a legfelsőbb szentesítéssel ellátott magyar delegationális határozatok kihirdettettek. Szlávy alelnök erre a delegátió ülésszakának ideig­lenes elnapolását jelenti ki és kifejezi köszönetét a delegátusoknak közreműködésükért. Miután Haynald érsek a magyar delegátió legmelegebb köszönetét az elnöknek kifejezi, az ülés bezáratott. HÍREK. — Királyi ajándék. Ő felsége az egyházas­­rádóczi római katholikus hitközségnek, leégett isko­lájának újból építésére, magánpénztárából 100 frtot adományozott. — Mr. le duc de Chartres, Philipp Lajos ki­rály unokája, Bauvoir marquis és Bondy vicomte kíséretében ma reggel érkezett fővárosunkba és az „Európa“ szállodában vett lakást. Ma este 6 órára díszebédre vannak a vendégek Coburg herczeghez meghiva. Öt napi itt tartózkodása alatt a herczeg Alcsutra is ki fog rándulni. — Kossuth Lajosnak Janka Victor ur, a nem­zeti am­m­eu­m­ füvészeti osztályának őre, nagy érdekű füvészeti küldeményt küldött. Kossuth viszonozta a küldeményt, s a következő levelet irta Janka ur­nak, melyet a Vasárnapi Újságból veszünk át : Collagno ai Baraceone. Febr. 12. 1878. Tisztelt uram ! Már két hónapja mult, hogy köszönettel tar­tozom önnek a szintégy válogatott, mint rendkivüli­­leg becses növénygyűjteményért, melylyel engem tisztelt uraságod megtisztelni, megörvendeztetni mél­

Next